Hozzászólások | Szólj hozzá! | Rovatok és keresés
ervin cikke a Bilagit rovatból, 2008. szeptember 19. péntek, 08:55 | 3 hozzászólás
A saját szemszögünkből nézve lehetetlen helyen van az egység - kint a Budafoki úton, egy szabadidőközpontban -, úgyhogy valószínűleg az életben nem hallunk róla, ha Angelday vendégmunkásunk nem ajánlja a helyet. Így viszont arra kanyarodtunk az egyik ritka balatoni út előtt.
A sietősek kedvéért összefoglalom az élményünket: óriási koncepció, a megvalósítás lehet még csiszoltabb, meglehetős szürrealitás.
Ha a nyugat-európai élményeim nem fakultak meg, akkor a Gold bisztró semmi újat nem talált ki: többfogásos, és azon belül fogásonként több opciós menüt kínál, amelyet részenként és egyben is meg lehet rendelni. Egyszerű és nagyszerű hozzáállás, rengeteg (rengeteg!) ilyen helyet szeretnék látni a városban.
Sasvári kolléga helyenként jól érzékelhető poszt-koitális eufóriában mesél a helyről, amivel megemelte az elvárásainkat. A kezdés nem is verte le a lécet. Csalogató fogások az étlapon, okosan magyarázó, de nem tolakodó pincér. Az 1280 forintos teljes menüár végtelenül korrekt.
Vágjunk is bele. A szalonnába tekert csirkemáj sörözőbeli fogásnak hangzik; nem is értettem, hogyan mertek előjönni vele. Ugyanakkor engem csirkemájjal meglepően sok mindenre rá lehet venni, úgyhogy sajnos kipróbáltam itt is. Azért sajnos, mert soha többet nem tudok ugyanúgy ránézni a szalonnába tekert csirkemájra. Tökéletes volt. Fogalmam sincs, hogy miben és miért volt jobb, mint eddig bárhol máshol, de jobb volt.
Ha a tökély nem is ismétlődött meg, nekem azért a további fogásaim is jól sikerültek, ellenben Kinga csak a kezdő gombalevessel volt maradéktalanul megelégedve (eszpee, figyelsz?), utána lejjebb görbült a szája. A végén pedig együtt állapítottuk meg, hogy a citromfagyi néven felszolgált vizes kása nemcsak a helyhez, de általában a magyar fagylalthagyományokhoz sem volt méltó.
A magas kezdés után süllyedő tendencia sajnos nem engedte kellőképp kibontakozni a hely varázsát. Ehhez jött még az a körülmény, hogy körülöttünk ebéd közben végig puffogtak a squashlabdák. Csak azért nem éreztük magunkat úgy, mint egy kovácsműhely kantinjában, mert egyrészt a design ahhoz túl trendire van véve, másrészt egy kovácsműhelyben ritkán kíséri a kalapács zaját enyhe sportkrémillat.
Képek ezúttal nincsenek, mert a szerző inkább azt tartotta fontosnak bizonyítani, hogy a Canon G9 törlés funkciója minden felhasználóbarátsága ellenére nem a fogalmatlan gombnyomkodóknak készült.
Értékelés (0-7): 5. A koncepció és az elszánt küzdés (no meg a csirkemáj!) dicséretet érdemel, a környezet és az ebéd második fele nem. Összességében érdemes kipróbálni, amúgy úgyse ennétek korrekt étteremben egy fitneszközpontban.
Gold Bisztró
Budafoki út 111.
T: 06-1-206-2756
(#)
, 2008. szeptember 19. péntek, 11:58Nagyon köszönjük a beszámolót, hálás vagyok ezekért.
A másik amiért írok, a fényképek törlése. Akár törölted a képeket, akár formáztad a kártyát, de ha még nem írtad felül a kártyának azon részét adattal, akkor simán vissza lehet hozni a képeket. Nekem sikerült már gond nélkül egyszer. Van rá rengeteg tool, én a SanDisk-kártyámhoz ingyen kapott RescuePro nevű programmal oldottam meg.
, 2008. szeptember 19. péntek, 12:15 (#)
gaba, köszi, ha annyira fontos lett volna, akkor minden bizonnyal így járok el, de ebben az esetben csak megvontam a vállamat, felírtam a Canonnak a pontot, aztán fényképeztem tovább a kártyára. :)
(#)
, 2008. szeptember 27. szombat, 23:42A Molnár B. Tamás által szerkesztett Étteremkalauzban 11 pontot kapott a hely (a nagy átlagot nézve az nagyon sok), és így "az egyik legjobb kisvendéglő Magyarországon".
» Filmek
» Könyvek
» Éttermek - térképpel!
» Receptek
» Mobil videók
A Kispad-feednek most
olvasója van. Szeretnél közéjük tartozni? Ezen az oldalon mindent elmagyarázunk.
Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2010 ervin, eszpee, stsmork