Kispad

Kispad: közös blog
4230 cikk, 53885 hozzászólás
Szerzők | Tudnivalók | Feedek


Karácsonyi lidércnyomás 3. - A trakta

Blumi cikke a Bilagit rovatból, 2005. január 3. hétfő, 20:14 | 7 hozzászólás

20050103-c0.jpgMivel mostanra talán már mindenkinél épp elfogyott az utolsó szelet bejgli, előjövök ezzel az - időhiány miatt karácsony óta őrizgetett - kulináris diavetítéssel, mintegy karácsonyi utánlövés gyanánt, de csakis az erős idegzetű olvasóknak ajánlva - én szóltam!

Az alábbi képeket december 24-én és 25-én készítettem frissen vásárolt ajándék digitális kamerával (ne is menjünk bele a képminőségbe, eszpee, plz!) otthon (nálam) és otthon (szülőknél) acélból, hogy lássátok, milyen nehéz az életem, és mennyire megalapozott és mennyire hősies kísérlet az a brutális fogyókúra, amibe most kezdtem.

(A képeken messze nincs megörökítve minden étel, ami ezen a két napon megkísértett, de most nem fogok másnapos mákosguba- és rántotthalfényképekkel gusztustalankodni, mindenkinek jobb lesz így.)

20050103-c0.jpg

Számomra felfoghatatlan, hogy miért pont a húsleves az ünnepi leves, szerintem bármelyik lehetne az, de nem, pont a prosztó húslevesre esett népünk választása (mikor pl. ott a jókai-bableves vagy a leroy-krumplileves, hogy csak kettőt említsek). Mindegy, nem mondhatom, hogy utálom, de ha nem kéne egy nagyobb zabálás előtt húslevessel előtömni az ember hasát, akkor talán nem lennénk rosszul a süti után, nem?

20050103-c0.jpg

Ilyet nem ettem, mert a meggymártás mindig is egyike volt annak a három ételnek, amit nem szerettem - bár érdekes módon mindenki más szeretni szokta őket. Tehát meggymártás, halfélék és ananász, ezekkel lehet kikergetni a világból.

20050103-c0.jpg

A halat is utálom, pont (na, jól kezdődik ez a karácsony is). Ennek három oka van:

  • nem eszem iszapban dagonyázó véglényeket
  • nincs négy lába, márpedig asztalra csak olyan kerüljön!
  • nem lehet az evés örömére koncentrálni, ha állandóan azt kell figyelned, nem fulladsz-e meg egy szálkától

Emiatt a családi karácsonyi vacsoráknál nekem már régen is - amikor még a hal egyeduralkodott - külön kellett főzni. Ezt valószínűleg később megunták, így ma már hal - nemhal (ld. még: food - non food) hibrid kaja van. Idén pl. mire leértem (25-én), már egyáltalán nem került hal az asztalra se rántotthal, se halászlé formájában, a család elkötelezettebb fele szenteste köpködte a szálkákat. Ja, ez úgy jön ide egyébként, hogy én töltöttkáposztát szoktam enni, amikor régen a többiek halat, de most már mindenki rájött, hogy mennyivel jobb mulatság. Ez van a képen.

20050103-c0.jpg

A rakottkel viszont az egyik kedvenc ételem, ne kérdezzétek, hogy került karácsonykor az asztalra, így alakult. Ez egyébként sajtbundás variáció, de nem baj, úgyis azt esszük, ami a tető alatt van.

20050103-c0.jpg

Ebből se ettem, mert a csirkepörkölt (sőt, lehet, hogy ez kakas) csak végszükség esetén jöhet szóba (hiszen csak két lába van!!)), az pedig karácsonykor nincsen (mármint végszükség).

20050103-c0.jpg

Sült kacsa, párolt káposzta (csakis vörös!), hagymás krumpli, ez az utóbbi tíz évben lett hagyomány (pulykapótló 1). Nagyon durva, nem tagadom, de nem lehet neki ellenállni. (És azt a képet, ami a kacsadarabokat még a tepsiben ábrázolja, nem is mertem felrakni).

20050103-c0.jpg

Ez pedig a pulykapótló 2, azaz pulyka, rántott/párizsi bundában, olyan előételféleség, a krumplipürével (fúj!) együtt.

20050103-c0.jpg

Na így azért már más, kombóban, minden együt (szeretek sokféle ételt összeépíteni a tányéron), ja, a saláta, majd kicsit később.

20050103-c0.jpg

De előbb jöjjön az igazi kolbásztöltelékkel töltött dagadó! (Nem sikerült az asztalon lefényképezni, ez a kihűlt változat.)

20050103-c0.jpg

A leghagyományosabb karácsonyi saláta (még a halkorszakból) a krumplisaláta. Régen másnap ebbe pakolták bele a maradék halat, és aztán azt - komolyság! - meg is ették (marinírozott hal, de a szálkák sajnos nem áznak el).

20050103-c0.jpg

A haladás a majonézes krumplisaláta képében jött el hozzánk, igazából nem tudom, hogy ezt szeretem-e jobban vagy a normál krumplisalátát, általában keverni szoktam őket (mármint a tányéron, nem össze).

20050103-c0.jpg

Paradicsomsaláta létezik, uborkasaláta létezik, de minek hívjam azt, amiben ezeken kívül még mozarelladarabkák is úsznak? Szerencsére jó!

20050103-c0.jpg

És akkor végre itt a karácsony lényege, a sütimérgezés! Kezdjük a klasszikus bejglivel, azonbelül is a mákossal - nem tudom egyébként eldönteni, hogy a mákost vagy a dióst szeretem-e jobban, pedig minden évben töprengek ezen. És időről időre szembetalálkozom olyan eretnek nézetekkel, miszerint a bejglit porcukor nélkül is meg lehet enni! De ez nem igaz, ugye??

20050103-c0.jpg

Ez a close-up a mák és a tészta ideális arányát hivatott szemléltetni (70% - 30%).

20050103-c0.jpg

Ez már másik bejgli (így jár az, akinek egynél több családja van). A lényeg viszont a jobboldal, hiszen nincs karácsony zserbó és krimiszelet nélkül, legalábbis nálunk, vidéken.

20050103-c0.jpg

Én az aprósüteményeket személy szerint betiltanám és a helyükre is csokitortákat pakolnék, de ha mégis kellenek ilyenek, akkor semmiképpen se legyenek lekvárosak (főleg nem szilvalekvárosak, broáf!), pl. a diós hókiflit karácsonykor is bevállalom (ezt anyámmal tudatni kéne jövőre).

20050103-c0.jpg

A somlói galuskának annyi köze sincsen karácsonyhoz, mint a húsvéti sonkának, de lássuk be, hogy ez az egyik legindokoltabb ünnepi gasztronómiai kihágás.

20050103-c0.jpg

Az oroszkrémtorta (vagy orosz krémtorta?) hasonlóan univerzális süti, de nálunk ez is karácsonyi standard.

20050103-c0.jpg

Egyszer valaki azt mondta nekem, hogy az oroszkrémtortára felesleges tejszínt tenni, mert benne is van, de ez az illető egy komplett idióta (városi kákabélű) volt.

20050103-c0.jpg

Sós, sajtos, perec alakú süti, ez a karácsony utáni napok túlélését segíti, mert tetszőleges ideig eltartható az ünnepek után.

20050103-c0.jpg

Bár nincs karácsony, ami nem az ételmérgezés jegyében telik, mégse tudom megállni soha, hogy ne erősítsek be cukrászdából (idén a Vanilinból) egy teasüteménykompilációval, de bevallom, hogy elsősorban a kép jobboldalán látható rózsaszín-csokis sütik azok, ami miatt elvesztem a fejem, ezeket sajnos nem lehet külön kapni, így meg kell venni az egész tálat, ha nagyrésze a szemétben köt is ki.

20050103-c0.jpg

Bevallom, hasét most karácsonykor ettem először, de haladó hagyománynak tartom (az előbbi teasüteményes cukrászdai kör hozadéka ez is).

20050103-c0.jpg

A dán vajas süti már az értelmetlen halmozás keretében került az asztalra, ebből még mindig van is, azt hiszem, amíg haza nem megyek este.

És most mindjárt éhenhalok.

» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon

Eddigi hozzászólások (7)

1

Ali, 2005. január 3. hétfő, 20:43 (#)

Na, most végignéztem, mit ehettem volna az ünnepek alatt, ha nincs november óta komolyabb gondom, minekutána a tea-keksz-széntabletta kombó tette ki az elmúlt hetek táplálékának nagy részét... Ennek viszont a jó oldala az, hogy legalább annyit fogytam, mint amennyit ti híztatok. :)

Halat egyébként tengerparttal bíró országban érdemes fogyasztani, én spec a finneknél kattantam rá, addig látni se bírtam. Lábas jószágból készült ételeket csak legalább kétezer éves nomád múlttal rendelkező népek konyhája szerint érdemes készíteni: török, tatár, jöhet, amit készít! :) Vegetáriánusok nézzenek körül a nepáli kínálatban, ígéretes. Süteményekről pedig csak annyit, hogy amiben nincs csokoládé, abban élvezet sincs. :)

Jó lenne már nem csak emlékezetből írnom ezekről, hanem újra bűnbe esni...

2

Baggio, 2005. január 3. hétfő, 23:50 (#)

Ha mindjart az elejen nem irtad volna, hogy sajat felelossegre nezzem meg, akkor most elokeresnem a nagy konyhakest, es elbannek Veled. Azonban szoltal, ugyhogy legfeljebb a sajat fejem verhetem a falba. Amiert meg kellene tennem, - lehet, hogy a konyha fele feluton veletlenul 2-3x megbotlok - nem mas, mint az egesz napi bevitt taplalekmennyiseg elfelejtese. Az ugyanis 1, azaz egy adag donpepe rakottteszta (igy harom te' betuvel), lett volna, ha nem nez ki ocsmanyul, nem jeghideg, es nem szar izu. Bejglit elo a spajzbol, viszlat!

3

CsasZ, 2005. január 4. kedd, 10:36 (#)

A kacsának hány lába van?

4

eszpee, 2005. január 4. kedd, 11:06 (#)

Baggio, jó hírem van, nem felejtetted el az egész nap bevitt táplálékmennyiséget, hiszen le is írtad - magát a bevitelt nem sikerült abszolválnod. ;)

5

blumi, 2005. január 4. kedd, 11:33 (#)

A kacsának - gasztronómiailag - négy lába van, két kisebb, két nagyobb.

6

nyuszi, 2005. január 5. szerda, 18:15 (#)

Bocs, hogy durván kiettem a rózsaszíneket, amikor nem néztél oda.

7

Anyuka, 2007. december 26. szerda, 19:23 (#)

Ha mindezt te készíted el, az a tökéletes fogyókúra.

Egy sovány anyuka


Hozzászólsz?

Igen

Hozzászólást csak névvel együtt fogadunk el. Ha linket írsz be, akkor előtte és utána hagyj egy szóközt, főleg akkor, ha zárójelbe teszed.


Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2010 ervin, eszpee, stsmork