Kispad

Kispad: közös blog
4230 cikk, 53889 hozzászólás
Szerzők | Tudnivalók | Feedek


Viszlát, bús hétfő

Orosz Péter cikke a Blog rovatból, 2006. július 31. hétfő, 19:01 | 9 hozzászólás

1993. július 16-án délután egy Renault márkájú mikrobuszban ültem. A hátam mögött cucc töltötte ki a raktér minden köbcentiméterét. A mikrobusz keskeny, ütött-kopott, poros úton haladt rozsdás korlátok és félig levakolt házak között. Piros Chicago Bulls póló volt rajtam, a fejem fölött pedig kezdett beborulni az ég.

A mikrobusz a Ferihegyi repülőtérről tartott a város irányába. Ekkor költöztünk vissza Amerikából. A pillanatot hónapok óta vártam, már csak azért is, hogy megint lássam Pálházy Ágit, akibe a szó prepubeszcens értelmében szerelmes voltam. Mentünk az úton. Természetesen dögmeleg volt. Előtte hónapokig vagdostam egy leporellószélen az Amerikából hátralévő napokat jelző lyukakat, leveleket írtam hajszálvékony légipostapapírra, próbáltam gyilkolni az időt. Hogy aztán rádöbbenjek pár dologra.

Hogy ahova visszajöttünk, ott az egyetlen repülőtér egyetlen gyorsforgalmi útja nyomorultabb, mint egy tetszőleges elővárosi bekötőút. Hogy bárkányi Oldsmobile helyett megint valami pöttöm hatchback hátsó ülésén fogok utazni. Hogy nem közvetítik a Chicago Bulls meccseket. Hogy semmi nincs légkondicionálva. És így tovább.

Aztán teltek az évek, azóta már pont annyi, mint azelőtt, és valami miatt még mindig itt vagyok. Fogalmam sincs, miért. Még az amerikai zászlós kitűzőmet is elhagytam a múltkor.

Azt pedig nem értem, hogy egy ilyen izolált provinciában hogyan jöhet létre egy olyan oldal, mint ez. Ami ugyanolyan jól néz ki és ugyanolyan elegánsan működik, mint egy New Yorkban, fekete szemüvegkeret mögül és organikus paradicsomlét szürcsölve megdizájnolt izé. Ami komolyan veszi a citizen journalism bimbódzó intézményét. Ami csak úgy feltalálja az archívumok életre lehelésének eddigi legjobb módszerét.

És mindezt úgy, hogy a potenciális olvasótábor a nyelv és a lokális internetpenetráció szorzóival ellátva nem nagyobb, mint egy közepes méretű amerikai város lakossága. Mintha a szexuális praktikáiról is ismert Clevelandben írna valaki egy blogot és GPS-szel szűrné az olvasókat a saját maga öt kilométeres körzetére!

Magyarországon értelmes dolgot csinálni a rokonszenves elmebetegség netovábbja. A csakazértis diadala. Mint azok az őrültek Olaszországban, akik kis falvakban a világ legjobb, egyéként teljesen céltalan autóit építik.

Megtisztelő volt, hogy itt lehettem. Viszlát, viszlát.

Orosz Péter egy Orion rádióval fürdik. Fotó: Fenyő Balázs. Szövegbuborék: Kurt Vonnegut

» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon

Eddigi hozzászólások (9)

1

Author Profile Page eszpee, 2006. július 31. hétfő, 19:16 (#)

A megtiszteltetés a mienk volt, nagyon köszönjük! További jó akklimatizációt!

2

Author Profile Page ervin, 2006. július 31. hétfő, 20:56 (#)

Köszi szépen, kemény egyhatod évet hagyunk magunk mögött.

3

lipilee, 2006. július 31. hétfő, 21:05 (#)

zseniális két hónap volt, kudos kudos.

4

Dr. Minorka, 2006. július 31. hétfő, 22:30 (#)

Péter! Gratulálok, nagyon jó voltál!.

5

gyp, 2006. augusztus 1. kedd, 02:24 (#)

nagy volt. reszemrol vettem egy safety razort. :)

6

Ali, 2006. augusztus 1. kedd, 08:47 (#)

Ej, ha tudnád, milyen egy nagyságrenddel még kisebb "szorzóban" létezni, azaz egy vidéki "nagyvárosban"... ...és ott is készünek dolgok, amik Frankfurttól Tokyóig "kompatibilisek" a világgal...

7

ocean, 2006. augusztus 1. kedd, 09:10 (#)

Nagyon találónak éreztem a címet. Bár elsőre kicsit megütközetem azon, hogy mit keres itt egy amerikai íróóriás dumája... ha erre gondoltál, akkor igazán elgondolkodtató, s egészen érdekes fényt ad a további szövegnek. Hozzáfűzni való nincs is különösebben... talán egy gratu egy életszemlélethez, egy mentalitáshoz, amit a legtöbben csak irigyelhetnek:)

8

Alfi, 2006. augusztus 1. kedd, 14:29 (#)

Nos Péter,
nem lehet azt mondani,hogy nem vagy nyitott a világ dolgaira.:-)))
Nem lehet azt mondani,hogy visszafogod magadat.:-))
nem lehet azt mondani,hogy átlagos életet élsz.:-)
nem lehet azt mondani,hogy nem egy sármos geci vagy aki ennek maximálisan tudatában van.:)
Ha vége lesz a csajozós időszakodnak és energiádat valami értelmes dologba fekteted komoly eredményekre leszel képes.
De egyelőre mégcsak "a vad éveidnél" tartasz.

9

ocean, 2006. augusztus 2. szerda, 07:47 (#)

a vad éveket abba lehet hagyni?

ahogy elmúlnak a 18-25 évesek, jönnek a 30-40 közöttiek kedvességre kiéhezetten egy-két gyerekkel, rengeteg boldogtalansággal... mindig nagy a kísértés a kalandozásra :)


Hozzászólsz?

Igen

Hozzászólást csak névvel együtt fogadunk el. Ha linket írsz be, akkor előtte és utána hagyj egy szóközt, főleg akkor, ha zárójelbe teszed.


Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2010 ervin, eszpee, stsmork