pblue, 2005. október 27. csütörtök, 12:15 (#)

ehh ses öregszel ;(

(amúgy én az istenért se használnám seholse a rendes nevem. najó, levlistákon azt használom. de ircen túl sokan akarnak megverni, hogy felfedhessem valódi személyazonosságom, weben pedig azért nem, mert például nem akarom, hogy a legközelebbi állásinterjúm előtt a hr aszisztens a sesblogos hozzászólásaimból konstruálja meg jellemrajzomat. egyébként kb 4 netes "identitásom" van, ebből az egyik a valódi is, egy ez amin most írok, és amin anno blogoltam, plusz kettő ircre. nem érzem magam gyereknek, szerintem ezegy ilyen közeg, ahol élni kell a lehetőséggel ha megadatik.)

Ali, 2005. október 27. csütörtök, 12:29 (#)

Arc on: Magyar viszonylatban régóta vagyok on-line, talán ez feljogosít arra, hogy hozzáértőnek tartsam magam. Arc off. Úgy gondolom, egy adott területen egy nick fel tudja építeni magát és _ha_ nagyon fontos, elárulja, anyakönyvileg ki ő (vagy kinyomozzák :) ). Adott esetben egy személyhez más-más területeken más-más nick is kötődhet, de ugyanott nem illik több nick-kel "zoknibábozni" (ezt nemrég tanultam a wikipédián). Azt meg lehet tudni, hogy egy nick "nem ma kezdte". A sulinetesek nagyon gyorsan lebuknak.

Más a levlista, más a blogos nyomulás, más az IRC, stb. Céges viszonylatban pedig nem nick-kelünk, nem illik. Viszont van hely, ahol meg a polgári név használata idétlen és ez nem feltétlenül a "deviáns elemek ismertetőjele", ahogy azt egy az internet világát felfogni képtelen illetékes mondta nemrég.

Szóval mindenki nyomuljon tovább nyugodtan, úgyis az számít, mi kötődik a nevéhez, nickjéhez.

darthwalk, 2005. október 27. csütörtök, 12:32 (#)

pblue-nak igaza van abban, hogy nem biztos, hogy jó, hogy ha az ember polgári nevére keresve kijön mindenféle elborult hozzászólás, post, komment, akármi.

Amit a blogomra írok (ezen a néven) abból mindent vállalok de nem szeretném megadni a lehetőséget akár egy hr-esnek, akár egy újságírónak akár egy kósza szerzői jogvédőnek (ki tudja mikbe keveredek még később:), hogy egy egyszerű google query-vel megtaláljanak mindent a neten rólam.

ezért van nick-neves emilcímem és rendes polgári.név@szolgáltató címem is - a kettőt nem kombinálom.

a lee, 2005. október 27. csütörtök, 12:39 (#)

a lipilee.hu sajtóosztálya az alábbi közleményben reagált a fenti cikk állításaira :)
http://lipilee.hu/archives/002073.html

a lee, 2005. október 27. csütörtök, 12:42 (#)

heh, látszik, hogy eléggé elüt a véleményem a tietektől.
emberek! a net nem alkalmas elrejtőzni, tudtátok? ha van egy rendes neved, akkor tuti ki lehet deríteni, ha van egy állandó nicked is. ne próbálj a neten rejtőzködni egy hr-es elől, inkább mindig vállald, amit mondtál!
(még ha ez néha cikibe is hoz, ugye ;)

Ali, 2005. október 27. csütörtök, 13:18 (#)

#5-re: olyan ez, mint a Parádé: nem titkolom, ki vagyok, de nem is hirdetem felvonulással. Akinek fontos, hogy kiderítse, ki vagyok anyakönyvileg, az csinálja. Akinek fontos és még erre se képes, az meg nekem talán kevésbé fontos. :) (Ja és bénább, mint Aba Botond. :)) Aki anyakönyvi névvel nyomja, az Parádézik, szvsz. Aki stabil nickkel, az oké. Aki állandóan váltogatja, az vagy szerepjátékos, vagy egyéb kezelésre érdemes baja van. :)

tekatana vagy kelényi attila, 2005. október 27. csütörtök, 13:20 (#)

jo kis dilemma. bar pblueval es alival is egyetertek, azt hiszem seshez csatlakozom (ez is milyen szep mondat a nicknevekkel:))
nekem tulajdonkeppen csak praktikus okokbol tunt jo otletnek a nick - a tekatana jobban megjegyezheto/megkulonboztetheto, mint az attila. a nemreg inditott blogomban eloszor a rendes nevemen irogattam, de aztan megis atvaltottam, mert egyreszt a tobbiek is nicket vagy afeleseget hasznaltak, masreszt rajottem, hogy akik eddig tekatanakent azonositottak a weben, fogalmuk sem lesz, hogy "ő" vagyok. persze utobbi problema jelentkezik az "offline" vilagban is: jellemzoen attilakent mutatkozom be, de adott tarsasagban hozza kell tegyem, hogy tiloslistan tekatana...
a blogon egyelore mindkettot feltuntetem, ott szerintem eleg vilagos.
de kivancsi vagyok ses te milyen megoldasra jutottal?
mostantol kiirod a teljes neved es ahol eddig elofordult atirod a sest? :)

gyeregyuri, 2005. október 27. csütörtök, 13:33 (#)

Pont erről volt szó a múlt héten a HVG Háló különszámában. Tök mindegy, hogy ki hogyan próbál elbújni, mert leleplezhető. Az offline világból Dolly esete jutott most hirtelen eszembe, aki nem volt hajlandó elárulni a nevét a médiának, majd pár nap múlva már mindenki tudhatta, aki a neten bóklászott...

ses, 2005. október 27. csütörtök, 13:33 (#)

tekatana, még nincs végleges megoldásom. a photoblogon már a "rendes" névvel szerepelek, és itt is ervin lesz előbb-utóbb, aztán majd valahogyan integráljuk a régi seses cikkeket.

a sest egyébként az általános iskola óta használom, mint írói nevet, úgyhogy teljesen talán nem temetem el. :)

k3y, 2005. október 27. csütörtök, 13:35 (#)

Ha valaki évekig és mindenhol ugyanazt a nicket használja, akkor az már nem rejzőzködés, hanem szimplán egy alias.
Én például annyira rejtőzöm, hogy a oldalamon/blogomon folyamatosan és több helyen megtalálható az arcképem :)
A mobilszámomat és realnevemet is kb egy google search megtalálni.
Ja, aki most elkezd majd hívogatni, azt utálni fogom nagyon.

NagyGa1, 2005. október 27. csütörtök, 13:43 (#)

A múltkor eszpee azt találta mondani, hogy "Az Ervin", mire visszakérdeztem hogy kiről beszél. :)

a lee, 2005. október 27. csütörtök, 13:44 (#)

HVG Háló lol

pblue, 2005. október 27. csütörtök, 14:21 (#)

ez a felvállalás dolog visszatérő motívum ilyen témájú beszélgetésekben. azért nem értem, mert aki egy kicsit is belegondolt az emberi interakciók és kommunikáció szabályszerüségeibe, az észrevehette, hogy vannak dolgok amiket valahol "célszerű" valahol meg nem "célszerű" úgymond felvállalni. nincs ebben semmi kivetnivaló úgygondolom. attólhogy a munkahelyemen öltönyt hordok (valójában nem, csak a példa kedvéért írom), még nem hasonulok meg önmagammal amikor a közértbe mackóban szaladok le. továbbá nem tartom gerinctelenségnek azt sem, ha a jobbos kollégámnak nem fejtem ki hogy szerintem orbán viktor egy görény, és csak azért nem, mert ebben a helyzetben fontosabbnak (célszerűbbnek, sőt ésszerűbbnek) tartom a jó kollegiális viszonyt. ezért ezt a "vállalj fel mindent ami te vagy" dolgot álszentnek tartom, hisz a világ nem ilyen. a személyiség nem ennyire integráns és koherens.

ses, 2005. október 27. csütörtök, 14:47 (#)

pblue, attól, hogy öltönyben dolgozol, majd utána mackóban ugrasz le a boltba, még nem kell a boltban egyből másik nevet is használnod.

tekatana vagy kelényi attila, 2005. október 27. csütörtök, 15:01 (#)

pblue, akkor valasszuk szet: van, aki azert hasznal nicket bizonyos helyeken, mert alneven "szabadabban" nyilvanithat velemenyt. ezt seservin :) is kipipalta. van, akinek viszont ez az esetek tobbsegeben nem erdekes (pl nekem) vagyis a nick ertelmet veszti, sot inkabb akadaly - lasd azonositas/megszolitas online/offline szitu.
amugy tenyleg nem kell hozza nagy erofeszites, hogy felfedje valaki a weben, hogy pl ki is az, aki pblue neven garazdalkodik a forumokban :))

akakij, 2005. október 27. csütörtök, 15:27 (#)

Szerintem fogadd el, hogy valaki el tudja donteni, hogy alnevet akar-e hasznalni vagy sem. Es ha megsem tudja eldonteni, akkor tobbet megtudtal rola, mintha bemutatkozott volna. Az emberek osztonosen vedik a privat szferajuknak gondolt valmit. Sokkal konnyebb abban a hitben elni, hogy van nekem ilyen valamim, mintha el kellene fogadnom, hogy nyitott konyv az eletem. Nem vagyunk eleg erettek; ezt a nyiltsagot/nyilvanossagot nem tudja barki felvalallni. Vedd a hirtelen ismerte valt emberek analogiajat.

A te esetedben... lehet, hogy elertel oda, hogy mar ciki. Van benne valami. :)))
Ne altalanosits!

darthwalk, 2005. október 27. csütörtök, 15:57 (#)

az meg a dolog egy másik oldala, hogy az emberek élvezik ezt a beceneves játékot, meg az egész kvázi-anonimitást.

aztán ha valamit majd komolyan akarnak csinálni ugyanabban a közegben, akkor vállalják a nevüket, mert akkor már fontos.

Zuzu, 2005. október 27. csütörtök, 16:04 (#)

Úgy gondoljátok, hogy ezentúl a keresztnevünkön lépjünk be? Vagy netán a teljes nevünkön? Ettől mennyivel lesz jobb nektek? Vagy nekem? Tulajdonképpen nekem tök mindegy, hogy ses vagy Ervin, Zuzu vagy Zuni. Ez itt egy virtuális társaság és nem járunk össze (kivéve akik itt igen). Engem Zuzunak ismertetek meg, kiváncsi valaki a teljes nevemre? Most aztán kezdhetjük elölről beazonosítani a versenyzőket. De nagy kavar lesz itt :)

Gr0, 2005. október 27. csütörtök, 16:28 (#)

ses,
"And have you discussed your decision with the mailman?"

Ha emléxel...

ses, 2005. október 27. csütörtök, 16:38 (#)

akakij, zuzu: szerintem olyat sikerült beleolvasnotok a cikkbe, ami nincs benne, majd pedig azzal vitatkoztok.

a: én nem általánosítottam, hiszen különféle eseteket különböztettem meg - hanem elmondtam a véleményemet a nickhasználat különböző eseteiről.

z: nem gondoltuk sehogy. nem próbálok beleszólni abba, hogy ki milyen nevet használ. én véleményt mondtam a nickhasználat különböző eseteiről.

az nem baj, ha ezek tisztázása után sem értetek egyet velem, csak legalább arról vitatkozzunk, amit tényleg mondtam/javasoltam. :)

Gr0, 2005. október 27. csütörtök, 16:42 (#)

ses,
amúgy azon gondolkozom, a cikked szempontjából mennyire esik különböző elbírálás alá a nick és a valódi, IRL becenév. Ha jól látom/értem, amit mondasz (már, ha ezt komolyan gondoltad, és nem csak BaBe-re vettem egy poént...), akkor az elvileg tökéletesen illik a normál becenevekre is.

Rosszul értem?

pblue, 2005. október 27. csütörtök, 16:44 (#)

ses (14): ugyerzem nem ment at feled egy analogia. lehet azer mer szar volt ;)

tekatana (15): az oke, hogy a pbluerol viszonylag konnyu kideriteni, hogy ki all mogotte, de forditva, a polgari nevem alapjan mennyire egyszeru kideriteni, hogy milyen neveken milyen nyomokat hagyok magamutan az interneten?

csapdani, 2005. október 27. csütörtök, 17:00 (#)

részben egyetértek a cikkel, részben nem.
nálam pl. semmilyen különös oka nincs, hogy ez a nickem, azon kívül, hogy néhány éve a tankcsapda és a dani ötvözéséből létrejött tankcsapdani rövidített változata, és elég régóta használom, hogy azt mondhassam bevált, valamint nagyon sokan ismernek ezen a néven, olyanok, akik nem tudják az igazi nevem, de - és ez fontos - nem is szeretném, hogy tudják.

Zuzu, 2005. október 27. csütörtök, 17:01 (#)

ses, akkor miről van itt szó? Én vagyok az értetlen? Nem azt írtad le, hogy lejárt a nickek ideje és egy nagy levegővétellel szabaduljunk meg tőle hacsak nem tartozunk a bevezetőben említett 3 kategóriába?

Zuzu, 2005. október 27. csütörtök, 17:04 (#)

OK, ses, véleményt mondtál. Minden világos :)

becherpig, 2005. október 27. csütörtök, 18:08 (#)

szerintem meg a rendes nevet kéne kidobni, sokkal hosszabb, és nem userfriendly. és ugyanabban a rendeletben eltörölheténk az ékezeteket is, meg a nagybetűket.

JeepCKing, 2005. október 27. csütörtök, 19:17 (#)

Hello!

Érdekes ez a cikk, de szerintem egy kicsit olyan izé... hogy is mondjam... kiforratlan. Annak, hogy egy ember miért használ abszolút fantom nevet, általa kitalált nicket, aminek sem a valódi nevéhez, sem a valós jelleméhez nincs köze, számtalan oka lehet, amit mind nem tud senki figyelembe venni, így akár megalázó is lehet a cikk egyik igen éles mondatrésze: "...akkor ciki vagy..."

Itt vagyok pl én. A nickem: Jeep C. King. Későn érő típusként 2002-ben találkoztam életemben először nettel. Annyira láma voltam, hogy egy free emil címet sem tudtam magamnak kreálni! Akkor még fogalmam sem volt, hogy weboldalt fogok vezetni, és a nevem igen széles körben ismert lesz a hálón. Egy nyomorult csetoldalon indult hálós pályafutásom, és akartam én a rendes nevemmel (Medve Zsolt) regelni, de a legtöbb formátumban foglalt volt már, így kénytelen voltam valamit kitalálni...

A kedvenc együttesem - az egyik - a Gipsy Kings. Ebből egy kis buta szójátékkal jött a nickem, és azóta is, több, mint 3 éve ugyanzzal a nével vagyok a neten mindenhol, és vállalom a nickemből eredő következményeket is - mert hogy akadt már, hogy roma származásúnak hittek :) - Soha nem is próbáltam új nevet felvenni. Közben az általam megálmodott webes törekvés eléggé felfutott, és eléggé ismert lett a nevem - a szervesen ehhez a témához kapcsolódó körökben -, és már hiába akartam a civilre váltani, nem tudtam. Túl sok helyen voltam ott... hát így maradtam Jeep C. King...

Hogy miért mondom ezt el? Mert nem érzem ettől még magam cikinek, és persze nem vettem magamra a cikket. Csak úgy érzem, a megíráskor vagy nem volt a szerző elég körültekintő, vagy ha nem az ÉN fajtákra gondolt, akkor azt nem fejtette ki kellőképpen...

Amúgy meg az a véleményem, hogy a sulinetesekkel nekem is tele van a kalucsnim már, de hát ők is emberek! Nevelni kell őket, nem kiútálni. Hiszen - szerintem bátran mondhatom - hogy egyikünk sem a netikettel a hóna alatt jött életében először netelni...

Na a saját kis sztorim csak azért meséltem el, hogy vázoljam egy okát annak - a számtalanból - hogy miért használhat egy ember nicket a civil név helyett...

Üdvözletem: Jeep!

Gr0, 2005. október 27. csütörtök, 19:25 (#)

Egyre inkább az a gyanúm, hogy át lettünk mi itten a palánkon... Sztem tuti humornak szánta ses szaktárs a cikket, mi meg jól belakmároztuk...

Wolf, 2005. október 27. csütörtök, 19:31 (#)

Gr0#28, először én is aszittem, hogy nekem szánta. :-) De aztán rájöttem, hogy én nem tevékenykedem az én-blog műfajában.

Én csak azért lettem az internettón Banana In Drive, mert féltem, hogy majd valami gonosz megtalálja és tönkreteszi (asse tuttam akkor, mit értsek ez alatt :-)) az egyetlen, féltve őrzött mailboxomat. Qrvára új volt ez az egész. Aztán én is marhára elkezdtem unni az először levélben ("Szia Banana!"), majd személyesen is jövő ("Banán, te mit is dolgozol?") banános megszólítást. Cikinek éreztem - de ez az én hülyeségem, oké. De nem ezért változtattam. Húsz éve minden barátom a vezetéknevemen szólított, sőt ha harmadik személyben beszélt rólam, a nevem elé tett egy névelőt. Pesti srác volnék, vagy mi. Szerettem volna így is maradni. Úgyhogy mikor eluntam ezt minden netes ismerősnek elmagyarázni, lettem Wolf minden új helyen.

Most mitől fossak? Egy háerestől? Ne szórakozzatok má. Az rég rossz... Különben is, élőben sokkal gázabb vagyok. :-)

(Ja, Gr0 még itt is Bananának hív. De gááááááááááááz :-)))

Ali, 2005. október 27. csütörtök, 19:32 (#)

Csak hogy megbizonyosodjak, mennyire átlátszó a net(necc), legyen játék: tessenek kideríteni valamelyik e-mail címemet és __oda__ elküldeni öt olyan dolog nevét, ami a _netes_ tevékenységem eredménye, tehát nem a hivatalos életutamhoz kapcsolódik. A nyertesek közt majd kisorsolok valamit, ezen még gondolkodom. :) A Mitnyán-vizsgán sikeresen átjutott hölgyek levelei előnyben. :P A szerkesztőség a pályázatból kizárva. Aki ide írja meg a megoldást, arra szerintem többen is rosszalló furcsálással fognak nézni. :)

Gr0, 2005. október 27. csütörtök, 19:45 (#)

Ali,

az indexes feladvánaid jobban tetszettek :)))

Gr0

Ali, 2005. október 27. csütörtök, 20:45 (#)

Te is ki vagy zárva. :P

nyelv-ész, 2005. október 27. csütörtök, 21:14 (#)

ses,

szerintem meg marhaság ez a "dobd el a nikkedet". Nekem azt tanították az iskolában anno, hogy az interneten (jól olvasod, régen voltak ilyen iskolák is, ahol tanították az internetet!) mindenkit a véleménye alapján ítélnek meg, nem egyéb paraméterei (neve, származása, kinézete) alapján.

Ennek okán nyilvánvaló, hogy az ember nem a saját nevén nyomja az okosságokat, mert hiszen a weben "összefuthat" olyanokkal, akik ismerik őt, és beírhatják, hogy: "nini, hiszen ez az a kis pöcs a szomszéd utcából, aki itten most nyomja az atomfizikust, közbe' meg kisegítő kazánfűtő a Hintaló Bejárató Vállalatnál".

Mondhatod persze erre, hogy ez legfeljebb a szerepjátékosoknak lehet kínos, de ha jobban belegondolsz, többé-kevésbé mindannyian szerepjátékosok vagyunk. Ki itt a neten, ki a való életében, vagy akár mindenhol.

Egyébként a nick soxor többet elárul használójáról, mint a valódi neve. Egyesek szerint az enyém (nyelv-ész) azt jelenti: csak nyelvelek ész nélkül...

nyelv-ész, 2005. október 27. csütörtök, 21:18 (#)

Vállalva a kizárás veszélyét, itt szeretném kifejezni nagyrabecsülésemet P.A. kartácsnak a tömegközlekedés témájában kifejtett eddigi netes publikációit illetően.

ses, 2005. október 27. csütörtök, 21:35 (#)

Gr0 (21), valóban rosszul érted, a valódi becenév szándékaim szerint a 2. kérdéssel, illetve az alfonzós példával kizáródik.

csapdani (23), te az általad ideírtak és személyes olvasmányélményeim alapján egyaránt én-blogolsz, tehát te meg a 3. kérdés meg a titkosítás alapján esel ki.

zuzu (25), köszönöm a megértést. :)

JeepCKing (27), ahogy te magad írod (a nyomaték kedvéért kétszer is), a te neved igen széles körben ismert a hálón, így tehát bátran vedd magadra az Alfonzós példát - azaz, neked már nem ciki. Egyébként irigyellek azért, hogy sikerül a mai életben talpon maradnod olyan érzékenységgel, amelyik a ciki szót "élesnek" és "megalázónak" tartja. Félek, nekem hozzád képest taplóból van a lelkem.

Gr0, 2005. október 27. csütörtök, 21:58 (#)

De ses,

engem van, aki a netes nevemen szólít, van, aki nem.

Akkor most mi lesz velm? Nem férek be a második pontba, hisz az en bloc az emberekről, nem némely emberről beszél.

ses, 2005. október 27. csütörtök, 22:02 (#)

Ja, hogy az a kérdés? Well, neked így is, úgy is mindegy.

JeepCKing, 2005. október 27. csütörtök, 22:11 (#)

re: (35)
Jaj! Nem! Bocsáss meg az (ál)szamaritánus lelkem miatt. Nem magamra nézve éreztem élesnek a mondatrészt, és nem önmagában azt a mondatrészt, hanem esetleg másokra néze, és kimondottan ebben a kontextusban. Amúgy nem azt mondtam, hogy megalázó, hanem hogy megalázó is lehet. E kettő nem u.a. :)

Amúgy pedig amennyit én küzdöttem, és szívtam a neten azért, amit elértem többed magammal - ami egyesek szerint sok, mások szerint nulla, szerintem pedig több is lehetne - annyi idő alatt ennél sokkal élesebb dolgok is leperegtek rólam már.

Alfonzós példa rám? Vaj' mért érzek ebben csipetnyi cinizmust? :P

De nem kukacoskodom tovább, vettem az adást, thx a választ.

BaBe, 2005. október 28. péntek, 00:22 (#)

Ki fogad velem, hogy ez a cikk 150 "beleszólásnál" előbb nem hal meg?
:P
(Bár tudnék magyarul...:)

r.a, 2005. október 28. péntek, 00:58 (#)

Ses kedvenc együttesei bizonyára az Emerson, Lake & Palmer; a Crosby, Stills, Nash, and Young és az Earth, Wind & Fire :D

r.a, 2005. október 28. péntek, 01:14 (#)

Még egy érv a nickek ellen: valamiért mindenki kényszerítve érzi magát, hogy valami szellemeset és/vagy angolosat találjon ki, és ez az esetek túlnyomó többségében elég rosszul sül el (ahogy a mester mondja: ciki). És akkor már jobb az eleve szellemtelen név, mint az erőltetett poénkodás.

tekatana, 2005. október 28. péntek, 03:58 (#)

#22 - igaz, erre nem gondoltam. viszont elismertem, hogy valakinek hasznos lehet.
ugyan mar minden pro/contra, sőt off elhangzott, azért annyit még hozzáteszek, hogy a fentitől eltekintve, ideális esetben az offline becenevet lehetne használni online is. akkor elkerülhető, hogy sdd-nek kelljen hívjak valakit, amikor sörözünk :)
nekem a tekatana csupán azért problémás, mert talán csak a tilos listán (meg itt) használtam és offline senki nem hív így, personakra meg nincs szükségem (egyelőre).

azért ravasz srác ez a ses, mert tisztán látszik, hogy ilyen témákra ugranak a népek :)

blumi, 2005. október 28. péntek, 04:12 (#)

Aranykakadu ez a poszt, de azért hadd kérdezzek egyet: a sesblog ezentúl ervinblog vagy eesblog lesz? Én javaslom az ervinpeter???blog megnevezést, ez pl. messze nem olyan ki**szottul ciki és gyerekes, mint a sesblog.

(???=fogalmam sincs stsmorkot hogy hívják és nem is szeretném leguglizni)

Ali, 2005. október 28. péntek, 08:24 (#)

Pepblog? ROTFL! Vegyetek fel még egy tagot, mondjuk Baráth Etele jó lesz és így már peepblog lesz, ömlenek majd a látogatók. :) Valakinek túladagolták a marketinget, hm?

pollner, 2005. október 28. péntek, 08:39 (#)

Ses,

néhány hónappal ezelőtt én is ráébredtem, hogy a számomra szakmai mércéül szolgáló (újságírásssal, kommunikációval stb.) foglalkozó blogokat mindenki a saját nevével jegyzi. Hülye is volna nicket használni, amikor ezekkel az írásokkal saját szakmai reputációját építgetni. A másik ok, amiért a nevem vállalása mellett döntöttem, az volt, hogy senki ne érezze úgy, hogy nem merem vállalni véleményemet. (Egyébként korábban sem titkoltam kilétemet, álcázás nélkül szerepeltem itt-ott.)
A váltás okait megírtam http://e-media.freeblog.hu/archives/2005,_Mar_e-media.htm#517486
de ez osztatlan lelkesedést nem váltott ki, más bloggerek nem követtek a név-visszaváltásban.
Több hónap után rá kellett jönnöm, hogy a saját név használata ebben a közegben nem működik, össze-vissza hivatkoznak rám, nehézkes az egész, nem lettem ettől hitelesebb. Néhány hónap próbálkozás után visszatértem a nickre - ugyanakkor egyetlen kattintással elérhető az "igazi" nevem...
Ez van, de továbbra is meggyőződésem, hogy a tematikus (szakmai) blogokbane teljesen felesleges, gyermeteg, néha bosszantó a bujócsaka. Rodolfó, Alfonzo (Diurnus) példája nem jó, ezek felvett művésznevek, mindenki tudta, ki van a nevek mögött.

ses, 2005. október 28. péntek, 10:37 (#)

r.a. (40) - :D

blumi (43) - te összetéveszted a szezont a fazonnal. én a blogok nevéről nem szóltam a cikkben, csak a szerzők nickjéről.

ettől még igazad van, hogy ciki a sesblog, és kétségbeesetten próbálunk valami kemény, férfias nevet találni helyette: iljusin, makarenko, bugyonnij jutott az eszünkbe elsőre, de még keresgélünk.

Myreille, 2005. október 28. péntek, 11:11 (#)

Én először nicknek válaszottam a Myreille-t, majd kiderült ez az "igazi" nevem. Sokkal nehezebb ezt "visszaforgatnom" a "valós" világba, ráadásul az illemet is fontosnak tartom.

hip, 2005. október 28. péntek, 11:27 (#)

Azt hiszem, servins felhivására pont azok reagálnak, akiknek ez konkrétan nem szól. Eddig csupa olyan hozzászóló volt, aki azonosul a nickjével, akinek az egy ismert és elismert beceneve, és aki felvállalja azt, a véleményével (vagy adott esetben arcával) együtt is. Ne feledjük, a három feltételből mindháromnak kell teljesülnie egyidőben.

A sandra25-ök és casperek, akik fedezéknek használják nickjüket, mélyen hallgatnak. Talán nem is olvasták, vagy nem ismertek magukra.

ses, 2005. október 28. péntek, 12:48 (#)

Myreille, te is Alfonzó vagy :)

Gr0, 2005. október 28. péntek, 12:49 (#)

ses (#46),

"sosblog"?

blogtogon, 2005. október 28. péntek, 16:22 (#)

jó de ha ti féltek, hogy a hr-es megtalálja alteréneteket, mitől féljen a hr-es maga? ..aki ez esetben még meg sem találta a hozzá illő nicket, már le kéne vetkőzni. én munkában használom a legkevésbé hozzám illő identitást/nick-et: "igazgató", ezért nem gondolom keverni a kettőt.

blumi, 2005. október 28. péntek, 16:42 (#)

Nem értelek, ses, a blogotok neve a nickjeitek kezdőbetűiből áll össze, felteszem, ha a nickek cikik, akkor a nickek kezdőbetűi is cikik.

eszpee, 2005. október 28. péntek, 17:13 (#)

Nem értelek, blumi, a szerző kb. minden bekezdésben leírta, hogy magát is beleérti a kritizált körbe.

Egyébként engem középtinédzser korom óta a legtöbben eszpének hívnak, így a 2. pont miatt hálistennek nem szorulok névváltoztatásra.

ses, 2005. október 28. péntek, 18:06 (#)

blumi (52), teljesen érdekes ez a "származtatott cikiség"-elmélet, esetleg írj róla cikket.

Ali, 2005. október 28. péntek, 18:11 (#)

Mi történt veletek? Ez már aggasztó... :(

Egyébként szerintem, aki cikkének címében felszólító módban fogalmaz, azt könnyen félreértik errefelé. Mondom, szerintem. A gumicsirkét meg elvitte az influenza...

ses, 2005. október 28. péntek, 18:14 (#)

Ali (55), a cím valóban lehetett volna az, hogy "Esetleg meggondolandó a nicked eldobása" vagy "A nick eldobhatóságának kihasználását szorgalmazó írás" - de minek? Ide felkiáltójel kellett, kár lett volna nem vállalni ;)

Ali, 2005. október 28. péntek, 18:16 (#)

Akkor se értem. Ahol senkinek nincs kedve harcolni, meg eszébe se jut, ott minek belepacsni a lecsóba? Mert most már száll a lé...

Ali, 2005. október 28. péntek, 18:20 (#)

PS: Ha nekem kellett volna címet adnom, az valami ilyes lett volna: "Eldobjuk-e a nickünket?" Kérdés és többes szám első személy. Fene tudja, a felszólítómód nekem már a katonáknál se tetszett. :)

ses, 2005. október 28. péntek, 18:39 (#)

Ezek szerint különbözőek vagyunk. :) Szerintem a kérdés álszent lett volna - mármint részemről - mert annál határozottabban gondolkodom a dologról.

A lé meg civilizáltan száll, akkor meg hadd szálljon. nem tudom, téged melyik hozzászólás aggaszt, engem egyik se.

és persze mindenekfölött ott van az egyéni szabadság nyugalmat adó biztonsága: ha nem tetszik a cikk és/vagy következményei, akkor - pillanat, átkódolom - "hagyjuk-e olvasatlanul az ilyen írásokat?" :D

Myreille, 2005. október 28. péntek, 19:00 (#)

ses, miattad van ennyi hurrikán, pedig már majdnem bebizonyították, hogy miattam ;) köszönöm!

Gr0, 2005. október 28. péntek, 22:30 (#)

A hurrikánokat nem varrnám az ő nyakába - azok eszpee miatt vannak - ő inkább a világháborúkért okolható.

JeepCKing, 2005. október 29. szombat, 06:30 (#)

re: (#41)

Teljesen egyetértek veled ebben. Az valóban kissé gáz, hogy valaki erőlteti az angol hangzású neveket. Akár valóban angol helyesírás szerint a név, és jelent s valamit, akár csak egy idióta szójáték fonetikusan írva, vagy egy totál fantázianév angolosan leírva...

Mindenképpen gázak tartom. És igen, ebben az összefüggésben nézve az én nickem is nagyon gáz. Tök idióta az egész, de ez van. Mint már említettem, egyszer megfordult a fejemben a nick lecserélése, de sajna nem jött össze... én azt hiszem, már így maradok. De teljesen egyetértek véleményeddel!

JeepCKing, 2005. október 29. szombat, 06:48 (#)

re: (#48)

Igen, azt hiszem, veled is egyetértek. Hadd tegyek ide egy hivatkozást egy régebbi írásomra. Ott voltam, láttam, átéltem testközelből a helyzetet. Az írás ugyan csak közvetve kapcsolódik ide, így ha offnak ítélitetik, legyen törölve. De úgy érzem, elsősorban leginkább a történetben szereplőknek szól az eredeti cikk. De ők ezt el sem fogják olvasni, mint ahogy ezt az írást is hiába nyomtam anno az ominózus oldalon, olvasás helyett végérényesen kitiltottak onnan... Vaj' miért?

http://www.amatormuveszek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=3107

Ali, 2005. október 29. szombat, 08:46 (#)

#59-re: Ez első hangzásra jó, kár, hogy mire dönthetnék, már elolvastam... Van persze, aki elolvasás nélkül tud dönteni és értékelni, ezt a szintet én még nem értem el, utálom a zuhanórepülést. Van nekem mindenféle bajom mindenféle szövegekkel széles-e világon, mert ezekkel is úgy vagyok, ha már a látóterembe került, jórészt "el is olvasódott" (beleértve a "hülye aki elolvassa" graffitit is) és úgy érzem, döbbenetes mértékben elszaporodott az aggresszivitás írásban is. Nekem persze a reklám mai formája is aggresszivitás. Egyátalán, a felkiáltójellel nagyon csínján kellene bánni. Lehet, hogy ez az érzékenység nálam már az angol nyelv hatása. Annak idején a legendás ZX81 is úgy jött ki, hogy billentyűzetéről (tappantyúzatáról) hiányzott a felkiáltójel. Nem mondom, hogy ezért ütötték lovaggá Sinclair urat, de nyilván gondolkodásmódjának egyik összetevője ebben is megnyilvánult.

A Sesblogban, ha elszaporodnak a felszólító módú címek, az számomra elszomorító. Hiába érvel aztán a cikkben a szerző, hogy hát ő is érintett, a címben _másnak_ ad parancsot. Egyes szám második személy, nem többes első. Ezen nincs mit magyarázni, utólag lehet "kármenteni", csak azzal lehet, még csak súlyosbodik a helyzet.

Mégegyszer, tévedések elkerülése végett: van épp elég hely, ahol a "fülembe ordítva" igyekeznek mindenféléről meggyőzni, allergiás lettem a felkiáltójelre, a felszólítómódra és azokra a helyekre, ahol ez divatos. A Sesblog remélhetőleg nem követi a jövőben ezt a "trendet".

Ali, 2005. október 29. szombat, 09:15 (#)

#63-ra: Elolvastam és szomorúan kell megállapítanom, hogy az a munka, amit annak idején a magyarországi internet-elterjesztésbe ölt sok önzetlen ember, mivé válik amiatt, mert nem kell a használatához "alkalmassági vizsga" és a cikk szerint már a műveltebb réteg sem érzi szükségét, hogy használatba vétel előtt elolvasson bár hasznos tudnivalót, figyelmeztetést. Gondolom egy új orvosságot is az ismertető elolvasása nélkül vesznek be.

Sok mindent írhatnék még erről, de ez itt off.

JeepCKing, 2005. október 29. szombat, 09:27 (#)

Re: (#65)

Igen, tudom, hogy a téma önmagában off, csak azért bátorkodtam betenni a linket, mert a cikk szerintem rájuk a leg igazabb, rájuk vonatkozik leginkább, mert ez az a réteg, akinél a nick elsősorban álca, menedék, és ez az a réteg, aki szerény véleményem szerint mindhárom - a cikkben feltett - kérdésre NEM-el válaszolna, ha őszintén magába nézne, és ez az a réteg, aki valóban a "...ciki vagy..." kategóriába tartozik...

Itt éreztem némi kapcsolódási pontot.

Kenny, 2005. október 29. szombat, 09:50 (#)

Hogy micsoda mimóza lelkűek tudnak itt lenni néhányan! A felszólító mód csak retorikai eszköz, természetesen bárkitől jövő bármilyen felszólítás csak az illető véleménye, és így is kezelendő. "A parancsod számomra kívánság" - ez esetben vélemény. :)

Ali, 2005. október 29. szombat, 10:04 (#)

Kenny,

vannak bizonyos "retorikai fordulatok", amiket a Btk. börtönbüntetéssel fenyeget. Azt szerinted miért? Hiszen azok is csak szavak, nem kell ám elolvasni, meghallgatni mindent...

Mondjuk nem csodálkozom, hogy nem érted, semmi baj, nem volt elvárás.

ses, 2005. október 29. szombat, 10:55 (#)

Ali, szigorúan a magánvéleményem szerint a következő zajlott itt le: egyszerűen túldimenzionálsz valamit - egy felszólító módba tett mondatot parancsnak értelmezel, ami szíved joga, de ettől még egyszerű para - majd amikor ez a véleményed nem találkozik egyetértéssel, akkor kármentésről meg börtönbüntetésről kezdesz vizionálni. egyre jobb :)

esetleg vedd figyelembe a következőket: attól, hogy te nem használod a felszólító módot, meg még a billentyűzetről is leirtanád a felkiáltójelet, mindennek az életben nagyon is helye van, és nélküle szegényebb a kifejezéstárad még akkor is, ha nem a katonaságnál vagy a büntetésvégrehajtásban töltöd a napjaidat.

Akkor vegyük didaktikusra, hátha az kizökkent a saját logikai vágányodról: a címben én provokálni szándékoztam - a jelek szerint sikerrel; de blogon keresztül parancsokat osztogatni, az elég harmatos feltételezés, nekem eszembe se jutna.

meg még valami: ha a jövőben egyszer együtt sétálunk budapesten, és te esetleg figyelmetlenül lelépsz az útra egy busz elé, akkor azt fogom mondani, hogy "Vigyázz!", de az sem parancs lesz, hanem életmentési kísérlet. Érdemes ezt előre tisztázni, mert ott nem lesz időnk elvitatkozni rajta.

Ali, 2005. október 29. szombat, 11:27 (#)

Ses,

ne piszkálj, nem áll jól neked. Nyilván van a magyar nyelvben helye a felkiáltójelnek nem csak a felszólító módban, de most akkor még ezt is foglaljam bele az írásomba? Ennyire nem megy át, hogy maga a felszólító mód (E2-ben) az, ami számomra szokatlan egy ilyen minőségi helyen, mint a Sesblog? Provokálsz, persze, értem, de ezzel most megmagyaráztál valamit? A provokáció nem aggresszív dolog? A cikizés nem az? Muszáj? Nincs elég stressz enélkül is?

A Btk.-ra való utalásom eszerint szintén nem ment át. Ki az, aki a határt meghúzza, mi az, ami "még elmegy", mi az, ami nem? Mi az indoka annak, hogy pont oda van téve a határ és nem máshova? Ha meg nincs határ és mindent szabad, akkor miért ne írhatna ide bárki bármit? A jelek szerint pedig nektek is van egy határ, ahonnan már sérülni érzitek a blog színvonalát és töröltök hozzászólásokat.

Azért kérdeztem rá fentebb is, hogy mi történt, mert egyszerre több változást is éreztem, ami eddig a Sesblogban emlékezetem szerint nem volt jelen. Provokáló cím, olyan minősítés, ami a jelek szerint mások érzékenységét is sérti (a magaméról tudom, hogy kevés is bántani tudja, de hát így van ez a váltófelvigyázóknál :) ).

Az utolsó bekezdésedben említettek meg mire jók a konfliktuskeresésen túl? Itt egy írásban közölt cikkről van szó, te írásban szoktál figyelmeztetni valakit, ha figyelmetlenül lép az úttestre?

Ses, határozottan az az érzésem, történt valami komoly veled, mert békétlenkedsz. Lehet, hogy ez annyira ódivatú szó, hogy a fiatalabbak már meg se értik, de nem tudok jobbat rá. Megpróbálhatod persze megfogalmazni, mire jó a provokáció, mi az az érték, amely miatt "káros mellékhatásait" is érdemesnek tartottad bevállalni, érdeklődve várom, eddig ugyanis nem sikerült felfognom. Lehet persze, hogy csak egy csekély értelmű medvebocs vagyok, ám ez itt eddig nem volt káromra. Nem igazán örülök annak sem, ha nekem tulajdonítanak olyan dolgokat itt, amit nem mondtam, nem írtam és nem is gondoltam. Kezdve a felkiáltójelek betiltásán. Szóval akkor hogy is van ez, kérlek szépen?

JeepCKing, 2005. október 29. szombat, 11:51 (#)

Re: (#67, #69)

Felszólító mód és parancsoló mód nem ugyanaz, ne tessék keverni!

http://www.jgytf.u-szeged.hu/~vass/vnv058.htm

Az pedig, hogy ne használjunk felkijáltójeleket - vagy ennek akár csak a felvetése is - alapjában véve balga ötlet!

És még valami...

Némi áttekintés a sinclair gépekről.
A ZX-80-at és a ZX-81 az 1980-81-es években dobták piacra. Ezt követően jelent meg a ZX-Spectrum (1982), majd a ZX-Spectrum+ (1984) aztán a ZX-Spectrum 128 (1985), majd ZX-Spectrum+2 (1987), és végül a ZX-Spectrum+3 (1988). Ha jól tudom, ezen sorozatból mindössze a általad említettről hiányzik a felkiáltójel, ami statisztikailag elég esélyes, hogy csak egyszerű fejlesztési hiba. Szerintem roppant felelőtlen, és meggondolatlan cselekedet ezzel példálózni, és téves következtetéseket levonni, hiszen a sinclair gépeken kívül még sok-sok személyi számítógép - http://www.machines.hu/adatok/8bites_gepek/mikrogepek.htm - létezett, de nem tudok róla, hogy általános gyakorlat lett volna a felkiáltójel hiánya!

Na de befejezem, mert már megit off voltam asszem. Még a végén magamra haragítok valakit... :(

Ali, 2005. október 29. szombat, 12:47 (#)

Finnországban jöttem rá, mennyivel könnyebben boldogulnak (akár nehezebb körülmények közt is) azok a népek, ahol nem divat a másik piszkálása.

Ha volna szíves rámutatni valaki, hol írtam arról, hogy ne használjunk (egyátalán) felkiáltójelet, akkor azt megkérném arra, fordítsa át ezt JeepCKing által érthető formára is. Köszönöm.

Az címmel továbbra is az a bajom, hogy felszólító módban, egyes szám második személyben van, nem csupán és kizárólag a felkiáltójel zavar a végén. Ezt, ha lehetne, most aláhúznám, megvastagítanám, nagyobb betűméretet adnék neki, hátha úgy könnyebb észrevenni.

A belinkelt oldal első példája többes szám első személyben van, írtam is, hogy a szerző, ha maga is elismeri, hogy érintett az ügyben (a cikkében erre kitér), ezzel jobban kifejezhette volna -- mindegy, most már késő, ez már vállalhatatlan arcvesztéssel járna.

A második példában már ott az egyes szám második személy alkalmazása, akár a címben, de ugyane sorban szerepel az is, hogy ez _utasítás_ volt. Az utasítás és a parancs közti határ már véleményes. Mind az utasítás, mind a parancs megszegőit retorziók szokták érni, nyilván eltérő súlyosságúak -- ez a hangnem azonban nem idevaló, illetve eddig nem volt divat, ellenkezőjéről pedig eddig nem sikerült meggyőzni.

A Speccykről, elődeikről, utódaikról elég annyit, hogy ennek felvetése is mutatja, mennyire _nem_ átlátszó a net. :) Kb. olyan érzésem volt azt a bekezdést olvasva, mint amikor egy hallgató önálló feladat féléves beszámolójára egy olyan feladatmegoldást adott be, aminek minden sorát, minden betűjét én írtam megelőzően. Szerencsétlen annak nem nézett utána, kitől származott a példaprogram és egészen fel volt háborodva, hogy nem adtam meg az aláírást neki. Abban a hitben, hogy majd megütöm a bokámat, azon frissiben ment a tanszékvezetőhöz panaszra. Érdekes módon a következő félévben már nem volt rajta a hallgatói listán. :)

PS: Ses, remélem örülsz, hogy a provokációd szépen terem.

r.a, 2005. október 29. szombat, 12:57 (#)

Nekem erről a címről rögtön a "Dobd el a szemüveged!" könyv jutott eszembe, nem tudom már, mikor volt divat, de asszem legalább huszonsok évesnek kell lenni ahhoz, hogy valaki emlékezzen rá... Mindenesetre így én azonnal iróniának érzékeltem. Lehet, hogy címekbe is be kéne vezetni a szmájlit ;-}

JeepCKing, 2005. október 29. szombat, 13:13 (#)

Re: (#72)

Kedves Ali!
Nem, valóban nem azt mondtad, hogy ne használjunk felkiáltójelet, hanem csupán azt, hogy nagyon csinján kellene vele bánni, majd pár mondattal lejebb, mit egy megerősítésként, vagy szimpla érdekességként megemlíted, hogy a ZX-81-en egyáltalán nem is volt felkiáltójel, ami ugye azt jelenti, hogy azon gép használói ha akartak sem tudtak élni a felkiáltójel felkínálta lehetőségekkel. Ez így arra enged következtetni - talán tévesen - hogy azonosulsz legalább részben a ZX-81 "hibájával". Amennyiben téves következtetést vontam le, úgy megkövetlek, bár úgy érzem, túlreagáltad azt az egy mondatomat. De így vagy, vagy úgy... ha félreértettelek, nem átallok ezt nyilvánosan beismerni sem. A mondandóm többi részét viszont tartom.

Ali, 2005. október 29. szombat, 14:00 (#)

Így rendben van, "azonosulok" a "hibával", amennyiben az azt jelenti, meg lehet élni (az angol nyelvben legalább is) felkiáltójel nélkül. Szerintem van annyi nevelő hatása, hogy amit többféleképpen meg lehet fogalmazni, azt próbáljuk meg a kevésbé bántó verziójában előadni. Akár magyarul is. Ez egy része a mondandómnak. Ha a másik része is átmegy (a nyelvtani szám és személy kapcsán elmondottak), akkor már legalább végre témánál vagyunk. Legfeljebb majd megint le kell írnom pár dolgot, amit ebben a témában itt már leírtam. (55,57,58,64,68,70,72) Azt persze nem tudom, hogyan tudnám másképp leírni, mint ahogy leírtam, de ezen még majd gondolkodom. Számomra ugyanis magától értetődő, hogy ha bírálok egy gyakorlatot, ami mellesleg engem is érint, akkor legelőször is kérdéseim lesznek, utána javaslataim, tanácsaim. Nem szívesen szólítanák fel bárkit bármire, mert akkor már baj van. Ezt pedig a nickhasználat kérdésében nem tudnám megalapozottan kijelenteni.

ses, 2005. október 29. szombat, 15:08 (#)

Ali,

Nem nagyon tudok már mit mondani, amit még nem mondtam el, de nem szeretném nyugtázás nélkül abbahagyni a beszélgetést. Ezt szolgálja ez a hozzászólás.

Megértettem, amit az érzékenységedről és a parancsnak ható címről mondtál, a bírálati módszerről írottakat pedig fölöttébb intelligens hozzáállásnak vélem.

Mindezeket átgondolva, ha újra kéne írnom a cikket, ugyanígy kezdeném.

nightw, 2005. október 29. szombat, 18:28 (#)

Első és ígerem, hogy egyben az utolsó békítési kísérletem: A félreértés lényege _szerintem_: ses cikket ír. Ebből a szempontból lényegtelen, hogy milyen minőségű, amit sikerül összehoznia. Használ különféle - általa megfelelőnek ítélt - "újságírási fogásokat". Ezek között van a felszólító mód alkalmazása E/2-ben. _Ő_ ezt enyhe provokációnak szánja, vitaindítónak, de semmiképpen sem bántónak. Ezeket írja: "Ezek szerint különbözőek vagyunk." "...határozottabban gondolkodom a dologról." Tehát így értelmezi a felszólítást, mint megmozgató erőt, egyszerűen figyelemfelkeltő akart lenni és "bravúr"-os címet adott. Ali viszont a felkiáltójelet sértőnek érezte, mert szerinte utasítás értelmet hordoz. Ez pedig nem megfelelő kifejezési forma és nem illik a sesblog-hoz. Nem kívánok állást foglalni egyik oldal mellett/ellen sem. Viszont szerintem egyszerűen arról van szó, hogy a két fél számára nem ugyanazt jelenti az írásmód és ez okozza félreértést. De alapvetően mindkettőjüknek igaza van.

Előre is elnézést kérek mindkét féltől és mindenkitől. Ha nem kérném, hogy javítsatok ki, akkor is megtennétek, úgyhogy inkább kérem azt is. :)

Ali, 2005. október 29. szombat, 18:29 (#)

Jobban örültem volna, ha be tudtam volna látni, hol tévedtem; jó pap holtig tanul, ha egyre nehezebben is. Ez így nekem most megoldatlan marad. Továbbra se értem, miért jó úgy írni, ahogy írtad, de látom, neked nincs kétséged. Jó neked, engem állandóan gyötörnek.

Ali, 2005. október 29. szombat, 18:31 (#)

Szolgálati: a #77-est már csak elküldés után láttam, a #76-osra, Sesnek ment a válaszom.

blumi, 2005. október 29. szombat, 18:33 (#)

Nesztek:
http://sztahanov.blog.hu/index.php/2005/10/29/nick

Али, 2005. október 29. szombat, 18:45 (#)

Спасива.

Zuzu, 2005. október 29. szombat, 21:30 (#)

Hajrá Ali, első olvasatra én biza "félreértettem", és sesnek "kellett" megmagyarázni, hogy mi itt a helyzet. Valahogy így manipulál a média is.

Ezzel a jelenséggel korábbi munkahelyemen már találkoztam amikor főnököm/főnökeim által kijelentett és leírt vélemények nálam teljesen másként csapódtak le, és nem lehetett neki/nekik megmagyarázni, hogy ez a másképpen való értelmezés nem csak nálam hanem másoknál is ugyanúgy előfordulhat.

Akkor bosszankodtam, főként mert engem is hülyének vagy legalábbis nagyon csekély értelműnek néztek és lehurrogtak, ma már bölcsebb vagyok és hagyon a fenébe, nem én írom alá.... Ha valakit nem lehet kiigazítani... tanuljon a kárából.

Gr0, 2005. október 29. szombat, 22:21 (#)

Egyre nehezebben hiszem el, hogy ti tényleg komolyan vettétek a cikket. Még, ha nem ismerném az elkövetőjét is nyilvánvaló lenne, hogy szivatva vagytok ti itten...

Azért van abban valami komikus, ahogy döfködtök itten valakit, aki a nickjével szognálva dob piacra egy nickellenes irományt - még, ha az elején három apró, frappantul adekvát oldalvágással ki is emeli magát a "körből" :)))

Gr0, 2005. október 30. vasárnap, 00:47 (#)

Amúgy, csak, hogy dramaturgiai gellert adjak a kommentfolyamnak, azt sem lenne SZVSZ hülyeség megpalpálni, hogy ki milyen módon választ magának nicket. Vajon hányféle iskola létezik? A szokásos kedvenc filmhős/fanatasyhős/ megoldások valóban besszben vannak? Tényleg cikibb már a humoros, szóvicceken alapuló nickek? Mi késztet valakit arra, hogy saját nevét válassza nicknek? És legfőképp: vajon milyen lehetséges módon próbálja megmagyarázni nickválasztását az Indexen a frizuravarjú fedőnevű tag??? Stb.

Magam, amúgy, csak egyszer nyúltam komolyabbkézzel a nickválasztáshoz, az egyetemi évek alatt, mikor egy koleszos haverral nagyon komolyan gondolkodtunk egy együttes alapításán, és névválasztásban voltunk, nos, akkor ellroptam az egyik ötletet - amúgy magamtól :))) - a sors iróniája, hogy ez lett az a jick, amihez azóta is ragaszkodom: GroundZer0. Azóta, ha valamiért új nick kell (legtöbbször, mert ez már foglalt az adott helyen, ami 2001 óta egyre sűrűbben fordul elő), inkább a humorhoz nyúlok. Így lettem itt pölö Magyar A Tom, Máshol Body Endre, Michael Flapney , vagy a KazaA-n rapefruit, ileltve (egy másik koleszos együttesnek írt számszövgem, után) eredetileg Jesus Cries. Egyszer majd biztosan megkomolyodom.

És most, sesnek hála, dobhatom el ezt mind :((((

ses, 2005. október 30. vasárnap, 00:56 (#)

A frizuravarjú mekkora nick!!!! :) Egyébként érdekel, ki mit tart a legjobb nicknek. Fel is teszek egy cikket, aztán lőjetek oda.

Ali, 2005. október 30. vasárnap, 09:05 (#)

82-re: Ses 76-os hozzászólásának utolsó mondata mindenféle civilizált folytatási lehetőséget elvágott, így érdemben én sem tudok a témával tovább foglalkozni. Mindketten kifejtettük az álláspontunkat a kérdésben amennyire itt ez lehetséges volt, egyikünk sem győzte meg a másikat. Kísérletet tettem rá, hogy megértsem, miért tett olyat (provokáció), ami mások érzékenységét sértheti, olyanokét, akik erre nem szolgáltak rá. Szerintem legalább is. Ebben benne van a JeepCKing által említett cikizés is, bár ezt valóban nem emeltem ki külön. Most épp Gr0 próbál magyarázatot koholni, de szerintem ő is ismeri azt a mondást, hogy "ha ez vicc volt, akkor szánalmasan gyenge, ha meg nem vicc, akkor nem értem". Vagy említhetném a székely viccet is a bicskázásról. Számoltam a saját "túlérzékenységemmel" és csak kb.ötven hozzászólás után, amikor látszott, hogy nem csak nekem tüske ez az írás, kezdtem komolyabban hozzászólni. Kár volt. A 76-os utolsó mondatához hasonló reakciót bőven kaptam már életemben, lényegében azt fejezi ki, hogy érvelni, párbeszédet folytatni felesleges erőfeszítés, úgy is az lesz, amit az illető akar, akár a "Gömb" című nemrég itt megjelent cikkben említett döntéshozók. Akkor viszont itt lent ez a "szólj bele" szolgáltatás felesleges. Szerintem.

BaBe, 2005. október 30. vasárnap, 09:47 (#)

Ejnye, fiúk, valóban annyira komoly lenne ez a téma? Most mindenütt labdává gömbölyödött tatukat látok gurulni... :)
(Nem, Kenny, nem ittam, nem anyagoztam:)))

Kenny, 2005. október 30. vasárnap, 18:36 (#)

BaBe, a lányokat kihagytad a megszólításból. Újabb sértődési lehetőség. :) Természetesen hiszek neked, hogy ezúttal nem fogyasztottál semmi "olyat". Ezúttal esetleg ez csak egy szimpla flashback? :)))

BaBe, 2005. október 30. vasárnap, 18:42 (#)

Kenny, igazából leginkább Alira és sesre gondoltam... :)
(Most meg Martyra, Alexre, Melmanre, és Glóriára :)))

Gr0, 2005. október 30. vasárnap, 21:15 (#)

Ali,

lehet lesz lesodródni rólam, köszöntem.

BaBe, 2005. október 30. vasárnap, 22:32 (#)

Hé, pasik, de tényleg... mi a franc van veletek, telihold van, vagy a menzeszetek közeleg? :(

Homokozólapát-díjat fogtok kapni, mert elrontottátok a kedvemet. :(

És most így feküdjek le aludni? - szépek vagytok, mondhatom.
Én meg dühös.
Valóban olyan fontos ez a nick-téma, hogy egymásnak essetek miatta?
:(

ses, 2005. október 31. hétfő, 00:26 (#)

BaBe, sztem nem olyan meglepő, hogy ehhez a témához felajzottabb kommentek érkeznek. Elvégre nem valami távoli ország ismeretlen cégének a termékébe kötöttem bele, ami amúgy sem izgat senkit :)

A tanulság az, amit már tudtam eddig is, de sose lehet eléggé hangsúlyozni: mint szerzőnek, szerintem elsősorban azokra a hozzászólásokra kell(ene) odafigyelnem, amelyek a témára vagy a cikkben megfogalmazott állításra reagálnak, tegyék azt bármilyen előjellel. jó példa erre blumi kesztyűfelvétele (80).

Ezzel szemben a stílust, a formát, a sormintát, a cipőméretemet és a felhasznált rímek tisztaságát érintő gondolatokat inkább passzívan szemlélni lenne talán bölcs dolog.

Gr0, 2005. október 31. hétfő, 01:27 (#)

És reagálod mindezt egy nem a témát érintő kommentre - amelyben, amúgy BaBe ismét pasizik :PPP

BaBe, 2005. október 31. hétfő, 01:29 (#)

ses, talán nem meglepő, de nem is mulatságos. Persze, tudom én, hogy nomen est omen, de... nem venném annyira komolyan, hogy nekiugorjak bárkinek is itt.

Az a szaros anyázós természetem, az a bajom - hogy nem bírom, amikor általam bírt emberek ugranak egymásnak. Öregasszony bizony vénasszony.

(anyázós = anyáskodó)

BaBe, 2005. október 31. hétfő, 01:33 (#)

Na, az meg nem ér, hogy Gr0 addig ír be, amíg én itt öregasszonyosan szöszölök.

Na Gr0 fiam, mondjad csak mégeccö, hogy ki pasizik?! Jól van, jössz te még az én uccámba... (és most gyorsan ki kell találnom, hogy akkor mi lesz :)

Na, jó éjt, több figyelmet kaptak, mint amennyit megérdemeltek :)))

Ali, 2005. október 31. hétfő, 09:15 (#)

Alapvetően az, ahogy kommunikál valaki, meghatározza a kommunikáció sikerességét. Ses, ha ezt, ami itt folyik, sikernek éled meg abban a tanulási folyamatban, amiben újságíróvá képzed magad, akkor tényleg nincs mit mondanom, mert nem fogod megérteni. Idehaza az újságírók közmegítélését nem tudnám jónak nevezni.

Gr0, nemigen tudom értelmezni, amit írtál, csak a támadó él világos. Te okkal, s ok nélkül támadásba lendülsz, hadakozol, kötsz bele másokba, tőled ezt el kell viselni, ha megszokni nem is lehet igazán. Van még néhány nick itt, aki hasonló tulajdonságáról ismert. Ha kapsz egy tükröt ajándékba, fogod érteni, miért kaptad?

Ali, 2005. október 31. hétfő, 09:22 (#)

PS: BaBe, nem igazán hiszek abban, hogy a dolgok egymástól teljesen függetlenek, s hogy a csomagolás egyátalan nem fontos, a megfogalmazás minősége és módja lényegtelen a tartalom szempontjából. Mondhatja Ses, Csurkát idézve, hogy mindez csak írói munkássága része, számomra viszont ez és ahogy reagál, befolyásolja az eddigi és az ezutáni írásainak, azon keresztül pedig személyiségének megítélését. A 76-os utolsó mondata számomra igen fontos és nagyon alapvető változásokat okozott. Vén fejjel is rosszul ítélem meg az embereket, s még mindig nem vagyok elég bizalmatlan. :(

Alfi, 2005. október 31. hétfő, 10:22 (#)

Ali,
szembenállás esetén,jó amikor valaki köti az ebet a karóhoz.
Legalább megtudod mi az igazán fontos a számára.
Mi az amit véd?
Mi az ami mellett kiáll?
Mi az amit igazán komolyan vesz?
Szépen, lassan kirajzolódik előtted az
értékrendje,érzékelése(mire figyel),kapcsolódása társaihoz(szembenálló illetve eggyüttmüködő),
hogyan osztja meg az információt(lényegi adatok,többféle szempont figyelembevétele,közlése,kritika,elutasítás,érdektelenség,nem törödömség,stb)
Eggyüttműködés esetén pedig figyelembe kell venni a generációs különbségeket.
pl.Nekem a nagyfater hozzállása a fegyelemhez mindig is idegen volt,amíg meg nem értettem,hogy többéves frontszolgálat miatt alakult ki benne. Asszem a megértés a kulcs ami segít.
Honnan?Hová?Hogyan?
Mi a kiindulási állapot?
Mi az elérni akart,vágyott állapot?
Mi módon?A,B,C,D,G,H verzió?
VAGY CSAK ÚGY JÓ AHOGY ÉN AKAROM?:-)))

Ali, 2005. október 31. hétfő, 11:21 (#)

Nekem az a bajom, hogy (bár lehet, hogy leírta) nem értem, miért tett így, viszont már régóta tudom, mik a káros mellékhatásai, ha valaki így tesz. Azt is érzékelem, hogy teljesen magabiztosan, a kétség szikrája nélkül, utólag átgondolva is sziklaszilárd rendíthetetlenséggel tartja az álláspontját.

Ez így nem logikus, Mr.Spock.

Mr.Spock, 2005. október 31. hétfő, 11:44 (#)

"A rendszerelvű gondolkodás túllép a logika határain,hiszen az emberek nem mindig logikusak.Az elszigetelt események mögé tekint,mélyebb összefüggéseket és mintákat tár fel.
Miért olyan fontos ez?
Azért, mert a rendszerek világában élünk,rendszert alkot a testünk,a családunk.Rendszer a természeti környezet,amely körülvesz bennünket,és rendszer az üzleti tevékenység,amit folytatunk.Ha megértjük ezeket a rendszereket,sokkal hatékonyabban cselkszünk majd,időt szabadítunk fel, és könnyebben elérjük a céljainkat."
Részlet Joseph O'Connor/Ian McDermott
A rendszerelvű gondolkodás művészete c.
könyvből.

Innét fenntről nagyon érdekes az önök világa.

Gr0, 2005. október 31. hétfő, 14:00 (#)

Ali, kértem valamit nagy tisztelettel.

Ali, 2005. október 31. hétfő, 14:23 (#)

Ищё раз: "Gr0, nemigen tudom értelmezni, amit írtál, csak a támadó él világos." Sem kérést, sem tiszteletet nem tudtam detektálni, mint ahogy most sem. Ha majd kérsz valamit, megfontolom, teljesítem-e, vagy sem.

Ali, 2005. október 31. hétfő, 14:30 (#)

Üzenet Mr.Spocknak: Az idézetben gyaníthatóan a logikát és a racionalitást egymás szinonímájaként szándékoztak használni, csak sajnos az úgy nem működik. Ezügyben lehet pl. Mérő tanárúrnál okos dolgokat olvasni. Azt a könyvet, ami azzal kezd, hogy túllép a logika határain, ágytámasznak, vagy kandallóba gyújtósnak pl. remekül lehet használni.

Alfi, 2005. október 31. hétfő, 15:01 (#)

Mint herold bejelentem:
Ali,a sesblog bajnoka.
Más kihívó???
Bajnok, tiéd a győzelem.:-)))

Ali, 2005. október 31. hétfő, 15:13 (#)

Én csak megérteni szerettem volna... Van is egy történet a tarsolyomban, ami a jelenséghez tartozik, ahogy ez a nick téma _elővezetve_ volt, de akkor ez is marad a megoldatlan aktában. :(

Se veszteni, se győzni nem szeretek. Építeni inkább.

Alfi, 2005. október 31. hétfő, 15:21 (#)

Ali, mesélj légyszíves!!!:-)))

r.a, 2005. október 31. hétfő, 16:42 (#)

Ali, szerintem van itt egy félreértés: ses mondatát (76, "Mindezeket átgondolva, ha újra kéne írnom a cikket, ugyanígy kezdeném.") úgy vetted, mint ami azt jelenti: nem érdekel, mit mondasz, úgyse győzöl meg - holott azt is jelentheti egy jóindulatú értelmezés szerint: érdekel, mit mondasz, de eddig nem győztél meg.
Ez egyébként elég gyakori jelenség a legkülönfélébb vitákban: ha nem sikerül meggyőznünk a másikat, akkor azt mondjuk, hogy nem is _lehet_ őt meggyőzni, mert megátalkodottan (szűklátókörűen) ragaszkodik az álláspontjához. Pedig legtöbbször arról van szó, hogy mi (is) megátalkodottan ragaszkodunk a sajátunkhoz.

Ali, 2005. október 31. hétfő, 17:09 (#)

re r.a.: Ha közérdeklődésre tart számot és emiatt elővezetem a történetet, amire utaltam, abban van egy ilyen helyzet -- meg egy idézet, ami erre vonatkozik.

re Alfi: Szívesen, de nem tudom, másnak is érdekes-e? Végtére is valami olyasmiről van szó, amiben újságíró is szerepel, kényes téma, de legalább egyátalán nem szép.

r.a, 2005. október 31. hétfő, 17:27 (#)

Amíg nem vezeted elő, nem derül ki, hogy közérdeklődésre tart-e számot. Amúgy meg azon történetek túlnyomó többsége, melyekben újságíró szerepel, egyáltalán nem szép :)

Gr0, 2005. október 31. hétfő, 18:17 (#)

Ali, kértem valamit nagy tisztelettel.

Ali, 2005. október 31. hétfő, 20:42 (#)

Akkor a sztori, előre bocsátva, hogy ez csak az egyik oldal véleménye.

Az előzmények egyszerűek: adott egy város, állítólag mogorva, makacs, depressziós, ugyanakkor könnyen átverhető lakókkal, ahol a legegyszerűbb dolgok is csak kínkeservvel valósulnak meg, akkor is csak nagy ritkán; adott egy halmaza az érdeklődőknek, akik egy igen népszerű (liberális hírű) netlap fórumaira (többre) is járnak; adott a téma, aminek idehaza nullához közeli a megbecsültsége és egy újságíró, aki a város szülöttének mondja magát, az említett netlapba ír és az említett fórumokban is fel-fel tűnik; továbbá adott egy esemény, ami annak köszönhető, hogy végre valahára valami, ha éveket késve is, de rendben megvalósult. Átadtak valami hasznosat, le lehetett cserélni egy már használatbavételekor is elavult dolgot olyasmire, ami még csak a világ boldogabbik felén számít kiszolgáltnak. Az átadókat is meglepő közérdeklődés alakult ki, a városba az ország minden részéről jöttek a nem hivatalos érdeklődők, s az új idők jeleként megnyilvánuló fogadókészség, rendezés az üzemeltető részéről valóban _ünneppé_ változtatta az eseményt. Az érdeklődők több fényképes beszámolót is készítettek, a fórumon is üde színfolt volt, hogy végre valami _jóról_ eshet szó, legfeljebb a régi típus szerelmesei bánkódtak, bár ők sem maradtak egészen vigasz nélkül.

A történet idáig európai.

Aztán megjelent egy cikk az említett netlap _kultúra_ rovatában az említett újságírótól a fenti eseményről.

E sorok írója először is a megdöbbenést érzékelte, majd mint az egyik fórum régi tagja, nyugalomra próbálta inteni a fórumtársakat (mert jöttek ám a "láttad mit írt az a ****" üzenetek), hogy "majd biztos megmagyarázza, hogy értette, adjuk meg az esélyt neki". (Itt a kapcsolódási pont az itteni posthoz.) Az újságíró reagált is, de fölényesen, kioktatóan. Közben pedig elszabadultak az indulatok, más, már nem ezen netlaphoz tartozó fórumokon is. Ezen közben pedig az újságíró nem kicsiny, s egyátalán nem finom nyilvános személyeskedést engedett meg magának kimondottan nekem címezve azon a fórumon, ahol egyébként addig nemigen fordult elő -- csak találgatni tudom, hogy talán engem tekintett az indulatos hozzászólások gerjesztőjének. Persze bekerültek az "asse tom hol ez a város, de hozzászólok" arcok is. Flamewar, ahogy az a nagy könyvben meg van írva.

Ezenközben azonban a más csatornákon is érkeztek információk és ebből érdekes mellékkörülményre derült fény: maga az újságíró is sejtette, vagy rémlett neki még korábbról, hogy ezen a vidéken (ellentétben a fővárossal) az a szó, amit használt, és az a stílus, amiben a cikkben bizonyos oldalvágásokat eszközölt számára komolytalannak tűnő témákra, sértő lehet. A biztonság kedvéért tehát a cikke még publikáció előtt elment "elővéleményezésre", ahol annak rendje, s módja szerint kibukott a dolog, visszaigazolták, hogy "ezt így talán ne". Ha az újságíró ekkor hallgat azokra, akik véleményére eredetileg számított és adott (különben miért küldte volna el a cikket?), akkor az egész botrány elmarad.

Nem így történt.

Mármost van az a mondás, hogy nem érdemes disznóval birkózni, mert mindketten sárosak lesztek, de a disznó még élvezni is fogja. Nekem se állt szándékomban ezt tenni, volt épp elég kinyílt bicska a környéken, hogy páholyból nézzem végig az eseményeket, csakhogy kicsit magaménak éreztem azt a fórumot a befektetett munka végett és hosszú időn át az átlagosnál nívósabb hangnemet sikerült biztosítani. Cseppet összeszorított foggal, de igen udvarias hangvételben próbáltam meg rendezni a dolgot -- nem sikerült.

Elkövettem még egy hibát, idéztem. Ezt:

"Az újságíró felelőssége nem az, amit mond, hanem az, ahogy értik"
(Déri János)

Valószínű, hogy ezzel végképp kivertem a biztosítékot az illetőnél, aki ezek után a telefonszámomat is megszerezte. Tudom, hogy felháborító, ha valaki, aki nem újságíró, bármiben is ki meri igazítani az újságírás vérbeli profiját, az ellencsapás során mit se számít ilyenkor semmi, csak az, hogy el legyen ásva, földbe legyen döngölve, szavának hitele meg legyen semmisítve annak, aki a szent egót, az újságírót zavarni merészelte.

Valóban nem vagyok újságíró, s bár nem csak szakcikkeim és könyveim jelentek már meg, hanem országos lapokban is voltam "egészoldalas", ezt a szakmát a kívülálló szemével figyelem. Tudok arról, hogy a szakma megítélése ma eléggé negatív, s ezt már rég nem lehet az átkosra kenni. A velem megesett történet legfeljebb annyiban színesíti vélekedésemet, hogy a pokolbugyor még annál is mélyebb, mint amit az én borúlátásom elképzelni volt képes. Nem számítottam rá, hogy a magánéletembe próbálnak belepiszkálni, hogy szabályszerűen nyomoznak utánam és megélek néhány egzisztenciát is érintő olyan alávágást, amihez hasonlóval csak a nyolcvanas években találkoztam.

Elgondolkodtatott az az eszköztár, amit felvonulni láttam. Miken is gondolkodtam el? Először is azon, hogy vajon egyátalán van-e még bárminemű jelentése annak, hogy egy újság, vagy netlap milyen alapmeggyőződésű, milyen értékek mentén határozza meg magát. Vagy csak a bevétel számít? Vajon vannak-e olyan munkák, amiket akármilyen színvonalon, akármilyen emberekkel el lehet végeztetni, vagy tényleg van egy alsó limit, ami alatt inkább ne csináljon az illető semmit, semminthogy kárt tegyen másban és esetleg magában is? Vajon mennyire lehet előtérbe helyezni újságírás során az egót? Lehet az fontosabb, mint a tartalom? Alkotó tevékenységről van szó, a válasz nem feltétlenül kézenfekvő. Nyilván erősen konzervatív a szemléletem, nem tudom teljesen elválasztani a személyt az alkotásától, a "stílus maga az ember" pedig szintén olyasmi, amit nem én találtam ki. Annak persze híve vagyok, hogy a munkája után ítéljenek meg valakit és nem az alapján, hogy a sors milyen védőhálót font köré rokonokból, ismerősökből, érdekből talpat nyalókból, stb. Az -izmusokban viszont nem tudok már hinni.

Tisztán egyik szakmám alapján azon is elgondolkodtam, mit tudnak az információközlésről azok, akik a jelek szerint ebből élnek. Mit tudnak arról, mennyire számít a csatorna (közlés helye), a zajmentesség (félreérthetőség kerülése), a minőség (stílus) és mennyire kell az üzenetet a vevőhöz hangolni, hogy az valóban azt értse, amit vele közölni akartunk? Déri János nyilván tudott erről. Mi legyen a szelektivitással? Számoljunk-e azzal, hogy nem csak az általunk elképzelt címzett kapja meg az információt, hanem más is, aki azt esetleg nem az általunk várt módon értelmezi? Mit tegyünk, ha a félreértés bekövetkezik? Hagyjuk, majd elcsitul magától? És ha nem? Avatkozzunk bele, "oltsuk le" azokat, akik szándékunk ellenében cselekedtek? Ez mintha a múltban már nem vált volna be.

Az újságírás nyilván szakma, vagyis annál több, minthogy valaki értelmes sorrendben tud szavakat egymás mellé helyezni. Akkor pedig ezt a szakmát tanulni kell, követelményei vannak és nyilván vannak tehetségesebb művelői, meg kevésbé azok. Persze, hogy egy adott helyen mi a megfelelő, az igencsak változatos -- de egyben a helyre is jellemző. Sajnos ez, ha a hely egyben valami szellemiséget is képviselni óhajt, arra a szellemiségre is rávetül. Ez megint messzire vezetne és jócskán lenne aktuálpolitikai vonatkozása is, amit most el szerettem volna kerülni. Egy kivételt mégis teszek, s ezzel zárom is a történetet.

Az újságíróval esett meg, még évekkel történetünk előtt, hogy szembesülni volt kénytelen pártbéli társa monomániáinak egyikével, amelynek szakmai tarthatatlansága még egy a témát érdeklődőként figyelő kívülállónak is szemet szúrt. Elkövette azt a hibát, hogy ezt az érintettnek, kérdés formájában, igen udvariasan felvetette. Egy "akkor is úgy lesz, mert én úgy akarom" szabadelvű válasszal azon helyben le is oltották, gondolkodni ilyen piszlicsáré és egyébként is előre lezsírozott dolgokon nincs idő. Amikor elsírta bánatát nálunk, a fórumban, tényleg sajnáltuk. Csodálkozni kevésbé csodálkoztunk, szép jegyzékünk volt már akkor is arról, mi mindent köszönhetünk Budapest géniuszának, a párt zászlóshajójának, a főliberálisnak, csak azt nem bírtuk felfogni, hogyan vállalhatja fel őt a pártja, vagy az újságíró ezt a pártot.

Nagy az Isten állatkertje és kidőlt a kerítés. Tud valaki egy csendes kolostort a hegyekben?

Alfi, 2005. november 1. kedd, 11:24 (#)

Ali,
látszik, hogy mértékadó személyiség vagy.Az on-line közösség elsősorban a
te reagálásodra volt kiváncsi.
Az az újságíró próbált hangadóvá válni,de a fórum használói már rád voltak hangolva.
Természetesen a "poziciód"kellett volna
neki,de nem több éves jelenléttel,munkával akarta ezt elérni,
hanem politikai pályafutása alatt jól kitapasztalt botránycsinálással,sárdobálással próbálkozott.
És ugyebár nem jött be neki,a lejárató kampány megbukott a közösség ellenállásán.
Szegény tag,jól lejáratta magát.:-)))

Ali, 2005. november 1. kedd, 11:50 (#)

Nem hiszem, hogy mértékadó lennék, ahhoz sokkal higgadtabbnak kellene lennem, sokkal kevésbé érzékenynek, "beleszarósnak", nagyarcnak, az a trendi.

Ali, 2005. november 1. kedd, 13:19 (#)

Alfi,

szerinted miért elfogadott a provokáció, mint eszköz? Ezt Sestől nem sikerült megtudnom.

Azzal nem mondok újat, hogy ami engem illet, nem kedvelem. Egyrészt, ahol baj van, ott inkább megoldást kellene találni, ahol meg nincs baj, ott miért kell csinálni? Nincs elég? Az meg már túl messzire vezetne, ha valaki élvezi, ha másnak kellemetlenséget okoz, és az is, ha nem élvezi, mégis teszi... Eddig legfeljebb azt hozhatom fel ellenérvként, hogy a passzivitásnak is megvannak a hátrányai, ezt mindenki tapasztalhatja idehaza. Ha viszont valaki aktívan tenni kíván, nem kizárható, hogy sérteni fog mást.

Ekkor persze jön a kérdés, hogy "megéri-e", ennek pedig máris legalább két nézete van, miszerint a cselekvő szempontjából "hasznos" a dolog, illetve az érintettek szempontjából az-e. Nekem erről (mint túl távoli aszociációk átkával sújtottnak) az jut eszembe, hogy ahol a felelősség kérdése nem egyértelmű, ott a játékszabályokat is kevéssé fogják betartani, mert "miért ne" (lásd még talán Pepito példáját a kínai "he does, because he can" mentalitásról). Érdekes, amikor az üzletember hitvallását hoztam szóba, akkor működött a "beépített erkölcsi érzék", ugyanakkor ha "csak" anyagiakban nem megfogalmazható a témakör, jóval kevésbé...

Van egy olyan nézet, miszerint mindent szabad, ha az ember megfizeti az árát. Ezzel is vannak fenntartásaim, mert alapfeltevése, hogy mindennek van kifejezhető ára. Kézenfekvő példa az emberölés. Ezt a törvény X év szabadságvesztéssel honorálja a körülményektől függően. Csakhát ezzel az elveszett élet "nincs kifizetve", a büntetés nem "ár", hanem a normaszegő elkülönítése a társadalom működőképességének biztosítása érdekében, a hátramaradottak "büntetése" sokszorosan nagyobb lehet. Megint távoli aszociáció: ahányszor az embert a boltban, a hivatalban, a munkahelyén átverik, azt is lehet "üzletnek" tekinteni, ahol az egyik fél nyilvánvalóan nyer (ha mást nem, szórakoztatja, hogy átverheti a másikat), ám a másik oldal egyenlege nincs kiegyenlítve, akkor sem, ha utólag N számú átverés után megbukik és esetleg valamilyen retorziót szenved az elkövető, a "féreg". Ugyanennek az ellentétes verziója, amikor túl kicsiny, esetleg nem is szándékos (vagy el sem követett!) vétségért nagyon nagy retorzió jön válaszul, ezt főleg az alacsonyabb kvalifikációt igénylő munkakörökben dolgozók tapasztalják meg sűrűn.

Lehet mondani persze, hogy ilyen az élet, csakhát ezzel a probléma nincs megoldva. Ha egy pillanatra elképzelünk magunk elé egy műszert, ami mérni képes a társadalom egészében az elkerülhető sérelmek mértékét és azt összevetjük néhány valóban mérhető adattal (öngyilkosságok száma, bűnözés, kiesett munkanapok száma, demográfiai torzulások, az ország népességmegtartó és gazdasági ereje, stb.), akkor feltételezéseim szerint lenne összefüggés, s ennek alapján szoktam megszólalni, vagy fogalmazzunk úgy, ebben "hiszek": ne szórakozzunk a másik kárára! (T/1) Nem lehet ugyanis kiszámítani, mi lesz a válasz és mikor. A történelemben számos példát találunk az irracionalitásra, s arra, hogy a "gőzt" a társadalmi csoportokat egymás ellen kijátszva "engedték le" a tömegekkel bánni tudók. A két világháborút és következményeit is lehet így szemlélni és ez esetleg rávilágíthat olyan mai hatásokra, amit "hivatalosan" nem illik érteni, csak elítélni.

Erről megint eszembe jutott valami, ma újra beleolvasgattam Pocakos hírblogjába, miután tetszetős higgadsággal (amire én képtelen vagyok) válaszolt Sesnek egy másik postban és ignorálta Gr0 alpáriságát. Pocakosnak is megvan a maga jól leírható szemellenzője, ami miatt legfeljebb tarkómra szegezett csőre töltött Uzi kényszeríthetne arra, hogy objektívnek tartsam, viszont amióta leírta, hogy az ellenvéleménnyel nem tud mit kezdeni, csak ezt a sorát kell felidéznem, hogy kevésbé zavarjon a vonalassága. Persze mennyivel szebb lenne, ha ezt szép nagy betűkkel a blogjára is kiírná, hogy ne vezesse félre az oda beeső látogatót az első látásra korrektnek tűnő munka. Akkor nem fektetnének be néhányan pusztán az emberekben még pislákoló jobbító szándéktól vezérelve munkát abba, hogy itt-ott kiigazítsák. Én már túl vagyok ezen a csalódáson, anélkül persze, hogy megérteném, miért verejtékezik az objektivitás látszatának fenntartásával, mikor nem az. Miért bírálja a sajtó munkáját, mikor pont ugyanazt csinálja ő is? Van persze erre is mondás a szálkáról és a gerendáról, mégse tudok igazán belenyugodni.

Itt akkor vissza is kanyarodtunk a posthoz, meg az értetlenségemhez, meg az újságírói mentalitás kiterjedt árnyoldalához. Van egy vicckör a mérnökökről és az ügyvédekről, ezek egy részébe az újságírók is beleérthetők. A lényegük talán visszavezethető erre:

"Q: Miért keresnek a mérnökök rosszabbul, mint az ügyvédek?
A: Mert a mérnöknek azt tanítják meg, hogyan lehet egy problémát megoldani, az ügyvédnek meg azt, hogyan lehet megélni belőle."

Nem nagyon hiszek azokban a magasztosan hangzó elvekben, amivel az újságírók előhozakodni szoktak, mert "munkájukkal" nullára amortizálták ezeket. Az pedig, hogy egyre hangosabbak, durvábbak, csak azt mutatja, egyre kevesebb figyelmet tudnak a maguk számára biztosítani, kénytelenek "erősíteni". Szerintem ez nem vezet jóra. Olyan, mint amikor az egykori SzU-ban, egy nagy szállító-gázcső meghibásodásakor növelték a csökkenő nyomást, ahelyett, hogy elzárták volna a vezetéket -- a bekövetkező robbanásnak számos halálos áldozata volt. Nincs elfogadott eszközöm arra, hogy ezt befolyásoljam, pedig szerintem "gáz van". A tehetetlenség pedig nagyon rossz érzés.

Alfi, 2005. november 1. kedd, 13:42 (#)

Ali,
feldobtál kb.15témát az utolsó kommentedben.Most melyikre válaszoljak?
Szűkísd a kört légy szíves!!!:-)))

Ali, 2005. november 1. kedd, 13:44 (#)

Bármelyikre, egyre, vagy többre tetszésed szerint, én meg várok türelemmel, hamar munka sose jó, ahogy mondani szokás.

Alfi, 2005. november 1. kedd, 14:05 (#)

1.a tanult tehetetlenség kezelése
2.A megfelelő méretezés pneumatikus rendszereknél,biztonsági problémák
3.Elvek mibenléte,feladata
4.jövedelemkülönbség jogász és mérnök között
5.problémamegoldóképesség mibenléte,fejlesztése
6.Pocakos karakterének elemzése,felmérése
7.a nyelv szerepe a kommunikációban,érzékelésben
8.A korrket tájékoztatás ismérvei
9.társadalmi igazságosság lehetősége
10.A sorsszerűségek megélése
11.A politikai játszmák ismérvei
12.A xx.szd katonai vonatkozásai
13.A tisztességes csere mibenléte
14.Az élet tisztelete,értéke
15.A bűn és bűnhődés
Bónusz:-)))
16.Nagy emberek problémái
17.Helyzetfelmérés,tesztelés lehetőségei
Ali, válasszál légyszíves!!!:-)))

Ali, 2005. november 1. kedd, 15:01 (#)

Kezdjük a 114-es első kérdésével, úgy is abból "virágzott ki" az egész. Tudom, csapongó vagyok, elnézést kérek. Az általad leírt 15+2 pontból némelyik meglepett, van, amiről most hirtelen nem is tudom, hogyan kapcsolódik ide (különösen a 16-os, mert a "nagy ember" kifejezést nem tudom értelmezni, ha csak úgy nem, hogy Ses iránti nagyrabecsülésem és tiszteletem váltott át értetlenségbe -- természetesen neki is lehetnek problémái), de erre is van mondás: több szem többet lát.

Alfi, 2005. november 1. kedd, 16:25 (#)

Ali,
elmondom, én hogyan csinálom amikor egy új helyre kell mennem és kapcsolatot teremteni a helyi erőkkel.
Háromféle kapcsolatrendszerben mozgok.
Erőemberek,észlények,és játékosok.
Kinek kell erőt mutatni?
Kivel kell,lehet tárgyalni?
Mi a helyi játszma lényege?Építő vagy pusztító?
Ez alapján gyorsan feltudom térképezni
a helyi viszonyokat.
A megismerés vágya viszont ott van a másik oldalon is.
Egyből kiderül ki az aki provokál?(erőt alkalmazó)
Ki jön oda beszélgetni?(értelmes emberkék néha igazi észlény)
Ki akar bevonni kisded játékaiba?(gyerekes emberek,édi kislány,gondterhelt szülő,stb)

Ali, 2005. november 1. kedd, 17:29 (#)

Most zavarban vagyok, mert azt hiszem, nem értem jól. Ha most hirtelen a kapcsolatteremtés a téma, le tudom írni, mi az a model, amit követni tudok és előre mondom, hogy tudom, nem a legjobb, de tőlem csak ez telik.

Tehát új hely. Igyekszem kizárólag a feladatomra összpontosítani, azért vagyok ott, a többi csak energiát, időt vonna el. Azt persze figyelem, ki az, akire a feladatvégzés során lehet számítani és ki az, akire nem, illetve ki az, aki kimondottan hátráltat. Ez utóbbiakkal nem vagyok képes finoman bánni. Ennyi. Ha jó a hely, tudok bizonyítani. Ha nem jó, a sorsa előbb-utóbb beteljesedik, én meg kereshetek másik helyet.

Gondom akkor van, ha már egy bevált helyen kezdenek változni a viszonyok.

Volt egy félig-meddig kolléga, akivel egy ideig remekül együtt tudtam működni, fél szavakból értettük egymást. Aztán egy probléma kapcsán, amit én komolynak ítéltem meg, ő számomra elképesztően és megalázó módon reagált. Akkor is megpróbáltam megérteni a dolgot, de nem sikerült, az együttműködés pedig lehetetlenné vált.

Divatosak ezek a mindenféle "hogyan kezeljük környezetünket" okos könyvek, tréningek, megafenetudjamégmik, de ahogy látom, legnagyobb hasznot a kiadójuknak hajtották. :) Furcsa látni egy-egy emberen, ahogy ezek tanácsait kezdi követni. Amerikai hóbort, majd túl leszünk rajta.

Alfi, 2005. november 1. kedd, 17:54 (#)

Ali,
Láttad Erik a Viking c.filmet?
aranyos vígjáték volt,nagy humorokkal.
az egyik szituban a vikingek eljutottak a Walahába (a harcosok paradicsomába)és ott Thorin (egyik mitológiai isten)játékszereivé váltak.
tudod ki segített nekik szorult helyzetükben?
A velük levő pap mivel az ő hite szerint a Walahala nem létezett,de a többieknek viszont az volt a megkerülhetetlen valóság.
Tudod kinek kinek a hite szerint.:-)))

Ali, 2005. november 1. kedd, 18:11 (#)

Nem, sajnos nem láttam. Lehet, hogy a hozzáállásom viking, talán ezért is tudtam gond nélkül létezni Skandináviában és Németországban is.

Ettől még nem fog nyugton hagyni pár dolog, de most megint úgy érzem, felesleges bármit tenni, itt jó dolog már nem fog történni, túl sok a jófejjani, aki csak akkor érzi jól magát, ha árthat...

Alfi, 2005. november 1. kedd, 19:53 (#)

Ali,feladom.Te egy jól mükődő ember vagy bejáratott gondolkodásmóddal,kifejlesztett képeségekkel,erős karakterrel,többévtizedes gyakorlattal.
Ehhez mit tudok én hozzá tenni?
Azt hiszem semmit.Sajnálom.
Vedd úgy, hogy téma részemről lezárva.
Még egy sztori.
Afrikában játszodott a film,a címére nem emlékszem.A főhős lánya tanítani akarta a közeli falu gyerekeit.
A törzsfönök magához hívatta és úgy mellmagasságában belevágta a baltáját a közeli fába.
Azt mondta a lánynak az ennél kisebb gyerekeket taníthatja.
A lány megkérdezte a nagyobbakat miért nem?
A törzsfönök azt mondta:mire ők felnőnek én már nem fogok élni.
Az öreg tudta,hogy szükség van a tanulásra egy változó világban.
De neki úgy volt kényelmes,
hogy a nagyobbak még tiszteljék
őt és engedelmeskedjenek neki.

Gr0, 2005. november 1. kedd, 22:48 (#)

Ali,

kérnék szépen tőled egy elérhetőeéget, vagy ide, vagy, ha nem akarod közzé tenni, akkor nekem a borz458@yahoo.com-ra.

Köszönöm.

nick nev, 2005. november 2. szerda, 20:12 (#)

hulyeseg a cikked edes ur, legyel bar ses, ervin, netan elvira, nekem nyolc es fel. amig nem az szamit, h mi a mondas, hanem az, h ki ugatja (tobbnyire a sesblogra is igaz ez), addig az ertelmes ember nickben utazik, utazott volt, es utazni fogik. sot minden evszakban masikban.

Gr0, 2005. november 2. szerda, 23:36 (#)

Ez is egy vélemény.

endre, 2006. február 2. csütörtök, 19:52 (#)

én már eldobtam egy ideje.

/me régebben snitt-ként volt ismert.

Dr. Majorka, 2006. június 25. vasárnap, 16:31 (#)

re: (125)
Nem arról volt szó, hogy te mit érzel, hanem arról, hogy a név viselője.

maariaannee, 2006. július 27. csütörtök, 21:04 (#)

Ez szuperjó:), jószerivel bármit beír, álnév: hiszen, amilyen a hangualtod éppen aktuál, olyan az írásod is, nemcsak kézírás, de hangulatilag is, szóhasználatban is:), majdnem minden álnévvé válik másnapra, nem? De szerintem nem baj, ha valaki itt Kakaócserje, ám a személyiében nem ez áll:), itt lehet kicsit bújkálni, kicsit kipróbálni, mi lenne ha ..., nem? Én egyébként a saját jó kis bevált nevemet használom, de ez se baj?:) Akik pedig személyesen kíváncsiak egymásra, azok úgyis megtalálják egymást és ennek a módját, függetlenül a névtől gondolom. lehet velem vitatkozni:)

Dimi, 2006. november 13. hétfő, 13:10 (#)

Erre a bejegyzesre linkelni kell minden blog-szolgaltato regisztraciojanal;)

kergezerge, 2008. október 3. péntek, 19:30 (#)

Szia Ervin.

1. Nem. De volt már a személyimben is többminden. A gimis bizonyítványomon két keresztnév volt áthúzva, mire leérettségiztem, már a harmadik volt a személyimben is. Jó, nem általános.
2. Is. És egyre inkább. Mind a három nickem irl használatban is van.
3. Pont ma kezdtem (volna?) egy személyes blogot, úgy félórával az előtt, hogy idekeveredtem. De alapvetően nem.

Nem lennének igaziak a fórumok a sok Kovács Imrével és Tóth Sándorral, a teázók ellenben igazibbak lennének, ha nem adnának a süteményeiknek olyan kreatén neveket, mint "citromos őrület" és "csokis varázslat".
Egyébként meg a teljes polgári nevedről valószínűleg nem ismertelek volna föl, a ses + Ervinről már igen. Hehe.
A cool-faktorát pedig az életben ne fogja elveszíteni a nikkelés, senkin sem lehet jobbízűn röhögni, mint a hülyegyereken, aki érvek helyett azt visítja, hogy nem vállalod az arcod és a neved. =)

Kovács János, 2008. október 8. szerda, 09:03 (#)

Mai cikkünket az NBH szponzorálta ;)

Bizony, gyerekek, fantasztikus dolog ez az internet. Ma már nem kell drága pénzen lenyomozni senkit, a sok hülye önként tölti fel az adatbázist (iwiw és tsai).