Kispad

Kispad: közös blog
4230 cikk, 53959 hozzászólás
Szerzők | Tudnivalók | Feedek


A fahéj - 1: Történelemmel fűszerezve

ervin cikke a Bilagit rovatból, 2006. július 31. hétfő, 13:06 | 11 hozzászólás

(Az alábbiakban Tiglis kétrészes cikksorozatának első epizódját olvashatjátok.)

FahéjFahéjas tea, fahéjas palacsinta, vagy urambocsá' fahéjas kávé. Ugye, mindannyian ismeritek a jellegzetes ízt. Vagy csak ismerni vélitek?

Ebből a kis sorozatból ki fog derülni, hogy az igazi fahéjnak semmi köze sincs ahhoz a barna színű porhoz, amit nagyanyáink oly nagy szeretettel, bőkezűen mértek a századszorra is kikönyörgött tepsi darázsfészekbe.

Pierre PoivreEgészen addig, amíg az angol versikében megénekelt mauritiusi kormányzó, Pierre Poivre (azaz Bors Péter, aki a versben Peter Piper néven "picked a peck of pickled peppers") az 1770-es években el nem lopott egy pár fahéjfa-csemetét, és azt élete kockáztatásával sikeresen ki nem csempészte Réunion, Seychelles és más francia fennhatóság alatt álló Afrika-közeli szigetekre, az igazi fahéj csak Sri Lankán, vagyis Ceylon szigetén termett meg.

A selyemkereskedő családból származó francia ifjúnak eme sokat emlegetett tettével sikerült megtörnie a Holland Kelet-Indiai Társaság monopolhelyzetét, akik ugyanebben az időben éppen több évnyi (állítólag 1000 tonnányi), kínkeservesen megtermelt fahéjkészletet égettek el kikötőikben annak érdekében, hogy mesterségesen magasan tartsák ennek az aranynál is drágább csemegének az árát. (A fahéj kereskedelmi mennyiségű termelésének ötlete eredetileg a társaság ismerősen csengő, De Coke nevű alkalmazottjának az ötlete volt.)

Ám az élet még az igen talpraesett Bors Péternek is szolgált némi meglepetéssel.

Mauritius

Poivre botanikai törekvéseit az egykorú leírások szerint saját főkertésze is hátráltatta. Amint ugyanis a gazda kitette a lábát a híres mauritiusi Pomplemousses (Pomelo) nevű kertjéből, a galád alkalmazott minden adandó alkalommal rendszeresen kihúzkodta a földből a világ minden tájáról ide összehordott növénykülönlegességeket.

Ennek ellenére Poivre fáradságos munkája gyümölcsöt hozott, és sikerült meghonosítania az addig sehol máshol meg nem termő fahéjat. Ám a nehézségei ezzel még nem értek véget.

A fáma szerint egy alkalommal egy közelgő angol hajó láttán saját kezűleg gyújtotta föl híres fűszerültetvényeinek egyikét, nehogy a féltett kincsek a britek kezére jussanak. Hamarosan kiderült viszont, hogy hősünket valójában egy angol támadástól tartó és ezért brit zászlóval álcázott francia hajó ijesztette meg, akiknek legénysége a következő egy esztendőben kompenzáció gyanánt kénytelen-kelletlen kitanulta a fahéjültetés minden csínját-bínját.

A fahéj érdekes epizódokban gazdag történetéhez tartozik az arab kereskedők által híresztelt, halálosan félelmetes fahéjmadár meséje is. A ravasz kereskedők ezzel a lódítással indokolták az i.e. V. században hosszú időn át hatalmas profittal árult fahéj rettentő árát.

A szóban forgó madárról azt terjesztették, hogy Arábia sziklás hegyeiben tanyázik, és csak egyetlen trükkel lehet rávenni arra, hogy a bátor gyűjtögető embert odaengedje a fahéjrudakból épített fészkéhez. Egy hatalmas öszvérhús-darabot csaliként használva, a madár telhetetlenségére kell alapozni. A rettentő húsmennyiség elfogyasztása után a szegény pára csodálatos módom mindig visszarepül ugyan a fészkére, de pontosan föléje érve valahogy mindig elfogy az ereje. És könnyen elképzelhető, hogy milyen az, amikor egy ekkora tömeg alázuhan a zsenge fahéjrudakból tákolt költőhelyre. Hát persze, hogy szerteszét repül a drága kincs, amelyet összeszedve azután távoli piacokra lehet szállítani.

Ám minden mese véget ér egyszer, ahogy egyszer csak a rómaiak is megelégelték a helyzetet. A görögök segítségével rájöttek a turpisságra, és elindultak az akkoriban ételek tartósítására és gyógyításra használt fahéj közvetlen beszerzésére.

A közvetítés nélküli kereskedelmi kapcsolat Indiával nem volt túl hosszú életű. Pár évszázaddal később, amikor az európai udvarok újfent az arab-velencei vonalon keresztül kényszerültek beszerezni fűszerellátmányukat, az ottomán törökök 1453-ban hirtelen elzárták a fűszerhez vezető szárazföldi utat.

Run

Maradt hát a vízi út, ami később a portugál, a spanyol, az angol és a kegyetlenségeikről elhíresült holland gyarmatosítók közötti fűszerháborúhoz is vezetett, továbbá hozzájárult ahhoz is, hogy ma nem hollandul beszélnek New Yorkban. Ugyanis a ma Manhattan néven ismert, ám akkor holland tulajdonban lévő, kevéssé értékesnek tartott szigetet cserélték el a németalföldiek a szerecsendió kizárólagos kereskedelmét biztosító Run sziget tulajdonjogára. A fűszerháború győzteseiként a hollandok végül nem örülhettek sokáig sikereiknek, hiszen az a már említett francia turpissággal megkezdődött monopóliumuk összeomlása.

A hollandok orra alá sok borsot törő Bors Péternek egyébként Run szigetéről is sikerült megfújnia egy értékes növényt: a ma élő legidősebb szerecsendiófa ikertestvérét, amely a dodóval ellentétben túlélte az idők viharait, és ma is virágzik.

Az alábbi képen pedig egy, az ő kertjében is megtalálható virágot látunk. Kérdésünk: mi a virág neve?

Virág

A sikeres megfejtő a cikk második része után értékes ajándékot kap!
(Képek: a szerző, campanatour.cz, sanderusmaps.com, mysterra.org)

Folytatás: A fahéj 2. – fahéj vagy kasszia?

» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon

Eddigi hozzászólások (11)

1

Ali, 2006. augusztus 2. szerda, 12:14 (#)

A fahéj az egyik, amit csak felnőtt fejjel ismerhettem meg és mókás tévképzeteim voltak róla, akárcsak a kebabról. :)

2

kinga (tiglis), 2006. augusztus 2. szerda, 13:15 (#)

Milyen tévképzetek? Érdekelne. :)

3

tmnk, 2006. augusztus 2. szerda, 13:23 (#)

egy kissé OFF-kérés:
ha látott már valaki Budapesten almás-fahéjas likőrt, akkor jelezhetné ide, hogy hol!
(egyszer Olaszországban láttam egy olyan ízesítésű (talán osztrák) terméket (kék címkével, rajta piros orrú Mikulással), nagyon ízlett, és azt hiszem rajtam kívül a sítábor több tagját is meggyőzte még, de azóta sajnos nem sikerült találkoznom vele)

Köszi a cikket, kíváncsian várom a folytatást!

4

Ali, 2006. augusztus 2. szerda, 15:00 (#)

Tiglis,
letörlek, egyszerű szóértelmezési téveszmék voltak. A fahéjról azt gondoltam, valami különleges fa kérge porítva (valahonnan tudtam, hogy por), a kebabról meg azt, hogy babfajta... Tudod, volt az a vicc az átkosban, még a zöldségmaffiák aranykorában, a hiánygazdálkodás alkonyán, hogy megkérdezi az újgazdag viccesen a szegény embert, "aztán tudod-e, miért görbe a banán?", mire a másik visszakérdez: "Miért? Görbe?"... (Majd egyszer talán fogok tudni írni ezekről az évekről is...)

5

tiglis, 2006. augusztus 2. szerda, 16:13 (#)

Dehát tényleg egy különleges fa kérge! :)
(Illetve majdnem, de ezt majd a következő cikkben...)

Reklám, fahéjrajongók figyelmébe:
Érdemes fejtegetni az utolsó képet! :)

6

Zuzu, 2006. augusztus 2. szerda, 16:22 (#)

Úgy néz ki az a porzó mint egy szűz szegfűszeg.

7

gargoyle, 2006. augusztus 2. szerda, 16:28 (#)

en is ugy emlexem a fahej az konkretan az ami a neve (talan nem a kereg konkretan hanem csak az elo fatorzs es a kereg kozti reteg, pontos biologiai nevet nemtom, de lehet most ujat tudok meg (:

8

Author Profile Page eszpee, 2006. augusztus 2. szerda, 16:31 (#)

engem meg valami brutál légyevőre emlékeztet...

9

Author Profile Page eszpee, 2006. augusztus 2. szerda, 16:37 (#)

és szeretném megjegyezni, hogy a fahéjas kávé két zseniális dolog tragikus kombinációja. köszönöm a lehetőséget.

10

sic, 2006. augusztus 2. szerda, 22:56 (#)

Probàld a kàvét cardamome-mal, ha màr bele kell rakni valamit.

Szeretem ezeket a fuszer torténeteket, honositàsi bibelodéseket, a Parmentier trukkot stb, kivàncsi vagyok a màsodik részre. Remélem gyorsabban osszejon mint a Denver epizod, nem, nem surgetek, àhh, dehogy. :)

11

Author Profile Page eszpee, 2006. december 14. csütörtök, 12:15 (#)

Mérgező a fahéj? Vagy mégsem?

http://hoaxkabel.blog.hu/2006/12/14/mergezo_minden_ami_fahejas

Illetve mikor lesz már folytatás? :)


Hozzászólsz?

Igen

Hozzászólást csak névvel együtt fogadunk el. Ha linket írsz be, akkor előtte és utána hagyj egy szóközt, főleg akkor, ha zárójelbe teszed.


Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2010 ervin, eszpee, stsmork