A Westendben nyílik az első magyar Starbucks

A lenti fotó alapján legalábbis nagyon úgy tűnik, hogy most már tényleg, bár a tipográfia egy picit gyanús. Kirakhattak volna egy logót legalább. Meglátjuk.

Itt találtuk.

» eszpee, 2010. február 7, 12:19 | Szólj hozzá (27)

Hummus Bar az Október 6. utcában

Az időközben lánccá terebélyesedő vállalkozásról már több ízben tudósítottunk. Először az azonnali elragadtatás mobil hangján a Kertész utcából, majd ehhez képest meglehetős rezignáltsággal az Alkotmány utcából. Most az Október 6. utcai egységet ajánlom röviden a figyelmetekbe, mégpedig ismét pozitív minőségben.

Tovább...

» ervin, 2009. december 22, 07:03 | Szólj hozzá (2)

Miért él meg Bécsben a Starbucks?

Ez a kérdés régóta foglalkoztat: mit keres egy magas kávékultúrájú, ráadásul a saját letűnt birodalmi felsőbbrendűségére máig kétségbeesetten büszke városban egy amerikai kávéscég?

Nem állítom, hogy megoldottam a rejtélyt, de egy ötletem már van: a Starbucksban normálisan lehet bankkártyával fizetni. Hangozzék ez bármennyire triviálisan, Ausztriában még ma is nagy szám. Bécs számos más helyével ellentétben itt nem néznek a földönkívülieket megillető tekintettel a VISA kártyára, nem rázzák a fejüket, hogy a Mastercard az nem Maestro, hanem mosolyogva átveszik a plasztikot, és intézik a fizetést. Ha mást nem is, legalább ezt a XXI. (vagy inkább XX.) századi magatartásformát el lehetne lesni a gazdasági imperialistáktól.

Amúgy a karácsonyi szemeskávéjuk nagyon finom, aki arra jár, és szereti az otthon őrölt/főzött kávét, annak szívesen ajánlom, hozzon egyet magának. Nekem már nem kell, köszi.

» ervin, 2009. december 20, 12:06 | Szólj hozzá (12)

Szabadkai joghurt

Gyerekkoromban sokkal izgalmasabb dolog volt a szomszédos országokban vásárolni, mint manapság. Csupa idegen és ismeretlen áru állt a határon túli boltok polcain; az ABC-ben az ember a tejen és a kenyéren kívűl másról nem is nagyon tudta eldönteni, hogy micsoda. (Hazafelé még az is fokozta az izgalmakat, hogy vajon észreveszi-e a vámos a zsiguli hátsó ülése alatt rejtőző három pár gyerekcipőt?) Mára vége a sokszínűségnek: az Európai Uniónak és a globalizációnak köszönhetően ma akár egész Európát keresztülutazhatjuk, ha az út végén betérünk egy sarki ABC-be, ugyanazt a tejet, pelenkát, szappant és csokoládét találjuk, mint ahonnan elindultunk. Elhiszem, hogy a multinacionális cégek által gyártott és Európa-szerte terített termékek olcsóbbak és jobb minőségűek, mint amit a béketábor a legnagyobb jóakarattal elő tudott állítani, én mégis némi nosztalgiával emlékszem vissza a globalizáció kora előtt uralkodó sokszínűségre.

Tovább...

» stsmork, 2009. október 28, 08:57 | Szólj hozzá (6)

Fotel Kávéház

A társaságban többen is ajánlották a helyet, egyik nap leteszteltem magamnak. Nem feszítem sokáig: nem nagyon jött be.

Tovább...

» ervin, 2009. szeptember 22, 07:05 | Szólj hozzá (6)

Choucroute

mobiltelefonról

Valójában choucroute garni, de mindenki csak sukrutnak hívja. Elzásziul, ahonnan ered, sürkrüt, a legfontosabb alapanyag neve németül nem véletlenül hasonlít: sauerkraut - magyarul savanyú káposzta. Az elzászi verzióhoz képest itt Champagneban, ahol a hétvégét töltjük, bor helyett pezsgőben és zsírban főzik a káposztát, majd adják hozzá a többi kelléket: borsot, borókát, babért, krumplit, virsliket, kolbászokat, szalonnát, sonkát, és a disznó egyéb zsírosabb részeit. Az eredmény egy kicsit savanykás, kiadós finom téli kaja. A kedvenc ételemnek azért nem nevezném, de párhavonta nagyon megkívánom, szóval a lehető legjobbkor járunk itt, egy falusi choucroute fesztiválon.

» eszpee, 2009. szeptember 20, 12:40 | Szólj hozzá (1)

Calvados

mobiltelefonról

Egy félreeső farmon botlottunk bele, az almaföld ott kezdődik a ház mögött, az üvegen kívül minden itt készült. 21 éve. A kóstoló után muszáj volt venni belőle.

» eszpee, 2009. szeptember 2, 12:00 | Szólj hozzá (7)

Coreff

mobiltelefonról

Ez bizony nekem az első rendes pulled ale Nagy-Britannián kívül. Az első pár nap alapján - kis túlzással - Bretagne teljesen olyan, mint a nagy testvére, csak franciául (és bretonul) beszélnek.

» eszpee, 2009. augusztus 26, 20:50 | Szólj hozzá (0)

Italok (és kocsik) a várban

A világ értelmesebb helyein a borfesztiválok és hasonlók úgy zajlanak, hogy minél több látogatót igyekeznek becsábítani jelképes áron vagy ingyen, hiszen mind a szervezők, mind a termelők tudják, hogy ez végeredményben reklámesemény, amelynek nem az a feladata, hogy önmagában termeljen hasznot (na jó, legfeljebb a kiállításszervezőnek), hanem a megfogott leendő vásárlók útján áttételesen.

A magyar modell ezzel szemben az, hogy jó drága belépőkkel meg esetleg külön pohárdíjjal már a belépés pillanatában megvágják a látogatót, aki ekkor még egy kortyot sem kapott inni; azt majd odabenn külön kifizeti a termelőknek, akiket a standdíjakon felül még a kuponokon keresztül is megsápol a szervező cég.

A Várban, az Oroszlános udvarban vasárnapig zajló rendezvényen például 3500 forintba kerül pusztán az ivás lehetőségének megteremtése. Én szégyentelenül soknak tartom ezt, ezért ajánlani sem merem. Viszont aki valamilyen okból kifolyólag mégis arra vetődik, és bemegy, az mindenképpen keresse meg vendégmunkásainkat, a mádi Bodnár Szilvit és Lacit, akik továbbra is óriási lelkesedéssel és díjak formájában is egyre elismertebben borászkodnak, és szokás szerint van egy-két egészen különleges nedű a tarsolyukban, amiken nemcsak a laikusok fognak meglepődni, hanem jó eséllyel azok is, akik a néhány ottani nagy név termékeit ismerve azt gondolják, hogy alaposan ismerik a tokaji világot.

A Bodnár pincészet standja a belső udvarban van, a bal oldalon. Az aktuális varázsigék: "Vágy" és "Shine". Mondjátok be, esetleg hivatkozzatok a Kispadra, és élvezzétek az életet! Tokaji bort rajtunk kívül senki más nem tud a világon.

Utóirat: Hogy az alkohol és a szép számban kiállított kocsik révén a vezetés hogyan kapcsolódik egymáshoz egy rendezvényen belül, az rejtély számomra (drink and drive?), mindenesetre a fesztivál nevében a Hungaroring is megtalálható, ami azt sugallja, hogy a szervezők talán a versenyre érkező turistákat szeretnék megcsapolni.

» ervin, 2009. július 24, 00:35 | Szólj hozzá (6)

Öcsi és Fuszek vendéglő, Gyula

Hát erre a helyre véletlenül keveredtem be, miután a kinézett egység aznap zárva volt. Nem bántam meg. Semmi tettetés, leírva érdekesen hangzó húsételeket ajánlanak (legalábbis nekem azokon akadt meg a szemem), majd adott esetben ki is hozzák őket. Korrekt üzletvitel. Barátságos személyzet, laza vendégsereg.

Az egységben található JBL hangfalak sajnos szintén remekül teljesítenek, ami azért nem szerez felhőtlen boldogságot, mert ottlétem alatt végig vendéglátóipari élőzene szól belőlük. Ugyanakkor, ha már kénytelen vagyok végighallgatni, akkor el kell ismernem, hogy a zenész-iparos felkészülten látja el feladatát: itt nincs félreütés, rosszul egyszerűsített harmónia, amit annyi helyen hallani. Amikor fizetek, akkor épp az ilyenkor elmaradhatatlan Afrika kerül sorra, és annak az összes hangszerszólóját is hangjegyre pontosan felidézi a szakember.

Értékelés (0-7): 4. Ha már odakeveredtem, nem bántam meg. De a zene miatt nem biztos, hogy visszamennék.

Öcsi és Fuszek vendéglő
Gyula, Kossuth utca 8.
Tel: 06-66-468-495
H-P: 07-24
Sz-V: 10-24

» ervin, 2009. július 21, 07:58 | Szólj hozzá (5)