Kispad

Kispad: közös blog
4230 cikk, 53852 hozzászólás
Szerzők | Tudnivalók | Feedek


Magyar Tavasz

eszpee cikke a Bilagit rovatból, 2004. május 17. hétfő, 22:23 | 6 hozzászólás

Francia vendégek vannak, akik paprika helyett eddig még csak az agrárplasztikai génsebészeten átesett hatalmas, harsogó színekben pompázó ízetlen szarokat ismerik, nincs mese, villantani kell, főzzünk magyarost!

Na azért ne siessünk olyan nagyon. Töltött paprikát akarok, de az istennek nem találok sehol egy receptet, ami ne a klasszikus paradicsomlében főzött kantinflesst, vagy valami vega varázslatot prezentálna. Szóval újítunk. (A külföldieknek előadott kajákban egyébként is megvan az az előny, hogy ha netán mellélövünk, akkor is csak a mosolyt kell fenntartani az arcon evés közben, magyarázva, hogy de hát ez ilyen, itt mindenki így eszi.)

Reggel megjött a fizu, irány a piac, vásároljunk fel egy fél zöldségest, paradicsom (nagy, kemény darabok kellenek), paprika (szintén), egy padlizsán is beesik, fok- és sima hagyma nem kell, van otthon bőven, kifele a hentesnél fél kiló darált marha, fél kiló darált disznó befigyel, még cipelni is öröm.

Otthon aztán apróra vágunk két fej hagymát, jópár gerezd fokhagymát (mosogassa a prést az aki kitalálta), olívaolajat hevítünk, zutty bele, majd a hús fele is, a maradék meg fagyasztóba, mert egy kiló húst az életben nem gyömöszölünk bele ennyi zöldségbe. Só, bors, bazsalikom (sok!), kis oregánó, icipici babérlevél volt még a fűszerezés, az őrölt paprikát direkt hagytam ki, és nem is hiányzott. Kavar, főz, levesz.

Amíg lelangyosodik a massza, preparáljuk a zöldségeket. A paprikát csumájánál körbevágjuk, kihúzzuk, majd mutatóújjal addig simogatjuk kapargatjuk ütögetjük feszegetjük belülről, amíg az összes eret, magot sikerül kiimádkozni belőle. Paradicsomok egyszerűbbek, tetején skalp le, kanállal belseje ki, kész is. Padlizsán szárát le, félbe, belsejét ki.

A kiszedett paradicsombeleket öntsük bele egy turmixba, csepegtessünk (fenéket, öntsünk!) hozzá olívaolajat, mehet bele egy csipet cukor, só, bazsalikom, aztán hajrá. A matéria állagát nézve nyomunk még bele pár paradicsomot is (előbb feldarabolva!), hátha attól sűrűbb lesz. Nem lett, mindegy.

Öntsük rá a löttyöt a már valószínűleg szobahőmérséklet körül járó húsra, kavarjuk szépen el, és vegyítsünk hozzá két-három marék reszelt sajtot. Ezt a gusztustalan trutyit szépen tömködjük bele a zöldségekbe. (Nem kell helyet hagyni, ez nem a klasszikus töltött paprika, ahol a rizs miatt dagad a bél, szóval ami belefér, tunkoljunk.) Kivajazott tepsibe mehetnek a paprikák, paradicsomokra szépen rakjuk vissza a tetejüket, és őket is sorakoztassuk fel jó szorosan (a szorosságnak semmi kulináris értéke nincs, de így több fér).

A padlizsánba mehet a maradék szósz, azt is a tepsibe, tetejére ha maradt, még reszelt sajt, plusz a paradicsomsapkákra is koronának, mintegy. Csepegtessünk (locsolgassunk) még olívaolajat a tetejére is, aztán fóliát rá, és be a sütőbe. (Előtte gyönyörködhetünk benne egy keveset, érdemes.) Abbéli aggodalmunkban, hogy a padlizsán nem fog eléggé megfőni, jó alacsony lángon melengessük, nem tudván, hogy hiába az egész, még egy óra múlva is szinte ciőtalp állagú lesz a héja. Jegyezzük meg, hogy felesleges cicoma ide a padlizsán, legközelebb a helyére inkább több paprikát rakjunk.

Ha már szagra rendesen alakul a cucc, kapjuk le a fóliát, és szépen barnítsuk rá a sajtot a tetejére. Most fogyott el 10 perce az egész, istenien érezni lehetett a paprikának azt a jellegzetes paprikaízét (váratlan fordulat!), de tényleg, és az a szinte pár decinyi olajos leveses kifőtt zaft, friss kenyérrel tunkolva, az most nekem maga volt a mennyország, azért is posztoltam még frissiben.

Ja, a vendégeknek is sikerült alaposan helyretenni a paprikáról alkotott eddigi elképzeléseiket.

» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon

Eddigi hozzászólások (6)

1

csibu, 2004. május 18. kedd, 18:19 (#)

huh, ez jól hangzik.
egyébként a paradicsomos cucc helyett próbáltad már a tejfölös változatot? úgy olyan lesz a töltött paprika, mint a többi töltött ződcség, na jó, majdnem, szerintem isteni, és a külföldi gyomornak is nagyobb gyönyörűség. (a megtöltött paprikákat berakod a sütőbe, rá egy kis vajjal elkevert tejföl, jó, sajt is mehet rá, és sütni, amíg ki nem csorgul a nyálad a láttán)

2

eszpee, 2004. május 18. kedd, 18:29 (#)

Attól függ, merre kül a föld, mert az ideiglenesen házamban állomásozó franciákat kirázza a hideg a tejföltől... :(

egyébként hol lehet még magyarországon kívül pontos tejfölt kapni? crema fresca meg ilyenek nem játszanak.

3

ses, 2004. május 19. szerda, 08:26 (#)

én még nem láttam sehol, boltban legalábbis. újabb hungarikum? :)

4

Midaga, 2004. május 20. csütörtök, 20:23 (#)

A szuggesztív, felszólítómódban íródott beszámoló késztetésére végrehajtottam a gyakorlatot, és utána csendesen, golyós tollal beírtam eszpee nevét a szakácskönyv 'hall of fame' rovatába. Utána a magamét is, biztos ami biztos, mert emlékezetből csináltam, és volt néhány jelentéktelennek tűnő, de a későbbiekben döntő jelentőségű modifikáció.

Például, a nehogymá' igaza legyen elv alapján, inkább a csibu féle fenékig tejfel vonalon haladtam, ám emlékezetem rostáin kihullott, hogy ő a paradicsom _helyett_ javasolta a tejfölt. Én teljes magabiztossággal nyomtam bele a paradicsomos trutyiba egy dobozzal, sőt, mivel hívószavamra sajnos csak kevésszámú paradicsom jelent meg, ezért a tejföl után küldtem még egy rohadt nagy adag (uszkve 250mg) Felix('s?) ketchup-öt a tüzesebb fajtából. A fűszerezés metódusa is különbözött, mert a Midaga iskola szerint fűszerezni a következőképp kell: behunyt szemmel, eagle's claw alapállásból végrehajtott five point palm exploding heart technikával kell a fűszerespolc körül matatni, és öt random fűszerből random mennyiséget elhelyezni a célterületen, majd nyitott szemmel összesöpörni a falloutot és egy marék kakukkfűvel keverve beleszórni a keverővájdlingba. Nem akarom ragozni hogy mit éreztem az első kóstolás után, de a 'hűaztadekibaszottjólett, gyere szivem, eztkóstoldmeg' jött ki a számon emlékeim szerint. A töltögetés megkezdésekor szembesültem vele viszont, hogy a tejföltől híg lett az egész, ami a paradicsomnál és a padlizsán helyett cserejátékosként beállt piros és zöld kaliforniai parprikáknál még OK volt, de a TV paprikák komoly fejtörésre késztettek. Tepsi kizárva, jénai elő. Magas szintű Pontifex skillemnek köszönhetően négy TV paprika spiccre állításával, segédanyagok nélkül olyan elképesztő önhordó építményt szerkesztettem, hogy majdnem leszabadalmaztattam. Gyűlöltem szétszedni mikor kész lett. A másik kevésbé jelentős mellékágon a fennmaradt nagymennyiségű töltelék sorsa adott okot aggodalomra, azonban míg a forró lég halkan keringett a sorstársai körül, leültem vele egy sarokba, és rövid vita után abban maradtunk, hogy most elfektetjük egy kicsit az ügyet, de holnap érdemeire való tekintettel, felveszi a bolognai spagetti nevet. Most mindenki elégedett, a Midaga villát elégedett szuszogás és nyammogás, valamint a bolognai paprika illata lengi be. Csak ennyit akartam mondani.

5

eszpee, 2004. május 20. csütörtök, 21:59 (#)

Midaga, már nem éltem hiába.

Maradék töltelék volt nálam is egyébként, de az gondolkozás közben (mi is legyen ezzel a kevéssel?) megevődött. :)

6

Midaga, 2004. május 20. csütörtök, 22:34 (#)

Igen, sajnos a töltelékek a táplálkozási lánc alján helyezkednek el, ezért kötelességünk megvédeni őket, akár az életünk árán is. Az egy dolog, hogy az ember leküzdi a mohóságát, és a félkész termékek felzabálása helyett az eredeti tervhez tartja magát, ámde a korgó gyomortól hajtva egy idő után különböző járulékos családtagok kezdenek feltűnni, jellemzően a töltelék, és a reszeltsajt kupacok környékén. Ilyenkor a Mátrix végét idéző pózban -mikor Neo elgondolkodva, fél kézzel hárítja Smith ügynök kapálódzását- kell visszatartani a százkezű ellent, miközben a maradék kézzel paprikát csumázunk. (És persze, morális rendíthetetlenségünk látszatát fenntartva, a legnagyobb körültekintés mellett, sunyin az ostrom szüneteiben nagyokat kanalazunk az ördögi matériából.)


Hozzászólsz?

Igen

Hozzászólást csak névvel együtt fogadunk el. Ha linket írsz be, akkor előtte és utána hagyj egy szóközt, főleg akkor, ha zárójelbe teszed.


Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2010 ervin, eszpee, stsmork