Kispad

Kispad: közös blog
4230 cikk, 53882 hozzászólás
Szerzők | Tudnivalók | Feedek


Konfuciusz

Pepito cikke a Blog rovatból, 2005. április 9. szombat, 15:08 | 17 hozzászólás

Kevés filozófusnak volt akkora hatása az emberiségre, mint Konfuciusznak. De hogy ez jó-e nekünk vagy sem, azt mindenki döntse el maga. A világ mindenesetre hamarosan lejátssza ezt a meccset.

A konfucianizmus nem vallás, ahogy a taoizmus sem az. Kínában az emberek nem vallásosak abban az értelemben, ahogy a templomjáró keresztények, még a buddhizmus sem ezt a szerepet tölti be. De most nem ez a téma.

A konfucianizmus nem más, mint egy filozófiai rendszer, amely az ember-ember, ember-állam viszonyát igyekszik rendbe tenni. (Szemben a taoizmussal, amelynek az ember és a dolgok viszonyáról van mondanivalója. Így lehet egy konfuciánus értelemben jó kínai egyben jó taoista is.) Ezt Konfuciusz az öt legfontosabb emberi kapcsolat definiálásával igyekezett elérni. Az öt kapcsolat közül négy a családon belüli viszonyokat írja le, az ötödik a király-alattvaló viszonyt. A felebarát fogalma itt nem létezik.

A kínai nép individualistákból áll, csak családtudata van, társadalmi tudata nincs. A családtudat nem más, mint az önzés magasztossá tett formája. Konfuciusz az eredeti elképzelés szerint nem akarta, hogy a családi önzés a társadalom rovására menjen, de rendszerének hiányosságai már igen korán megmutatkoztak. Már az időszámításunk előtti időkből vannak feljegyzések, amelyek az akkori politikai gyakorlatot bírálják, miszerint mindenki rabolja a nemzetet, hogy gazdagítsa családját, a protekció tönkreteszi a közszolgálati rendszert, a politikusok fényűző villákat építenek és nem büntetik meg a törvénysértő hivatalnokokat. Ez nem változott azóta sem lényegesen.

A családtagok hozzásegítése előnyös pozíciókhoz (nepotizmus) normális, elfogadott dolog mindmáig. A vesztegetés erény, ha a család érdekeit szolgálja.

Az emberek ugyanakkor közömbösek a nemzet ügyei iránt. Az állampolgári jogok fogalma a legutolsó időkig hiányzott Kína Alkotmányából, még most sincs rendezve megnyugtatóan. Sokáig nem volt Kínának alkotmánya sem. Az államot „nemesemberek” kormányozták, egyfajta atyai kormányzással, amely feltételezte, hogy úgy gondoskodnak a nép érdekeiről, ahogy a szülők gondoskodnak gyermekeikről.

A konfuciánus irányzattal szemben volt (van!) egy másik államfilozófiai irányzat is, amely feltételezi, hogy a kormányzással foglalkozó emberek egytől egyig szélhámosok és a politikai rendszerbe megfelelő fékeket épít be. Ez nem jutott ezidáig érvényre, amely nagyban köszönhető annak, hogy a hatalmon ez senkinek nem érdeke. Ez eldőlt Konfuciusz idejében.

De hagyjuk a politikát!

A túlnépesedés szintén a családi rendszer következménye. A nagy család a stabilitás és a lehetőségek záloga. Ott, ahol az élet nem értékes, nem védi semmilyen törvény, erre nagy szükség van. (Gondoljunk csak a háborúkra, monumentális építkezésekre, betegségekre.)

A családi rendszer és annak fontossága miatt minden hétköznapi emberi kapcsolat ezen érdekeknek van alárendelve. A másik csak addig érdekes, „barát”, amíg haszonnal, előnnyel kecsegtet. Utána nem érdekes.
A családok kívüli emberi kapcsolatok felszínesek.

A kínainak az erény, hűség, barátság, szeretet, megbecsülés, jog, igazság, irgalom, tisztesség, bizalom, hazugság teljesen mást jelent, mint számunkra. Más a vonatkoztatási rendszer. A család abszolút előnyt élvez minden mással szemben. Csak egy példa, hogy jobban érzékeltessem mire gondolok: családos ember nem ugrik a vízbe, hogy más fuldokló gyermekét kimentse.

A külföldi szabad préda, mert hiszen nemigen tartozik egyetlen családhoz sem. Átvágni, kihasználni egyenesen erény. Ez így erősnek hangzik, tudom. A csalafintaság, a rövidtávú gondolkodás, az óriási verseny (ha nem én, akkor valaki más biztosan), a kisebbrendűségi érzés a külföldivel szemben mind legitimálja mindezt, még akár kormányszinten is. Nemrég volt egy jogi vitája valamelyik nagy amerikai autógyárnak egy kínaival, mondván, a kínaiak által gyártott autó pont úgy néz ki, mint az eredeti modell. A kormány megbízottjának válasza valami olyasmi volt, hogy büszkék rá, hogy a kínai technológia már ott tart, hogy ilyen eredményekre képesek. Nos, konkrétan ez lehet, hogy csak urbánus legenda, de perekről hallani ilyen témában.

Érdekes, hogy üzletemberek jönnek-mennek, és egész Kínát a modern nyugati demokrácia és üzleti etika mércéjével igyekeznek felmérni, azzal a háttérrel akarják megérteni. Nem fog menni. Csalódni fognak, becsapják saját magukat. Nem lehet üzletet kötni nagy arccal megjelenve, kinyitva a nagy bukszát. Ez csak felhívás keringőre. A kínai megeszi őket reggelire.

Bézsé mondogatja mindig, ő pedig tudja, mert ebben él már jónéhány éve:
A kínai átvág, ha át tud. Miért? Mert át tud. (If a Chinese can fuck you, he will. Why? Because he can.)

Itt nincs ne lopj, szeresd felebarátodat, tartsd oda a másik orcád is, dobj vissza kenyérrel, satöbbi...
És mindez Konfuciusz miatt.

» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon

Eddigi hozzászólások (17)

1

Guczó, 2005. április 9. szombat, 17:34 (#)

"Így lehet egy konfuciánus értelemben jó kínai egyben jó taoista is."
Valamint jó buddhista, jó keresztény, stb.
A kínai templomok nem az áhítat színterei, inkább egyfajta vásárterek, ahol a szerzetesek jó pénzért árulják a kegytárgyakat és mondják meg a frankót a fizetőképes ügyfeleknek.
Nem fog tetszeni: ezt az ipart Tibetben űzik leggusztustalanabbul a "szentéletű" lámák.

Az pedig nem tudom mennyire jön le Pepito írásából, hogy a nyugati demokrácia mint olyan (alapjaitól kezdve) itt tökéletesen talajtalan mind kulturálisan, mind történelmileg, úgyhogy teljesen fölösleges izmozni ezen. Az a baj, hogy az egységnyi európai/amerikai közharcos ezt nem látja be, mert csak a saját kategóriáiban tud gondolkodni.

2

Pepito, 2005. április 9. szombat, 17:59 (#)

A jó keresztény kiegészítést vitatnám. Pont hogy nem!

3

Ali, 2005. április 9. szombat, 18:27 (#)

"a kisebbrendűségi érzés a külföldivel szemben"

Ha valahol bugos a rendszer, akkor ez lehet a tünet. Nem?

Különben ne tegyük úgy, mintha kívülállóként szemlélhetnénk az ilyet, ismerve a magyar sógor-koma-rokon szisztémát...

4

Guczó, 2005. április 9. szombat, 18:38 (#)

Jogos.
Arra akartam utalni, hogy a kínaiak vallásossága érdekorientált: ha adott esetben Szent Baltazár oldja meg a problémáit, bemegy a keresztény templomba.

Amúgy találkoztam már igazi keresztényekkel is Pekingben (bár ez ugye megint érdekes kérdés, hogy a Vatikánnak van-e örökös és kizárólagos licensze a katolicizmusra), akik meghökkentően hiteles katolikusok voltak.

5

lipilee, 2005. április 10. vasárnap, 01:52 (#)

süt itt az európai arrogancia, már bocs. plíz, nézzünk rá a rendszerekre úgy 20 év múlva is: melyik működik jobban? meg hát nézzünk rá most is.
a demokrácia talajtalanságával tökéletesen egyetértek: ugyanúgy van ez, mint az iszlám világban. de könyörgöm: miért kéne feltétlenül működnie? miért kéne, hogy érdekelje őket, hogy mit bohóckodunk mi itt Európában? ugyan, kérem.

6

Pepito, 2005. április 10. vasárnap, 05:10 (#)

Lipilee, valamit félreértettél.
Pont arról beszélek, hogy európai értékek mentén nem lehet felmérni a Kínát. Nem hiszem, hogy arrogáns lenne a cikk, éppenhogy tárgyilagos. Saját ítéletem a dologról nincs, nem is lehet. Pusztán megállapítom a különbségeket és a feltételezett okokat.

A cikk alapja a saját tudásomon és tapasztalataimon túl Lin Yutang Mi, kínaiak című műve (Tercium Kiadó, 2002).

Lin bácsi Shanghaiban született és volt alkalma megismerni a nyugati kultúrát is. Mintegy összehasonlításképpen írt egy könyvet a saját népéről. A mű 1935-ben készült. Nos, azóta csak kicsit változott a helyzet.

Egyébként javítsatok ki, ha tévednék, de úgy tűnik számomra, hogy a kínai tud a legnehezebben beintegrálódni a nyugati kultúra és társadalom szövetébe. Chinatown majd' minden nagyvárosban van.

7

Ali, 2005. április 10. vasárnap, 11:21 (#)

Két dolog jutott eszembe:

1. A nagyvárosi lakók mentalitása közelebb lehet egy másik ország nagyvárosának lakóihoz, mint ugyanazon ország nagyvárosokon kívüli lakóihoz. Egyszerűen több a közös élethelyzet.

2. A mai üzleti élet mintha egyenesen a konfucianistákra lenne szabva, csak a család=cég megfeleltetést kell bevezetni. Kínának így nagyon nehéz lenne NEM sikeresnek lenni.

8

hamengkubuwono, 2005. április 10. vasárnap, 15:49 (#)

Pepito!
Ez az utso mondat - "es mindez Konfuciusz miatt" - hm, biztos? Nem forditva van? Szerintem nem azert ilyenek a kinaiak, mert Konfuciusz ilyeneket irt, hanem ezert irt ilyeneket Konfuciusz, mert illett a kinaiakra. Egy ember nem tud sok tiz-szazmilliot igy befolyasolni, Konfuciusz csak kimondta, hogy ilyenek, mintegy kodifikalta. Es mert tenyleg ilyenek, rendkivul nepszeru lett.

9

Pepito, 2005. április 10. vasárnap, 18:42 (#)

Hameng, ez is lehet. De inkább nem.

Olvassátok el, mit mond erről Hamvas Béla:
http://www.terebess.hu/keletkultinfo/scientia3.html#1
I. 3. Hierarchiát helyreállító törekvések a történeti kor határán

Konfuciusz jót akart. Nincs abban rossz, a mit kitalalt, pusztán rendszere nem volt teljes. Nem is lehetett. Túl azon, hogy Kurt Gögel óta tudjuk, nem is lehetett volna, Konfuciusz egyszerűen nem volt képes rá.

10

Ali, 2005. április 11. hétfő, 01:06 (#)

A post méregzacskója inkább itt van:
"A kínai átvág, ha át tud. Miért? Mert át tud."
Erre már csak oda van pakolva a rég hótt filozófus.
A "kínai" behelyettesíthető más népnevekkel is, amit az adott körben éppen nem kedvelnek.
Nem az a gondom, hogy nem igaz. Aki ott él évek óta, csak van sejtése a dologról és nem írná, ha nem így tapasztalná. Csak kicsit egyoldalúnak találom. Olyan "bezzeg mi" hangulat bújkál benne, pedig bezzeg mi se vagyunk ám különbek... Hány balatoni történetet meséljek el?
Na.
Kíváncsi lennék, milyen meséket mondanak a kínai szülők gyermekeiknek. Ez egy javaslat, postra. Azt tudom, hogy az ókori mesekör jó része ismert, világörökség. Inkább a kiválasztás lehet érdekes. Szerintem abból kikövetkeztethető, mit tartanak a szülők követendő mintának. Már ha van még idejük, kedvük a gyerkőcökkel (pardon, gyerkőccel) törődni és nem a tévé előtt nő fel, mint bármelyik nyugati sorstársa...

11

NagyGa1, 2005. április 11. hétfő, 04:10 (#)

A különbséget jellemzi hogy míg otthon a balatonon az árusok köztudottan veszélyesek, kínában sokkal inkább a köznapi élet része "résen lenni".
Ha nem használod ki a lehetőségeket - nem vágsz be a sor elejére, nem kérsz a gwailotól még x viteldíjat, stb - akkor azt gondolják majd a körülötted levők hogy nem vagy "sharp", okos, eszes, le is néznek majd.
Már gyerekkorban elvárt dolog hogy a gyerek észrevegye ezeket a számunkra nem szimpatikus lehetőségeket, és ki is használja.

Még egy példa a különbségre: kínai cégvezető ismerősöm jellemezte hogy amikor felvesz egy-egy technikust, már az elejét azon gondolkodnak hogy hogyan vághatnák át.
Volt egy története például amikor a felvett alkalmazott titokban alakított egy saját céget, és mintegy kettős ügynökként kezdte az ügyfeleket a saját cége felé irányítani...

Egészen nagy méretekben is hasonló a helyzet, pl autógyárak szívnak erősen.

12

fang, 2005. április 11. hétfő, 10:22 (#)

Ez az átverősdi nyilván hatékony módszer. Rövid távon mindenképp. Hosszú távra pedég nehéz gondolkodni olyan környezetben ahol mindenből túlkínálat van, így szükségszerűen rotálódnak az üzleti partneri viszonyok. Gyorsan lecsapok, megfejelem a dolgot egy kis extra profittal úgy, hogy átverem a kuncsaftot. Ha bukom, marad a szimpla haszon..

Bp-i közel autentikus Kínai étteremben nem tettenérhető ez az átverősdi. A nyugati értékrendben ez nem annyira hatékony magatartás.

- - -

Konfuciusz nyilván tudott hatni a tanításaival. Nyilván felismert működő mechanizmusokat, amiket tudatosítva, szabályként mondott ki. Másrészt pedig a tömeg a hiedelmek ellenére igenis jól formálható és befojásolható. Gondoljunk csak a vallásokra, amiknek a belső szabály és dogmarendszere temérdek olyan dologra veszi rá a híveket amiket alapvetően eszükbe sem jutna teljesíteni...

13

Gabor, 2005. április 11. hétfő, 14:34 (#)

"Az emberek ugyanakkor közömbösek a nemzet ügyei iránt. "
Azert volt egy Jun 4 (1989). A csaszart is eluztek valahogy, es a Japanokat is.
Nem tudom regen hogy volt, de a kommunista kormany legalabbis kinevelt egy elfogult, erzelmeken alapulo hazaszeretet. Lasd Japan vagy USA ellenes megmozdulasok.

Ezenkivul meg azt mondanam, hogy a lefestett kep egyoldalu, azert a leirt trendek mellett boven jut hely mindenfele massagnak is Kinaban, es hogy az idegengyulolet nem veszelyes, valamint az emberek, fokepp az egyszeru emberek, alapvetoen kedvesek es egyaltalan nem remenytelenek.

14

Pepito, 2005. április 11. hétfő, 16:49 (#)

Érdekes, megkérdeztem embereket, hogy mit éreznek, amikor a tévében a magasban szálló vörös lobogót áhítattal bámuló embereket bámulják. A kérdésem inkább az volt: Hogyan azonosítod magad nemzettel? Mitől vagy te kínai?
És nem volt válasz. Soha. Nem tudnak róla beszélni. Az a propaganda. ("Érzelmeken alapuló hazaszeretet")

Kérdeztem őket, mit gondolnak Tajvanról. A válasz: távol van, nem érinti az életemet. Más ügye, nem az enyém. (Eléggé tipikus konfuciánus megközelítés.)

Hangadók mindig is voltak és lesznek is. Viszont egyetlen kínai sem lát szívesen ilyen hangadót a családjában. A kínai alapvetően békés ember. Életét nagyban befolyásolja a fatalizmus is, amely szintén egy konfuciánus következmény. A kínai hátán fát lehet vágni. A végsőkig lehet feszíteni a húrt, sőt még tovább is. De aztán ha a kínai megelégeli a dolgokat, akkor mozdul.

15

Ali, 2005. április 11. hétfő, 19:07 (#)

Pepito,
"mozdul" alatt a családirtásokat is érted a "felbosszantják - bosszút áll" mozifilmektől a józsefvárosi esetekig bezáróan?

A "más valaki problémája" pedig megint nem kizárólagos kínai jellegzetesség. :)

Hmm, lehet, hogy aki régóta nem itthon él, már csak a szépre emlékezik? Hol van ilyenkor Benoe? :D

16

Pepito, 2005. április 12. kedd, 05:08 (#)

Ali, provokálsz, de nem bánom. Úgy tűnik, nem érted meg, hogy amit leírtam (benoe stílusában pontokba szedve :)

1. nem csak a saját véleményem, megfigyelésem, hanem tanult kínaiak is hasonlóan látják.
2. a cikk nem beszél arról, hogy máshol mi van, csak a kínaiakról. Persze, máshol is van mindenféle furcsa dolog. Egyik jellemvonás sem kizárólagosan kínai. Itt tendenciákről van szó, és a lehetséges okok feltárásáról. És ez legalábbis Konfuciuszig vezet.
3. mozdul alatt például a shenyangi éhséglázadást értem. A népek megelégelték, hogy nincs munka, étel, pénz. Volt NAGYON komoly bortány belőle. Azóta Dalian szépen fejlődik. Ez nem száz éve volt!
4. Az, hogy valaki bekattan és kiirtja a szomszéd családot, nem helyi jelenség, mindehol vannak őrültek. Konfuciusz nem mond erről semmit, ahogy Platon és Kant sem nyilatkozott klinikai esetekről. Kívül van a paradigma rendszeren. Itt egyébként is s patkányméreg a menő, nem a géppisztoly.
5. Az, hogy csak a szépre emlékezem, vagy sem, az eléggé magánügy. Benoe azt szokta felróni nekünk, hogy a propaganda mossa az agyunkat. Nos, ha a cikkekből ez jött át, akkor sajnálom. :)

17

Ali, 2005. április 12. kedd, 10:32 (#)

Ali nem provokál, csak kérdez. Meg gondolkodik és leírja. Nem tökéletes. :) Konkrétan meg talán pont Guczó írta régebben, hogy túl nagy ország Kína ahhoz, hogy bármi általánosat lehetne mondani rá. :) Ezért okozott bennem ez a post késztetést több hozzászólás írására is. Azt mondják, a jó cikk vitára sarkall. Akkor ez jó, nem? :) Ha meg nem értem, írj még többet! Mindig tanulok. A magam módján.


Hozzászólsz?

Igen

Hozzászólást csak névvel együtt fogadunk el. Ha linket írsz be, akkor előtte és utána hagyj egy szóközt, főleg akkor, ha zárójelbe teszed.


Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2010 ervin, eszpee, stsmork