Kispad

Kispad: közös blog
4230 cikk, 53915 hozzászólás
Szerzők | Tudnivalók | Feedek


Városok szubjektíven - Szingapúr

NagyGa1 cikke a Blog rovatból, 2007. március 3. szombat, 15:13 | 12 hozzászólás

20070303_125px-Flag_of_Singapore.svg.pngHa nem bánjátok, ázsiai alapozásnak pár szót ejtenék olyan városokról, amiket testközelből kicsit jobban ismerek.

Kezdjük talán Szingapúrral, ami épp város is meg állam is.

20070303_LocationSingapore.pngSzingapúr 4.5 milliós 75% kínai többségű állam természetes erőforrások nélkül, 14% maláj és 8% többnyire indiai "kisebbséggel" (de errefelé nem használják ezt a szót). Abszolút multikulturális, együtt él a világ minden részéből mindenki, fehérek, feketék, tarkák. Rengeteg az itt dolgozó fehér ember, ők sok szempontból kiváltságosnak számítanak, úgy kezeli őket az állam mint a hímes tojást: ha ugyanis megindulnának a külföldi cégek kifelé, itt kő kövön nem maradna.

Hivatalos nyelv az angol, a mandarin kínai, a maláj és a tamil. Közös nyelvként az angol egy tört változatát mindeni beszéli.

Északon a muszlim és maláj többségű Malajzia (a pötty fölött a félsziget), délen a szintén muszlim Indonézia (a szigetek alatta). Mindkettővel tipikus szomszédállam viszonyban állnak - a világon senki sem szereti a szomszédait.

20070303_Victoria_Dock%2C_Tanjong_Pagar%2C_in_the_1890s.jpgA tizenkilencedik századig nagyjából nem volt itt semmi. Pár lelkes, malájok lakta halászfalu a maláj félsziget déli csücskénél lévő szigeten, portugál ellenőrzés alatt a tizenhatodik, holland alatt a tizenhetedik, malájok és néha kalózok uralta a tizennyolcadik században.

1819-ben Sir Stamford Raffles vezetésével jöttek az angolok, akik a Brit Kelet India Társaság nevében szerződést kötnek a johori szultánnal a terület kikötő és kereskedelmi célú hasznosításáról.

A második világháborúig csendesen zajlott az élet, jöttek-mentek a hajók Európa és Ázsia között.

Ez a kereskedelmi út meghatározó a város szempontjából, gyakorlatilag az egyedi oka annak hogy van itt egyáltalán valami, Raffles is ezért kötött pont itt ki. A legrövidebb út a Vörös tengeren át, a Maláj Félsziget déli csücskénél elhajózva visz. Valahol vizet és élelmet kellett felvenniük az évszázadokkal ezelőtti tengerészeknek, és ez a közös pont a délről, Afrikából jövő hajókkal is.

20070303_Anderson_Bridge_1928_SG.jpg
1928, Anderson-híd

Időközben kiépült az angol erőd amit bevehetetlennek tartottak.

Aztán 1942-ben a japánok két hónap alatt végiggyalogoltak Malajzián, majd egy hét alatt megverték a Percival tábornok vezette, a háborúra nem túl felkészült angol és helyi erőket. Az angolok akkoriban eléggé elfoglaltak voltak Európában, nem maradt erőforrás és akarat a gyarmatok védelmére.

20070303_JapaneseMarchSgpCity_imgp_0981.jpg
Japán turisták a városban sétálnak 1942-ben és múlt szombaton.

Az új vendégek akkori japán háborús módoknak megfelelően igyekeztek rendet tartani.
Szép szokásuk emléke mind a mai napig aktívan él az idősebb ázsiaiak emlékezetében, egyik kollégám malajziai szülei még manapság sem vesznek semmilyen japán árucikket, a fiukra is ferdén néznek a Sony tévéje miatt.

A háború és egy rövid, pár hónapos anarchia után (japánok már elmentek, a britek még nem értek vissza) a Korona Kolóniája státuszt kapta a birodalmon belül. A helyiek ugyan az utcán ünnepelve fogadták a briteket - örültek hogy az anarchia után végre lesz mit enni -, de a nagy fehér főnökök legyőzhetetlenségének misztikuma csorbát szenvedett.

Régi-új uraink 1948-ban megtartották az első szingapúri választást, ahogy a törvényhozói tanács 6 tagjára szavazhattak - kis szépséghibával - az itt lakó britek. A tanács maradék tagjait a kolónia adminisztrációja nevezte ki, ami automatikusan többséget biztosított.

A helyiek nem voltak túlzottan elégedettek. A három hónappal a választások után kezdődött malajziai kommunista lázongás Szingapúrba is kezdett beszivárogni. Britjeink kemény kézzel törvényeket hoztak a sziget destabilizációját megelőzendő, ennek köszönhető a mai napig érvényben lévő Belbiztonsági Törvény, itteni nevén az Internal Security Act (ISA, lesz még róla szó...).

Ennek alapján akár ma is bárkit bármikor le lehet tartóztatni mindenféle különösebb jogi procedúra, okok vagy következmények nélkül, és addig fogva tartani amíg a hatalmon lévők úri kedve azt úgy tartja.

Volt is mitől tartaniuk az angoloknak. A régió ötvenes évekbeli zűrzavaros viszonyaiba enged bepillantást egy helyi zavargás története.

Maria Hertogh 13 éves volt 1950-ben, Javán született holland szülőktől. Apja katonaként a japán megszállók fogságába esett, hadifogolyként szállították Japánba. Hatodik gyermeke születésekor anyja három napra muszlim barátnőjéhez küldte Mariát, aki aztán valamilyen oknál fogva nála maradt. A barátnő állítása szerint azért, mert örökbe adásról volt szó - neki nem lehetett saját gyermeke.
Az apa szabadulása után a szülők keresni kezdték lányukat, akit csak 1950-ben találtak meg Malajziában, mint muszlimként felnevelt fehér gyereket.

A jogi procedúra Szingapúrban folyt, a már akkor is szokásos csűrcsavarás és többlépcsős huzavona után a döntés a biológiai szülőknek ítélte a gyereket, annak ellenére hogy ő néhány nappal az ítélethirdetés előtt 13 évesen férjhez ment egy 22 éves szintén muszlim férfihoz.

Az ítéletet háromezer fős többnyire Maláj és Indonéz muszlim tömeg várta odakint (de képviseltette magát a kínai alvilág is), majd a negatív hírek hatására minden a szeme elé kerülő európait vagy eurázsiait megtámadott.

A két napos zavargások eredménye 18 halott (7 európai/eurázsiai, 2 rendőr és 9 randalírozó), több száz sebesült és jelentős anyagi kár. 778 letartóztatottból 200-at ítéltek el, ebből ötöt halálra.

Az évtized második felében a leépülő gyarmatbirodalomból kivonuló angolok fokozatosan helyi kézbe adták át az irányítást.

Következik: Városok szubjektíven - Szingapúr 2

(((Ez eddig a nem annyira szubjektív rész volt, nyugis hétvégi poszt.)))

(Forrás és képek: Wikipedia, 1, 2, 3, 4, Flickr)

» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon

Eddigi hozzászólások (12)

1

Author Profile Page ervin, 2007. március 3. szombat, 15:34 (#)

A turistafotók ott vannak :)

2

Author Profile Page NagyGa1, 2007. március 3. szombat, 15:42 (#)

Ja, le is égett a karom, két órát ültem a motoron mire megtaláltam... :)

3

Author Profile Page ervin, 2007. március 3. szombat, 16:29 (#)

az ilyen leégett-a-karom jellegű beachkommentekkel így március eleje táján népszerű leszel itt a Kispadon. :)

4

Author Profile Page NagyGa1, 2007. március 3. szombat, 17:03 (#)

Mostanában otthon is mediterrán az időjárás! :)

5

Alonzo, 2007. március 3. szombat, 17:09 (#)

Remek cikk, várom a folytatást...

6

Author Profile Page stsmork, 2007. március 4. vasárnap, 21:15 (#)

Szingapúr eleste óriási blamázs volt az egész brit hadseregnek és személy szerint Percival tábornoknak is. (A tenger felől várták a támadást, és így teljesen váratlanul érték őket a dzsungelből előzizzenő japánok.) A tábornok egyébként az első világháború után Írországban működött, és egyebek mellett azzal szerzett hírnevet magának, hogy az ő parancsára égették fel az IRA-alapító Michael Collins házát. (Colinst magát a saját egykori bajtársai lőtték fejbe egy évvel később, az angol-ír szerződés után, de az ír történelem eme bájos részletétől most tekintsünk el.) Az északír republikánusok szeretik minden adandó alkalommal a britek orra alá dörgölni, hogy by the way, az a brit tábornok, aki felégette a legendás Michael Collins házát, később milyen csúnyát betlizett Szingapúrban, beeee!!!

7

Ali, 2007. március 5. hétfő, 12:31 (#)

Kíváncsian várom, hogy a következő rész(ek?)ben valóban igazi gibsoni világként mutatkozik-e be Szingapúr a maga sajátos jogrendszerével, üzleti életével? Benne lesz a nagy bankbukta is (szintén brit szálakkal)?

8

Author Profile Page NagyGa1, 2007. március 5. hétfő, 13:12 (#)

Lesz fű, fa, virág, mi szem-szájnak ingere.

Illetve fű... Na az nem lesz. ;)

9

ili, 2007. március 5. hétfő, 13:31 (#)

csak benéztem kicsit...:)

10

eMM, 2007. március 6. kedd, 05:50 (#)

stsmork!
A történelmi helyzet egy picit bonyolultabb.
A háború előtt nem gondolták volna a britek hogy a félsziget felöl is kaphatnak támadást ezért aztán a bazi nagy ágyúkat fixen a víz felé kilövéssel építették be valamint minimális erődítés volt a félsziget felé.
Aztán amikor a japik átgázoltak Malajzián arról már tudtak a britek meg is próbáltak ellenálni, tehát ez így már nem volt meglepetés csak épp nem volt mit tenni.
Aztán a japik elkezdték lőni Szingapúrt J#### tábornok Malajzia Tigrise ultimátumot küldött a briteknek hogy jajj lesz a városnak ha nem adja meg magát.Így Percival 2X nagyobb hadserege letette a japik előtt a fegyvert de a városnak így is jajj lett.Az elfogott britek meg mehettek vasutat építeni és meghalni a dzsungelbe.( lásdA híres Híd a Kwai Folyón c. film).Szóval akár még ellen is álhattak volna, sokat nem változtak volna a dolgok, max.nem vesztenek.
Churchill a történteket Tobruk(Észak Afrika) eleste melett a másik legnagyobb katasztrófának mínősítette ami a háború alatt a briteket érte.(Tobruknál legalább ellenáltak a németeknek bár ez később volt 1-1.5 évvel)
A történethez tartozik még a vadiúj Prince of Wales "szupercsatahajó" és a régebbi Repulse csatacirkáló elvesztése szintén ekkor a Szingapúr előtti vizeken történt.Mindketten részt vettek a szintén vadiúj Bismarck német "mégszuperebb csatahajó" elsüllyesztésében az Atlanti Óceánon 1941 májusában aztán átmentek rendet csinálni.Viszont rep.anyahajó nem jutott a kötelékbe de nem is tartották fontosnak.Így amikor Szingapúrból kifutottak a hajók a szárazföldi telepítésű nagy hatótávú japán Betty közepes bombázók mindkettőt elintézték.A briteknek ez is óriási megrökönyödés volt hogy a "bambuszból készült" Japi gépek erre is képesek pedig ez pár nappal Pearl Harbour után volt, szóval azért sejthettek volna már valamit.
No ennyit a történelemóráról.
Ja a fenti cikk nagyon jó én is várom a folytatást.

11

Author Profile Page NagyGa1, 2007. március 6. kedd, 06:07 (#)

"Aztán a japik elkezdték lőni Szingapúrt J#### tábornok Malajzia Tigrise ultimátumot küldött a briteknek hogy jajj lesz a városnak ha nem adja meg magát.Így Percival 2X nagyobb hadserege letette a japik előtt a fegyvert"

Ez nem egészen igaz így.
De nem részletezném. ;)

J#### az Yamashita gondolom.

12

Author Profile Page stsmork, 2007. március 6. kedd, 07:52 (#)

eMM, köszi a történelmi kiegészítést, én csak a dolgok ír vonatkozását ismerem :-)


Hozzászólsz?

Igen

Hozzászólást csak névvel együtt fogadunk el. Ha linket írsz be, akkor előtte és utána hagyj egy szóközt, főleg akkor, ha zárójelbe teszed.


Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2010 ervin, eszpee, stsmork