Kispad

Kispad: közös blog
4230 cikk, 53848 hozzászólás
Szerzők | Tudnivalók | Feedek


Kis Pipa

Ervin cikke a Bilagit rovatból, 2006. június 15. csütörtök, 21:30 | 4 hozzászólás

Hiány-, vagy inkább adósságpótló cikk következik. Nem is annyira étterembe, hanem inkább egy intézménybe látogattunk el a mai napon, hogy az ebéd ürügyén egy olyan, a magyar webszférát megrázó hírről értesüljünk, amelyet még nem tárhatunk elétek. És ez már a második, amely mostanában lesz esedékes.

Kis Pipa étterem

Viszont az étteremről, arról szívesen mesélünk. Eszpee fogja vinni a prímet, én pedig a múltkor kitalált, jóval könnyebb szerepemnél fogva keretezek, árnyalok, beledumálok.

eszpee: Vannak filmek, amelyeket mindenki látott, könyvek, amelyeket mindenki olvasott, és persze éttermek is, ahol mindenki járt.

Legalábbis a közelvárás szerint; ugyanis elméletem szerint mindenkinek van egy-két sötét foltja, amit nem látott, nem olvasott, nem evett, pedig iszonyú ciki, hiszen rajta kívül mindenki más. Az ilyen ember társaságban, ha a közismeret tárgyára kerül a szó, zavartan hümmög, próbálja terelni a témát, legjobb esetben őszintén rohan a falnak a nyilvános gyónással - valahogy úgy, mint parakovács exvendégmunkásunk hasonló cikkének hozzászólói.

Így voltam én sokáig a Gyalog Galopp című filmmel, vagyok Kundera összes könyvével, és egészen mostanáig a Kis Pipa étteremmel.

ses: Tanult kollégám tehát - rá jellemzően - a falnak rohanós gyónást választotta. Elismerjük őszinteségét, mindazonáltal a mulasztás súlyos. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a Kis Pipa étterem meglátogatása nélkül a pesti polgári lét legfeljebb talmi illúzió lehet, bár az is igaz, hogy eszpee sohasem kérkedett ilyesmivel. A főnök, Aubel Ervin úr és csapata egykoron – és talán még most is - nemcsak maguknak, hanem a Fészek Klub vendégeinek is főztek. Fogalom a hely, fogalom a hangulat, és amennyire emlékszem, ez gyerekkorom óta nem sokat változott.

eszpee: Hosszabb, teljesen más gasztronómiai világba tett kirándulás után érthető igény, hogy nyomjunk valami hazait, lehetőleg korrekt helyen. Ses kollégám javasolta a Kis Pipát, és persze nem tudtam nemet mondani. Az enteriőr pincérestül, bárpultostul, étlapostul, mindennel együtt nyolcvanas évekbeli elsőosztály feeling - kivételesen jó értelemben. Ágyas pálinkával indítunk, nagyon jó alap, zamatos, puha, szinte nem is elég erős - de ennyibe tudok csak belekötni, teljesen rendben volt.

Tűző napos, végre nyári melegben az ember nem eszik disznó módon 4-5 fogást, így az előétel kimarad, levessel kezdünk. Részemről pikáns csirkeleves, valami erőben reménykedem, hogy folyjon rajtam a víz is, de semmi - a pikantéria talán a paradicsom- és répadarabok tejszínnel keveredése, talán a mutatóba kapott kevés hús lehetett, nem tudom. Finom, de felejthető darab.

ses: Ezzel szöges ellentétben az én választásomat, a tárkonyos őzragut, tanítani lehetne. Az igényes polgári választás tökéletes eredményt hoz. Fájdalmasan szép a pillanat, amikor a sűrű tejföl a kanál nógatására lassan, méltóságteljesen eloszlik a majdnem ugyanolyan sűrű lében. Egyre-másra falat méretű, szép-sötét színű őzdarabok bukkannak elő a felszín alól között; sokan vannak és pont elegen. A szomszéd asztalnál ülő Latinovits Zoltán félretolja a tányérját, amelyen egy hatalmas velő remeg, és átkéredzkedik hozzánk. Lehet majd ezt még fokozni?

eszpee: Főételnek a Marokkó utáni hazaszokás szándékával egy borjúpaprikást kérek galuskával. Tudni kell, hogy Magyarország legjobb borjúpaprikásait egy bourbon nick-ű, az informatikába ugrott szakács exkollégám készítette még az Elenderes időkben, valamikor a kilencvenes évek végén, hatalmas bográcsban, szabadtérre kicipelt gázlángon rotyogtatva, friss fehér kenyérrel és uborkával, minimum ötven főre - magasan van hát a léc...

...amit meglepő módon a Kis Pipa szépen át is visz. A galuska állaga pont rendben van, nem kőkemény, de nem is szétfőtt; a húsdarabok érintésre omlanak, paprika pont elég, zaft ahogy kell, nem hogy nem tudok belekötni, de azonnal elbírnék még egy tányérral is, ha arról lenne szó - pedig ha nem is gigantikus, de azért teljesen korrekt méretű adagot hoztak.

ses: Én megint májra csábulok el. Az angol szalonnába tekert libamájszeletkék neve finomkodó asszociációkat kelt bennem: vékony bacon szalonnába tekert apróságokat várok. Ehelyett félujjnyi vastag szeletekbe szigetelt, féltenyérnyi májak érkeznek, ennyit a rokokóról. Biztos egy jóindulatú szénbányász vagy kazánkovács találta ki a nevet. A duók ízlésesen összesültek, egyszerre mozdulnak, amikor mozdulni kell. Kicsit sok is a jóból; bár minden finom, a szalonna lehetne kevésbé domináns, illetve ennyi jósághoz a köret kicsit kevés, mindez visszaveti a kezdeti, talán túlzott lelkesedésemet. De elismerem, leginkább mégis csak jódolgomban akadékoskodom.

eszpee: Desszertnek gesztenyés palacsintával próbálkozom, de minek, innen már csak lefele mehetne a hely - és sajnos megy is. Sűrű, vastag massza a töltelék, nehéz, tömény hab a tetején, két befőttdarabbal és egy aszalódó narancscikkel díszítésként: a cikk elején említett nyolcvanas évek rossz oldala. Kell is rá zárásnak az unicum, hogy javuljon a szájíz minden értelemben.

ses: A csokoládés palacsinta viszont finom, még Gundel nélkül is. Mondom én: a polgári értékrend uralkodik.

eszpee: Értékelés (0-7): 5, óvatosan válogatva lehet ebből bármi is.
ses: ezzel egyetértek, úgyhogy lehet belőle akár kétharmados törvény is.
(Kép: photoblog.hu)

» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon

Eddigi hozzászólások (4)

1

sztahanov aka blumi, 2006. június 15. csütörtök, 22:05 (#)

Most nem azért, de a második mondat után kit érdekel a cikk többi része? :-)

2

ferenc, 2006. június 16. péntek, 03:32 (#)

engem.

hogy a vilagszinvonal (az elvonal, nem pedig a globalis mucsa mocsara) maradvanyait egymas utan romlasba viszik-e vagy azert marad meg valami ha az Opera pl kileheli lelket.

genius loci? azert a kispipa volt ahova az adam zarasa utan meg at lehetett menni kis porkoltezesre, rizlingfroccsozesre. Zongoranal (korabban) Seres Rezso.

3

Dodi, 2007. augusztus 1. szerda, 10:41 (#)

2007-ben csinálhatnának valami programot is a Kis Pipában, vagy reklámot.A tulaj úgy látom ezzel nem törödik.Kár, hogy nem áldóz egy forintot sem erre a célra.Pedíg a magyar túrizmusra ráférne.Kár hogy csak üzemelteti, és a médiában nem szerzi meg a méltó helyét a saját vengéglőjének.

4

Gooroo, 2007. szeptember 24. hétfő, 11:57 (#)

Pár napja jeles költő barátunkat h


Hozzászólsz?

Igen

Hozzászólást csak névvel együtt fogadunk el. Ha linket írsz be, akkor előtte és utána hagyj egy szóközt, főleg akkor, ha zárójelbe teszed.


Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2010 ervin, eszpee, stsmork