Jovanotti is megnyalná a tíz ujját

Chili&Vanilia cikke a Bilagit rovatból, 2006. augusztus 10. csütörtök, 13:15 | 9 hozzászólás

Értitek, próbálom a frappáns kapcsolatot megteremteni a Sziget-es tudósításokkal:)

Amennyiben tökéletes, érett, piros, napfényes, igazi mély ízű paradicsommal (HOL lehet ilyenhez hozzájutni, kérdezem én..) és krémes, lágy, bivalytejből készülő mozzarellával (mozzarella di buffala), meg persze sok friss bazsalikommal készül a salátának alig nevezhető minimalista kompozíció (továbbá netán valahol Olaszországban egy kockásterítős asztal mellett fogyasztjuk, mondjuk Giovanni latin lover társaságában), akkor ez a világ legfenségesebb étele. Ha viszont holland ízű paradicsom, szupermarketes gumigolyó mozzarella és szárított bazsalikom az alkotóelemei, akkor nagyon gyorsan a legunalmasabbja.

A Caprese, azaz mozzarella+paradicsom gyakorlatilag minden étterem étlapján szinte kötelező elemmé avanzsált, teljesen mindegy, hogy olasz, vagy nem olasz. A Cézár saláta mellett talán ez a második, amely nélkül a tulajok szerint (?) nem létezik menő étlap. Pedig ez is az ételek azon csoportjába tartozik, amelyben a hozzávalók minősége -pont amiatt, hogy csak néhány-annyira meghatározó, hogy kizárólag azokon múlik, hogy a végeredmény végül középszerű, vagy zseniális fogás.

Megjegyzem, ettől függetlenül én is szoktam rendelni, elsősorban a következő esetekben:
1. gyanús higiéniájú étterem -ezzel csak nem lehet befaragni,
2. üzleti ebéden -ha csak nagyon kevés idő áll rendelkezésre, vagy annyira fontos koncentrálni, hogy nem akarom, hogy elterelje a figyelmemet a kaja
3. amikor fogyókúrázom, és az étlapon ezen kívül csak a zöldsaláta nevezhető kalóriabarátnak

Az alábbi receptet, amely végül is egy feltunningolt, rásegített caprese, a véletlen szülte, de olyan nagy sikere volt, hogy azóta rendszeresen kerül asztalra. A panzanella toszkán kenyérsaláta, amely autentikusan áztatott, kifacsart kenyérből és paradicsomból készül. Régen nem készítettem soha, mert ugye minek tegyen az ember kenyeret a salátába...Aztán nemrég elkészítettem ezt az articsókás panzanellát, amely után revidiálnom kellett a nézeteimet.
A kettő fuzionálására úgy került sor, hogy egyszer spontán bejelentkezett hozzám valaki, és kb. 10 perc alatt kellett hirtelen alkotni valamit az éppen viszonylag üres hűtőből. Ez lett a vége, és olyannyira bejött, hogy sokszor visszatapsolják.

A mai Jovanotti koncerthez pedig jó szórakozást!

Recept

Hozzávalók (2 személyre)

2 mozzarella golyó
4 nagy szem paradicsom
4 szem szárított paradicsom (házilag is készíthető)
2 nagy szelet szikkadt magos kenyér (fehér is lehet)
1 nagy (vagy 2 kicsi) gerezd fokhagyma
1dl extra szűz olívaolaj
1/2dl balzsamecet
8-10 friss bazsalikomlevél
5-6 szál petrezselyem
só, frissen őrölt bors

A kenyeret falatnyi kockákra vágom, vagy tépkedem. Ha friss a kenyér, pirítógépben megpirítom (vagy ha több személyre készül, sütőben 200C-on 10 percig pirítom). Felkockázom a paradicsomot és a mozzarellát. A fokhagymát aprítom, amilyen finomra csak lehetséges. Simára keverem az olívaolajat a balzsamecettel, sózom, borsozom. Összekeverem a paradicsomot, kenyeret, mozzarellát, fokhagymát, hozzáadom a felaprított bazsalikomot és petrezselymet, végül ráöntöm az olajat. Szükség szerint még sózom, borsozom. 10 percig állni hagyom, hogy a kenyér beszívja az öntetet és a paradicsom levét.
Természetesen tovább variálható, beledobálható mindenféle, ami épp található otthon, pl. szardella, parmezán, olajbogyó, más zöldségek, sült paprika, articsókaszív, stb.

» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon

Hozzászólások

Eddigi hozzászólások (9)