Kispad

Kispad: közös blog
4230 cikk, 53915 hozzászólás
Szerzők | Tudnivalók | Feedek


Expatlét

NagyGa1 cikke a Blog rovatból, 2007. március 22. csütörtök, 15:21 | 70 hozzászólás

20070322_expatlet_113_1377.jpg

Huszonéves vagy, a piacon kurrens tudással, nem túl vaskos bankszámlával, és már nagyon mennél valahova máshová?

Nos, jó, ha tudod, hogy....

Nincs máshol sem kolbászból a kerítés. Külföldön dolgozni sok szempontból jó dolog, de mindennek megvan az ára, valamit valamiért:

- otthon hagysz majdnem mindenkit aki fontos. Családot (szülők), barátokat. Őket csak időnként fogod majd látni, minél messzebb mész, annál ritkábban. Szüleid, nagyszüleid, testvére(i)d életében nem nagyon veszel majd részt, csak ha éppen szabadságon otthon vagy. Értelemszerűen szabijaidat is leginkább hazamenetelre fordítod...

20070322_expatlet_IMG_1214.jpg

- ha egyedül vágsz neki, és nem vagy egy a társaságot mágnesként vonzó ember, könnyen előfordulhat, hogy hónapokon át a közvetlen kollégáidon kívül senki sem szól majd hozzád. Gondolj bele: péntek délután végzel a melóval, hazamész, hétfő reggelig maximum a bolti eladókkal váltasz pár szót. (6.50 a végösszeg. Tessék. Köszönöm.)

- innentől kezdve két életed van. Az előző otthoni, és az új, amit most kezdtél meg. Mostantól két helyre is tartozol, ide is, oda is. Ha pár év után továbbköltözöl máshova, akkor már három helyre is.

- a külföldön élők szinte mindegyike folyamatosan vágyik haza, de nem tud dönteni. Ha hazamész, feladod a kinti világot. Ha kint maradsz, az otthonit, az hiányzik majd.

- ha külföldit választasz társadnak (vagy az otthonit arra cseréled - hja, huszonévesen kérem könnyen megy az!), az egy érdekes, de rázós ügy. Sok szempontból.... Gondolj bele: a gyökereitek tök mások. Egy csomó mindent, ami a fejedben van, el sem tudsz neki mondani, mert egyszerűen nem érzi át, nincsenek meg azok az alapjai ami alapját érthetné. Vagy hol laktok majd? Ki adja fel az eddigi életét, te vagy ő?

20070322_expatlet_IMG_1211.jpg

- ha gondolod élheted az agglegények változatos életét, kihasználva az expatlét evonatkozású előnyeit. Mostanában sok ötvenest látok babakocsit tologatni...

- Pénz, pénz, pénz! ;) (Nem feltétlenül, de azért jó esetben igen.) A pénz egy ideig jókedvre derít, de egy idő után megszokod, és akkor már nem is érdekel különösebben. Ha meg nem indulsz neki, akkor akár egész életedben csak irigykedsz majd, talán még bele is keseredhetsz!

- világot látsz. Olyanok történnek veled, ami otthon nem, olyanokat látsz amit el sem tudsz mesélni az otthoniaknak, mert nem tudják hova tenni.

- évekig laksz jobbnál jobb ötcsillagos hotelekben? Otthon azért jobb, ha megválogatod kinek áradozol róla. Egy idő után megszokod amúgy is, és már kevésbé dob fel. (Viszont addig! :))

- minden héten repülsz valahova? Eleinte érdekes, aztán megunod, utána meg már porcikád sem kívánja. (De addig! :))

- medencéd van otthon (lakópark), teniszpályád, konditermed, meg még ki tudja mid? Ez is jó egy ideig, utána meg már nehéz lemondani róla.

Azt is tudnod kell, hogy a fentiek mind arra az optimális esetre vonatkozna, amikor összejön. Ha nem, vagy ha nem bírod a tartozik oldalt, akkor inkább csak szívsz, majd egy idő után feladod és haza mész - ahol meg mindenki azon agyal, hogy nna, ennek sem jött be.

Neked kell eldöntened!

(És majd csak életed végén mondhatod teljes bizonyossággal, hogy jó döntés volt-e.)

20070322_expatlet_IMG_1207.jpg

» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon

Eddigi hozzászólások (70)

1

eMM, 2007. március 22. csütörtök, 15:31 (#)

Antalfy Tibor '56-os diszidens a 90-es évek elején költözött haza Ausztráliából.Akkoriban írt néhány egészen jó könyvet.Ő még azt is kivesézi hogy a kint elvett külföldi lányzózól gyereked születik hogy az milyen.Hát az sem egy élmény.Tök vadidegen "neandervölgyi" lett belőle.Abszolút nem volt közös pontjuk.Még azt sem tudta neki mondnai hogy szerelmetes fiam mert nem elég hogy nem érti ilyen szó az angolban nincs is.

2

gargoyle, 2007. március 22. csütörtök, 15:35 (#)

jok a kepek :D ha lenne ennyire piackepes tudasom azert asszem megkockaztatnam akarmennyire is probalsz elriasztani veluk .)

3

eMM, 2007. március 22. csütörtök, 15:40 (#)

Piacképes tudás.A sógorjelöltem pld motoros pizzafutár Londonban már évek óta.És jól elvan.Dehát ő alig múlt 30 én meg negyven leszek.Ebben a korban az ember már nem nagyon vág bele ilyenekbe.Pedig itthon már lassan elborít minket a xar.

4

Dr. Minorka, 2007. március 22. csütörtök, 15:47 (#)

Mi lenne, ha Bécsbe mennél? Vagy valahová a környékre. Péntek estétől hétfő reggelig otthon. Modern fekete vonat...

5

gargoyle, 2007. március 22. csütörtök, 15:48 (#)

ebben az esetben talan szlovenia/horvatorszag lehet a legjobb valasztas ausztria mellett. kozel is van, elonyod is van valamennyi (talan) munkailag/kepzettsegileg veluk szemben, de megsem annyira idegen hely.

6

eMM, 2007. március 22. csütörtök, 15:52 (#)

Hát a szlovén nyelv elég nyelvtörőke.Meg a horvát.:)
Mondjuk nekem a német is az.....

7

gargoyle, 2007. március 22. csütörtök, 15:57 (#)

szerintem nagysagrendekkel konnyebb lehet mint Nagyga1-nek a szingapuri .)))

8

eMM, 2007. március 22. csütörtök, 16:01 (#)

Viszont ehet zöld lazacot a gyorsétteremben.:)
Erről a szingapurról meg az jut eszembe gyerekoroman úgy hangzott egy elmésebb sértegetés hogy" a nagynénikéd aki bártáncosnő volt Szingapúrban".:)

9

Ali, 2007. március 22. csütörtök, 16:05 (#)

Amikor először voltam igazi "expat" (és nem csak rövidebb időszakokra ingáztam ki), arról annak idején készítettem egy kis beszámolót. Már vártam az alkalmat, mikor süthetem el itt. :)

Finnország. Nem ígérhetem, hogy minden úgy van most is, de akit érdekel:
http://ali.grafoman.hu/story/pg4-1.html

10

Author Profile Page ervin, 2007. március 22. csütörtök, 16:15 (#)

eMM (1), az idézett példában megoldás lehetett volna, ha nem próbál helyzetidegen kifejezésekkel illetni a gyerekét, hanem alkalmazkodik a konkrét tényhez, hogy a csemete sehonnai, vagy talán inkább kéthelyi.

szvsz általában kínos, ha valaki ilyen helyzetben általános(nak hangzó) tanulságokat von le. könnyen lehet, hogy csak neki (nem) sikerült valami.

ezért is jó vendégmunkásunk remek expozéja, meg a kontraszt a képek és a szöveg egyes részei között. megfelelően kegyetlen, és eléri, hogy akármit választasz, kétely maradjon benned.

gyilkos, de jó. :)

11

FT, 2007. március 22. csütörtök, 16:19 (#)

#1: Ha abszolút nincs közös pontjuk, akkor miért házasodtak össze? A japán feleségem és én (hibásan kiejtett) félszavakból is megértjük egymást.
A gyerekeink pedig nem neandervölgyiek, hanem japánok is és magyarok is, mindkettő körülbelül teljesértékűen. (Na, jót dicsekedtem, pedig nem ez volt a cél :-), csak egy példát akartam hozni, mit csináljak, ha az általam legjobban ismert példa a sajátom...)

12

FT, 2007. március 22. csütörtök, 16:20 (#)

Bocs, most látom, hogy a közös pont a gyerekre vonatkozott: hát azt meg neki kell kiépítenie.

13

eMM, 2007. március 22. csütörtök, 16:30 (#)

FT!
Ami azt illeti az asszonykával se nagyon jött ki.
Ausztráliában nem lehetett valami válogatós, sokkal több pasi van mint nő.
Ja japán feleséggel könnyű,ott a férj az atyaúristen nem?:)


14

gargoyle, 2007. március 22. csütörtök, 16:32 (#)

hat ez eleg kulonos hazassagnak hangzik eMM :o inkabb egyedul elek, mint valakivel akivel ki sem jovok :o ennyire nem nagy ur a szukseg...

15

eMM, 2007. március 22. csütörtök, 16:40 (#)

Hát Antalfy úr életében elég fontos helyen volt a szex és a nők. 60 évesen gruppenpartykra járt.Ez nem titok, megírta egy könyvében.
Nem, én nem ott futottam össze vele.:)

16

monika, 2007. március 22. csütörtök, 16:45 (#)

gargoyle: Nem tudom, mennyi előnyöd lenne képzettségileg, mindenesetre én a szlovén egyetememből már két másik országban megéltem :-). De persze a kisujjamból kirázom a ragozás kettes számú (úgymint az egyes és a többes szám között) eseteit.

17

Ali, 2007. március 22. csütörtök, 16:52 (#)

A képek és a szöveg ellentétéről meg eszembe jutott a vicc Bill Gates-ről (*) meg a pokolról, hogy "hja, az a demó volt..." :D

(* Erre a névre jönnek majd a keresőrobotok. :) )

18

Author Profile Page stsmork, 2007. március 22. csütörtök, 18:01 (#)

Tök jó ez a cikk, és jól össze is foglalja az alapvető dilemmákat. Talán csak a kaja maradt ki: a magyar expatek általában nem bírják a célországok konyháját, és folyton töltött káposztával, halászlével meg Túró Rudival álmodnak. (Ez egyébnént nem kizárólag magyar jelenség; Írországban egyszer egy lengyel munkatársam felháborodva mesélte, hogy egy Lengyelországról szóló cikket olvasott a helyi sajtóban, amelyben a szerző panaszkodik, hogy Varsó milyen lepra hely, még rendes kenyeret se lehet kapni. "Micsoda? Nem Varsóban, hanem Dublinban nem lehet rendes kenyeret kapni!!!")

Az meg, hogy két (három, esetleg több) életet élsz, kifejezetten szórakoztató :-)

Arra kell csak ügyelni, hogy ha életed során valamikor mégis hazaköltözöl, meg kell emésztened azt a tényt, hogy innen nincs hová hazamenni. Amíg külföldön, ha nem tetszett valami, legyintettél, hogy sebaj, ha nagyon eleged lesz az egészből, veszed a kalapodat és hazamész, ez Magyarországon sajnos nem működik.

Egyébként nem hiszem, hogy életed végéig kellene várni arra, hogy eldönthesd, érdemes volt-e pár évet (esetleg a fél életed) külföldön lehúzni. Mindenképpen érdemes. Nem a nyelvtudás, a pénz, a repülőjegy, a csajok vagy az úszómedence miatt, hanem mert a külföldön eltöltött évek szélesítik a látókörödet. Ez pedig olyan érték, amit máshogyan nem kapsz meg.

19

eMM, 2007. március 22. csütörtök, 18:20 (#)

Nekem speciel bejött az ánglius kaja.(Pedig a köztudatban az van hogy milyen vacak)Olyan finom szendvicseket itthon nem is lehet kapni.Ott pedig egy mezei Tescóban ís van vagy 30 féle szenyó.Cidert ithon meg egyáltalán nem lehet kapni.
De ízlett az ánglius húsos pite is, meg bárányos hamburger,és hogy elég sok kajához esznek zöldborsót köretnek a sültkrumplihoz.Na meg az ezerféle sörök........

20

G Zoli, 2007. március 22. csütörtök, 19:13 (#)

Régóta terveztem egy hasonló bejegyzést, ezt nagyon jónak találom. El is kezdem megfogalmazni :-)

21

mr.soka, 2007. március 22. csütörtök, 20:41 (#)

Jo kis bejegyzes, jol osszefoglalja a dolgokat. Egyebkent erdekes, hogy az expatok egymas kozott azert ezt a temat gyakran felhozzak. Aztan gyorsan ugranak is, hogy na jo beszelgessunk inkabb valami erdekesrol :) Es a masik tipikus expat szokas meg az allando osszehasonlitgatas/kritizalas, minel tovabb expat az ember ezt persze annal inkabb kinovi.

Ket dolog jutott meg eszembe a cikk kapcsan:
1) legjobb a corporates expatok dolga foleg egy bizonyos vezetoi szint utan
2) Marai irta valahol: kulfoldon minidg tolokocsis marad az ember ..

22

Dimi, 2007. március 22. csütörtök, 20:56 (#)

Mindenhogy szar, ilyen az elet;)

23

Author Profile Page stsmork, 2007. március 22. csütörtök, 21:03 (#)

Alapvető különbség, hogy az ember saját jószántából megy-e külföldre, vagy pedig elüldözik, és kilátása sincs rá, hogy valaha is hazatérhessen. Ez utóbbi csoportba tartozik Márai, és az ötvenhatos magyarok is. Szerintem ez pszichológiailag teljesen külön kategória, ne tárgyaljuk őket az expat címszó alatt!

24

CDColt, 2007. március 22. csütörtök, 21:50 (#)

Nagyon ott van ez a post! Gratulálok.

8 évig volt ilyen az életem... nagy igazságok vannak megfogalmazva a cikkben.

respekt

25

FT, 2007. március 23. péntek, 08:47 (#)

#13: mindenesetre a magyar nőkhöz képest a japán nők szelídebb érdekérvényesítési eszközöket használnak, és nem kívánják legyőzni a férfiakat férfiasságban.

26

Author Profile Page NagyGa1, 2007. március 23. péntek, 09:14 (#)

FT: BaBe mindjárt itt lesz... :)

27

phnb, 2007. március 23. péntek, 09:42 (#)

Nagyon jó post. Pontosan így, pontosan ezekkel a dilemmákkal küszködtem németországban. Csak sosem tudtam ilyen tömören összefoglalni. Respect.

28

methan, 2007. március 23. péntek, 10:14 (#)

nagyga1, több nicket inkább már ne regisztrálj. :)

29

Author Profile Page NagyGa1, 2007. március 23. péntek, 10:19 (#)

LoL :)

30

Author Profile Page ervin, 2007. március 23. péntek, 10:22 (#)

LOL

31

attacs, 2007. március 23. péntek, 12:32 (#)

Elmenni külföldre élni, dolgozni alapvetően sötétbe ugrás, ahogy Petri György fogalmazott (aki sose ment el sokáig) a Beszélőben egy Perneczky Géza interjúban. Én 2 hónap múlva megyek el, de viszem a családom (+1 fő) is. Mivel kutatásban fogok dolgozni, nem lesz luxus szálloda, meg ilyenek, az USA-ban ahogy egy amerikai fogalmazott: "Adjusted for IQ, quantitative skills, and working hours, jobs in science are the lowest paid in the United States."
A kajaügy kemény (én múlt évben sírtam a kispadon kommentekben, hogy Cambridge-ben, UK., pörköltröl, csülökről, húslevesről álmodom, lásd sic és nosztopátia). De New Orleans-ban jó a kaja, leteszteltem pár hete. :)
Viszont, most adom el a pár ezernyi magyar nyelvű könyvtáramat némileg szimbolikusan.

32

Dr. Minorka, 2007. március 23. péntek, 12:35 (#)

Eladod, miért?

33

attacs, 2007. március 23. péntek, 12:41 (#)

Kell a pénz és mert nincs hova tenni őket. Ma reggel pl 3200 HUFot kerestem egy Lessing: Hamburgi dramaturgia, meg egy Herder Helikon kötettel a Múzeum körúton. Igazából a 3000 kötetes könyvtáramat 2 laptopra cserélném: nagy MacBook Pro és egy újabb MacBook. :) Bár majd utánaszámolok.

34

Dr. Minorka, 2007. március 23. péntek, 12:49 (#)

Csak tanácsként mondom, hogy az USA-ban valószínűleg sokkal olcsóbban, és jobb feltételekkel jutsz laptophoz.

35

gargoyle, 2007. március 23. péntek, 12:51 (#)

olcsobban ES afa nelkul

36

Author Profile Page NagyGa1, 2007. március 23. péntek, 13:07 (#)

Dr Minor, már akartam kérdezni, az alvási ciklus ciklusod alapján: te ugye az amerikai kontinensen vagy valahol?

37

Dr. Minorka, 2007. március 23. péntek, 13:26 (#)

ÁÁÁÁ, nem. A világ legszebb országában vagyok:) Csak teljesen felborult az időháztártásom. Egészen a legutolsó időkig otthonápoltam, és 2 órás adagokban aludtam (az már jó eset volt!) és voltam ébren (nagynehezen). Magyar idő szerint akkor fekszem le, amikor te felkelsz, ennek következtében délben ébredek (ha nem zavarnak fel).

38

Author Profile Page NagyGa1, 2007. március 23. péntek, 13:39 (#)

Hacsak úgy nem... :)

39

ant, 2007. március 23. péntek, 15:54 (#)

Teljesen aterzem a cikket, ket eve uzom en is ezt az eletformat. Sehogyse jo ez...

40

ant, 2007. március 23. péntek, 15:57 (#)

...ja, es persze orulok, hogy nem vagyok egyedul ezzel az erzessel. Mondjuk a turorudi-csulok vonal engem kulonosebben nem razott meg, jol elvagyok a sultkrumplival meg a belga sorokkel :-)

41

hakkotsuki, 2007. március 23. péntek, 17:12 (#)

Én sokat éltem külföldön (Nyugat-Európában és Skandináviában), de sosem vágytam haza igazán. Kollégiumokban, albérletektem éltem hosszú ideig, és mindig akadtak barátok, ismerősök a környéken. Látogatóban, átutazóban, vagy egész egyszerűen csak szabadidős tevékenység közben. Egy dolgot kell tisztázni az ember fejében: hol van a „haza” (ez pedig, mint tudjuk, ott van, ahol a kalapod szögre akasztod a nap végén :-). A vegyes házasság pedig nagyfokú toleranciáról és nyitottságról tanúskodik véleményem szerint.

42

mr.soka, 2007. március 23. péntek, 17:33 (#)

stsmork: szerintem pedig igenis helytallo a megallapitasa, arra vonatkozik hogy az ember soha nem tud tokeletesen beilleszkedni. Probalkozni lehet, de soha nem leszel benszulott ...

43

Author Profile Page ervin, 2007. március 23. péntek, 17:54 (#)

mr.soka, szerintem a beilleszkedés és a bennszülötté válás nem ugyanaz, illetve utóbbi nem feltétele az elsőnek.

másrészt meg amerre például a hazai politika halad mostanában, épp ésszel a tökéletes beilleszkedés egyre kevésbé lesz megvalósítható még nekünk, bennszülötteknek is. :)

44

mr.soka, 2007. március 23. péntek, 20:37 (#)

szerintem: _tokeletes_ beilleszkedes = benszulotte valas ... beilleszkedni beilleszkedtem, de megis tudathasadasos a dolog, mert az egyik felem (vagy kevesebb reszem) valahol mashol / valami masbol van ...

45

Author Profile Page ervin, 2007. március 23. péntek, 21:36 (#)

mr.soka, van valami az életben, amit _tökéletesen_ csinálsz? mert ha nem nagyon, akkor talán e téren sem kell keseregni annak hiánya miatt.

46

Author Profile Page stsmork, 2007. március 24. szombat, 02:41 (#)

mr.soka, Dániában találkoztam egyszer egy magyar házaspárral, akik fiatalon kerültk oda, és akkor már harminc éve ott éltek. Az asszony azzal kezdte, hogy hiába van rengeteg dán barátja és hiába tanult meg dánul, ahogy kinyitja a száját, az első mondat után mindenki hallja rajta, hogy nem ez az anyanyelve. A férje viszont azt mondta, hogy őt is rögtön felismerik a kiejtéséről, de ennek ő inkább örül, mintsem hogy zavarná, mert így legalább egyből tudják, hogy nem idevalósi.

Dánia ilyen szempontból amúgy is nagyon szigorú hely, nekem dán barátaim mesélték, hogy ott még a második generációs emigránsokat is "gyüttment"-nek számítják, hiába dán az anyanyelvük és hiába nőttek fel Dániában.

Márai megállapítása valóban helytálló azokra, akik nem jószántukból hagyták el Magyarországot, és biztos van olyan expat is, aki ugyanígy érzi, de nem ez a meghatározó tényező az expat létben. Egyébként én Magyarországon is mindig idegennek éreztem magam (legelőször óvodás koromban, amikor egyedül én nem szurkoltam semelyik focicsapatnak se, meg azután később is, nagyon sokszor), nekem ezért lelkileg nem jelentett különösebb újdonságot külföldön élni...

47

Author Profile Page NagyGa1, 2007. március 24. szombat, 02:55 (#)

Az itteni helyiek még durvábbak, még ki sem nyitom a számat, már megmondják hogy nem vagyok idevalósi.

48

mr.soka, 2007. március 24. szombat, 10:36 (#)

[troll on]
... nem vitatkozni akarok, csak mas a velemenyem ... ti igy latjatok, en kicsit (vagy nagyon) maskepp ...
azt hiszem jobb lesz ha ugrom a temat ;)
[troll off]

49

Dr. Minorka, 2007. március 24. szombat, 11:05 (#)

Ugyanaz lenne a hazámban idegenül érezni magam, és idegenben idegenül érezni magam?

50

Author Profile Page stsmork, 2007. március 24. szombat, 11:52 (#)

Egy tőről fakadnak. Ismered azt az érzést, amikor körülötted mindenki ugyanazt csinálja, látható élvezettel, te pedig el sem tudod képzelni, hogy beállj közéjük, azt meg végképp nem, hogy még élvezd is? Na, arról beszélek.

51

katmandu, 2007. március 24. szombat, 13:07 (#)

De, Morkie, azért az nem mindegy, hm? mert ha expatként jön ez szembe, annak ezer oka lehet, a nyelvi, kulturális stb. gátak, amikről már írtatok, viszont odahaza ezek az okok jórészt nicnsenek, marad az, hogy szociopata az illető :( Lehet, hogy csak hasonlóan manifesztálódó, de alapjaiban eltérő dolgokról van szó.
(Nem biztos, csak találgatok.)

52

katmandu, 2007. március 24. szombat, 13:08 (#)

(De persze az is levezethető, hogy egy otthon szociábilis emberből expatként könnyen lehet pata.)

53

FT, 2007. március 25. vasárnap, 15:41 (#)

#50: nagyon tanulságos a dolog. Megtudhatjuk, hogy mi mindent csináltunk otthon motorikusan, vagy/és hogy mi az, amit a többiek motorikusan csinálnak otthon. Plusz hogy az adott másik országban miket szoktak csinálni motorikusan. Fejlődik az önismeret, és fejlődik a világlátás.

54

hakkotsuki, 2007. március 30. péntek, 00:12 (#)

Az előző kommentem nem ment át — az lett volna a lényeg, hogy egyvalamit kell eldönteni az ember fejében, miszerint hol van a "haza". És úgy kell élni.

55

Author Profile Page NagyGa1, 2007. március 30. péntek, 02:52 (#)

hakkotsuki, megtaláltam a kommented a spamfilter junk folderében, elnézést, már előbb meg kellett volna látnom, mivel még márc. 23-án íródott. #41 sorszámot kapta a keresztségben.

56

Ari, 2007. március 30. péntek, 14:10 (#)

#46: Nagyon szomorú, hogy hasonlókat tapasztaltam erdélyi "bevándorló"-ként itt az Anyaországban. Igen sok évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy ne szúrjak egyből szemet, de valamennyi hozott szokásomat, eltérő szóhasználatomat nem tudtam, és talán nem is igazán akartam megváltoztatni. A "Haza" számomra megkettőződött. Igencsak megtudom érteni azokat, akik nem igazán találják helyüket a világban.

57

methan, 2007. március 30. péntek, 17:36 (#)

ari @56: ha jól olvasom stsmorkot (@46), akkor nála a szorzás nem kettővel történt, mint nálad, hanem nullával, ami a végeredményt tekintve lényeges különbség.

58

Guczó, 2007. április 17. kedd, 22:33 (#)

Még mielőtt félreértelmeznénk a dolgokat:
Gábor klasszikus expat (multi kivitte, megette, fizeti a full csomagot).
Errefelé (Shanghai) legalábbis már meglehetősen bővült az "expat" fogalma, azok is ebbe a kategóriába gyömöszölik magukat, akik kijönnek Ázsiába kalandvágyból, és mondjuk telemarketinget csinálnak valami kutyaütő befektetés-menedzsment cégnek éhbérért.
Ha ennek megfelelően bevesszük az "expat" kategóriába az összes mindenkit aki hazájától távol dolgozik, akkor már sokkal változatosabb a kép.

Az eredeti definíción belüli csoport is meglehetősen differenciált, jelentős részük pl. családdal érkezik, adott esetben már a negyedik expat-pozícióba (érzésem szerint ők vannak a legtöbben, legalábbis errefelé). Ez egy külön szubkultúra, ők már rég túlvannak azokon a kétségeken amiket itt leírtál, vagy soha nem is jutottak el idáig. A gyerek nemzetközi iskolába jár, ötévesen minimum két nyelvet beszél de inkább hármat, nincsenek kultúrszakadék-problémák a barátnővel (mivel azonos nemzetiségű a feleség), stb.

Aztán van egy másik kvázi-szubkultúra, akikből annak idején itt Shanghaiban több egyeddel is találkoztam (amikor még kihívás volt itt élni), akiket nem feltétlenül a pénz/kalandvágy hajtott, csak nem akarnak ott élni tovább, ahol. Ezek számára is áll némelyik pont a fentiekből, de gyenge lábakon.
A családdal valóban kicsit szánalmas Skype-on tartani a kapcsolatot (bár legalább lehet - annak idején én még konkrétan papiroson, tintával), de mostanában amikor hazamegyek és összeröffentem az ilyen-olyan régi társaságaimat, kezdik megköszönni, merthogy ha nem lenne ez az apropó, évekig nem is látnák egymást. Semmiből nem marad ki az ember igazán, sőt, így talán még intenzívebb is tud lenni néhány kapcsolat.

Aztán vannak még a hivatásos illetve szociálisan predesztinált vagabundok (ilyen pl. több másodgenerációs amerikai-kínai v. amerikai-koreai stb. ismerősöm - de tudok ilyet full magyar vérvonallal is mondani), akiknek tökmindegy hogy ötcsillagos szállodába vagy bádogviskóba rakod, hidegen fogja hagyni. Ők az igazi világpolgárok akik sehol nincsenek otthon és mindenhol otthon vannak, nem vesznek emléktárgyakat és nincs könyvespolcuk - azt hiszem szíve mélyén senki nem szeretne a helyükben lenni.

Egyszóval én úgy gondolom hogy nem az expatlétet definiáltad itt, hanem a saját helyzetedet. Nem kellene ebből általánosítani - habár vannak olyan pontok a leírásodban, amivel többen is azonosulni tudnak adott esetben.

Esetleg olyanok is, akik Magyarországon egy jól fizető multinál húzzák az igát, és csak húsvétkor meg karácsonykor tudnak időt szakítani rá hogy meglátogassák a rokonságot Hódmezővásárhelyen.

59

varanusz, 2007. április 18. szerda, 11:57 (#)

OFF:

Guczó (#58),

Az "amerikai-kínai"-t magyarul, tehát félvér értelemben használod, vagy amerikaiul, tehát "amerikában élő vagy már ott született kínai" értelemben?

60

zhaoman, 2007. június 9. szombat, 19:35 (#)

Azon merengtem, hogy más külföldön élőknek, hogyan alakulhatnak a kapcsolatai harmadik országból származókkal? Akár párválasztás, akár barátság területén?

Én most kezdek rájönni, hogy külföldön, harmadik országból származó személlyel kialakított kapcsolat nem biztos, hogy hosszú életű lesz...

61

Author Profile Page stsmork, 2007. június 11. hétfő, 16:51 (#)

Ami a párválasztást illeti, én ezt így nem merném ilyen határozottan kijelenteni. Nem egy ilyen kapcsolatot láttam már, ezek közül van, amelyik stabil maradt és van amelyik felbomlott; de sosem azért, mert a felek mind a ketten expatek voltak és különböző országokból származtak. (Azt is megfigyeltem, hogy a skandináv pasik rendszerint brazil lányokkal jöttek össze, a spanyol lányok pedig ír pasikkal; fogalmam sincs, hogy miért.)

62

Guczó, 2007. június 22. péntek, 14:45 (#)

#59: második - itt úgy mondják a helyiek hogy "banán" (kívül sárga, belül fehér)

63

Guczó, 2007. június 22. péntek, 14:50 (#)

#60: Igen, ez állandó lelkizés tárgya, legalábbis felénk. Nem igazán látom hogy dűlőre lehetne jutni a kérdésben, de az a benyomásom hogy errefelé a kínai mocsár-stratégia győz: a sápadtarcú előbb-utóbb betörik és fölad ezt-azt (a kínai fél soha).
Ez valamennyire pl. rám is működik..

64

Guczó, 2007. június 22. péntek, 14:55 (#)

stsmork (61): valóban nem specifikáltam, de én ázsiai-európai relációról beszéltem, abból is leginkább Kína és vidéke az amiről benyomást tudtam szerezni. Benyomást (és valamennyi személyes tapasztalatot), nem határozott véleményt.

65

stsmork, 2007. június 22. péntek, 16:06 (#)

Guczo, te zhaoman neven is kommentezel? :-)

66

Guczó, 2007. június 22. péntek, 20:52 (#)

Nem úgy tűnik, legalábbis legutóbb még úgy volt hogy nem én vagyok ő. Azért kérdezzük meg őt is arról hogy kivel azonosítja magát, hátha tévedek :)

67

Emi, 2008. október 25. szombat, 21:05 (#)

A cikk nagyon jó.A kapcsolatokról csak annyit:ha két ember szívből szereti egymást,akkor ebből az egyik felfogja adni eddigi életét.A szerelemben nincsennek határok.

68

Mathias, 2008. december 17. szerda, 05:22 (#)

Én két és fél éve élek Írországban. Dolgozom, fizetem amit kell, de itt sem arany folyik a csapon. Itt könnyebben megélek mint otthon, de nem egy leányálom. Simán levesznek 30-40 euróval a hatóságok amikor akarnak, mert megtehetik! A gecik! A legutóbb jogtalanul büntettek meg, de hiába reklamáltam, CSAK egy külföldi vagyok... Szóval a külföldinek kuss van!

Az a baj, hogy a 2004-ben csatlakozott országok közül a legnagyobb arányban a lengyelek mentek ki Nagy-Britanniába és Írországba. A Nyugat akkor tapasztalta először igazán a Kelet valóságát. Sajnos mi is a "Keleti blokk"-hoz tartoztunk, ezért minket is egy kalap alá vesznek a lengyel, cseh, szlovák, ukrán, román, meg minden hasonlóan szarul járt országgal.

Ez a helyzet, kedves külföldre készülő Honfitársak.

69

stsmork, 2008. december 17. szerda, 07:03 (#)

Mathias, ezt most nem értem. Miben vagyunk mi különbek a lengyel, cseh, szlovák, ukrán, román, stb. országok külföldön dolgozó állampolgárainál? Mi indokolná szerinted azt, hogy ne vegyenek egy kalap alá minket?

70

pettyes, 2009. június 19. péntek, 13:24 (#)

nem kell kimenni külföldre a nagy pénzér mert itt is elég sok van...csak tudni kell megszerezni:)


Hozzászólsz?

Igen

Hozzászólást csak névvel együtt fogadunk el. Ha linket írsz be, akkor előtte és utána hagyj egy szóközt, főleg akkor, ha zárójelbe teszed.


Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2010 ervin, eszpee, stsmork