Kispad

Kispad: közös blog
4230 cikk, 53894 hozzászólás
Szerzők | Tudnivalók | Feedek


Kiadatás

Pocakos cikke a Blog rovatból, 2005. július 19. kedd, 16:16 | 14 hozzászólás

Engem leginkább a Zentai ügy jogi oldala érdekel. Ausztrália kiadja-e állampolgárát egy idegen országnak, vagy sem? Úgy látom, ezt a problémát nem igazán ismerteti a magyar média. Nem igazán domborítják ki a (magyar nyelvű) jelentések, hogy a perth-i bíróság nem Zentai bűnössége vagy ártatlansága felett dönt. A bíróság egyetlen feladata megállapítani, hogy elég meggyőző bizonyíték van arra, hogy kiadható-e egy ausztrál állampolgár egy idegen országnak.

Gyakorlatilag a magyar félen múlik, hogy a kiadatás létrejön vagy sem. Az 1999-ben elfogadott, ill. módosított ausztrál kiadatási törvény ezentúl nem tesz különbséget (háborús) bűnös és bűnös között. Ugyanakkor figyelembe veszik, sőt alaposan tanulmányozzák, hogy az idegen ország jogrendje megfelel-e a „nyugati értékrend”-nek. Tehát, ha elég bizonyítékot tud felhozni a magyar fél, akkor van esély. Máskülönben nincs, mert minden ország védi állampolgárát. Az „akkor is a mi kölykünk” elv alapján.

Tételezzük fel, hogy a perth-i bíró megfelelőnek ítéli meg a magyar (kiadatási) kérést, és Zentainak magyar bíróság előtt kell(ene) felelni tettéért. Vajon mi várhat rá? (mert ezt is tanulmányozza a kiadatatási üggyel foglalkozó bíróság, bíró)

Helyezzük a történetet napjainkba. Három fiatalember, köztük a 22 éves Z.K. 10-20 embert összefogdos és bezár egy tornaterembe. Majd közülük egyet, egy 18 éves fiút, - akit Z.K. gyerekkorától ismert – brutálisan megvernek, megkínoznak, és közlik a többiekkel, hogy rájuk is ez a sors vár. A szerencsétlen fiú belehal a verésbe. Z.K és társa(i) ekkor a holtestet elviszik, és bedobják a Dunába. A szerencsétlen áldozatot eltűntnek nyilvánítják. A tanuk elmondásán alapul, hogy a háromfős banda verte agyon B.P.-t, akinek holtestét azóta sem találják.

Vajon, milyen ítéletre számíthatna történetünk szereplője a 22 éves Z.K.?
Mennyire súlyosbítaná (vagy enyhítené?) az ítéletet, ha hadbíróság ítélkezik felette, mivel mindhárom tettes katona volt az elkövetés időpontjába?

Ausztrál szemmel mennyire számíthat „fair” tárgyalásra és ítéletre egy ausztrál állampolgár egy olyan országban, ahol – hasonló brutalitással – agyonvernek egy sportolót, - és még mindig nincs ítélet? Vagy (bank) rablógyilkosság miatt, megfelelő bizonyítékok nélkül életfogytiglanira ítélnek egy priuszos bűnözőt? Vagy hosszú időre elzárnak egy mindent bevalló bankrablót, mert kibabrált a rendőrökkel, hülyét csinált belőlük. Vagy kilenc évet adnak egy piti autótolvajnak, mert pont a miniszterelnök gyerekét szállító kocsit akarta elkötni. Az autótolvajra rálövő és azt megsebesítő „bébi-szittert” pedig kitüntetik.

Ezek ismeretében, nyugodt lelkiismerettel adhat zöld utat egy ausztrál bíró honfitársa kiadatásához? - bármekkora gaztettet is követett el az illető.

» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon

Eddigi hozzászólások (14)

1

ses, 2005. július 19. kedd, 16:47 (#)

Elgondolkoztat a cikked, így nézve némileg más fényt kap a dolog.

Felmerül persze a másik oldal is: hogy a "boat people", vagy a 7 éven át elzárt bevándorolni igyekvő szerencsétlen, netán az aboriginal népek esetében az ausztrál rendszer annyira a helyzet magaslatán áll-e - de felteszem, Zentai kapcsán ezek irreleváns kérdések.

Ezzel kapcsolatban szeretném még azt megkérdezni, hogy az átlag nem-magyar-gyökerű ausztrálhoz mennyire jut el a Zentai-ügy? Érdekes ez ott valakinek, vagy csupán mínuszos hír az újságokban?

2

Boca, 2005. július 19. kedd, 17:01 (#)

Pocakos, ebbol az latszik, hogy valszeg az ausztral biroi gyakorlat sem tokeletes (ahogy egyik sem).
A Simon ugyben volt itelet, tobb is, csak uj eljarasra koteleztek magas szinten, ezert nincs meg vegleges. Ez alapjan nem allithatjuk, hogy elmismasolnak az ugyet, igaz?
A mori ugy bizonyitekait nem ismerem, ezt nem tudom megitelni.
Azt a bizonyos mindent bevallo bankrablot pedig sokrendbeli, nagy erteku rablas miatt zartak el hosszu idore. Nem ertem, ez teged miert zavar?
Ami pedig a 'piti' autotolvajt illeti, ott nekem az a problemam, hogy a tettes tobbezer kollegaja nem kap 9 evet ilyen ugy miatt, nem az, hogy ez a luzer meg kifogta a nagykutya verdajat es ezert kapott.
Szerintem az ottani birosag azt merlegelte, hogy Mo-on lesz megalapozott biroi itelet naci haborus bun targyaban, erre minden esely megvan. De ez csak tipp, fogalmam sincs, min gondolkozott az ausztral biro.

3

Pocakos, 2005. július 19. kedd, 17:27 (#)

ses: Őszintén, térben és időben is messze van. Csak azt érdekli, aki valamilyen formában érintett. Például magyar ismerőse van, Holocaust túlélő, II. vh., vagy az Ausztráliában élő, bujkáló nácik az érdeklődési köre, esetleg a kiadatás, mint olyan. Az átlag ausztrált nem igazán izgatja, legfeljebb annak drukkol, hogy ez a vén (szemét) fütyi minél előbb dobja fel a talpát, és akkor minden megoldódik. Mindenesetre sok magyartól megkérdezik manapság, hogy „mi is ez az egész?” Igaz, amit az újság ír? Csak gondolj bele. Ha most kiderülne Mo.-on egy (kínai? származású) magyar állampolgárról, hogy Pol Pot alatt hasonlókat tett, mint Zentai. Őszintén, kit érdekelne? Talán a kiadatás, ill. a kettősállampolgárság miatt lenne érdekes, - beszédtéma.

4

Pocakos, 2005. július 19. kedd, 17:39 (#)

Boca (2): Kicsit túl komolyan vetted "írói fantáziámat". Még NINCS ítélet! Ezért nem értem a „múlt időt”. Ausztrál jogi szakértők szerint legalább egy évet, de lehet, hogy 18 hónapot is igénybe vesz, amíg a jogi procedúrán túl leszünk. Hogy mi lesz a vége: nem tudni! Hazai példáimmal csak meg szerettem volna világítani azt a bonyolult és felelősségteljes munkát és döntést, amit állampolgárság ügyében az ausztrál igazságszolgáltatásnak át kell gondolni. Épp a napokban derült ki, hogy a német alkotmány nem engedi, hogy német állampolgárt bárkinek is kiadjanak. Itt a kiadatásról van szó. Méghozzá saját állampolgár kiadatásáról egy másik országnak. Ez itt a bökkenő! Nem tudom, hogy mi a magyar jogi gyakorlat. Vajon a magyar állam szó nélkül(?) kiadja állampolgárát, ha arra egy második ország felkéri?

5

eszpee, 2005. július 19. kedd, 17:53 (#)

Pocakos, a kiadatást valószínűleg nálunk (is) országa válogatja.

6

Pocakos, 2005. július 19. kedd, 21:19 (#)

Fordulat!
http://pocakos.blogspot.com/2005/07/egyrendbeli-gyilkossg.html

7

Gr0, 2005. július 20. szerda, 01:17 (#)

"Vagy hosszú időre elzárnak egy mindent bevalló bankrablót, mert kibabrált a rendőrökkel, hülyét csinált belőlük."

Miért, szerinted mit kéne csinálni egy bizonyítottan többszörös fegyveres bankrablőóval szemben, aki egy esetben bizonyítottan használta is a fegyvert, aztán később megszökött a börtönből, és újra bankot rabolt? Ejnye-bejnyét? Picsánrúgást?

Gr0

8

Gr0, 2005. július 20. szerda, 01:18 (#)

Erratum:
"mit kéne csinálni egy bizonyítottan többszörös fegyveres bankrablőóval szemben" -> "mit kéne adni egy bizonyítottan többszörös fegyveres bankrablónak"

Mea clumpa

Gr0

9

Boca, 2005. július 20. szerda, 02:02 (#)

Nem igazan ertem a kiadatas koruli kerdeseket. Ugy latom, elvi szinten is jobbnak tartod, ha egy orszag nem adja ki allampolgarat masik orszagnak (ld. Nemetorszag), minthogy merlegeles utan kiadja.
A gyakorlati szinten pedig azt nem ertem, mibol latszik, hogy az ausztral biro nem korultekintoen jart el? Amiket felhoztal a magyar biroi gyakorlat negativ peldaikent alatamasztando a velemenyedet, szerintem pont nem megalapozottak, ezert nem ertem aggodalmaidat. Vagy ugy am-blokk tartasz attol, hogy itt az eszak-balkani biroi kar elitel valakit koholt vadak alapjan?
Valoszinuleg mi sem adnank ki Szaud-Arabianak magyar allampolgart olyan ugyben, ami itt legalis, ott meg nem. Ennyiben jo, ha egy orszag vedi az allampolgarait, de azt gondolom, epp a merlegeles teszi legitimme az intezmenyt.
Ha mar rossz peldakat hozunk a magyar itelkezesbol, imho sokkal kacagtatobb, amikor elso- es masodfokon homlokegyenest ellenkezo itelet szuletik, ld. a kozelmult reflektorfenybe kerult ugyeit.

10

Pocakos, 2005. július 20. szerda, 11:37 (#)

GrO (7): „fair trial” – figyelembe venni az őszinte beismerő vallomást, a hatósággal való együttműködést, hogy érezze a polgár: érdemes őszintének és bűnbánónak lenni. Ez enyhítő és nem súlyosbító körülmény egy jogállamban. Ellentétben azzal a (hazai) gyakorlattal, hogy még egy kicsit a nyakába sózunk, erősebb büntetési kategóriába tesszük, vádoljuk, csakhogy megmutassuk: a rendőrséggel nem lehet packázni. Ez a magatartás a diktatúra idejére emlékeztet, amikor az erőszakszervezet szent volt, és tekintélye érdekében nem számít a jog, a „becsület”(esség), a „fairness”.

11

Pocakos, 2005. július 20. szerda, 12:21 (#)

Boca (9): Pontosan. Én a *saját* állampolgár kiadatása ellen vagyok. Az angolszász világban nagyon sokan így gondolkoznak. Azt mondják: otthon (hazájában) állítsák bíróság elé. Hiszen, ha gyermeked összetöri a szomszéd vázáját, akkor már ne a szomszéd pofozza fel (büntesse meg). Engedjék (hozzák) haza, majd aztán én „elintézem a kölyköt”. Ha pedig a váza összetörését csak hazatérte után vették észre, akkor meg nem fogom átengedni (vissza) a szomszédba, hogy ott pofozzák fel. Majd én fogom megbüntetni. Itthon!

Ami a gyakorlatot illeti. Az ausztrál törvények előírják, hogy egy kiadatási keresetet előbb az igazságügyi miniszternek (ill. tanácsadóinak) kell mérlegelnie, majd ha azt megalapozottnak tartja, akkor zöld utat ad az eljárás megindításához. Ez abból áll, hogy egy (helyi) bíróságnak (Magistrates Court) elküldik a kiadatási kérelmet, majd a bíró (magistrate) ezt áttanulmányozza. Mivel ebbe a komoly döntésbe – a „fair”-ség miatt - a „kiadandó”-nak is szava van, (hiszen az ő bőrére megy ki a játék) ezért meghallgatják őt is. A papírok alapján, valamint a „kiadandó” érvei alapján dönti el a bíró, hogy mi legyen. (nem tudom, hogy a magyar joggyakorlat engedi-e szóhoz jutni a „kiadandó magyar állampolgárt", vagy a magyar állam dönt egymagában, polgára feje felett). Szóval, ha a perth-i bíró a kiadatás mellett dönt, akkor a „kiadandónak” joga van még kétszer(!) fellebbezni. (Federal Court, High Court). És természetesen a felebbviteli megváltoztathatja az előbbi döntését. Abban nem vagyok biztos, hogy a "kikérő” is fellebbezhet-e, vagy csak az (állam)polgár.

Szerintem a téma izgalmas, kár, hogy a magyar média nem foglakozik vele. Pedig a kettősállampolgárság témával is összefügg.

12

Boca, 2005. július 21. csütörtök, 00:46 (#)

Ugy latom, a kiadatas csak egy plusz a helyi itelkezes mellett. Miert zarnank ki adminisztrativ okokbol ezt a lehetoseget. Hangsulyozni kell a merlegelest. Szerintem az allam a tole elvarhato modon vedi az allampolgart, ha merlegeli a kiadatasat. A szememben nem tunik sem pozitivabbnak, sem negativabbnak, ha egy orszag elvi szinten kizarja a kiadatast, inkabb a sajat lehetosegei korlatozasanak.
Annak nyilvan szamos oka lehet, hogy pl. Zentait miert itt akarjak birosag ele allitani, miert nem valasztott hazajaban.

13

Pocakos, 2005. július 21. csütörtök, 07:55 (#)

A főok, hogy Zentai (állítólagos?) bűnét nem ausztrál állampolgárként követte el. Itt jön be a kettős- vagy második állampolgárság (elvi) problémája, hiszen „normális” körülmények között, „az akkor is a mi kölykünk” elv alapján, valóban Ausztráliában kellene bíróság elé állítani. De, hogyan, milyen alapon ítélkezzünk állampolgárunk felett, ha az nem, mint ausztrál követte el tettét? És még az az időbeni párhuzamosság sincs meg, mint egy kettősállampolgár esetén!

Két példa

Kulcsár-ügy. Magyar állampolgár kiadatása Ausztriából (elég közeli példa? ;-) - térben és időben?) kb. egy évig tartott. Pedig EU, meg jó szomszéd, „sógor” stb. Egy évi vizsgálódás után az osztrákok szabták meg, hogy milyen vádpontokban lehet „Attilánkat” felelősségre vonni. A pénzmosást pl. eleve dobták, mert a kikért, kiadatási anyagok (vádak) alapján a osztrák törvények szerint tette nem számított pénzmosásnak. De nem vagyok biztos, hogy ha Kulcsár osztrák állampolgár (is) lett volna, akkor Ausztria valaha is kiadta volna.

Szombathelyi Ferenc, vezérezredes, vezérkari főnök, magyar állampolgár. 1944-ben a nyilasok letartóztatják, Sopronkőhidán tartják fogva, épp úgy, mint Bajcsy-Zsilinszkyt, Rajkot vagy Mindszentit. 1946-ban a népbíróság 10 évre ítéli, majd a feljebbviteli népbíróság (NOT) életfogytiglanira változtatja, mint az új-vidéki mészárlás (egyik) felelősét. Ezek után (magyar állampolgársága, és háborús bűnöskénti elítélése ellenére) kiadják Jugoszláviának, ahol ugyanazért a bűnéért (amiért már egyszer hazájában elítélték!) kivégzik.

14

Utazó Kiskövet, 2008. július 26. szombat, 20:45 (#)

Ha valóban bűnös valaki, akkor 90 évesen is felelnie kell a bűneiért, ez így igazságos. Engem az háborít föl, hogy a recski szadista őrök, az andrássy úti kegyetlen ávós nők és férfiak miért nincsenek hasonló hévvel üldözve?


Hozzászólsz?

Igen

Hozzászólást csak névvel együtt fogadunk el. Ha linket írsz be, akkor előtte és utána hagyj egy szóközt, főleg akkor, ha zárójelbe teszed.


Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2010 ervin, eszpee, stsmork