Kispad

Kispad: közös blog
4230 cikk, 53915 hozzászólás
Szerzők | Tudnivalók | Feedek


Yamashita

NagyGa1 cikke a Blog rovatból, 2007. március 7. szerda, 02:24 | 58 hozzászólás

Későbbre terveztem ezt az írást, de stsmork és eMM kommentje időszerűvé teszi.

Churchillt idézve Szingapúr eleste "a Brit történelem legsúlyosabb összeomlása".

20070306_Pacific_War_-_Malaya_1941-42_-_Map_s.jpg85000 a szigetet védő szövetséges adta meg magát a szárazföldön két hónapos harcból érkező 36000 japánnak. Igaz, a védők az Európában dúló háború miatt nem voltak túl fölszereltek: a légierő kívánt 300-500 gépes számát nem sikerült elérni, és nem rendelkeztek egyetlen darab tankkal sem - a japánoknak meg volt 200.

A japán huszonötödik hadsereget Tomoyuki Yamashita irányította. Érdekes figura. Nem volt tagja a szamuráj kasztnak, ennek ellenére rátermettsége okán szépen emelkedett a katonai ranglétrán.

A háború előtt nem éppen a Hideki Tojo hadügyminiszter fémjelezte vezetés kedvence: Yamashita úgy vélte, Japánnak mielőbb be kellene fejeznie a Mandzsúria lerohanásával (1931) kezdődött, Kínával viselt háborút, és békés viszonyra törekednie az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával. Az szöges ellentétben állt Tojo agresszív politikájával.

20070306_Yamashita.jpg1940-ben titokban Németországba küldték, fogadta Hitler és Mussolini. Hazatértekor amellett foglalt állást, hogy Japánnak nem szabad a hadsereg és a légierő modernizálása előtt háborút kezdenie, de nem hallgattak rá.

Percivalnak a malajziai japán partraszállást követően két hónapja volt készülni, amíg a támadók elfoglalták magukat a szárazföldön hagyott szövetséges erőkkel.

Parancsnoksága alatt állt 6000 nem harcoló mérnök és munkás, Ivan Simpson brigadéros főmérnöksége alatt. Mr Simpson többször kérte Percivalt, fontolja meg statikus védelmi művek építését akár a johori szárazföldi oldalon, akár Szingapúr északi partján. Percival ezt "a védművek rosszat tesznek a morálnak" szlogennel utasított vissza minden alkalommal.

Ezzel ki is dobta a hatezer munkás építési kapacitása nyújtotta előnyt (mintegy kétmillió munkaórát ;)), pedig a fix védművek jó szolgálatot tehettek volna a tankokkal szemben.

20070306_Coastal_defence_gun_at_Singapore.jpgEredetileg az erődöt csatahajók általi támadás kivédésére tervezték. Öt darab 15 inches ágyúja akár még jó szolgálatot is tehetett volna, ha nem csak hajók elleni páncéltörő lövedékek lettek volna raktáron.

Percival másik nagy hibája a szigeten szétszórtan elhelyezett haderő, ahelyett hogy a lehetséges partraszállási helyekre koncentrált volna. Ezek közül csak az északkeletire figyelt a délkelet-ázsiai szövetséges főparancsnok tanácsa ellenére is, meggyőződése szerint ott jöttek volna a japánok.

Hát nem. A japánok február 8-adikán északnyugaton támadtak, harcra kényszerítve az ott védekező nem túl erős huszonkettedik ausztrál dandárt. Percival visszautasította felmentő erők küldését, még mindig hitt az északkeleti partraszállásban.

Másnap északon volt még egy partfoglalási kísérlet, ami kudarcba fulladt. A huszonhetedik ausztrál dandár súlyos veszteségeket okozott a japánoknak, akik közül csak kevesen élték túl az aknavetőket és a parti géppuskákat. Az a néhány ugyan elérte a partot és egy mini hídfőállást is létesített, ez azonban nem játszott szerepet a későbbiekben.

20070306_google_sg_map.jpg
Ma 'live firing area' van a támadás helyén - biztos ami biztos.

Északnyugaton négy napos állóharc következett. Japán oldalon gondok voltak az ellátmánnyal. Nem lehetett egyszerű az anyaországból ellenséges vizeken és a szárazföldön szállítani a harcolóknak.

Február 11-edikére a huszonkettedik dandár néhány száz fősre fogyatkozott. Ekkor Yamashita - látván a veszélyesen fogyatkozó ellátmány - blöffölt egyet: üzent Percivalnak, "hagyjon fel a haszontalan és szánalmas ellenállással" és adja meg magát.

A britek ugyan nem voltak tisztával a japánok gondjaival, de Percival elsőre elutasította az ajánlatot még tisztjei véleményének ellenében is.

Ha ismerték volna a helyzetet, talán több energiát fordítanak a raktáraik védelmére. Bukit Timah február 13-adikai eleste sorsdöntő. A támadók munícióhoz jutottak illetve ellenőrzésük alá vonták a víztározót, ami a vízkészlet legfőbb részét jelenti.

20070306_Singaporesurrender.jpgInnentől kezdve nem volt megállás február 15-ig, amikor Percival megalázó körülmények között feladta a harcot: japán "kérésre" kénytelen önmaga egy fehér zászlóval a régi Ford gyárhoz gyalogolni, majd ott aláírni a megadási nyilatkozatot. (A képen a japán tiszt mellett övben sétáló angol.)

Ez volt az eddigi legnagyobb brit vezetésű erő aminek meg kellett adnia magát.

Percival egy ideig a helyi börtön vendégszeretetét élvezte (ironikus módon leckéket adott fogolytársainak az 1940-es franciaországi csatáról), majd hadifogoly táborba került Mandzsúriába. Többet életében nem vezetett semmilyen valódi haderőt.

A siker ellenére nem ünnepelték felettesei Yamashitát sem. Őt szintén Mandzsúriába, a fontos csendes-óceáni hadszíntértől távolra küldték az első hadsereg élére. Tojo még mindig nem szívlelte, és kihasználta a Szingapúr elfoglalásakor a civileknek mondott beszédében elkövetett hibáját, amiben "a Japán Birodalom polgárainak" nevezte őket.

Következik: Yamashita 2 - A történelmet a győztesek írják

(Forrás és képek: Wikipedia 1, 2, 3, Térkép: USMA Dékáni Hivatal)

» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon

Eddigi hozzászólások (58)

1

FT, 2007. március 7. szerda, 09:15 (#)

Egy idős japán kollégám apja repülőmérnök volt, és ő is azt látta, hogy azzal a szintű légierővel nem szabad háborúba kezdeni, mert el fogják bukni. Persze őrá sem hallgattak.

2

Ali, 2007. március 7. szerda, 09:33 (#)

Hmm, épp a napokban néztem meg egy filmet a Mitsubishi Zero-k kezdeti légifölényének letöréséről, amit végül a Hellcatnak köszönhettek az amerikaiak. No meg van szerencsém valamennyit tudni arról is, a másik oldal ezt hogyan látja. :)

Akit a technikai rész érdekel:
http://en.wikipedia.org/wiki/Mitsubishi_Zero
http://en.wikipedia.org/wiki/F6F_Hellcat

3

katmandu, 2007. március 7. szerda, 09:49 (#)

Félig off, szőrszálhasogató kekeckedés, ha szabad:
A nem latin betűs nyelvű neveket tudtommal a magyarban fonetikusan írjuk, tehát Tomojuki Jamasita, és Hideki Tózsó, csak a rend kedvéért.

4

Author Profile Page NagyGa1, 2007. március 7. szerda, 09:56 (#)

Szabad, köszönjük.

5

Ali, 2007. március 7. szerda, 09:57 (#)

Igen, viszont akik sokat foglalkoznak a témával, sokkal többször találkoznak a Hepburn átírással és van néhány megfontolás, ami miatt azt érdemesebb használni. Engem nem zavar. Meg hülyén néz ki az, hogy "Micubisi". Szerintem. :)

6

Ali, 2007. március 7. szerda, 10:00 (#)

Kompromisszumos címjavaslat (ha átmegy a kódja): 山下

7

FT, 2007. március 7. szerda, 10:28 (#)

#5: Szokatlan, viszont a Hepburn-átírás magyar alkalmazásából viszont olyan súlyos tévhitek keletkeznek, mint Tokió (helyesen: Tó-kjó) meg Kiotó (helyesen: Kjó-to). (A kötőjelek a kiejtés ritmusát érzékeltetik.) Szerintem jobb az a minden nem-latinbetűs írásra vonatkozó általános szabály, hogy ha már át kell írni, írjuk át a mi kiejtésünk szerint (nem az angoloké szerint).
Persze lehet, hogy van, akinek jobban tetszik az, hogy "Mikhail Sergeyevich Gorbachev" :-)

8

Ali, 2007. március 7. szerda, 10:33 (#)

Михаил Сергеевич Горбачёв
:)
Egyébként meg Tokiót pont úgy határozza meg a szabály, hogy ez a "történelmileg így alakult" megfontolás alapján kell(ene) eben a formában írni. (Amúgy pedig nem Tó-kjó, hanem Tó-kjo, rövid 'ó'-val.)

9

katmandu, 2007. március 7. szerda, 10:39 (#)

Off:
a Mitsubishi, Toyota és társait azért ne keverjük ide, mert azok nemzetközi védjegyek (mármint az ilyen alakú írásuk), és ezért ezeket a bejegyzett, ismert módon írjuk és nem fonetikusan.

Ellenben ha a Mitsubishi alapítója kerül szóba, akkor őt Jataró Ivaszakinak, a Toyota alapítóját pedig Kiicsiró Tojodának (így!) írjuk. A három gyémánt (vagy vízigesztenye :) ) pedig micu bisi.

A magyar átírás a Hepburnre épül, de egyes hangokat a magyar és nem az angol írásmód szerint írunk. A sima főnevekre is áll mindez, tehát nindzsa, suriken, hibacsi, szamuráj, szeppuku stb., bár van pár kivétel (pl. gésa, Tokió).

(forrás: saját kútfő :) és wiki)

10

Author Profile Page ervin, 2007. március 7. szerda, 10:42 (#)

Alival értek egyet mindkét ponton, a szabály bizonyára szabály, de a micubisi szörnyű a szemnek, a Tokió meg mára pont annyira tévedés, mint Párizs vagy Koppenhága.

Éljen az elméleti szabályokra fittyet hányó élő nyelv! :)

11

Author Profile Page NagyGa1, 2007. március 7. szerda, 10:44 (#)

A fonetikus átírással több bajom van:

- tudni kell hozzá hogy hogyan kell kimondani magyarul, illetve az átírás szabályait
- egyirányú konverzió, egy Tó-kjó -ból soha nem fogom megtalálni a nem-magyar világban az adott várost. Ha már kialakul egy közös nyelv akkor legalább a neveknél használhatnánk
- semmivel sem visz közelebb egy Tó-kjó a város eredeti nevéhez, mint Tokyo
- a magyar egy ezer kivétellel megvert nyelv, amit tovább bonyolítunk mindenféle átírások bevezetésével.

12

Ali, 2007. március 7. szerda, 10:45 (#)

A magyar helyesírás mely pontja rendelkezik a bejegyzett védjegyekről? 8I

Csak arra szeretnék rámutatni, hogy nem feltétlenül érdemes olyan szabályhoz ragaszkodni, ami alól sokszor kivételt kell tennünk. A nagyon vájtfülűek meg még azt is számonkérhetik, hogy maga a Hepburn-átírás sem teljesen "hivatalos", a japán útlevelekben sem azt használják.

13

Author Profile Page eszpee, 2007. március 7. szerda, 10:47 (#)

Ha már így szétoffoltuk szegény vendégünk munkáját, akkor hozzáteszem, hogy én azt az átírást szeretem, amelyikre rákeresve a legtöbb plusz információt adja ki a google. :)

14

Ali, 2007. március 7. szerda, 10:58 (#)

6,230,000 for Yamashita
1,860 for Jamasita
20,800,000 for 山下

:D

15

Author Profile Page eszpee, 2007. március 7. szerda, 11:01 (#)

Affrancba. kieg.: számomra értelmezhető információt. :)

16

Ali, 2007. március 7. szerda, 11:08 (#)

Hú, ez mély filozófiai kérdést rejt, miszerint akkor most ki alkalmazkodjon kihez? :D De egyébként meg szerintem teljesen jól megindokoltuk a Hepburn-átírás praktikusságát és így a NagyGa1 döntését. Ami a helyesírási szabályzatot illeti, nos, én igyekszem annak ellenére a legtöbbször tartani magam hozzá, hogy tudom, a siker sosem lesz teljes és még csak nem is divatos ez a hozzáállás, de ugyanakkor hasznát veszem a közmondásos svéd katonai direktívának is, miszerint "ha a térkép és a táj nem egyezik, a táj szerint kell eljárni". :)

17

Boca, 2007. március 7. szerda, 11:12 (#)

Ne offoljatok. Az az arc a képen nem a Gergényi?

18

Author Profile Page ervin, 2007. március 7. szerda, 11:14 (#)

(14) - mekkora pont! :)

19

Author Profile Page NagyGa1, 2007. március 7. szerda, 11:17 (#)

Na, mivel úgy látom nem látjátok a téma mélységét, holnapra valami komolyabbat kell összehoznom...

20

Author Profile Page ervin, 2007. március 7. szerda, 11:26 (#)

írd meg a PS3 3-at, azon majd nem lesz kedvük röhögni.

21

Ali, 2007. március 7. szerda, 11:30 (#)

#19-re: NagyGa1, írd a "folyt.köv." okozta feszültség számlájára a rendetlenkedést! :) Ha befejeződik a téma, lesznek komolyabb hozzászólások. Vagy sem. Ez itt ilyen. De engem pl. érdekel a téma!

22

Author Profile Page NagyGa1, 2007. március 7. szerda, 11:36 (#)

Akkor a holnapi cikk közkívánatra "Vektorprogramozás PS3 PPE+SPE-n - Alapok" címmel fut.

23

Author Profile Page eszpee, 2007. március 7. szerda, 11:37 (#)

NagyGa1, javaslom, hogy kezdődjön a cím "Bevezetés a ..."-val. :)

24

katmandu, 2007. március 7. szerda, 11:40 (#)

Esetleg egy elméleti cikket, "Hogyan írjunk off-magnet postot a Kispadra" címmel? :)

25

Author Profile Page NagyGa1, 2007. március 7. szerda, 11:41 (#)

Jó, akkor az álapottértől kezdjük. :)

Tud TeX-et a felület?

26

katmandu, 2007. március 7. szerda, 11:41 (#)

(aka "Bevezetés a mennyiségi kommentvadászat gyakorlatába" :) )

27

Author Profile Page NagyGa1, 2007. március 7. szerda, 11:42 (#)

Most fejezzétek be mert kimoderálok mindenkit! :)

28

Author Profile Page NagyGa1, 2007. március 7. szerda, 11:45 (#)

Basszus, itt írom a jobbnál jobb dolgozatokat, erre mi kap 150 kommentet egy fél nap alatt?

Ervin ötsoros linkelt búvárcikke.

29

Author Profile Page NagyGa1, 2007. március 7. szerda, 11:45 (#)

Megyek is futni a fenébe.

(:))

30

Dr. Minorka, 2007. március 7. szerda, 12:18 (#)

re (2)
Az Hellcat valójában a Wildcat volt:
http://en.wikipedia.org/wiki/F4F_Wildcat
Ami ezzel együtt is jó gép volt.
Átírás:
Az lenne a normális, ha kínai, japán, stb. neveket a saját anyanyelvünk szabályai és hagyomány szerint írnánk át, kivételek persze mindig vannak, de ez nem magyar nyelv sajátossága. Van is egy akadémiai szabályzat erre, de nem tartják be. Eredetileg minden európai nyelvnek megvolt a maga átírása, de ezeket az 1970-es évek végétől (a maóizmus bukása) nem használják - szerintem politikai korrektségből kezdték elhagyni. Ha keresel akkor a magyar wikipédiában kellene megnézni, hogy mi a hivatalos átírata a névnek, és annak alapján keresni. Akartam írni,de aztán megnéztem a wikipédiát és eszembe jutott, hogy egy buzgómócsing már megdolgozta.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Vita:K%C3%ADna
- Lehet, hogy írni kéne az arab szavak átírásáról is?:) -
re (28)
Ervin búvárkodik?

31

gargoyle, 2007. március 7. szerda, 12:21 (#)

pozitivumkent jelzem hogy a fenti dolgozatot tobbszor atszamoltam meghatarozando hogy ropke par het alatt a brit foparancsnoknak hany tragikus tevedest kellett megvalositania a vereseghez .) (en 4et szamoltam ha jol ertem) vajon ha en a melohelyemen ennyit tevedek hanyadiknal rugnak ki? :)

32

Dr. Minorka, 2007. március 7. szerda, 12:38 (#)

Attól függ, hogy jártál-e egy osztályba az illetékes úrral Etonban.

33

Ali, 2007. március 7. szerda, 13:02 (#)

#30: A filmben határozottan és következetesen Hellcat-ként emlegették, külön kiemelve, hogy bár sok mindenben emlékeztet a Wildcat-re, önálló típusnak tekintendő. Mivel én nem vagyok katonai szakértő, elhiszem nekik. :)

A kínai szavaknál valóban elég gyenge a magyar átírás, pláne, hogy pl. a többi nyelvben egyébként nem túl gyakori 'ty' hanghoz hasonló kínai hangot nagyon furcsa nem 'ty'-nek, hanem 'cs'-nek átírni...

Az arab nevek átírásával kapcsolatban meg az Indexen is volt már agyalás:
http://index.hu/kultur/korrektor/abu/

34

Dr. Minorka, 2007. március 7. szerda, 13:05 (#)

Rossz volt a film. A Hellcat-ot 1943 állították hadrendbe.

35

Ali, 2007. március 7. szerda, 13:23 (#)

Akkor idézek:

"The F6F was originally to be given the Wright R-2600 Cyclone engine of 1,700 hp (1,268 kW), but based on combat experience of F4F Wildcat and Zero encounters, Grumman decided to further improve their new fighter to overcome the Mitsubishi Zero's dominance in the Pacific theater."
Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/F6F_Hellcat

36

FT, 2007. március 7. szerda, 13:31 (#)

#8: "(Amúgy pedig nem Tó-kjó, hanem Tó-kjo, rövid 'ó'-val.)"
Tisztelettel, tévedsz, mert hosszú. 東京. Az itteni "kjó" ugyanaz, mint a Kjó-to (京都) első fele, jelentése kb.: főváros. Hiragana-val きょう.
http://dict.regex.info/cgi-bin/j-e/jis/FG=r/nocolor/dosearch?sName=on&H=PW&L=J&T=kyouto&WC=none&LI=on

Hepburn-ügyben is hasonlóan meggyőzőnek látom az érveket, de hagyjuk.

37

Dr. Minorka, 2007. március 7. szerda, 13:33 (#)

"Khm, ne kergess az őrületbe!" Akartam írni:) De aztán elolvastam mégegyszer amit írtál: "Hmm, épp a napokban néztem meg egy filmet a Mitsubishi Zero-k kezdeti légifölényének letöréséről, amit végül a Hellcatnak köszönhettek az amerikaiak." Amit én eredetileg sajnos, úgy olvastam , hogy a Zerok kezdeti légifölényét a Hellcatnak köszönhették az amerikaiak (mert annyira rosszabb volt). Vagyis, sztornó amit félreértésből írtam!

38

Ali, 2007. március 7. szerda, 13:35 (#)

Stimmel, annyiszor láttam, hallottam a kiotóóó ejtésmódot, hogy most bezavart és ha már látok egy hosszú 'ó'-t, meg egy japán városnevet együtt, már vetődöm. Most árnyékra. :)

39

Ali, 2007. március 7. szerda, 13:36 (#)

#37-re: Akkor ez rendben van, mellékesen kiokosítottuk a többi olvasót a kor és a hadszíntér legjobb vadászgépeit illetően. ;)

40

Author Profile Page NagyGa1, 2007. március 7. szerda, 13:40 (#)

Respekt.

Esetleg Jamasitához valaki valamit?

41

Ali, 2007. március 7. szerda, 13:57 (#)

#40-re: Azon kívül, hogy pár év múlva nagyjából úgy fogok kinézni, mint ő, most semmi. Várom a folytatást! Előre is köszi!

42

Author Profile Page ervin, 2007. március 7. szerda, 14:01 (#)

(40), na most akkor kell a sok komment vagy nem kell? :)

43

FT, 2007. március 7. szerda, 14:12 (#)

Arról írsz majd, hogy hogy viselkedtek ott a japánok, és hogy hosszú távon milyen nyomot hagyott az ottlétük?

44

Author Profile Page NagyGa1, 2007. március 7. szerda, 14:32 (#)

Az előző posztban volt ilyen egy fél bekezdés erejéig.

Az ugye evidens hogy a japánokat Ázsiában senki sem szereti, és mindenki a világháborús rémtetteikre emlékszik, még a fiatalok is.

Sőt, pl kínában folyamatosan a fejükre olvassák, hogy soha sem mutattak megbánást a bűneik miatt, sohasem kértek bocsánatot.

Ez annyira nem igaz, hogy az elmúlt 50 évben különböző Japán miniszterelnökök több mint harmincszor kértek hivatalosan bocsánatot...

Szingapúrban mindenki a már említett Sook Ching mészárlásra emlékezik, persze a konkrétumok már rég feledésbe merültek, csak annyit tudnak hogy "mészárlás volt".

Szingapúrban egyébként messze nem volt olyan rossz a helyzet, mint ázsiá más részein...... Gondoljunk csak Nankingra, vagy 731.... De nem akarok előre szaladni.

45

Author Profile Page NagyGa1, 2007. március 7. szerda, 14:36 (#)

Amit a Wikipedia Sook Chingről ír:
"Postwar trial testimonies, though, strongly suggest a total between 25,000 and 50,000."

azt egészen egyszerűen nem hiszem el, mindenféle tény tudása nélkül.

46

FT, 2007. március 7. szerda, 15:28 (#)

Köszönöm a kiegészítéseket is.
Azt jól tippelem, hogy a szingapúriak pragmatikusabban állnak a dolgokhoz (így pl. történelemhez, valláshoz is), mint a környékbeli országok? Vagy ez azért témakörfüggő?

47

Author Profile Page NagyGa1, 2007. március 7. szerda, 15:51 (#)

A Szingapúriak tapasztalatom szerint nem állnak pragmatikusan semmihez, inkább agyatlanul.

De (a viccet félretéve), pontosan mire gondolsz?

48

FT, 2007. március 7. szerda, 16:13 (#)

Már az is informatív, amit válaszoltál...
Valami olyan ez a tippem, miszerint kevésbé "rugóznak" pl. történelmi ügyeken, vagy vallási különbségeken, inkább a jövővel foglalkoznak, a gyakorlatias boldogulással. Persze most már eléggé elbizonytalanodva gépelem be ezt a tippet :-)

49

Author Profile Page NagyGa1, 2007. március 7. szerda, 16:31 (#)

Konkrétan olyanok mint a legtöbb kínai, pénz a legfőbb érték és cél.

Majd lesz erről szó ha minden jól megy. :)

50

FT, 2007. március 7. szerda, 16:48 (#)

Remek, érdeklődve várom.

51

Author Profile Page NagyGa1, 2007. március 8. csütörtök, 05:02 (#)

Ez a forrás
http://users.erols.com/mwhite28/warstat1.htm#Sing1942

25 000-re teszi a Sook Ching áldozatait, de ezt a legalacsonyabb magas becslést kiválasztva teszi, tehát nehéz pontosan megmondani hogy mennyi is az annyi. A National Archives of Singapore szerint: 8,600 reported. "[T]here were many more.", ezt úgy nagyjából el is tudnám fogadni, érzésre.

52

edhellon, 2007. március 8. csütörtök, 13:07 (#)

OFF (bocs... )

25 NagyGa1: csak nem szinten ELTE? :) Mikortajt?

53

Author Profile Page NagyGa1, 2007. március 8. csütörtök, 16:29 (#)

Az elmúlt tíz évben folyamatosan. :)

54

kfgyk, 2007. március 8. csütörtök, 16:57 (#)

re #52: van ilyen, hogy http://people.inf.elte.hu/nagyga1/ tehat valoszinu :)

hogy ne csak offolasbol legyen meg a 150 komment, feldobnam ezt a Yamashita talalatot: http://www.trumanlibrary.org/whistlestop/study_collections/nuremberg/documents/index.php?documentdate=0000-00-00&documentid=18-5&studycollectionid=nuremberg&pagenumber=1
ami, bevallom, mar a cimevel kifogott rajtam, bele meg hiaba olvastam...
Mozaikdarabkaknak megvan a "háborús bűn/ös" a writ talan "elfogatóparancs" meg a "Fülöp szigetek" de, hogy hogy jön ide a habeas corpus...
Persze csak ha evvel nem a folytatast pedzzem.

55

a_petri, 2007. március 8. csütörtök, 17:35 (#)

#54: a szöveg valóban brutálisan legaléz :)

Amúgy arról van szó, hogy a tábornok ellen a háború után lefolytatott per igencsak sommás és jogi/eljárásrendi szempontból számos ponton kifogásolható volt; nyilván minden kicsit is terhelő(nek látszó) adatot összehordtak és Yamashita fejére zúdítottak, akár volt hozzá köze, akár nem.

Maga a dokumentum egy beadvány, amelyben a védőügyvédek azt szerették volna elérni, hogy az USA Legfelsőbb Bírósága végzésben utasítsa a perben eljáró haditörvényszéket az eljárásrend betartására (ez a "writ of habeas corpus"), ill. arra, hogy a törvényszék csak az illetékességi körébe eső ügyekben kutakodjon ("writ of prohibition").

56

Author Profile Page NagyGa1, 2007. március 9. péntek, 01:59 (#)

kfgyk: wow, nekem ilyenem van??? :)

Yamashita találathoz gratulálok, bele a közepébe.

57

eMM, 2007. március 9. péntek, 07:05 (#)

Azért persze Jamashitát háborús bűnösként kivégezték.
De ezzel nem volt egyedül jópár japán katonát ért ez a sors a hadifoglyokkal való kegyetlen bánásmód okán.
Bővebbet később most rohannom kell.

58

kfgyk, 2007. március 9. péntek, 14:32 (#)

huh, a_petri koszi, meg jo, hogy idejekoran feladtuk a sajat erobol forditast. a jogi szoveget is felvettem a "nem olvasni, kulfoldiul plane" fakkba ;)


Hozzászólsz?

Igen

Hozzászólást csak névvel együtt fogadunk el. Ha linket írsz be, akkor előtte és utána hagyj egy szóközt, főleg akkor, ha zárójelbe teszed.


Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2010 ervin, eszpee, stsmork