Kispad

Kispad: közös blog
4230 cikk, 53901 hozzászólás
Szerzők | Tudnivalók | Feedek


Sic transit

Ervin cikke a Blog rovatból, 2004. március 26. péntek, 16:33 | 10 hozzászólás

A Magyarországon tegnap bemutatott, Passió című filmet nem láttam. Ezért annak kapcsán eredeti ötlettel egy buddhista gondolatra, az impermanencia alapelvére irányítom rá a figyelmeteket, négy lépésben.

1. " the Anti-Defamation League has "grave concerns," according to Rabbi Eugene Korn, the director of the organization's Office of Interfaith Affairs. Korn is the only ADL official who has seen the film. ADL Executive Director Abraham Foxman expanded on Korn's statement. "We were troubled ... that it portrayed the Jews, the Jewish community, in a manner that we have experienced historically. Seeing passion plays used to ... instill and incite a hatred of the Jews." (CNN, január 15.)

2. "I never imagined this. Yeah, I knew Meg Gibson's new "The Passion of Christ" film would be #1 at the box office this weekend, but I could have NEVER predicted the success it had. It made $76 million on it's opening weekend!?!?! That beats "Return of the King" for goodness sake!" (The Movie Blog, február 29.)

3. "Mel Gibson's film "The Passion of the Christ" is lessening hostility towards Jews contrary to what the film's Jewish critics predicted, a new poll shows. The survey, conducted by the Institute for Jewish and Community Research, shows 24 percent of Americans familiar with the film say that Jews alive at the time of Christ's crucifixion were not responsible for it. Less than two percent of Americans surveyed blame Jews for the crucifixion today." (CNSNews, március 15.)

4. "A moziüzemeltetők kérésére a Budapest Film megemelte A passió című film kópiaszámát, így Mel Gibson alkotása március 25-én összesen 33 db kópiával jelenik meg Magyarországon. Az IT (Israel Theatres) Cinemas 12 mozijában indítja a filmet (2 Budapesten, 10 vidéken), az InterCom 8 moziban (5 Budapesten, 3 vidéken), a UCI a 3 fővárosi mozijában, a Budapest Film pedig 4 mozijában. A többi kópiát egyéb üzemeltetők mutatják be (3 vidéken, valamint az Uránia Nemzeti Filmszínház)." (a film magyar honlapja, a március 25-i hazai bemutató előtt)

» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon

Eddigi hozzászólások (10)

1

fundelupa, 2004. március 27. szombat, 06:18 (#)

en elmentem megnezni (Washingtonban),
http://fundelupa.blog-city.com/read/514945.htm.

Csak azert mert panel beszelgetes volt a filmvetites utan.
A beszelgetesen resztvevo volt:
M. Bruce Lustig, rabbi Washington Hebrew Congregation-tol; Rev. Canon Michael Wyatt, Director of Programs in Religious Education, Washington National Cathedral-tol; Father Francis Martin; es Pastor David Owens ...

+
John Voight mondott par erdekes gondolatot a filmrol:

It is a very dangerous movie.
You ask why? let me tell you:
when I was a kid, I remember the programming that the Jews were responsible for the crucifixion of Jesus.
When I was a kid lot of kids were taking out their anger and frustration on Jews that they killed our God. And we didn‘t have the understanding and the intellect to understand, to raise the question, would Jesus have wanted his Jewish brethren harmed in any way?
After all, Jesus died a Jew. It‘s ironic to me that so much anti-Semitism has been created by people who profess a love for Jesus.
Moreover, look at what happened in Columbine. We saw what was sitting on the minds of these adolescents. And we are going to bring, their inability to express their frustration and their anger. And we‘re now going to bring busloads of young people to witness this most brutal, most bloody, horrific crucifixion portrayed in the movie of Mel Gibson. And we‘re going to reprogram them so that they can be permitted to go forth and seek revenge with God at their side????
Mel Gibson knows exactly what he‘s doing.

But let me just enter into this just a little bit to show you how he manipulates. There are these rapid moments throughout the film of people turning into devils. And they‘re always connected to the Jewish people in some way. And that reminded me of the way Hitler, in his films on the Jews, created this uproar against the Jews.

It‘s a dangerous thing to do.

Hitler would use rats come into a neighborhood. Then he would intercut that with Jewish stereotypes. And he built the Holocaust on that stuff, turning the whole nation against the Jews. So I‘m saying that this film has ingredients. And then you have to question why he did it and is there an agenda here?


I think that there are the ingredients of a return to bigotry and anti-Semitism here. And they‘re planted very clearly.

The true meaning of Christ and love to reject this film, because it‘s certainly a new torch of anti-Semitism.

I wonder, why Mel did this and what his agenda is.
I would have hoped that he would have done something uplifting and speaking of brotherhood and love for all people. This is what you would hope. And, instead, I believe that this is a new wave of anti-Semitism that is being stimulated by this film.

FYI: as the movie opened, a Pentecostal church in Denver, Colorado, put up a big sign on its marquee saying: "Jews Killed The Lord Jesus."

ONE good thing can come out of it!!!!:if!?
"The Passion of the Christ" yields a new flurry of open-minded discussion between people of varying religions.
+
Franco Zeffirelli irta (v. mondta):

"They tell me that in America, despite the ban on minors, that mothers absolutely want their children to see the film, in order to understand the suffering Jesus underwent to save us,” Franco Zeffirelli wrote in Thursday’s edition of Corriere della Sera, Milan’s leading daily newspaper, continuing, “I am of a completely different opinion: what conclusion can one reach (from the film), in particular young people, other than that his blood was shed because of the Jews?"


+ a remek Village Voice cikk:

Richard Goldstein :
The Backlash Passion
A Messianic Meller for Our Time
http://www.villagevoice.com/issues/0408/goldstein.php

2

ses, 2004. március 27. szombat, 10:16 (#)

Hú, fundelupa, rengeteg anyagot tettél be. Köszönöm. Jelentem, végig is olvastam, és egy dolog hiányzik belőle, de az teljesen: mi a te véleményed?

Idézed John Voightot, Zeffirellit, illetve egy Richard Goldstein nevű, általam sajnos nem ismert urat. Ők egységesen az egyik oldalon állnak, ugyanott, ahol az én első idézetem. Ezen felül elmondod, hogy láttad a filmet, és belinkeled a saját blogod postját, ahol mindössze annyit írsz, hogy láttad a filmet.

Ezzel nehéz "open minded discussion"-ba bocsátkozni, amit pedig szintén beidézel. Vagy az idézetek egyoldalú választásával jelzed, hogy azokkal értesz egyet?

Egyetlen véleményszerű félmondatot találtam a hozzászólásodban, azzal viszont hadd ne értsek egyet. "A remek Village Voice cikk" szvsz a legkevésbé sem remek. Egyértelműen Gibson ellen van, az odáig rendben. De milyen érveket hoz fel? Többek között ilyeneket: az apja nem hisz a holocaustban (idehaza ezt úgy szokták: az apja kommunista volt). Meg, hogy van egy súlyos mondat az arámi szövegben, amit nem fordít a felirat, és így senki nem érti, de ott van. Meg ilyenek. Ha kívánod, bővebben is belemegyek, de magamtól nem szívesen. Ja, a legjobb, hogy a legvégén a szerző egy elegánsnak szánt fordulattal bevallja, hogy nem is látta a filmet és erre büszke is. Cool.

Ha jól megfigyeled, láthatod, hogy nekem (még) szintén nincs véleményem a filmről, ami azért van, mert nem láttam. (A Goldstein-cikket is cikként tartom rossznak.) Te viszont láttad. Elárulod, hogy mit gondoltál róla?

3

fundelupa, 2004. március 27. szombat, 17:07 (#)

Hello!
Nem azert irtam, hogy a magam gondolatairol irjak.Csak olvasva soraid eszembe jutott amit gepeltem es ideztem.

Ha az en velemenyemet kerdezed, en sajnaltam volna a kifizetett penzt a mozijegyre ha nincs a film utan nyitott beszelgetes.

“In religion and politics, people's beliefs and convictions are in almost every
case gotten at second-hand, and without examination”. –Mark Twain
----
Szivesebben irnek a 'Dalok a konyhabol' c. filmrol (Rendezo: Bent Hamer)
eredeti cim: 'Salmer fra kjokkenet',
jobban esett a lelkemnek, de mivel polarizalt vilagban elunk ezert a mar ugyis felfokozott erzelmeket tovabb fokozza a Gibson (Gib Sohn) film.
Persze jobban eladhato is.
Tobb szempontbol boncolhatjuk a filmet:
- muveszileg
- politikailag
- teologiailag
- esztetikailag
- stb...


Szolj ha lattad, kivancsi vagyok mit gondolsz...

Pl. mit gondolsz a satanrol, aki transznemu a filmben, eletben leborotvalt haju noi szemely.
Pl. ott mi a metaforikus jelentes?

4

fundelupa, 2004. március 27. szombat, 17:26 (#)

es + hirtelen eszembe jut amit Voight mondott,
lasd: 'Moreover, look at what happened in Columbine....'
Ahol en elek, avagy az itteni perspektivabol leginkabb itt van a lenyeg.
Gus Van Sant 'Elephant' cimu filmjet lattad?


(zarojelben: ami ajanlott olvasmany lehetne paralel a filmmel az Saul Bellow-tol 'Augie March kalandjai'.)

5

ses, 2004. március 27. szombat, 18:08 (#)

szia fundelupa: se a konyhát, se az elefántot nem láttam, hovatovább a könyvet sem olvastam (ez idáig nagyszerű egy mondat...), viszont azt tudom, hogy járnak ide nálam profibb film- és könyvínyencek, akik biztosan; talán beírnak majd ők valamit.

a mark twain idézetet külön köszönöm: bár nem szorosan a filmhez kapcsolódik, tovább erősíti eleve nagy tiszteletemet a mester iránt. mindig elhatározom, hogy olvasnom kell tőle: többnyire azt mondja el, amit én gondolok ki, csak nem tudom jól megfogalmazni.

a skinhead sátánináról elsőre semmi nem jut eszembe, de én hátrányban vagyok, mert nem érdekelnek a vallási jelképek se pro se kontra. igaz ugyanakkor, hogy szükség esetén még így is sok mindent bele tudnék magyarázni, ha talán annyit nem is, mint mondjuk midaga.

6

fundelupa, 2004. március 27. szombat, 19:01 (#)

Au Contraire!, ellenkezoleg – hogy a Twain idezet nem tartozna a filmhez...(szvsz)
Szorosan hozzafuzodik, mivel a film ahogy a Biblia es stb.. interpretacio (ahogy ez esetben
a filmnezoben van, meg a tortenetben, meg a film alkotojaban is)

7

ses, 2004. március 28. vasárnap, 03:02 (#)

Megfogtál, ezt a beleszólást egyáltalán nem tudom dekódolni. Így elsőre még azt se tudom megmondani, hány mondatra tagolható. De még nem szabad a gazda, hadd küzdjek vele egy kicsit!

8

fundelupa, 2004. március 28. vasárnap, 06:58 (#)

Mondat tagolas mae maxima culpa!, soha nem volt erossegem.

Fogalmam sincs mit kell dekodolni viszont.
.... .- / -- . --. / . -. -. . -.- / .- / -.. . -.- --- -.. --- .-.. .- ... .- .-. --- .-.. / .-.. . -. -. . / ... --.. --- ..--.. :-)
Ha Morze kodokban irnek akkor ertenem...
:-)

Szerinted a Huckleberry Finn kalandjai irodhatott volna Europaban?

De amire jobban kivancsi vagyok, mivel a fentire tudom a valaszt, hogy a Gibson film milyen europai szemszogbol.


Kellemes vasarnapot es hetet!

9

eszpee, 2004. március 28. vasárnap, 10:49 (#)

a filmet én se láttam, és valahol egy posztban ki is fejtettem, hogy miért nem kívánom megnézni, így ez az idézet minden saját véleménytől mentes, de talán releváns:

"Tisztelt Olvasók!
Kedves Barátaink!

Mel Gibson A passió címû filmjével kapcsolatban a mellékelt nyilatkozatot tesszük közzé.

Endreffy Zoltán filozófus, katolikus theológus
Iványi Gábor, theológiai tanár, metodista lelkész
Majsai Tamás theológiai tanár, református lelkész
Szöllõssy Ágnes mûvészettörténész
Tillmann József filozófus

Óvás Mel Gibson "evangéliumától"

"Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülrõl való, és a világosságok Atyjától száll alá" - olvassuk Jakab apostol levelében.

Mel Gibson A passió címû filmje nincs a világosságok Atyjától. "Alkotását" a szerzõ a Szentlélek tanácsának nyilvánvaló elutasításával, a szentírási összefüggések durva felrúgásával, sõt nem egy helyen a bibliai valóság hol primitív, hol tendenciózus meghamisításával készítette el.

A filmnek mintegy kilenctized részét két cselekményi szál uralja, együtt is és külön-külön is prostituálva a szeretet evangéliumát.

1) A Názáreti Jézus szenvedéseinek öncélú, vértenger és a szétfröccsenõ emberi testdarabok vágóhídi tivornyájává torzított ábrázolása nem a Megváltó küldetésérõl szól, hanem az Istentõl való eltávolodást Isten megcsúfolásával áthidalni törekvõ barbarizmus vámszedõinek lelkületérõl. A bûn uralma alatt élõ ember arra irányuló igyekezete, hogy személyiségtorzító ferdeségekben elégítse ki ösztönigényeit, és ezt még lelki elmélyülésnek is nevezze, tökéletesen ellentétes a golgotai örömhírrel. A kinyilatkoztatás "elvégeztetett" igéje a szadizmusban értelmet és kielégülést keresõ bûnök megítélésének, a halál halálának üzenetét hirdeti; az önfeláldozásig kész isteni szeretetrõl és megalázkodásról, a "test és vér indulatától" megterhelt emberi valóság megváltásáról szól.

2) Az evangélium megfellebezhetetlen üzenete szerint a bûn minden embert azonosképpen érintõ realitás. Hasonlóképpen egyértelmû állítása a Szentírásnak az is, hogy minden ember kivétel nélkül és azonosképpen rászorul a megváltásra. Amint Pál apostol fogalmaz, "mert nincs különbség". A bibliai passió a szent pénteki események hátterében ennél fogva nemcsak nem keres, de lényegébõl fakadóan nem is kereshet emberi felelõsöket. Az üzenet gyújtópontja egyedül és kizárólag Istenre mutat, nyilvánvalóvá téve, hogy a Golgota szeplõtelenül szentségi cselekményének minden pillanata mögött Õ, és csak Õ áll.

A bibliai passiótól ezzel egybecsengõen tökéletesen idegen a zsidók elítélése, krisztusgyilkos és vandál indulatok reprezentánsaiként történõ beállítása is. (A magát hithû katolikusnak valló Mel Gibson ezen a ponton saját egyházát is durván megalázza. Lásd az antiszemitizmustól elforduló II. Vatikáni Zsinat theológiai-egyháztörténeti fejleményeit.) A Názáreti Jézus éppúgy szerette zsidó testvéreit, mint Atyja, aki örökkön való szövetséget kötött velük, megbánhatatlan ígéretekkel ajándékozta meg õket, és együtt vándorolt velük a történelem Via Dolorosa-in. A nagypéntek szerzõje ma is együtt él népével és fájdalmaikban együtt szenved velük. Most éppen Mel Gibson filmjének láttán.

Mel Gibson filmje egy lelki antrax-akció piaci kísérlete, amely az üdvösség és kárhozat, az élet és halál kockázatának komolyságával veszélyezteti az örömhírt szomjazó ember keresését.

Testvéreinknek, akik Mel Gibson pornográf mûvének megtekintésére vállalkoznak, Isten elõtti felelõsséggel és súlyos aggodalommal azt tanácsoljuk, hogy a Názáret Jézusra emlékezõ imádsággal és böjtöléssel erõsítsék meg lelküket a Sátán "A passión" keresztül megvalósuló kísértésének elviselésére.

A keresztény egyházak felelõs személyeit pedig arra hívjuk fel, hogy Isten elõtti felelõsségük tudatában, pásztorális komolysággal figyelmeztessék egyházaik tagjait e Szentírást és a kereszténység legszentebb eszméit megcsúfoló, lélekromboló tévelygés minden veszélyére.

Külön is sajnálatos és undort keltõ, hogy a médiumok képviselõi ama bizonyos harminc ezüst kasszírozásának igyekezetében maguk is egy szintre kerültek a legsötétebb indulatok kalmáraival. Ebben az évben van éppen hatvan esztendeje annak, hogy a magyar zsidóságot - többek között a keresztény hagyomány által is formált gonosz indulatok miatt - mészárszékre adták. Ebben az évben vetíteni Mel Gibson filmjét, nem más, mint médiakalandorság.

A fenti állásfoglaláshoz csatlakozni kívánók a wjlf.p@freemail.hu e-mail-címen fejezhetik ki egyetértésüket. (Kérjük a név és a foglalkozás közlését!)

A nyilatkozat szövege megjelenik a március 29-i (hétfõi) Népszabadságban.

Budapest, 2004. március 24.

Endreffy Zoltán filozófus, katolikus theológus
Iványi Gábor, theológiai tanár, metodista lelkész
Majsai Tamás theológiai tanár, református lelkész
Szöllõssy Ágnes mûvészettörténész
Tillmann József filozófus"

10

ses, 2004. április 13. kedd, 21:14 (#)

Megnéztem a Passiót. Nem akartam, de aztán csak megnéztem. Okosságokat nem is próbálok mondani. Csak néhány apró kommentet, nemvallásos alapról:

- Ebben a filmben van a két legszadistább jelenet, amit valaha láttam, bár igaz, én nem vagyok horror- meg Irreversible-fogyasztó. Remélem, legalább a keresztény kollégák értik, hogy mi értelme van az erőszak ilyetén bemutatásának. Jómagam meg sem kísérlem értelmezni a jelenséget: hogy egy, a szeretetet mindenek fölé helyező vallás hívei most világszerte özönlenek a moziba, hogy a többségük által soha meg nem tapasztalt brutalitásnak legyenek önkéntes szemtanúi.

- A filmen én nem érzékeltem, hogy általában a zsidók ellen uszítana. Viszont a zsidó főpapság ellen egyértelműen uszít, a jelenetek megkomponálásával, a szereplők hangjaival, gesztusaival, tekinteteivel, nagyjából mindennel. Hogy ez így akkor antiszemitizmus-e, nem dolgom megítélni.

- A film nem pornográf, az itt felettem szólók nem tudom, miről beszélnek. Mentsük azzal őket, hogy lelkészektől talán nem bűn, ha így értelmezik a kifejezést. Azt viszont gyanítani vélem, hogy miért óvják híveiket a mű megtekintésétől.

Még a végén elhiszik, hogy érdemes elgondolkodniuk azon, miben is hisznek.


Hozzászólsz?

Igen

Hozzászólást csak névvel együtt fogadunk el. Ha linket írsz be, akkor előtte és utána hagyj egy szóközt, főleg akkor, ha zárójelbe teszed.


Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2010 ervin, eszpee, stsmork