Kispad

Kispad: közös blog
4230 cikk, 53852 hozzászólás
Szerzők | Tudnivalók | Feedek


Katong Laksa

NagyGa1 cikke a Bilagit rovatból, 2007. április 4. szerda, 03:18 | 21 hozzászólás

20070403_laksa_IMG_1163.jpgAki Ázsiában rendszeresen főz, az vagy ínyenc, vagy reménytelenül belezáródott a saját "hazai" ízvilágába, esetleg prózai módon szakács. Mivel szinte senki sem főz otthon, sőt sokan azt sem tudják, hogyan kell, ezért az egész kontinensen nagy hagyománya van az emberek rendszeres napi étkezésére építő olcsó, de jó étkezőhelyeknek.

Egy gyors példa: laksa.

20070403_laksa_IMG_1151.jpgJómagam meglepő módon először Hongkongban találkoztam vele, amikor egyik Szingapúrból elnősült kollégám (náluk azóta is a feleség viseli otthon a nadrágot) elvitt egy ott 'Original Katong Laksa' néven futó helyre.

Itt a fő fogás valami gyanús sárga lében úszó tésztaszerűség volt, benne héjában főtt garnélarák, pár kisebb kagyló, meg elszórtan néhány fehér halpogácsa - europid ember gyakran húzódozik az ilyesmitől. Meglepő módon igen ízletesnek bizonyult. Sárga színe a curry és a kókusztej keveréke miatt van, a pirosos árnyalat a felhasznált csilli, amitől megfelelően csípős is az egész.

Természetesen Eredeti Katong Laksát legjobb az azonos nevű szingapúri városrészben enni, ez gyakorlatilag az Upper East Coast Road mentén terül el. Az út két oldalát folyamatosan helyi illetőségű kifőzdék szegélyezik. Van itt minden: kínai, maláj, vietnámi, de még elegáns mexikói és olasz éttermek is.

Menjünk kicsit közelebb.

20070403_laksa_IMG_1171.jpg

A mi éttermünk igazi ázsiai kiülős hely, nagyrészt helybeli közönséggel. Mivel az napközbeni étkezések kifőzdékben megoldása a napi rutin és az itteni élet része, ezért a kiszolgálás gyors és célratörő. Helyet foglalásunk után megjelenik egy figura, aki a pincér szerepét tölti be. Elsorolja a főbb ajánlatokat, de mi belé fojtjuk a szót, és az előre eltervezett ételt kérjük, alap tejes-jeges teával.

20070403_tarsasag_IMG_1161.jpg20070403_uncle_IMG_1169.jpgKérhetnénk még mee siam-ot (savanyú lében tészta), mee goreng-et (ugyan ez lé nélkül), esetleg char kway teow-t, italfronton pedig rostos levek hadából is választhatnánk, de ma nem tesszük, inkább vetünk egy pillantást a többi vendégre: a szomszéd asztalnál esti újságjába merült uncle-ra, vagy a sarkon falatozó fiatalabb társaságra.

A falakra jellegzetesen ázsiai módon kirakták a tulajdonosok közös fényképeit a már itt megfordult celebritásokkal, az újságokban a helyről megjelent cikkek kivágott példányaival vegyítve.

Sajnos az időközben elkészült laksából kihagyták a csilit, de kérésünkre ezt gyorsan és mosolyogva pótolják. Úgy tűnik ismét turistának néztek.

Apropó, nem tudom tudjátok-e, hogyan érdemes a páncéljában pihenő garnélát pálcikával enni. Semmiképpen sem célszerű meghámozással és a belső fehér hús kinyerésével próbálkozni, hacsak nem a helyi barátainkat kívánjuk felvidítani. Ez ugyanis pepecsmunka, ha nem vagyunk teljesen gyakorlottak a pálcikával, akkor még jó zsírosak is leszünk, sőt, gyakran a kezünket is igénybe fogjuk venni.

Az üdvözítő módszer szerint először egy vagy két nagyobb darabban kiharapjuk a feje és a farka vége közötti részt, majd valamelyik laposabb fogunkkal összenyomjuk, kikényszerítve a páncélból a húst. A nem ehető darabokat azután szépen kiköpjük. Nyugodtan tehetjük az asztalra is, vagy ha van fehér abrosz rajta, akkor arra. Nem haragszanak meg, ez a helyi norma.

Íme a helyszínen eredetileg felszolgált kákabélű fehérekre optimalizált laksa, illetve egy szombat reggeli közepesen csilis változat:

20070403_laksa_comp_IMG_1163.jpg
(Nincs benne se répa, se zöldség)

» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon

Eddigi hozzászólások (21)

1

Ali, 2007. április 4. szerda, 10:36 (#)

Remek böjti téma! :)

(Bocs, csak hogy tényleg tökéletes legyen a cikk: "fojtjuk" és nem "*folytjuk", mert nem a folytatás, hanem a fojtás az alap. Még egyszer elnézést.)

2

Author Profile Page NagyGa1, 2007. április 4. szerda, 10:46 (#)

Köszönöm, javítottam.

3

Author Profile Page KoS, 2007. április 4. szerda, 11:25 (#)

Valoban jo kis cikk.
Kicsit irigyellek a sokfele authentikus kaja miatt, amiket eleted soran kostolhattal :)
Szerinted a Magyarorszagon talalhato keleti ettermekben keszulo etelek mennyire kozelitik meg a valodi keleti kajakat? Gondolom mar az alapanyag sem az igazi...

4

Author Profile Page NagyGa1, 2007. április 4. szerda, 12:00 (#)

Nem vagyok túl informált az otthoni ázsiai kajákban, mert otthon azért inkább a hazait szoktam keresni. :)

A kínai büféknek szerintem nem sok közük van az eredetihez, már csak azért sem, mert akkor nem enné meg a magyar vendég - ergo magyarosítják a kajákat.

Kínaiul tudó ismerőseimtől tudom, hogy sok helyen ha kínaiul kérsz menüt, akkor a magyaroknak adottól teljesen különbözőt hoznak ki, és a szakács is rendesen kínai módra készíti. (Mégegyszer: ez nem holmi rasszista kivételezés, csupán üzleti érdek, így jobban jár a vendég is, mint ha otthagyná és nem jönne többet.)

A szusi persze szusi, de mivel az alapanyagokat messziről kell hozni, ezért más, mint amikor ott vágják fel előtted vagy dobják még élve a sütőlapra a halat. :)

5

Author Profile Page NagyGa1, 2007. április 4. szerda, 12:02 (#)

Eddig két japán étteremben voltam Budán, az egyik erősen hasonlított, a másik nem nagyon.

6

gargoyle, 2007. április 4. szerda, 12:20 (#)

ha neveket is emlitesz az azert jobban segiti az osszehasonlitast :D

7

Author Profile Page NagyGa1, 2007. április 4. szerda, 12:25 (#)

A Fuji volt az amelyik egészen tűrhető.

8

Author Profile Page KoS, 2007. április 4. szerda, 13:19 (#)

Kosz szepen az infokat!
Meg kell tanulnom kinaiul ;) :P

9

FT, 2007. április 4. szerda, 13:25 (#)

A kínaiak valószínűleg elég jól kiépítették Magyarországra az alapanyagszállító csatornákat. Eleinte bizonyára önmaguknak, aztán amikor a kínai konyha népszerű kezdett lenni a bennszülöttek körében is, fokozatosan áttevődhetett a hangsúly az ő kiszolgálásukra. Bizonyos romlandó dolgokat - pl. tófu, szójacsíra - pedig helyben is lehet csinálni. Az eltérések kevésbé az alapanyag, inkább a megcélzott szájíz kérdése (spéci kivételek persze lehetnek, ahogy a szusiba való halnál is).

Egyébként Japánban meg a magyar étterem japánosítja a magyar kosztot.

10

eMM, 2007. április 4. szerda, 14:13 (#)

Finom kaja lehet a páncélos rák.Jó keleti szokás szerint ízfokozóval készül a papi?
A levét hogy eszitek meg pálcikával? Vagy ahhoz szívószál dukál?:)

11

Author Profile Page NagyGa1, 2007. április 4. szerda, 14:24 (#)

A laksában nincsen MSG tudtommal, anélkül is igen jó íze van a kókusztejtől meg a körritől.
A lé megevésének módjának kitalálását pedig rábízzuk az olvasóra. :)

12

eMM, 2007. április 4. szerda, 14:44 (#)

Pedig sose értettem hogy eszik meg pálcikával a levest.:)

13

Author Profile Page KoS, 2007. április 4. szerda, 15:17 (#)

A kepen a levesben van egy kiskanal is.
Ha pedig nincs kiskanal, gondolom beleisznak a tanyerba.
De ezek csak feltetelezesek....

14

eMM, 2007. április 4. szerda, 16:43 (#)

Kiskanál? Én cipőkanálnak néztem.:)

15

FT, 2007. április 4. szerda, 16:44 (#)

Nem mindig adnak kanalat (Japánban legalábbis). A sűrűjét pálcikával (a hosszú tésztát kanállal egyébként nem is lehet megenni), a levet pedig ki kell inni a tányérból. Ez kulturálisan teljesen OK, ahogy a szürcsölés is (nehéz is a hosszú, forró, leveses tésztát anélkül szippantani fel).

16

Author Profile Page ervin, 2007. április 4. szerda, 18:21 (#)

Én Vietnámban láttam egy igen meggyőző megoldást erre: a sűrűje elfogyasztása után majdnem a szájukhoz emelték a tányérkát, majd a pálcikával olyan gyorsan elkezdték kavarni a levest maguk felé, mint egy rotor, és így valahogyan sikerült megenniük. Gyakorlatilag lefetyelés történt segédeszközzel.

Próbáltam, de persze képtelen voltam leutánozni.

17

eMM, 2007. április 4. szerda, 18:32 (#)

Végülis a macska is fel tudja lefetyelni a tejet a tányérjából.

18

Chili&Vanília, 2007. április 4. szerda, 22:00 (#)

Jaj, hirtelen azt hittem, Ervin írása, végül is a laksa szósza is lé..Nagyon klassz szösszenet egyébként!

19

FT, 2007. április 5. csütörtök, 09:37 (#)

Tényleg, vannak kotrós technikák is, de tán nemcsak a levére, hanem a sűrűjére is. És a sűrűjével együtt is jön lé is.

20

hoad, 2007. április 5. csütörtök, 15:06 (#)

Ajjajjj, amióta ott jártam, nem eszem meg a kínait....:))

21

hoad, 2007. április 5. csütörtök, 15:08 (#)

Amúgy nagyon tetszik a cikk! Gratulálok!


Hozzászólsz?

Igen

Hozzászólást csak névvel együtt fogadunk el. Ha linket írsz be, akkor előtte és utána hagyj egy szóközt, főleg akkor, ha zárójelbe teszed.


Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2010 ervin, eszpee, stsmork