Kispad

Kispad: közös blog
4230 cikk, 53959 hozzászólás
Szerzők | Tudnivalók | Feedek


Denver: az érdekérvényesítés

Ervin cikke a Blog rovatból, 2005. április 15. péntek, 13:50 | 7 hozzászólás

A macskák érdekérvényesítő képességéről legendák keringenek, s tegyük hozzá rögtön: megérdemelten. A többnyire élelemmel kapcsolatos, és többnyire megalapozatlan követeléseinek nem teljesítése esetén minden valamirevaló macska a retorziók kifinomult arzenálját tudja felvonultatni. Na de láttatok-e már olyat, amelyik öngyilkossággal fenyegetőzött?

Előzmény: a működés

Legutóbb három hónapja találkoztunk e hasábokon Denverrel, aki azóta szép nagy lóvá cseperedett (fénykép © tiglis). Ez azonban nem zavarja őt abban, hogy továbbra is a CD-tartó alatt próbáljon eltűnni bújócska közben, bár oda már a feje is alig fér be. Érdekes jelenség, hogy az amúgy szuperintelligens macska mennyire nem bír túllépni a struccpolitikán.

Denver by tiglisNyilvánvaló módon Denver trükkjeinek jelentős részét is a többlettáplálék megszerzése motiválja. Kezdetben a legnagyobb költséghatékonyság mellett is elkapattuk a fiatalurat a különféle macskakajákkal, ő pedig nagy élvezettel válogatott a kendermagban. Egy idő után azonban az eladdig rózsás lehelletű jószág szája förtelmes csatornaszagot kezdett árasztani. Egy tapasztalt macskás kolléga felvetette, hogy ez azért van, mert bizonyára nem eszik száraz eledelt, ami esetében a fogmosás szerepét is betölti. Ekkor jöttünk csak rá, hogy valóban hetek óta rutinosan szabotálja ezt a vonalat. Azonnal életbe léptettük a Bokros-csomagot: mostantól finomság csak akkor, ha a fűrészpor már mind egy szálig eltűnt a tálkából!

A kis dög nem adta magát könnyen.

A visítozási kísérletein csak nevettünk, ezzel nem is próbálkozott sokáig. A lopáshoz nem vagyunk elég nyugdíjasok, többnyire lefüleltük. Végül a sértődés mellett kötött ki.

Még télvíz idején jártunk, és a lakás előtere igen hideg volt. A neki nem tetsző menü esetén Denver fogta magát, látványosan kivonult a bejárati ajtó elé, és beült pont a huzatba, ahol több ízben jól meg is fázott, majd utána bejött és a váladékozó szemeivel vádlón nézett ránk.

Ez a módszer egy ideig szépen működött, elvégre nem vagyunk állatkínzók. Ám elkezdett kitavaszodni, az önhibernálós trükk patinája pedig napról napra kopott. Ezen felbátorodva újból erőltetni kezdtük a müzliszerű cuccot. Denver átkoplalt néhány éjszkát, majd drámai lépésre szánta el magát.

Kapóra jött neki, hogy épp akkor tisztítottuk ki az almát, és fölöttébb high-tech nedvszívó kristálygolyócskákra cseréltük az addigi proletár kavicsokat. Ezek a kis fehér gömbök állítólag rettenetes mennyiségű nedvességet képesek magukba szívni. Később rájöttünk, hogy ez nem igaz, de ezt eleinte még nem sejtettük.

Érthető volt hát a döbbenetünk, amikor a fűrészporos müzli legközelebbi feltálalása után Denver határozott léptekkel a kuckójához ment, eltűnt odabent, majd kisvártatva újra megjelent, és dacosan mutatta a pofáját: telezabálta magát a szárító golyókkal! "Most meg fogok halni, és miattatok" - ez volt a homlokára írva. Majd a szoba közepén elterült, és nem mozdult.

Kockáztattunk: nem indultunk azonnal gyomormosásra, és a macskából reggelre nem lett összeaszott múmia. Azóta is kénytelen eltűrni az étrendjében a száraz eledelt, és ellenállása arra korlátozódik, hogy csakis a szemünk láttára, keserves arccal áll neki ropogtatni.

Következik: hierarchia

» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon

Eddigi hozzászólások (7)

1

baksapista, 2005. április 15. péntek, 17:36 (#)

ezért szeretem a sesblogot, bravo !
(nekem kutyám van, de az se kutya ...)

2

Ali, 2005. április 15. péntek, 22:55 (#)

Munkahipotézis: A macska a világ legintelligensebb élősködője.

A meglátás azon alapul, hogy az élővilágban bevett fegyver a megélhetés (és/vagy túlélés) érdekében valamely viselkedés(/szín/alak/hang/stb.) megtévesztés céljából való utánzása. A dolognak nem kell 100%-osnak lenni, néha nagyon rossz szimuláció is be tud indítani behuzalozott programokat (lásd a magánál n-szer nagyobb kakukkfiókát etető balekmadarat).

A macska balekmadarai mi vagyunk. Ősei annak idején bevetődtek abba a "piaci résbe", amit az utódgondozási ösztöneink nyitottak. Kifejlesztette mindazon nem-verbális jeleket, amikre óhatatlanul vevők vagyunk, szintén nem verbális módon kommunikáló csecsemőink életbentartása miatt. (A sziámi a zenei oldalra is ráment, nyávogása távolabbról sokak számára csecsemősírásnak hat! Másrészt pedig mi sokszor szólunk rá gyermekeinkre, hogy ne nyávogjanak már. :) ) Mindehhez még ott volt a nagyjából csecsemőnyi mérete és a nagy kifejező szemei (mivel a szemkontaktust is keressük), tehát sikeresen specializálódott. Miközben eredeti foglalkozásukban megmaradt nagy testvérei az oroszlántól a tigrisig a kihalás szélén tántorognak, a macska a legmodernebb városi környezetben is remekül érzi magát (pl. a monitor tetején, vagy a billentyűzeten).

Ésszel persze tudjunk, hogy a macska, az macska, de nem csak ésszel él az ember...

Idáig a hideg racionalista megközelítés. Ottlik Gézának más a szemléletmódja:

"Az egyetlen valódi okunk a derűlátásra: a macska. Ezt a kis prémes ragadozót semmi más módon nem lehetett volna ezer és ezer éven át hozzánk szelidíteni, mint rendíthetetlen, ellenszolgáltatást nem váró, feltétel nélküli szeretettel. A szépsége abszolút imádatával -- a szabadsága, függetlensége teljes tiszteletben tartásával. Ha ez sikerült, az emberiség nem lehet egészen elveszve."

3

Ali, 2005. április 17. vasárnap, 12:40 (#)

Szép meglátás, csak elkéstél vele. Még gyerekkoromban olvastam valakitől egy okfejtést, hogy a macska a városban manapság már semmiféle hasznot nem hajt, egeret nem kell fognia, stb... És tulképp tök igaz.

Mondjuk, egy ékszerteknős, vagy egy aranyhörcs se dolgozza magát halálra :)))))

Gr0

4

Ali, 2005. április 17. vasárnap, 13:04 (#)

Megköszönném, ha nem a nevemben írnál, grrr...

5

Gr0, 2005. április 17. vasárnap, 23:34 (#)

Ajja, ezt már többször sikerült abszolválnom... Bocsánatot kérek, fórumos mivoltom ronda mellékterméke ez. Fórumban uigyanis, miután az ember bejelentkezett, már nem a saját nickjével kell kezdenia, hanem jöhet rögvest a mondandó - amit én áéltalában a mexólítással kezdek. Így kerül ez itt a rossz helyre.
Bocsánat még egyszer, tőled is, eszpee-től is, akit már szintén párszor mexemélyesítettem akaratomon kívül (gondolom, nézett is mindenki, miért vitatkozik magával :))), és mindenkitől, akit ezután fogok.
Bocsika.

Gr0

6

wice, 2005. április 18. hétfő, 13:22 (#)

2: a macska nem magatol valt ilyenne, az ember haziasitotta (egyiptomiak, foleg), es szelektalta aranyossagra, meg ilyenekre. emellett a macska tarsasaga (cirokamaroka, dorombdoromb) bizonyitottan csokkenti a lelki feszultseget es a depressziora valo hajlamot. tehat ezugyben inkabb szimbiozisrol beszelhetunk.

7

Ali, 2005. április 18. hétfő, 13:53 (#)

Wice,
sarkítottam, miután macska-ügyben sok év (önként vállalt!) tapasztalata áll mögöttem. Az Ottlik idézet sem véletlenül került a végére. :) Egyelőre azonban úgy látom, az az alapfeltevés, hogy az "ivadékgondozó" ösztöneink tették lehetővé e szimbiózist, nem mozgatta meg senki fantáziáját... Nyilván a macska ősének helyzeti előnye volt mondjuk a tatuval szemben :), de ehhez belső képességek is kellettek, amik szintén részben meg kellett, hogy legyenek a macskában, még a "szelídítés" előtt (meg hogy mi őket, vagy ők minket :) ).

Nem vagyok biológus, sem etológus, csak hallomásból tudom, hogy kevés olyan élőlény van, amelyik nem szezonálisan szaporodik, az ember azonban ilyen, így a gondoskodási késztetései sem kötődnek időszakhoz, ez pedig nagyon kényelmes a macskának, egész évre. Azt sem zárom ki, hogy már a történelem előtti időkben is volt olyan ember(szabású), amelyik saját utódja nem lévén inkább a saját macskájáról gondoskodott, mint a törzsbeliek purdéiról, mert a birtoklási vágy is erős. :) Talán valamelyik NatGeo-ban láttam fényképet macskát babusgató gorilláról, szóval akár még hihető is lehet. :)

A macskáról egyébként közszájon forog, hogy nem az emberhez hű, pontosabban a hűség fogalma kevéssé lényeges számára. Meglátásom szerint rossz helyre tettük az alapszintet: a kutyához. A kutya fanatikus, rendkívül rosszul kell bánni vele, hogy "felmondjon". A macska elvárja a minőségi ellátást. Én ezért nem tudom kárhoztatni, én is elvárom. :)

Még valami: szerintem a korrupciót a macskák találták ki. Ha valamit el akarsz náluk érni, azt "meg kell kenned", s még akkor sem lehetsz biztos a dolgodban. Akár az állam "magas polcon" megtalálható tagjai, a macska is elég független ahhoz, hogy ne tudd értelmesen és hosszabb távon akaratod alá rendelni, azaz kényszeríteni, viszont egész léte azon alapul, hogy kellő számú "szívesség" megadásából a lehető legtöbbet hozza ki saját maga számára. Mindenesetre a macskákat jobban szeretjük. Képviselőt nem vagyok hajlandó se simogatni, se almozni -- épp elég, hogy etetnem kell...


Hozzászólsz?

Igen

Hozzászólást csak névvel együtt fogadunk el. Ha linket írsz be, akkor előtte és utána hagyj egy szóközt, főleg akkor, ha zárójelbe teszed.


Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2010 ervin, eszpee, stsmork