Kispad

Kispad: közös blog
4230 cikk, 53848 hozzászólás
Szerzők | Tudnivalók | Feedek


Costes

ervin cikke a Bilagit rovatból, 2008. július 15. kedd, 09:22 | 35 hozzászólás

Costes restaurant

Erről a helyről már írtunk korábban, ám azóta több minden változott. Régen restobar volt az egység elnevezése, ma restaurant (miért nem tudnak a vendéglátóiparban magyarul?). A két állapot között hosszú ideig felújítás zajlott. Ja, és az árak még magasabbak lettek, pedig azok már korábban se a kifőzdék szintjén álltak.

A régi cikkünkben az étterem nevének kétes latin-amerikai asszociációjával viccelődtünk, persze igaztalanul. Ennek ellenére a mostani látogatásunk alkalmával is óhatatlanul ezzel a gondolattal kezdtünk, amikor a 40 fokos melegben a teraszon fekete öltönyt viselő fogadópincér köszöntött bennünket. Társai nem kevésbé elegáns öltözékben mutatkoztak, nem irigyeltük őket.

Hogy miért is látogattunk el ide újra? Nos, egyfelől régen nagyon finom volt a főztjük, másfelől ha a hely kapcsán még Sasvári ősblogger vendégmunkásunknak is Michelin-csillagok villannak a szemében, akkor ezt ki kell próbálni. Az utolsó lökést az adta, hogy a hétvégén a Culinarisban alapanyag-beszerzésen kaptam Allen Diwan barátunkat a Kashmirból, akinek az volt az első kérdése: voltatok-e már a Costesben?

Hát elmentünk. Az étlapot kézbe véve az árak láttán azonnal erős gyomor-összehúzódás jelentkezett nálam, ugyanis brutális árak vannak, legalábbis nekem azok. De erre végül is számítottunk, úgyhogy fogamat összeszorítva küzdöttem tovább.

Kisvártatva szürreális eseménysorozat vette kezdetét. A személyzet elkezdte kihordani a különféle "ház ajándéka" típusú köszöntőket, és ezt lényegében a látogatásunk utolsó pillanatáig nem hagyták abba - komolyan, még a legvégén, az asztaltól való felállásunk után is kihoztak még egy kör valamit.

Az efféle köszöntők szerencsés esetben még jobbak tudnak lenni, mint az ételek, és nekünk szerencsénk volt. A nevére is csak alig néhánynak emlékszem közülük, de volt babból készült cappucino, saját péksütemény, spárgakrém, kaviár, valami epres csoda, tényleg nem tudom mindet felsorolni. Egytől egyig kiválóak voltak, a spárga talán csak itt - meg stsmork kolléga egyik otthoni főztjében - ízlett igazán.

Főétel-desszert párosítás mellett döntöttünk. Bárányt és halakat ettünk rafinált jus-kbe áztatva és az elegancia mellett a finomságukkal is elkápráztató köretektől ölelve. Nem fogom sokáig ragozni, csak azt sajnálom, hogy a társaságunkban tartózkodó gasztronómiai szakember tágra nyílt szemű kóstolgatását nem tudom megfelelő vizuális dokumentációval bemutatni.

A desszertek méltóképpen koronázták meg a kulináris élményt - leszámítva persze azt, hogy ekkor még nem sejtettük, hogy további ajándékok is várnak ránk. A kéksajt-fagylalt nekem teljesen új ötlet volt, fantasztikus. A csoki pedig olyan, amilyennek csak a legambiciózusabb ínyencek merik megálmodni. A tetején aranyfüst volt, emberek! Ilyet most ettem másodszor életemben - az elsőt, egy arannyal dukkózott datolyát, a néhai dubai emír elől csentem el a Burj Al Arabban, de azt a történetet úgysem szokták elhinni.

Fejenként tízezer forintot költöttünk, komolyabb italok nélkül. Végül pedig következzenek a képek, amelyek mobiltelefonos eredetéért elnézést kérek:

Costes restaurant

Costes restaurant

Costes restaurant

Costes restaurant

Costes restaurant

Costes restaurant

Costes restaurant

Costes restaurant


Értékelés (0-7): 6. Sok hűhó nem semmiért. Több tízezer oka van, hogy miért nem leszünk itt törzsvendégek, de nagyszerű volt kipróbálni.

A maximális pontszámtól egyébként a kötelező borravaló (szervizdíj) és a bicegő asztal miatt tekintettünk el. A Costes esetében mindkettő erősen hatott: a szervizdíj itt ugye annyi, mint máshol a teljes étkezés lett volna, az asztalláb kis testi hibája pedig valahogy sokkal feltűnőbb ilyen környezetben, mint mondjuk a Lehel téri piacon lett volna.

Costes Restaurant (a honlap jelenleg kínosan amatőr)
Budapest, Ráday utca 4.
T: 06-1-219-0696
Nyitva: H-Sz 12-15.30 / 19-23

(Képek: Kinga és photoblog.hu)

» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon

Eddigi hozzászólások (35)

1

katmandu, 2008. július 15. kedd, 10:09 (#)

Nyámnyám.
De:
Kép-a-lá-í-rást! Kép-a-lá-í-rást!

(Midegyik képhez, plíz. Az a narancsszínű dermedt karamellrács izé például, azmiaz?)

2

wattafilling, 2008. július 15. kedd, 10:11 (#)

"(miért nem tudnak a vendéglátóiparban magyarul?)"

Hm...
Az "üzlet", "bolt", "áruház" szavakat is szinte kizárólag a kínai kereskedők használják hazánkban.

3

Author Profile Page ervin, 2008. július 15. kedd, 11:22 (#)

wattafilling, jó észrevétel! :)

4

angelday_true, 2008. július 15. kedd, 12:02 (#)

Nice.

5

monika, 2008. július 15. kedd, 14:57 (#)

Ez a "miért nem tudnak magyarul" engem is nagyon bosszant. Most pl. ránéztem a Costes honlapjára, ahol azonnall kiszúrtam, hogy a "mellett" egy T-vel (!!!) van írva, és hát azt hiszem, hogy aki annyira odavan a francia konyháért hogy még az alapanyagokat is egy párizsi piacról hozza, az talán tudhatná, hogy a "Ducasse" kiejtése "dükász", így aztán a helyes ragozás "Ducasse-szal", és nem "Ducasse-val". De én még Budapesten felkapott étteremben helyesírási hiba nélküli menüt nem láttam. Azért bosszantó, ha egy ötezer forintos fogás nevében három helyesírási hiba van, nem?

6

Author Profile Page ervin, 2008. július 15. kedd, 16:18 (#)

monika, egyetértek, még akkor is, ha az azonnal csak egy l-lel írandó. :)

7

Benny Lava, 2008. július 15. kedd, 16:29 (#)

A hogy elé meg vessző dukál :D

8

katmandu, 2008. július 15. kedd, 19:42 (#)

ervin:
és képaláírások akkor nem lesznek, ne is erőltessem, vagy lesznek azok, émost készülnek a műhelyben és mindjárt hozod őket, csak kicsi türelmet kérsz még? :)

9

katmandu, 2008. július 15. kedd, 20:02 (#)

monika: tök igazad van, de egy étteremnél az igazi kérdés az, hogy meddig marad étterem.
Hogy is volt az éttermek életciklusának 6 állomása? Valahogy úgy, hogy

1. Megnyit az étterem, grand opening, nagy érdeklődés

2. Korai szakasz: jó és gyors kiszolgálás, jó minőség, odafigyelés a vendégekre, hadd menjen a híre.

3. Elterjed a jó hír, egyre több a vendég, felkapott lesz a hely, de a vendéglő még bírja erővel és minőséggel.

4. A vendéglő felkapott lesz és kezd elkurvulni: a kiszolgálás már kevésbé gondos, a minőség kezd megrogyni, de a hely jó híre (tehetetlenségi nyomaték) miatt a vendégek még jönnek szép számmal.

5. A romló minőség és kiszolgálás miatt az étterem egyre több kritikát kap, terjed a nívó eséséenk híre, a vendégek kezdenek átpártolni más, új helyekhez.

6. Az elmaradozó vendégek miatt csökken a motiváció, a színvonal hatalmasat esik, a helyet kifejezetten rosszként kezdi nyilvántartani a köztudat és az étterem bezár.

Minden étteremkritikus figyelmébe ajánlható a fenti hat stáció, így meg lehet saccolni, hogy a tesztelt étterem épp melyik szakaszban járhat.

10

peter, 2008. július 15. kedd, 20:10 (#)

Huhh, Ervin oda tetted magad RENDESEN ->

ROFLCOPTER

- - -

"Michelin-csillagok"

Akkor nem írtam be, de most, hogy megint előkerült -> mondom, hogy az is nagyon cool post volt. Nemrég voltam a Donatella -ban és ott állítólag 3 csillagos a főszakács. Mondjuk ez abból a szempontból nem jelent sokat -> hogy emiatt az étterem még NEM lesz Michelin * -os.

11

peter, 2008. július 15. kedd, 20:16 (#)

"nem tudom megfelelő vizuális dokumentációval bemutatni"

De kár !!!

- - -

"Burj Al Arabban"

Tudtad hogy, ott egy magyar a főigazgató vagy mi?

12

Author Profile Page ervin, 2008. július 15. kedd, 21:05 (#)

(11) - nem tudtam.

13

peter, 2008. július 15. kedd, 21:51 (#)

A Frey Tamás, az egyik Dosszié műsorában -> látogatott el oda, amikor a menő, kinti magyarokról szólt a műsor. Elég sokat dumált a pofával, aki persze magyar volt. Én is ott láttam.

14

monika, 2008. július 15. kedd, 22:04 (#)

Szánom-bánom, legközelebb ötször átolvasom :-).

15

gargoyle, 2008. július 16. szerda, 02:14 (#)

en vagyok nagyon eltevedve vagy a 10k fejenkent az igen baratsagos ebben az arkategoriaban? mennyire sporoltatok (bar a barany es a hal nem erre utal :)? meg a vegen elszanom magam es en is elmegyek :D fel voltam keszulve fejenkent egy 20+ra siman, 10kt - igaz mondjuk egy uveg mar ihato borral - gyakorlatilag barhol kihoz az ember pesten a koruton belul.

16

Author Profile Page ervin, 2008. július 16. szerda, 07:45 (#)

gargoyle, nem volt előétel, nem volt leves, nem volt semmilyen alkoholos ital, nem volt kávé, még üdítőből se volt ismétlés. Ezzel együtt, amennyiben az ár nem korlát, akkor abszolút ajánlom a helyet.

17

katmandu, 2008. július 16. szerda, 08:55 (#)

Na, most már tuti biztos, leteszteltem.
Ervin egész egyszerűen nem látja a kommentjeimet. Filtert rakott rám :(((

18

Author Profile Page ervin, 2008. július 16. szerda, 13:44 (#)

bocs, katmandu, tényleg átugrottam valahogyan a kommentjeidet, elnézést. nem lesznek képaláírások.

19

katmandu, 2008. július 16. szerda, 13:54 (#)

ervin #18:
semmi gond, azt hittem, valamiért megorroltál :)
viszont szomorú, hogy nem lesznek képaláírások, de sebaj. Versenyen kívül azért titokban nekem megsúgod legalább a rácsos bigyó mibenlétét? :)

20

katmandu, 2008. július 16. szerda, 13:59 (#)

(Ha mégsem súgja meg, akkor kitalálom magamtól: a rácsos izé valamilyen édes, karamellizált kreálmány, mint amilyet a dobostorta tetejére raknak, csak ezt még folyékony állapotban rácsos alakúra öntözik, aztán hirtelen vagy lassan megdermesztik.

Amikor az ember kézbe veszi, először is hozzáragad az ujjához. Ráharapáskor pattanva, szilánkosra törik és a törmelék a szájüreg legérzékenyebb pontjaiba ékelődik bele. Profik ilyenkor teát, kávét öntenek utána és kivárják, amíg puhává olvad. Amatőrök kétségbeesve forgatják a nyelvüket, nyammognak, és kisebb-nagyobb, perforatív jellegű sérülések beszerzése után örökre megfogadják, hogy ilyet többet márpedig nem esznek.)

21

Author Profile Page ervin, 2008. július 16. szerda, 14:12 (#)

valahogy úgy.

22

harumi., 2008. július 16. szerda, 15:06 (#)

nagyon koszonom ervin es kinga
nagyon nagyon isten finom volt.....
nekem 6bol 6 adom pont,
kics gyomor embernak pont jo ....

23

Author Profile Page ervin, 2008. július 16. szerda, 15:55 (#)

Háttérinformáció: a (22)-ben a velünk tartó és a cikkben is említett - egyébként japán - gasztronómiai szakembert olvastátok. Harumi, köszi!

24

Chili&Vanília, 2008. július 16. szerda, 19:43 (#)

húha, az utolsó képen valódi francia macaront vélek felfedezni, hát erre nagyon kíváncsi vagyok.

25

ervin, 2008. július 16. szerda, 21:33 (#)

Zsófi, az az!

26

katmandu, 2008. július 16. szerda, 22:50 (#)

Na, azért indirektben csak összejönnek a képek megfejtései. 7 to go. :)

27

fatcat, 2008. július 30. szerda, 11:11 (#)

hihi, a bicegő asztal úgy látszik hozzátartozik a hely szelleméhez! :))
na és kép aláírás télleg jó lenne.

28

mérges, 2008. július 31. csütörtök, 11:16 (#)

azért az aranyfüstért rajongani egy ételen elég szánalmas...

29

Benny Lava, 2008. július 31. csütörtök, 12:05 (#)

Ilyen gyengén álcázni az irigységet nem kevésbé :P

30

leanka, 2008. augusztus 11. hétfő, 16:25 (#)

Kissé kései komment (de annál nagyobb szeretettel :): szóval szombaton úgy döntöttünk, hogy a Costes-ben vacsorázunk, részben a fent olvasottak alapján. Egy biztos, mi sem leszünk törzsvendégek, és ennek sok kicsi és egy nagy oka van. Bár az ételre kifejezetten nem panaszkodhattunk, számunkra egy étterem nemcsak ételből van, főleg nem ilyen árak mellett. Egyrészt olyan "mélyre" állították a hőfokot, hogy a gyapjúsálamat végig magam köré tekerve üldögéltem (és ez a személyzetnek nem tűnt fel). A pincérek nem voltak elég figyelmesek, az egyik viszont kifejezetten kioktató jelleggel, rábökdösve lajstromolta el a felszolgált fogás osszetételét, hátha nem emlékeznénk, hogy mit is rendeltünk, persze semmi újat nem mondva az étlapon olvasottakhoz képest. Elmagyarázta kérdezetlenül, hogy mi is az a macaron, és várta, hogy csodálkozzunk: nem csodálkoztunk, többször készítettem már ilyet, jobbat, mint amilyent felszolgáltak (a kókuszos változat kifejezetten rágós volt). Többször megtörtént, hogy másfelé nézett, mikozben hozzánk beszélt. Ja, és a morzsa-sepregető jelenetet sem díjaztuk. És a hab a tortán: a vacsora vége felé, a mosdóból visszajövet megpillantottam egy darab döglött csótányt az asztalunk közelében a szép csillogó, vajszínű járólapon. Az egyik pincér is észrevette kb. 10 perc elteltével, és a bárpult irányába csúsztatta a lábával. Hát ennyi.

31

mérges, 2008. augusztus 12. kedd, 08:43 (#)

Mi az, ami nem elérhető számomra; a bejutás az étterembe, vagy az aranyfüstös desszert? Hmmm? Tehát akkor miért is kellene irigynek lennem?
De hogy ne okozzak számodra túlzott agymunkát, írok egy példát. Az ókori Rómában a nagy lakomák némelyikén felszolgáltak erős ecetsavban feloldott gyöngyöt is. Nem azért, mert olyan finom...
Ez az aranyfüstös desszert ennek a pórias változata. Megmosolyogni való erőlködés mindkettő.

32

Author Profile Page ervin, 2008. augusztus 12. kedd, 09:17 (#)

mérges, találó a nicked.

33

Benny Lava, 2008. augusztus 12. kedd, 12:14 (#)

mérges,
érdekes, valahogy mégsem mosolyogni látlak lelki szemeimmel...

34

Benny Lava, 2010. március 16. kedd, 11:19 (#)

Csillagos lett a hely:
http://index.hu/kultur/eletmod/2010/03/16/megvan_az_elso_magyar_michelin-csillagos_etterem/

35

alvy, 2012. április 21. szombat, 22:12 (#)


Én úgy hittem hogy egy ilyen szintű étteremben nincs szükség arra hogy aranylapocskákat használjanak fel a vendégek megnyeréséhez. Semmilyen hozzáadott értéke nincs az aranynak csak az ára vagy inkább az sem.
Mindenki ehet-ihat aranyat kb ezer ft egy 2dl-es aranypezsi.Lássátok be csak gizdulni jó.Egy ilyen étteremben erre még mi szükség? Nem elég a tökéletes étel igénye? El tudom képzelni mit mondana erről G. Ramsey :)


Hozzászólsz?

Igen

Hozzászólást csak névvel együtt fogadunk el. Ha linket írsz be, akkor előtte és utána hagyj egy szóközt, főleg akkor, ha zárójelbe teszed.


Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2010 ervin, eszpee, stsmork