Kispad

Kispad: közös blog
4230 cikk, 53915 hozzászólás
Szerzők | Tudnivalók | Feedek


Közbeszély

Pepito cikke a Blog rovatból, 2005. április 3. vasárnap, 07:42 | 11 hozzászólás

Kína hivatalos nyelve a Mandarin, kínaiul "Putonghua", ami szó szerint "common speech", "közös nyelv", "köznyelv", "közbeszély".

A kép ezzel kapcsolatban kicsit ellentmondásos, a kínai kormány statisztikái szerint a lakosság 53%-a beszéli a mandarint. Ugyanakkor Kínában több mint 200 élő fő dialektus van, a helyi dialektusok száma gyakorlatilag megszámlálhatalan. Ez komoly probléma lehet a külföldiek számára, de nem ritka az sem, hogy két kínai kínlódik egymás megértésével.
A helyzetet súlyosságát nagyban enyhíti, hogy az írott alakja ezen a dialektusok többségének ugyanolyan. A pekingi és a kantoni ugyan teljesen másképp ejti a szavakat, de az írott forma azonos. Éppen ezért a kínai televízió adások döntő többsége feliratos.

Ha bármelyikőtök rászánná magát, hogy kínaiul tanuljon, bizonyosodjon meg róla, hogy a szabványos mandarint beszéli az oktatója. Ismerünk olyanokat, akiket annak ellenére hogy hiba nélkül beszélik a mandarint megmosolyogják, mert a kiejtésük "vidékies".

A mandarint a legnehezebben megtanulható nyelvek között tartják számon. Én például feladtam a rendszeres nyelvtanulást. Talán nem voltam eléggé motivált. Ezek a nehézségek főleg az írásból származnak. A mandarint nem lehet csak úgy felszedni, mint mondjuk a spanyolt. Az utcán sétálgatva az ember nem tudja elolvasni a húsbolt homlokzatán lévő feliratot, mondván akkor a hús az a hús, a bolt meg a bolt, ezt már láttam máshol is. (Ez Guczo kedvenc hasonlata egyébként.)

Meglepő, hogy az írott kínai nyelv gazdagsága a maga többtízezer jelével a verbalitás szintjén mennyire sekélyes. Viszonylag kevés számú szótagot (kb. 400) variálva alakít ki szavakat, és hogy a helyzet ne legyen ennyire egyszerű, minden szótagot valamilyen hanglejtéssel ejtenek ki a négy lehetséges közül. (Mondhatnánk, ha matematikusok lennénk, hogy a beszélt nyelv entrópiája kicsi.) Erre olyan mértékben rá tud állni az ember agya, hogy hiába, hogy ugyanúgy hangzik (számunkra), nem képes a tónusok végigpróbálgatására egy kérdéses szó hallatán. Egyszerűen nem érti meg, nem kapcsolódik jelentés a hallott szóhoz az agyban. Sőt, a hanglejtésnek elsőbbsége van a hangalakkal szemben. Ha bizonytalan a jelentést illetően, akkor a hanglejtés alapján értelmez. (Például a taxisofőr, ha azt mondom balra, de a jobbra szó hanglejtésével és kicsit ittasan artikulálok, akkor jobbra fordul. :)

No és akkor hogyan vergődnek zöld ágra a kínaiak?

Mondhatnánk nehezen. Ezt ők nem tudják, vagy ha igen, akkor sem tudnak tenni sokat. A kínai nagyon dagályos nyelv - egyfelől, és nagyon tömör - másfelől.
Két fő ok miatt dagályos. Az egyik ok a nyelv szerkezetéből fakad (lásd még entrópia), a szavakat megduplázzák, hogy a redundancia segítse a jelentés átvitelét.
A másik ok szociális természetű. A kínai, mikor feltesz egy kérdést, nem a lényegre kérdez rá, mert feltételezi, hogy a másik úgysem arra fog válaszolni. A másik felétételezi, hogy a kérdező nem arra kíváncsi valójában, amire rákérdezett. A válasz értelmezése további problémákat vet fel. Elindul egy párbeszéd, ahol a beszélgető partnerek elbeszélnek egymás mellett és a társalgás kibogoztatalanná válik.

No most ennek nagyon komoly következményei vannak a hétköznapi életben. Az egyik következmény, ami közvetlenül kötődik a kínai ember felelőségvállalási hajlandóságához is, hogy a céges megbeszélések órákig elhúzódnak anélkül, hogy bárki kimondaná a végső szót, vállalná a döntéshozatalt. És mindez megismétlődik a következő megbeszélésen, ugyanabban a témában. Ha egy ilyen míting után megkérdeznénk a résztvevőket, hogy most miről is volt szó és miben maradtak, akkor minden résztvevő mást mondana. Éppen ezért Kínában a döntéseket bizottságok hozzák, de nem szavazással, hanem hangadó irányába való sodródással. Az idő oldja meg a problémák döntő többségét.
A másik következmény, hogy a szociális kapcsolatok felszínesek. Nagyon nagy energiát kell befektetni ahhoz, hogy valakivel, bárkivel mélyebb megértésen alapuló kapcsolatot lehessen kialakítani. És ez nem éri meg nagyon sok embernek. (Ennek köze van még a konfúciánus tanításokhoz is, erről majd máskor.)

Ez a fajta dagályosság érthetetlen és fárasztó nyugati ésszel.

A tömörség. A kínaiaknak van mindenre valamilyen szólásuk. Négy karakterrel reprezentálnak egy egész történetet, annak minden tanulságával együtt. Ezek átitatják a társadalmat és a beszélt nyelvet. Hasonló lehet ez ahhoz, ahogy mi például hárijánosnak hívunk valakit. Megvan a sztori, ugye. A kínai nagyon idiomatikus nyelv, és ezen csak a legeltökéltebbek tudják átrágni magukat.

» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon

Eddigi hozzászólások (11)

1

CsasZ, 2005. április 4. hétfő, 09:38 (#)

Huhhh. Gratula. Így tovább!

2

edhellon, 2005. április 5. kedd, 00:03 (#)

Nagyon erdekes cikk, grats. Ami bennem megfogalmazodik ezekutan, hogy mennyire tudsz ott megelni (a hetkoznapokban) mondjuk kvazi-alapfoku(?) kinaitudassal, pusztan az angoltudasodra hagyatkozva?

3

Pepito, 2005. április 5. kedd, 05:26 (#)

Az élet nem bonyolult.
Persze az emberek csak nagyon kis töredékével kerülök kapcsolatba. Ez nem jelent olyan nagy problémát azért. Azt gondolom, még ha értenénk egymást sem kezdenénk feltétlenül beszélgetésbe, mint ahogy a budapesti metró sem egy dzsembori, pedig a népek megértik egymás nyelvét.
Az biztos, hogy néhány remek ember barátságát elszalasztom nyelvi hiányosságaink miatt. Ugyanakkor elég sokan beszélnek remek angolt ahhoz, hogy ne érezzem nagyon úgy, lemaradtam valamiről.
Egy szimpla nyelvtudást viszonylag könnyen össze lehet szedni, hogy az ember a boltban, taxiban elboldoguljon, vagy hogy megnevettesse a csajokat az éjszakában.
A munkában csak az angolt használjuk, az ügyfeleink döntő többsége külföldi cég.

Terveim szerint a következő cikk utáni a társadalomról szól majd, és ki fog derülni, nem a nyelv a legnagyobb akadály.

4

Guczó, 2005. április 5. kedd, 22:18 (#)

A sinológus haverok nekem azt mondták, hogy maga a mandarin (putonghua) mint olyan, egy csinált nyelv (hasonlóan a standard nederlands-hoz) a birodalom területén élő törzsek számára.
Mintha mondjuk a római birodalom megmaradt volna napjainkig, kiterjesztve az Atlanti Óceántól az Urálig, és bevezettek volna egy indogermán mischung-nyelvet. Ebből a szempontból nagyon jól jött a kínai írás, ami kvázi nyelvfüggetlen. Ugyebár a japánok is átvették - láttam már vonaton egy kínait meg egy japánt írásban "beszélgetni", miközben egy szót nem beszéltek egymás nyelvén.
Mindezt több ezer évvel ezelőtt kitalálni tiszteletreméltó informatikai teljesítmény volt. Azóta viszont változtak az idők.

5

NagyGa1, 2005. április 6. szerda, 08:53 (#)

Guczó, szerintem olyan japánt láthattál a vonaton aki tudott írni kínaiul, mert a két írás tök más. (Mintha a japánok nem is szavakat írnának hanem szótagokat...)

A kantoni nyelv egy kicsit bonyolultabb mint a mandarin, 6 különböző tónus van:
http://www.cantonese.ca/tones.php

Szerintem jobban is hangzik... :)

Valaki azt a hasonlatot hozta hogy a mandarin az úgy hangzik mintha egy darazsakkal teli poharat rágna valaki, míg a hantoni az olyan mint a kiabálás. :)

6

Guczó, 2005. április 6. szerda, 09:43 (#)

http://en.wikipedia.org/wiki/Kanji

7

NagyGa1, 2005. április 6. szerda, 14:57 (#)

Oké, köszi.

8

NagyGa1, 2005. április 6. szerda, 15:06 (#)

(Az az érzésem hogy beégtem. Nem kicsit. :))

9

Pepito, 2005. április 10. vasárnap, 05:45 (#)

Adalék:
http://people.colgate.edu/vtotos/2005/04/huang-daizi-qingkuang.html

10

Wo la, 2010. február 18. csütörtök, 06:09 (#)

ngoh mh hou :-)

Egyszerübb a kantoni szerintem, hamarabb megértik, mint a mandarint, legalábbis ezt tapasztalom

11

Sigp, 2010. április 6. kedd, 12:56 (#)

Wo La !

Nei ho ngoh ge hou phang-yauh !

Nei dyju hei bin do a ?

Mh goi sai...


Hozzászólsz?

Igen

Hozzászólást csak névvel együtt fogadunk el. Ha linket írsz be, akkor előtte és utána hagyj egy szóközt, főleg akkor, ha zárójelbe teszed.


Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2010 ervin, eszpee, stsmork