Turbonara

eszpee cikke a Bilagit rovatból, 2004. március 9. kedd, 19:50 | 1 hozzászólás

Rövid dokumentációs jellegű poszt a ma esti vacsorámról. A címben elsütött szar szóviccért elnézést, itt egy carbonara-szerüségről lesz szó, kicsit feljavítva - átalakítva.

Ismét csak itthon levő anyagokból dolgoztam, volt tehát: egy doboz konzerv gomba, két szelet sertéshús a fagyasztóból, 10 deka roquefort, 2 deci főzőtejszín, hagyma, tészta. Strukturálisan hármas szerkezetet mutat a késztermék, a három pillért célszerű egyszerre, párhuzamosan elkészíteni, egyrészt ezzel időt spórolhatunk, másrészt így sokkal izgalmasabban alakulhat a folyamat vége.

Az első a legegyszerűbb, tegyünk fel vizet, kis sóval, majd ha már fő, bele a tésztát, és főzzük puhára. Érdemes olyan tésztát választani, ami üreges, hogy jól átjárhassa a szósz.

Második pillér a szószhoz a tartalom, serpenyő, olaj, felkockázott hagyma, apró csíkokra vágott sózott/borsozott hús, gombaszeletek. Adjunk neki a gáztűzhellyel rendesen.

Végül a roquefortszósz, 1 rész sajthoz kb. 2 rész tejszín kell, lassan szabad csak melegíteni a tejszínt, és belekockázni a roquefortot, szinte folyamatosan kavargatva, fakanállal persze. A sajttól függően valószínűleg nagyon kevés só kell csak hozzá, bors, és ha buggyant egyet már jó is. (Egyébként ez a szósz klasszikusan egy brutális szelet roston sült bélszínszelethez passzol prímán, nagy darab sültkrumplikkal - ahogy a húsba belevágva a zsíros barna zaft összekeveredik a roquefortszósz ártatlan fehérségével, az több, mint költői. De a marhahús már elfogyott, vissza a recepthez.)

A folyamat ideális esetben lassan beinduló, katarzisszerű kapkodásban csúcsosodó crescendóban végződik: eleinte unott váltogatás az edények között, sehol semmi, majd telik-múlik az idő, és egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy a gombás hús lassan leég, a tésztának már csak egy icipici kell, és persze a szósz idáig nem csinált semmit, most kezdett el hirtelen olvadni a sajt, és próbál odakapni az egész.

Ha a torlódásokat sikerült megoldani, a leszűrt tésztát keverjük hozzá a húsos-gombás cucchoz, picit még piríthatjuk is, majd zutty rá a sajtos tejszín, pár kavarás, és kész is. Jó nehéz cucc, pláne ha carbonarahoz méltóan még szalonnát is kevertünk hozzá - nekem nem volt már itthon.

» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon

Hozzászólások

Eddigi hozzászólások (1)