Elections – 2

sic cikke a Blog rovatból, 2007. január 12. péntek, 13:42

Azaz miért nagy a jelentõsége az elnökvàlasztàsnak?

Elvben bàrki lehet az 5-ik köztàrsasàg elnöke aki vàlasztojoggal rendelkezik, 23-ik évét betöltötte, és 30 különbözõ département-bol össze tudott szedni 500 õt tàmogato alàíràst polgàrmesterektõl, képviselõktõl, bàrmilyen megvàlásztott embertõl.
A harmadik és negyedik köztàrsasàgban az elnök feladata gyakorlatilag avatàsokra és egyéb megemlékézésekre korlàtozodott. Az ötödikben màs a helyzet.

Diohéjban, mert egyébként az angol wiki cikkei nagyon jók:
A francia parlament àll egy "Assemblée Nationale" (= Nemzet gyûlés) - bõl és egy Sénat (= Szénàtusbol). (Egyszerûség kedvéért kissé pontatlanul én is az alsó-, illetve felsõhàz megnevezéseket fogom hasznàlni.)
Az alsóhàz képviselõit az elnökvàlásztàs utàn pàr hónappal szavazzàk meg az àllampolgàrok, a szenàtorokat pedig a képviselõk, polgàrmesterek és egyéb "nagy vàlasztok" vàlasztjàk meg. A szenàtorokat régebben 9, most màr csak hat évre vàlasztjàk meg, egyszerre csak a felüket, hàroméves turnusokban .
A köztàrsasàgi elnöknek hatalmàban àll tovàbbà feloszlatni az alsóhàzat, ilyenkor újabb képviselõ vàlásztàsokra kerül sor (a felsõhàzat nem lehet feloszlatni).

A köztàrsasàgi elnökvàlasztàs tétje körülbeül egyenlõ az egész orszàg politikai irànyzatàval, elsõsorban azért, mert az elnök jelöli ki a miniszterelnököt és vele a kormànyt. A kormàny politikàjàt a köztàrsasàgi elnök hatàrozza meg, a miniszterelnökre marad ezt a gyakorlatba àttenni. A miniszterelnök hivatalba lépésekor egy dàtum nélkuli alàirt lemondàst is àtad a köztàrsasàgi elnöknek, aki ezt tetszõlegesen felhasznàlhatja (és hasznàlja is, eddig egyetlen miniszterelnök köszönt le önszàntàbol).

Igen àm, de az alsóhàznak modjàban àll a kormàny javaslatait viszautasitani, tehàt a kormànyalapitàshoz egyértelmu alsóhàzi többség szükséges, bàrki legyen is a köztàrsasàgi elnök.
Képsivelõvàlásztàs ötévente van, elnökvàlásztàs hétévente volt, majd 2000 szeptembere óta az is ötévente, tehàt az igy összehangolt vàlasztàsokkal talàn elkerülhetõ a "cohabitation".
Az öt és hétévente tartott vàlásztàsoknàl elõàllhatott olyan többé kevésbé lebénito helyzet, hogy baloldali köztàrsasàgi elnök utàn pàr évvel megvàlasztottak egy jobb oldali többségu alsóhàzat, esetleg fordítva. Ezeket a helyzeteket nevezik "cohabitation" (= együtt élés) nek, amikor a koztàrsasàgi elnok és a miniszterelnok két teljesen eltéro oldalhoz tartozik.
Ilyenkor a köztàrsasàgi elnök szerepe igen csak megcsappan, többnyire külügyre és még egy két kevésbé jelentõs területre korlàtozodik, természétesen a miniszterelnökre és a kormànyra sok befolyàsa nincsen.

Megpróbàltam a díszleteket felvàzolni, ezek utàn a fõszereplõk és néhàny mellékszereplõ bemutatàsa következik, remélem mindez segít jobban megérteni a franciaorszàgi vàlásztàsokat.

Megosztások Facebookon és Google Readerben

Hozzászólások