Kispad

Kispad: közös blog
4230 cikk, 53852 hozzászólás
Szerzők | Tudnivalók | Feedek


Kerítések

eszpee cikke a Blog rovatból, 2007. január 11. csütörtök, 13:52 | 20 hozzászólás

Van, amikor a szomszéddal elmérgesedett viszonyra a legjobb megoldásnak egy megerősített kerítés tűnik. Vannak ezzel országok is így, ennek néztem kicsit utána. Mielőtt továbbkattintanátok, fejben pörgessétek végig, milyen kerítésekre, falakra emlékeztek, és azok méreteiben hogyan viszonyulnak egymáshoz. Hossz szerint rendezett helyes megfejtések odabent.

hely épült összes hossz
Észak-Írország 1970- 21 km
USA-Mexikó 1994- 113 km
Berlini Fal 1961-1980 155 km
Ciprus 1974- 300 km
Botswana - Zimbabwe 2003- 483 km
India - Pakisztán (Kasmír terület) 2004- 550 km
Izrael 1994- 644 km
Marokkó 1980- 2700 km
India - Bangladesh 2006- kb. 4000 km
Kínai Nagy Fal i.e. V.-II. sz. 3000-10000 km

Engem eléggé meglepett egy-két adat. Ezek persze csak kiragadott példák, érdeklődők mondjuk erre indulhatnak tovább.

» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon

Eddigi hozzászólások (20)

1

Agent Bauer, 2007. január 11. csütörtök, 14:45 (#)

Ami erről beugrott, az a Hadrianus fala, ami "csak" 117 km, viszont 122-ben épült, úgyhogy a ezen a listán a második legrégebbi.

http://en.wikipedia.org/wiki/Hadrian's_Wall

2

methan, 2007. január 11. csütörtök, 14:45 (#)

a marokkói cucc egész elképesztő: évente lecsippentettek egy jókora darabot nyugat-szaharából, míg a végén az egyébként algériában székelő polisario front (tagjai a "sahrawi arab demokratikus köztársaság" brand boldog birtokosai és nyugat-szahara függetlenségért harcolnak a jelek szerint vajmi kevés sikerrel) már csak a szinte teljesen lakatlan szaharai területeket ellenőrzi. a legviccesebb az elsőként lekanyarított országdarab neve: hasznos háromszög. lényegretörő, kifejező, őszinte. minden elismerésem.

3

nak, 2007. január 11. csütörtök, 15:41 (#)

tudom hogy kissé más kategória, de a vasfüggöny jutott eszembe hirtelen, az hány kilométer lehetett? végig volt az osztrák-magyar határon?

4

Ali, 2007. január 11. csütörtök, 16:46 (#)

Ebből is látszik, hogy az izlandiak milyen béketűrők, nem építenek kerítést. :)

5

katmandu, 2007. január 11. csütörtök, 16:52 (#)

A Vasfüggöny sokkal hosszabb volt :) de ha a magyar szakaszát kérdezed, akkor igen, természetesen a teljes nyugati határt, őst amikor a sztálini blokk rosszban volt Jugoszláviával, akkor a délit is magába foglalta.

A Vasfüggöny alatt természetesen nem a puszta drótkerítés értendő, hanem az a komplex rendszer, ami részint hatósági szabályozással, részint fizikai eszközökkel, berendezésekkel akadályozta meg, hogy átmenj a határon.

Rendelkezés volt rá, hogy a határtól számított jó 10-15 kilométeres sávba eső településekre be se utazhattál, ha nem ott laktál, vagy nem volt nyomós indok alapján kiadott engedélyed. Autóúton pl asszem már Győr tájékán, vonaton már Celldömölknél ellenőrző járőrök jöttek, megállítottak, megnézték a papírokat, ha nem voltál jogosult, mehettél a francba vissza.

Ha sikerült eljutnod a határmenti településre, akkor se volt egyszerű a dolog. A térképeken a határ közeli részek ábrázolása szándékosan hiányos vagy félrevezető volt. A helybeliek idegent észlelve gyakran szóltak az egyébként is sűrűn járőröző határőröknek.

Ha mégis tudtad az utat, és megindultál Nyugat felé, akkor előbb egy vadfogó kerítésbe botlottál. Ha ezt leküzdötted, pár méterrel odébb egy magasabb, sok drótos elektromos jelzőkerítés következett, ha megrongáltad vagy átmásztál rajta, bejelzett a legközelebbi őrséghez.

Ha mégis átjutottál ezen, akkor jött még egy jó fél-1 km-es séta a terepen, és eljutottál a nyomsávig, ami egy 5-8 méter széles, gondosan felgereblyézett, felszántott földsáv volt, a kocsik mozgásának lassítására, illetve még inkább a nyomok megőrzésére.

Ha ezen is átmentél (és a magasfigyelőkből még nem szúrtak ki, és járőrbe se akadtál), jött a kettős szögesdrótos nyugati kerítés (régebben közöttük aknasáv húzódott, de ezeket az aknákat többször is felszedték). A kerítésen helyenként voltak szervizkapuk, de ezeken csak szigorú ellenőrzés mellett, karbantartásra, növényzet irtásra, rövid időre léphettek ki a kiválasztottak.

Ha ezeken is átvágtad magad, akkor -- még mindig magyar területen, egy kigazolt sávon álltál! A tényleges országhatár onnan gyakran még több tíz, esetenként száz méterre volt, és csak határkövek jelezték (mint ahogy ma is). Odáig tehát volt még egy futásod, ráadásul az utolsó kerítés gyakran egyáltalán nem párhuzamosan futott a nagyon girbegurba határvonallal, ezért ha nem ismerted nagyon jól az egészet, simán előfordult, hogy már átértél Ausztriába, detovábbmenve ismét átlépted az arra kanyarodó határt. (Nyugati területen természetesen semmiféle műszaki berendezés nem volt, csak járőrök.)

Gyakran határvizek is nehezítették az átjutást, érdekes pl. a Kapuvártól északra levő, híres "andaui híd" átkelő, ahol sokan menekültek 56-ban. Ezen a részen a Hanság csatorna húzódik, és sokan azt hitték, a csatorna túlpartja már osztrák terület, pedig nem. Az országhatár a túlparton, pár méterrel beljebb van.

Az ilyen trükkök és a helysimeret vagy a jó vezető hiánya sok kellemetlen meglepetést okozott.

6

gargoyle, 2007. január 11. csütörtök, 17:02 (#)

nem is beszelve arrol a legendarol amikor valaki az erdoben tevelyegve a hatarorlaktanya gyakorlo vasfuggonyen kuzdotte be magat az erthetoen kisse furcsan nezo orok szeme elott szinte azonnal a fogdaba

7

katmandu, 2007. január 11. csütörtök, 17:09 (#)

Annyit még, hogy a többi érintett szocialista ország (NDK, Csehszlovákia) nyugati határain is nagyon hasonló szabályozás és mászaki megoldás üzemelt.

A legkeményebb talán a belnémet határ volt, azaz a Vasfüggöny NDK-NSZK között húzódó szakasza. Ott a határnyiladékok szélesebbek voltak, a nyugati kerítés keleti oldala előtt gépkocsiakadályok (lejtős betonárkok, spanyollovasok) álltak, a nyugati kerítés pedig speciális, 3 méter magas acélkerítés volt, ami szinte hálószerűen apró szemekből állt, hogy az ember ujja ne férjen bele és ne tudjon kapaszkodót találni, a teteje borotvaélesen sorjásra volt hagyva (háta sikerül valahogy felkapaszkodni), olyan merev és erős volt, hogy csapszegvágó se vitte.

Ráadásul a belső (keleti) oldalán mell- és fejmagasságban önkioldó srapnel automaták
SM70, lásd:
http://www.micael-gartenschlaeger.de/html/sm_70.html
voltak felszerelve, amik mozgásérzékelésre működésbe léptek és jó 20 méteres sávban, irányított tölcséren át repeszekkel szórták meg a szerencsétlen menekülőt.

Ez utóbbi fegyver létezését az NDK vezetése éveken át tagadta, egészen addig, amíg Michael Gartenschläger
http://www.micael-gartenschlaeger.de/index.html
http://de.wikipedia.org/wiki/Michael_Gartenschl%C3%A4ger
meg nem szerzett és be nem mutatott egy példányt.

Sajnos, amikor harmadjára is a határra ment, hogy újabb példányt szerezzen, lövöldözésbe keveredett az NDK határőrökkel, és életét vesztette.

8

katmandu, 2007. január 11. csütörtök, 17:35 (#)

Hm, nem ment át egy kommentem? valamit elrontottam :(

9

katmandu, 2007. január 11. csütörtök, 17:39 (#)

Mindegy, hátha:
Azt hogy Vasfüggöny, ismerjük, de azt tudtátok, hogy az első igazi, kemény, országokat és népeket elválasztó, ráadásul embersütögető, magasfeszültségű elektromos kerítés sokkal korábban és másutt épült?

Nem?
Dodge this:
http://www.greatwardifferent.com/Great_War/Iron_Curtain/Iron_Curtain_01.htm

10

Author Profile Page ervin, 2007. január 11. csütörtök, 17:41 (#)

katmandu, lehet, hogy csak kiverted a spam-biztosítékot - a rendszerünk elég egyszerű, nem fogja föl, hogy néha mennyire releváns rögtön egymás után 3-5 alkalommal ugyanannak a személynek hozzászólni ugyanahhoz a témához.

11

katmandu, 2007. január 11. csütörtök, 17:42 (#)

Figyelmetekbe ajánlom még az olasz-szlovén határon fekvő Gorizia/Nova Gorica várost
http://en.wikipedia.org/wiki/Gorizia
aminek a közepén húzódik a határ, a pályaudvar előtti főteret is sokáig kettéosztotta. Igaz, itt sosem volt olyan brutális, mint a klasszikus Vasfüggöny? csak egy sima kerítés, még szögesdrót sincs rajta, és anno még röplabdáztak is felette a lakosok.

Ma már a pályaudvari szakaszon lebontották a kerítést, és amolyan egyesülési emlékhelyet avattak. Most az a fura helyzet van, hogy szabadon járkálhat mindenki -- de csak a téren! A teret elhagyni mindenkinek csak arrafelé szabad, amerről jött. Ez a helyzet a schengeni határok bevezetésével valószínűleg eltűnik, tehát addig tessék odautazni, fotózni és kicselezni a környékbeli utcákon lassan cirkáló olasz és szlovén rendőröket :)

12

katmandu, 2007. január 11. csütörtök, 17:48 (#)

#10/ervin:
Most hogy mondod... dézsávü :) elnézést.
A fennakadt komment javát már beírtam az előbb :) a többi meg pár link, határ-témában.

A megosztott, de egyébként ezzel nem sokat törődő nyugat-európai városok tök érdekesek, van pl. olyan holland-belga város, ahol a határ egy műhelyt/boltot/szállodát csap ketté, ezeknek a helyeknek pl mindkét országban van telefonszáma :) de azt nem tudom, hová adóznak és melyik országba fizetik a közüzemi számlákat :)

Az is vicces, amikor egy német-svájci településen egymás mellett áll a német T-komos és a svájci telefonfülke :) vagy amikor leparkolsz Hollandiában és bemész a boltba, ami már Németország (vagy fordítva, mindegy).

Hálás utazó-fotó-post téma :)

13

Agent Bauer, 2007. január 11. csütörtök, 18:31 (#)

Nem lehetne katmandu vendégmunkás és akkor írna a kerítésekről egy hónapig? Lehet, hogy csak én vagyok egyszerű, de ezt el tudnám még olvasgatni egy darabig :-)

14

katmandu, 2007. január 11. csütörtök, 19:26 (#)

#13/Agent-B,
ez igazán hízelgő :) de a Kispad vendégmunkásai nem egy témáról írnak egy hónapig; épp ellenkezőleg: mindegyik rovathoz hozzáférhetnek, és valsz el is várják tőlük, hogy (minél) több rovatba publikáljon.

A határok meg igen érdekesek, de ha egy hónapon át ilyet kéne írnom, lehet, hogy megunnám, az e téma iránt kevésbé fogékony olvasók pedig tömegével disszidálnának más blogokba :)

Vendégmunkásnak lenni meg, ahogy leszűrhető a Brigád munkásságából, csak látszólag egyszerű feladat, sok-sok spenótot kell ahhoz enni, hogy ennek valaki megfeleljen :) (na meg jusson is rá ideje)

15

katmandu, 2007. január 11. csütörtök, 19:33 (#)

Agent Bauer kedvéért, kis ráadás:

A Baltikumban most is van kerítés a határon:
http://www.vasa.abo.fi/users/rpalmber/BordersByLt.htm

Kettészelt városok sorozat: Baarle:
http://www.vasa.abo.fi/users/rpalmber/BordersBaarle.htm

További érdekes fotósorozatok a Border Zone-on:
http://www.vasa.abo.fi/users/rpalmber/borders.htm

A nevezetes andaui határszakasz:
http://www.flickr.com/photos/basicjuice/sets/72157594144714700/

16

Ali, 2007. január 11. csütörtök, 20:28 (#)

"Hálás utazó-fotó-post téma :)"

Engem pl. érdekelnek az ilyen helyek. :) Főleg, ha vasút is van. :D

17

Dr. Minorka, 2007. január 11. csütörtök, 21:43 (#)

re 13
Én nem adnám alá a lovat illetve a kerítést:)
-----
Vannak nekünk is kerítésünk az ukrán és szlovák határon, ami egy magyar falut vág ketté, csak mostanában épült ott határátjáró.

18

methan, 2007. január 11. csütörtök, 21:54 (#)

my dear agent (13), ha katmandu vendégmunkás lenne, ki írná a kommenteket? így legalább a cikket biztosan más jegyzi.

19

Dr. Minorka, 2007. január 11. csütörtök, 21:59 (#)

re 18:
Hát Katmandu...

20

gabor, 2008. október 3. péntek, 15:08 (#)

www.arso.org


Hozzászólsz?

Igen

Hozzászólást csak névvel együtt fogadunk el. Ha linket írsz be, akkor előtte és utána hagyj egy szóközt, főleg akkor, ha zárójelbe teszed.


Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2010 ervin, eszpee, stsmork