Kispad

Kispad: közös blog
4230 cikk, 53915 hozzászólás
Szerzők | Tudnivalók | Feedek


Volt egy beszólás

Sorsha cikke a Blog rovatból, 2006. március 20. hétfő, 13:57 | 17 hozzászólás

Minek kell könyvtáros ha már itt az internet és ott minden megvan ingyen, ha bárki bármit maga is meg tud találni? Nos ez ugye az internettel kapcsolatos egyik leganagyobb tévedés. Mert az egy dolog, hogy bármire többmillió találatot ad a Google de az mennyire hasznos?

Nem hiszem, hogy a könyvtárak, a könyvtárosok, a nyomtatás kihalna mostanában, mert hogy az internet mindenre megoldást adna. Vannak persze mítoszok az internet körül, amelyeknek hála esetleg fals elképzelései vannak az embereknek arról, hogy mi is van a világhálón, mi az ami ingyen és teljes szövegben elérhető egy gombnyomásra. A helyzet az, hogy az emberi tudásnak csak egy része az, ami az interneten fenn van és a kontroll hiányában mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy mi az, ami ebből hasznos. Itt léphetnek közbe a könyvtárosok, akik arra vannak kiképezve, azért kapják a fizetésüket, hogy megtalálják a legjobb forrásokat, ahol pont az a fajta információ van, amire az olvasónak szüksége van. Persze a könyvtárost is ki lehet iktatni megfelelő felhasználóképzéssel. De ez még nem egy elterjedt dolog kis hazánkban. Tartottam órát diákoknak, akik meg voltak róla győződve, hogy mindent tudnak a Google-ról és meglepődve látták, hogy mennyivel egyszerűbbé lehet tenni a keresést, ha használják a Speciális keresés opciókat, a Boole operátorokat, ha szűkítik a találatokat domain névre, mert mondjuk releváns és megbízható információkat akarnak, amiket oktatási intézmények vagy nonprofit szervezetek adtak ki. Manapság persze a kutatásban nem lehet kizárni az internetet, viszont kritikával kell fogadni mindent ami ott megjelenik. A találatok értékelése külön óra lehetne egy felhasználóképzés kurzusban. Az internet kitűnő kiindulási pont, de igazán jó tartalomért még mindig fizetni kell (ld. online teljes szövegű-újságok, adatbázisok).
Akár párhuzamként felhozhatnám a mostanában elharapódzó vitát a Wikipédia és a Britannica között. Legutóbb egy részletes elemzés jelent meg a témában az egyik kutatóknak, könyvtárosoknak szóló magazinban. A lényeg itt is az, hogy a Wikipedia igazán jó kiindulópont, érdekes a működése, külön öröm a felfedezése, a működése pedig példateremtő. Azonban mélyebb és hitelesebb információkért és fajsúlyért a Britannica mint alap referenciamű, még mindig kihagyhatatlan.

» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon

Eddigi hozzászólások (17)

1

CDColt, 2006. március 20. hétfő, 14:35 (#)

Érdekes amit írsz - és nagyon igaz. Ma sikk cikizni a Google-t, de ne menjünk olyan nagyon messzire, és 5-8 évvel ezelőtt amikor még a Yahoo, AltaVista és hasonló kereső motorokra kellett hagyatkoznunk, a válaszok közel sem voltak ennyire pontosak, mint ma a G segítségével. Ráadásul a keresés tartalma is hatványozottan minőségibb, mint régebben.

Ennek ellenére egyre fontosabbnak tartom, hogy este egy könyv legyen a kezemben, és ne egy e-book.

De csak a könyveknél van "nosztalgikus" érzésem, az újságokkal kapcsolatban nem. Igazából nem is tudnám megmondani, hogy mikor vettem utoljára újságot. 2-3 éve talán. Ma már mindent a netről olvasok.

2

CDColt, 2006. március 20. hétfő, 14:37 (#)

Érdekes amit írsz - és nagyon igaz. Ma sikk cikizni a Google-t, de ne menjünk olyan nagyon messzire, és 5-8 évvel ezelőtt amikor még a Yahoo, AltaVista és hasonló kereső motorokra kellett hagyatkoznunk, a válaszok közel sem voltak ennyire pontosak, mint ma a G segítségével. Ráadásul a keresés tartalma is hatványozottan minőségibb, mint régebben.

Ennek ellenére egyre fontosabbnak tartom, hogy este egy könyv legyen a kezemben, és ne egy e-book.

De csak a könyveknél van "nosztalgikus" érzésem, az újságokkal kapcsolatban nem. Igazából nem is tudnám megmondani, hogy mikor vettem utoljára újságot. 2-3 éve talán. Ma már mindent a netről olvasok.

3

mami, 2006. március 20. hétfő, 14:37 (#)

Nem tudom, ki hogy van vele, de én monitoron csak rövidebb cikkeket vagyok képes elolvasni, el se tudom képzelni, hogy egy könyv elektronikus változatába belevágjak, még ha ingyen letölthető is; két kedvenc olvasóhelyemen, a fürdőkádban meg a klotyón csak a papírkönyv jöhet szóba.
Egyébként kétlem, hogy egy könyvtár hangulatát a google valaha is képes lesz visszaadni, nem is beszélve arról az illatról, amit egy, a nagymami könyvespolcáról leemelt kötet áraszt.

4

Zuzu, 2006. március 20. hétfő, 15:12 (#)

Én újságot zuhanyozás közben szoktam olvasni, bár amióta van vízórám nem folyatom óraszám a vizet magamra. Meg aztán környezettudatos életet is próbálok élni, tehát lassan ráállok a netes újságolvasásra.

5

mami, 2006. március 20. hétfő, 15:27 (#)

Zuzu 4: nem vagyok benne biztos, hogy egy folyamatosan működő, áramzabáló számítógép kevésbé környezetterhelő, mint a szelektív kukába dobott újság.

6

Sorsha, 2006. március 20. hétfő, 15:41 (#)

A keresés sokat fejlődött, ez tény. Én szeretem a Google-t, de ha komoly kutatást akar az ember, akkor nem szabad ennek lenni az egyetlen forrásnak.

7

Zuzu, 2006. március 20. hétfő, 16:14 (#)

mami, a fent említett környezettudatos életmód nálam most a vízpocsékolás visszaszorítása.

Csak zuhanyozás közben szeretek újságot olvasni :)

8

Nomad, 2006. március 20. hétfő, 16:45 (#)

Az e-book mint olyan szerintem életrevaló alternatíva, mondom ezt úgy, hogy imádom a könyveket, nem csak mint olvasnivaló, hanem mint tárgy is, de amikor mondjuk nyaralni megyek, akkor nem rakok be a zsákba három kiló könyvet, hanem feltöltök a kütyüre tízszer annyit, zsebrevágom és hajrá.

Könyvtárosokra meg igenis szükség van, anno, amikor még elkezdtem olvasni, számos könyvet a könyvtáros néni/bácsi ajánlott a figyelmembe, és milyen jól tette. Még messze vagyunk attól, hogy ezt bármivel is ki lehessen váltani, a tanári szakma előbb szűnik meg, szerintem.

9

mami, 2006. március 20. hétfő, 17:22 (#)

Zuzu 7: bocsi, félreértettelek :)
De arra kíváncsi vagyok, zuhanyozás közben hogy lehet újságot olvasni :)

10

Zuzu, 2006. március 20. hétfő, 19:49 (#)

mami, kétféleképpen. Amíg volt zuhanyrózsa állványom addig mögé helyeztem be az újságot. Remekül megtartotta. Felújítás után már más a felállás, most egy, a szellőzőre erősített zsineg végére aplikált ruhacsipesszel rögzítem az olvasnivalót. És csak állok, és állok, és folyatom magamra a kézivezérelt forróvizet :)

11

nyelv-ész, 2006. március 20. hétfő, 20:42 (#)

Kövezzetek meg, de én nem merek a PDA-mmal e-bookot olvasni a zuhany alatt...

Kedves Sorsha, bármennyire is szomorú, a könyvtárak percei meg vannak számolva. No persze nem szó szerint értem a perceket: lesz abból néhány évtized is, de a klasszikus közkönyvtárak bizonnyal meg fognak szűnni még a mi életünkben.

Lesznek persze olyanok, mint a Várban a Széchenyi, meg a különböző egyetemi könyvtárak, de a világirodalom egyre nagyobb része érhető el számítógépen már most, és a helyzet egyre fokozódik.

12

haines, 2006. március 21. kedd, 08:18 (#)

11 Nem értek egyet. Változni fog sokban, de szerintem a könyvtár, mint épület a szabadidő eltöltésének is a helye.

13

Sorsha, 2006. március 21. kedd, 09:43 (#)

Én is a 12-vel értek inkább egyet. A könyvtárnak kicsit meg fog változni a funkciója, de nem fog eltűnni és a közkönyvtárakra továbbra is szükség kell, hogy legyen.

14

BaBe, 2006. március 21. kedd, 11:54 (#)

#8: "a tanári szakma előbb szűnik meg, szerintem." - a műanya?... a tanárokat esetleg lehet pótolni géppel, a pedagógusokat semmiképp. Nem szeretném azt látni, hogy az unokáim teljesen gépesített oktatásban vesznek részt.

#11: nyelv-ész, nem értek egyet veled én sem. Szerintem sem fognak eltűnni a könyvtárak, csak némiképp változni fog a funkciójuk. Nálunk a Patakyban /Szabó Ervin könyvtár ez is/ már most sokkal sokrétűbbek a lehetőségek, mint ami régen általánosnak volt mondható.

Nem is tudom, hogyan soroljam. Simán, olvasójegy nélkül be tudsz menni elolvasni a napilapokat, hetilapokat. Vannak olyan munkanélküliek - bocsánat, álláskeresők, akik az Expressz miatt járnak be egy-kétnapi rendszerességgel. Én egy időben a Burdák miatt jártam be az újságos részre - egy hétre kölcsönözhetőek, kérésre az aktuális oldalt potom összegért fénymásolják. Tudom, hogy vannak, akik egy fél könyvet kiolvasnak az olvasórészen... - vagy egy egészet. :D

A felnőttkönyvtárban a megszokott lehetőségeken túl remek, hogy minimális összegekért meg tudsz venni régebbi könyveket - Albatrosz könyveket, pl., 50-100 forintos árakon... /a büfében egy kávé tejszínnel kb. 120.-/ Ja, és vannak öregbetűs könyvek is, sztem ez nagyon jó dolog.

Az előtér az egyik legsokrétűbben mazsolázható rész. Komoly és könnyűzenei bakelitek, cd-k, video- és dvd-filmek, felhasználói és játékprogramok, hangoskönyv-kazetták, diafilmek. Ráadásul, /ez, azt hiszem, egyedülálló/ grafikákat lehet kölcsönözni... Az előtérben rendszeresen vannak kisebb kiállítások, fotó, grafika, festmény, kisplasztika, vannak olvasói klubok /pl. a krimikedvelőké/.

A gyerekrészleg meg olyan, hogy még mindig el tudok varázsolódni benne teljesen... :) Rengeteg ifjúsági kalandregény /számomra az egyik legfőbb vonzerő/ van, persze gyerekeknek szánt tudományos ismertetők is, a kisebbeknek is rengeteg kiadvány van, kézműves foglalkozásokhoz kézikönyvek... stb. Van "zoknis" rész is, ahol a kisebbek párnákon, szőnyegeken tudják nézegetni a nekik szánt dolgokat, míg anyu-apu-nagyobbtesó a könyvtár egyéb részein nézelődik. Van csoportos foglalkozásokhoz létesített, asztalos, ámítógépekkel felszerelt rész is, itt konkrét tanórákat lehet megtartani, vagy leckét írni, keresgélni igény szerint.

A felső szinten van a kézikönyvtár és netező részleg is, előbbinek hagyományos a funkciója, utóbbi meg viszonylagosan olcsó.

Ráadásul, ha jól emlékszem, az egész mindenségről van on-line katalógusuk is, tehát feleslegesen nem kell odamenned, bár ha azt tennéd, sem unatkoznál.

No, ezt próbálja meg bármi felülmúlni, ez már most sem a "régi" könyvtárak működését hajazza, pl. teljesen jó szombat délelőtti elfoglaltság egy egész családnak.

Oppá, hosszú lettem, mint a vonatfütty...

15

köz-könyvtáros, 2006. március 21. kedd, 14:40 (#)

A könyvtár nem fog eltűnni, én mondom neked, nyelv-ész:-) már most is multifunkcionális, azaz a dokumentumok kölcsönzésén, helyben használatán kívül nagyon sok szolgáltatása van. Sorsha már említette, hogy a könyvtárosság bizony egy szakma, amit nem véletlenül tanítanak. Az információ keresésén, szolgáltatásán kívül pl az információ előállításával is foglalkozik: ld helytörténeti információk gyűjtése, adatbázisba rendezése, szolgáltatása ; a személyességen, vagy társas együttléten túl, amit BaBe említett, foglalkozik felhasználó képzéssel, ami nem szigorúan a könyvtárhasználók képzését jelenti, hanem konkrét igényekre válaszol: pl említhetném a jelnyelv-tanfolyamokat, amiknek a megszervezését és lebonyolítását a mi könyvtárunk felvállalta, vagy pl az alapszintű számítástechnikai ismeretek oktatását, persze olyan felnőtteknek, akiknek ez a tudás nem természetes, mint a fiataloknak, vagy pl szerencsés módon terjed az otthoni internethasználat, és az olyan gyakorlati ismeretek oktatása, mint szabad felhasználású szoftverek, vírusirtók, tűzfalak stb használata, hogy ne essenek kétségbe egy-egy probléma látttán. Az pedig, hogy közösségteremtő és közösség megtartó szerepe van, szervez ilyen-olyan kulturális esteket, játszóházakat, mesedélutánokat, teljesen természetes és soha el nem múló igény. Mert emberek vagyunk, leszünk és maradunk. A netes korban is:-) és bizony a könyvnek illata van, tapintása, a könyvet szeretni lehet:-)

16

PG, 2006. március 23. csütörtök, 12:30 (#)

Szíves figyelmükbe ajánlom Horváth-Papp: A könyvtárosok kézikönyve V. kötet 1. fejezetét. Az én nevem szerepel ugyan szerzőként, de ez lényegében egy szakirodalmi szemle: így látja (legyünk óvatosak: látta a szakma 2002-ig) a kérdést.

17

PG, 2006. március 23. csütörtök, 12:42 (#)

Helyesbítés a 16-hoz: a kettőspont utáni szöveg helyesen:
így látja (legyünk óvatosak: látta 2002-ig) a szakma a kérdést.
Elnézést a pongyolaságért.


Hozzászólsz?

Igen

Hozzászólást csak névvel együtt fogadunk el. Ha linket írsz be, akkor előtte és utána hagyj egy szóközt, főleg akkor, ha zárójelbe teszed.


Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2010 ervin, eszpee, stsmork