Dondall és a véregér
Ervin cikke a Blog rovatból, 2005. augusztus 21. vasárnap, 12:33 | 30 hozzászólás
Jövőre lesz 500 esztendeje, hogy egy Tristão da Cunha nevű portugál tengerész útban Brazíliából Dél-Afrikába felfedezett egy szigetet az Atlanti-óceánon. Partra szállni ugyan nem tudott rajta, ám ez a körülmény nem akadályozta meg őt abban, hogy a helyet önmagáról nevezze el.
A 300 évvel később próbálkozó amerikai Jonathan Lambert más felfogásban közelítette meg a dolgot: ő nem elnevezte, hanem saját tulajdonának nyilvánította a szigetet. Újdonsült birtokosként ott is maradt egészen két évig, amikor is csónakjából kiborulva az óceánba fulladt.
A helyzeten végül egy skót katona, William Glass lett úrrá. Ő az időközben brit területté lett sziget egyetlen létesítményében, a laktanyában kezdte ottani pályafutását. Ám amikor azt felszámolták, ő családjával együtt visszatért, és hatfős kolóniát alapított. Ennyiből ítélve Glass nem lehetett egy party animal. Arra azért kíváncsi lennék, hogy indulás előtt otthon mit hazudott be a két gyerekének. Persze, amikor odaértek, már mindegy volt.
Tristan da Cunha a világ legelszigeteltebb lakott helyének számít, még a Guinness rekordok könyve szerint is. A legközelebbi település a több mint 2000 kilométerre található Jamestown városa Szent Heléna szigetén - amelyről Napóleon óta tudjuk, hogy nem tekinthető központi fekvésű helynek. Ha ellenben rendes kontinensre vágyik az ember, akkor Dél-Afrikát kell becélozni, amely kis híján 3000 kilométerre van.
Az elszigeteltségből tréfás következmények adódnak. Például az összes helyi lakos hét család leszármazottja, bár idővel nyilván hígult a csapat. Aztán a pénz fizikai ritkasága miatt sokáig a krumpli is elfogadott fizetőeszköznek számított.
Jópofa a tristani angol is. Bár a hely évszázadok óta brit terület, és a helyi lakosok (mind a háromszázan) lojális alattvalók, a sziget rendre kimarad az angol dialektusokat felsoroló kiadványokból. Pedig érdekes eset: a tristani angol a brit és amerikai alapok mellett jókora afrikaans és holland, kreol, de még dán és olasz hatásokat is magába szívott. A minden más helytől való rettenetes távolság miatt az esetleges nyelvi hibák egészségben megmaradtak: a Donald nevet például szinte egységesen Dondallnak írják. Ez érdekességként máshol is előfordul, kvázi szabályként azonban nem. Furcsa néhány kifejezés használata is: a talicskát busznak hívják, a szekeret vonatnak; a női blúz neve dzseki, a nyeles lábasé teáskanna.
Tristan egyetlen városa Edinburgh, amely 1867-ben kapta a nevét, amikor Alfréd, Edinburgh hercege világ körüli útja során meglátogatta a Glass-féle kolóniát, és a telepesek kitartása iránti tisztelete jeléül a városukat önmagáról nevezte el. Talán nem véletlen, hogy a nyakas helyiek a mai napig csak "The settlement" néven említik a települést, az Edinburgh forma csak a hivatalos dokumentumokban él.
A Tristan da Cunha egyúttal a környező szigetek összefoglaló neve is. Ott van még a minden bizonnyal csalogató Fülemüle sziget, és a valószínűleg kevésbé megnyerő Elérhetetlen sziget, harmadiknak pedig a Gough sziget, amely név kiejtése sok anyanyelvű beszélőt is zavarba hoz. (Írok is majd róla egy TWIO-cikket.)
E harmadik szigetnek nagyjából három típusú lakója van. Az ember, amely egy dél-afrikaiak álrtal üzemeltetett világítótorony négyfős személyzetében merül ki; a madarak, főleg albatroszok, amelyek több millióan vannak; és a véregér, amelyből kb. 700 ezer található a kis földdarabon.
A Gough-egér a fajon belüli evolúciós változások, azaz a mikroevolúció meggyőző csodája. A tengerjáró hajók potyautasaként jutott el a szigetre, ahol nagy kreativitásról tett tanúbizonyságot: átszokott a helyben legnagyobb mennyiségben elérhető táplálékra, a madárhúsra. A ragadozóvá válást testméretének háromszorosra növelésével egészítette ki. Igaz, még így is többszázszor kisebb, mint egyik kedvenc áldozata, az albatroszcsirke: ám ezzel nem törődve elevenen fogyasztja a zsenge korában még védtelen madarat. A kutatók felvételei szerint állítólag a vér szagától megrészegülve 10-15 egér is megjelenik egy-egy ilyen vacsorán, hogy egyszerre lakmározzanak a friss csemegéből. A falánk csöppségek évente a saját számuknak megfelelő csirkét tesznek hidegre.
Az információ és képek forrásainak online része:
- Tristan Times: a helyi online újság
- A New Scientist az egerekről
- Ugyanez a BBC-től
- Ugyanez a helyi elöljárótól
- Bill Bryson: The Mother Tongue
- Daniel Schreier: Isolation and Language Change: Contemporary and Sociohistorical Evidence from Tristan da Cunha English
- Egy svéd fansite a környékről
- Mindent egy helyen: a Wikipedia szócikke
Megosztások Facebookon
Hozzászólások
Eddigi hozzászólások (30)
, 2005. augusztus 21. vasárnap, 13:40 (#)
Hosszabb távra tervezett űrutazások résztvevőit érdemes ilyen helyekről válogatni, hozzá vannak szokva generációk óta az elszigeteltséghez. :)
, 2005. augusztus 21. vasárnap, 15:44 (#)
"A falánk csöppségek évente a saját számuknak megfelelő csirkét tesznek hidegre."
Nekem gyanús, hogy nincs ott 700000 fióka évente.
, 2005. augusztus 21. vasárnap, 16:59 (#)
hogy is van ez?
egy egér kétszázötvenszer kisebb mint egy madár, és egy madarat eszik meg egy évben. ezek szerint egy év alatt a súlya kétszázötvenszeresét fogyasztja el? elég izmos egy 'rágcsáló' lehet...
, 2005. augusztus 21. vasárnap, 17:36 (#)
mr m, simán lehet, egyrészt sanszos, hogy nem fogyasztják el a madár 100%-át, másrészt ne ember-méretekben gondolkozz, a kisállatok súlyukhoz képest többet esznek. Egy ilyen egér a New Scientist cikke alapján 35 gramm körül nyom, az azt jelenti, hogy naponta kb. 24 grammnyit eszik, szerintem simán hihető.
, 2005. augusztus 21. vasárnap, 19:06 (#)
igen az antheraea polyphemus pedig a születési súlyának nyolcvanöt-ezerszeresét eszi meg az első 56 napjában, és mégis, egy egér súlyának 250szerese húsból nekem nagyon soknak tűnik, amikor egy róka például a harmincötszörösét fogyasztja magának egy év alatt.
, 2005. augusztus 21. vasárnap, 21:09 (#)
A „chick” inkább csibe(fióka), mint csirke, és albatrosz esetén a testsúlya elérheti a 10 kilót is. Az albatroszok azért választották fészekrakóhelynek a Gough szigetet, mert erre nincsenek ragadozó emlősök. Kivéve a megszokott egér-méretnél háromszorosára kifejlődött Gough egeret, melynek testsúlya 35 gramm. Egy kutató szerint ez olyan, mintha egy cirmos cica támadna meg egy vízilovat. A csibék (fiókák) többé-kevésbé nem tudnak mozogni, elfutni, és így védekezni sem az egerek támadása ellen. Az egerek tojásokat is esznek, ill. pusztítanak, nemcsak csibéket, fiókákat, amelyek Gough szigetén – a világon egyedülállóan - a földön fészkelnek.
http://animal.discovery.com/news/afp/20050725/micechicks.html
, 2005. augusztus 21. vasárnap, 21:11 (#)
mr m,
olvass is, ne csak érvelj. ahogy eszpee mondja, elég, ha az egerek megeszik mondjuk az élő madár ötödét, az attól már elpusztul, azaz hidegre van téve. :)
másfelől viszont a számot hozzád hasonlóan túlzásnak tartja a sziget nevében nyilatkozó elöljáró is, ezért linkeltem be az ő véleményét is.
, 2005. augusztus 21. vasárnap, 23:38 (#)
Pocakos,
ha viszont fiókáról van szó, akkor az egér lehet valami elemi módon apró, vagy a fióka q. nagy, hisz a zsákmány a cikk szerint az egér többszázszorosa.
Gr0
Gr0
, 2005. augusztus 22. hétfő, 08:37 (#)
Gr0 (8): úgy, ahogy írod, mondod, ill. ahogy a tudományos cikk is írja. Ha egy fióka súlya megközeliti a 10 kilót (10000 gramm) és egy egér (a "normális, európai" egér háromszorosa) 35 gramm, akkor a testsúly különbség valóban több mint 250-szerese. Igaz, nem tudom, hogy egy "európai" egérnek, mennyi az átlagsúlya, de feltételezem, hogy kb. 10 gramm. Ha pedig még hitetlenkedsz, akkor ajánlom az origo cikkét - ugyanerről (és magyarul), mert ott van egy kép, ahol jól látható a két állat közti különbség, amint az egerek éppen falatoznak egy (élő) fiókát.
http://www.origo.hu/tudomany/fold/20050816verszomjas.html
, 2005. augusztus 22. hétfő, 10:26 (#)
Valahogy ugy erzem, ide illo belinkelnem ezt a Pitcairnrol szolo cikket egy igen jo tollu szerzotol:
http://matula.hu/index.php?section=article&rel=4&id=61
, 2005. augusztus 22. hétfő, 10:30 (#)
bede, én se bírok magammal:
http://retur.sesblog.hu/archives/2005-0507.html
:)
, 2005. augusztus 22. hétfő, 10:53 (#)
Pocakos,
amennyiben egy albatrosz-fióka tényleg van 10 kilós, akkor ott a pont. Tényleg van?
Gr0
, 2005. augusztus 22. hétfő, 10:56 (#)
A wikipedia szerint a legnagyobb albatroszfajok az ún. "nagy albatroszok" amelyelk közül csak a vándoralbatroszról vannak ott adatok, melyek szerint a kifejlett példányok átlag 6-11 kg. súlyúak.
Ezek képesek már fióka korukban átlag 10 kilósak lenni?
Gr0
, 2005. augusztus 22. hétfő, 11:36 (#)
Gr0 (13): Az általam közölt (angol nyelvű) cikkben(6), valamint a feltehetőleg ugyanabból készült origo.hu cikkben(9) is az szerepel, hogy fióka testsúlya *elérheti* a 10 kilót is, nem pedig ez az átlagsúlya(13). Pontos magyarázatért, pedig fordulj bizalommal a Royal Society for the Protection of Birds, - azaz a Királyi Madárvédő Társasághoz (RSPB)
Megjegyzem az albatrosz fiókák közel egy méter magasak és nyolc hónapig egyhelyben ülve (tehetetlenül) várják, hogy a szülők szállítsák a kaját. – talán ez ad valami támpontot, ha a fényképnek(9) nem hiszel.
"....'The albatross chicks spend eight months sitting waiting for food from their parents,' Dr Cuthbert said. 'They are nearly a metre tall and 250 times the weight of the mice but are largely immobile and cannot defend themselves...."
http://www.rspb.org.uk/international/science/miceeatchicks.asp?view=print
Ha még ezután is kétségeid vannak, akkor jelentkezz munkára a szigetre, kb. 8.000 fontos fizetés egy félévre. De siess, mert a jelentkezési határidő szeptember elseje.
http://www.rspb.org.uk/vacancies/index.asp?id=1250805
Anita talán a wikipedia-ra is magyarázatot ad. Ha szépen megkéred.
Anita McClune
E-mail: anita.mcclune@rspb.org.uk
The RSPB
The Lodge, Sandy, Bedfordshire, SG19 2DL
Telephone: 01767 680551
Ref: 1250805
, 2005. augusztus 22. hétfő, 13:28 (#)
Amikor elszigeteltsegrol beszelunk, mit tekintunk a vizsgalt egysegnek? Ha a fo szigetet, akkor ott van egesz kozel a Gough sziget, tehat mar nem all a 2000km-es messzeseg. Ha az egyseg hatarait onkenyesen valaszthatjuk meg, akkor meg barmi kijohet.
Engem az a sziget erdekelne igazan, ami a legmesszebb van mind kozul egy masik szigettol vagy foldresztol. Ilyet mutassatok!
, 2005. augusztus 22. hétfő, 15:09 (#)
Boca, ezt keresed:
http://www.cia.gov/cia/publications/factbook/geos/bv.html
, 2005. augusztus 22. hétfő, 16:13 (#)
Pocakos,
köszi az infot, bár én sosem vontam kétségbe, hogy igazad lehet, mindössze furcsállom, hogy egy madáérnak, amelyik átlag 6-11 kilósra nő meg a fiókája már lehet 10 kiló. Az, hogy ennyire is megnőht, sokat nem mond, mert az emberre is lehet mondani, hogy akár 240 centisre is megnőhet, magában ez az adat nem sokat mond az átlagról. A képről nemigen tudom megítélni, mekkora súlyőú lhet az a fióka, szép nagy, ez tény, tőlem nyugodtan lehet 3 kiló, de akár 12 is, nem vagyok jó a látványra súlytippelésben.
De a linkeidnek hála ismét okosabb lettem. Thx.
Gr0
, 2005. augusztus 22. hétfő, 16:33 (#)
Gr0(17): No, ennek örülök! ;-)) Elgondolkozva az eddigi infókon, valszeg a nyolc hónapos egyhelyben ülés alatt érik el csaknem „felnőttkori” súlyukat, méretüket, és már csak a kifejlett példányok repülnek fel. Ellentétben a többi megszokott(?), ismert madarakkal, akár a galambra, fecskére, vagy tyúkra, kakasra gondolsz. A környezetünkben lévőkre nem jellemző a nyolc hónapos „kifejlődés”. Különben egy liba is van vagy 10 kiló. Csak hát az „evolúciós” szokásuk más.
, 2005. augusztus 22. hétfő, 22:32 (#)
bede (16):
boca (15) kurvára nem ezt akarta, minthogy ő olyat keres, ami legmesszebb van egy másik szigettől vagy földrésztől, bouvet mellett meg ott terpeszkedik a félelmetes lars island. nem nyert.
, 2005. augusztus 22. hétfő, 22:43 (#)
illetlen lettem volna? párdonné moá.
ja még annyit boca-nak, hogy nekem átélhető és értelmes egységválasztásnak tűnik a 'ember által lakott hely'. bár a statkönyvet így időnként újra kell írni.
, 2005. augusztus 23. kedd, 09:16 (#)
methan, ez akar jo definicio is lehet. Ezzel szegeny Bouvet szigetet diszkvalifikaltuk is a versenybol, mert lakatlan. De igy vegulis nyero lehet a Tristan da Cunha szigetcsoport, amennyiben csak 1 szigete lakott.
, 2005. augusztus 23. kedd, 09:44 (#)
boca, így van, és én a cikkben úgy is említettem őket, mint a legközelebbi településtől legtávolabbi helyet.
de a "lakott"-ban még vannak tartalékok. ha például a gough-szigeti világítótornyot beerőszakolod a kategóriába, akkor Tristan megint bukik! :D
Nem tudom, esetleg a Húsvét-sziget?
, 2005. augusztus 23. kedd, 11:11 (#)
Húsvét szigetet nem hiszem, akörül több lakott is van, a Pitcairn sincs messze, de közvetlenül mellette van a Sala Y Gomez, ha jól emléxem, lakott (nyilvánvalóan nem séróból mondom, de az előző félévben pont a Húsvét szigetről és környékéről volt egy fordítási feladat, és, persze, most is előttem a térkép).
Gr0
, 2005. augusztus 23. kedd, 14:29 (#)
Esetleg Ascension? Közelebb van ugyan Afrikához, mint a Tristan De Cunha, de, ha azt diszkvalifikáljuk a Gough-i világítótorony miatt...
Gr0
, 2005. augusztus 23. kedd, 14:39 (#)
Ahogy az első állandó Holdbázis működni kezd, a kérdés egy időre eldől. Pedig elvben látótávolságban lesz. :)
Menü
-
Listák
» Filmek
» Könyvek
» Éttermek - térképpel!
» Receptek
» Mobil videók -
Feedek
A Kispad-feednek most
olvasója van. Szeretnél közéjük tartozni? Ezen az oldalon mindent elmagyarázunk.
Impresszum
Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2010 ervin, eszpee, stsmork