Kispad

Kispad: közös blog
4230 cikk, 53867 hozzászólás
Szerzők | Tudnivalók | Feedek


Elections – 2

sic cikke a Blog rovatból, 2007. január 12. péntek, 13:42

Azaz miért nagy a jelentõsége az elnökvàlasztàsnak?

Elvben bàrki lehet az 5-ik köztàrsasàg elnöke aki vàlasztojoggal rendelkezik, 23-ik évét betöltötte, és 30 különbözõ département-bol össze tudott szedni 500 õt tàmogato alàíràst polgàrmesterektõl, képviselõktõl, bàrmilyen megvàlásztott embertõl.
A harmadik és negyedik köztàrsasàgban az elnök feladata gyakorlatilag avatàsokra és egyéb megemlékézésekre korlàtozodott. Az ötödikben màs a helyzet.

Diohéjban, mert egyébként az angol wiki cikkei nagyon jók:
A francia parlament àll egy "Assemblée Nationale" (= Nemzet gyûlés) - bõl és egy Sénat (= Szénàtusbol). (Egyszerûség kedvéért kissé pontatlanul én is az alsó-, illetve felsõhàz megnevezéseket fogom hasznàlni.)
Az alsóhàz képviselõit az elnökvàlásztàs utàn pàr hónappal szavazzàk meg az àllampolgàrok, a szenàtorokat pedig a képviselõk, polgàrmesterek és egyéb "nagy vàlasztok" vàlasztjàk meg. A szenàtorokat régebben 9, most màr csak hat évre vàlasztjàk meg, egyszerre csak a felüket, hàroméves turnusokban .
A köztàrsasàgi elnöknek hatalmàban àll tovàbbà feloszlatni az alsóhàzat, ilyenkor újabb képviselõ vàlásztàsokra kerül sor (a felsõhàzat nem lehet feloszlatni).

A köztàrsasàgi elnökvàlasztàs tétje körülbeül egyenlõ az egész orszàg politikai irànyzatàval, elsõsorban azért, mert az elnök jelöli ki a miniszterelnököt és vele a kormànyt. A kormàny politikàjàt a köztàrsasàgi elnök hatàrozza meg, a miniszterelnökre marad ezt a gyakorlatba àttenni. A miniszterelnök hivatalba lépésekor egy dàtum nélkuli alàirt lemondàst is àtad a köztàrsasàgi elnöknek, aki ezt tetszõlegesen felhasznàlhatja (és hasznàlja is, eddig egyetlen miniszterelnök köszönt le önszàntàbol).

Igen àm, de az alsóhàznak modjàban àll a kormàny javaslatait viszautasitani, tehàt a kormànyalapitàshoz egyértelmu alsóhàzi többség szükséges, bàrki legyen is a köztàrsasàgi elnök.
Képsivelõvàlásztàs ötévente van, elnökvàlásztàs hétévente volt, majd 2000 szeptembere óta az is ötévente, tehàt az igy összehangolt vàlasztàsokkal talàn elkerülhetõ a "cohabitation".
Az öt és hétévente tartott vàlásztàsoknàl elõàllhatott olyan többé kevésbé lebénito helyzet, hogy baloldali köztàrsasàgi elnök utàn pàr évvel megvàlasztottak egy jobb oldali többségu alsóhàzat, esetleg fordítva. Ezeket a helyzeteket nevezik "cohabitation" (= együtt élés) nek, amikor a koztàrsasàgi elnok és a miniszterelnok két teljesen eltéro oldalhoz tartozik.
Ilyenkor a köztàrsasàgi elnök szerepe igen csak megcsappan, többnyire külügyre és még egy két kevésbé jelentõs területre korlàtozodik, természétesen a miniszterelnökre és a kormànyra sok befolyàsa nincsen.

Megpróbàltam a díszleteket felvàzolni, ezek utàn a fõszereplõk és néhàny mellékszereplõ bemutatàsa következik, remélem mindez segít jobban megérteni a franciaorszàgi vàlásztàsokat.

Megosztások Facebookon


Hozzászólsz?

Igen

Hozzászólást csak névvel együtt fogadunk el. Ha linket írsz be, akkor előtte és utána hagyj egy szóközt, főleg akkor, ha zárójelbe teszed.


Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2010 ervin, eszpee, stsmork