Böjti énblog 1.
ervin cikke a Blog rovatból, 2007. április 3. kedd, 19:07 | 26 hozzászólás
Az mindenféle böjt nélkül is előfordult már velem egyszer-kétszer, hogy valamilyen okból majd egy napig nem ettem semmit, úgyhogy az első napra nem vártam hatalmas izgalmakat.
Nem is történt semmi drámai, de azért ezt a mondatot már a belső oldalra helyezem el, hogy az eseménytelenség ellenére tartani tudjam a kattintásszámot.
A mai napon írott segédanyagokat is kaptam a böjthöz egy kedves barátomtól, aki egyúttal a kísérlet közvetlen inspirálója is, hiszen az ő próbálkozásának hallatán döntöttem el, hogy belevágok. Ő a megjelenésével is remekül illusztrálja, hogy a böjt nem fogyókúra, hiszen rajta a kezdéskor sem volt és most sincs súlyfölösleg. No meg a fogyi engem nem is érdekelne túlzottan. Eddig mindig a saját fejlesztésű módszerrel: délkelet-ázsiai hátizsákolással adtam le, ha valamit le kellett adni, és ezt a szokásomat igyekszem a jövőben is megtartani.
A barátom lelki okokból vágott bele a böjtbe, engem a kíváncsiság hajt. Ő nagyon örül, hogy végigcsinálta, én még nem vagyok annyira biztos benne. Egyelőre semmi különös nem történt. Még őszintén tudok nevetni az előző epizódhoz beszúrt kommentjeiteken, bár lehet, hogy néhány nap múlva egészen más érzés lesz visszaolvasni őket.
A mai étrend egyáltalán nem hasonlított egy esküvői banketthez, és ez még jó darabig így marad. Kevés savanyúkáposzta-lével köszöntöttem a napot, majd a későbbiekben mindenféle zöldségek leveit kevertük össze, ahogy azt az elején elterveztük. Ritkán egy kevés gyümölcs is került a mixbe. Gyomortöltőnek gyógyteákat alkalmazunk, amiknek nem annyira a gyógyhatása érdekel, mint inkább az, hogy elveszik-e az éhséget, ha jön. Egyelőre nem nagyon jön, azt viszont elveszik.
A böjt teljes salaktalanítást ír elő, és ennek érdekében - legalábbis egyes változataiban - sokkal drákóibb módszereket javasol a szervezet kiürítésére, mint amelyeket én követni vagyok hajlandó. Tegnap este ugyan brahiból kipróbáltam a keserűsót, de aztán nem kellett tőle egész éjszaka a toalett körül keringenem. Azt viszont már előre eldöntöttem, hogy az önkézzel végrehajtott beöntéstől - ami pedig ünnepelt aktusa lehetne a szigorú verziónak - el fogok tekinteni. Változatlanul úgy gondolom, hogy amikor nagyon kicsi koromban, már nem is tudom, mikor, megkaptam az utolsó adagot a szüleimtől, akkor volt annak az ideje, és nem most.
A délután folyamán egyszerre jöttünk rá Kingával, hogy nagyon lassúnak érezzük magunkat. Ólmos a kezünk-lábunk, mintha egyszerre fáradtak is lennénk meg nem is. A munka rendesen ment, meg úgy az élet általában is, bár egyszer már gondoltam rá, hogy a gyógyteás zacskókat esetleg célszerű lenne elmozgatni a csokoládék mellől és máshol tárolni, mert minden teafőzés előtt rábámulni a hatalmas táblákra a szekrényben, hát nem éppen motiváló tényező.
Valamikor ezekben az órákban véget ér az ismerős pálya. Ennél hosszabban szerintem soha nem koplaltam: direkt biztosan nem, de szerintem véletlenül vagy kényszerből sem. Holnap meglátjuk, hoz-e azonnali meglepetéseket az ismeretlenné váló terep.
Megosztások Facebookon
Hozzászólások
Eddigi hozzászólások (26)
, 2007. április 3. kedd, 19:42 (#)
ez a beontes dolog kicsit mar ilyeszto :o veratomlesztest nem ir elo szuzlanyokbol a rituale? :D
, 2007. április 3. kedd, 20:54 (#)
Esetleg egy laza gyomormosást javasolhatnék a beöntés helyett?
, 2007. április 3. kedd, 21:04 (#)
Bölcs előrelátásra vall a tábla csokikat bespájzolni böjt előtt.
, 2007. április 3. kedd, 21:11 (#)
Egy belgiumi vizit után ez nehezen elkerülhető körülmény.
, 2007. április 3. kedd, 23:38 (#)
káposztalé reggelire, brrrrr...
azért kíváncsian várom a fejleményeket.
, 2007. április 4. szerda, 01:36 (#)
Ervin is...
, 2007. április 4. szerda, 02:59 (#)
Tanúsíthatom, a cikk írója napokat képes egy fél banánnal a zsebében és több napi menetfelszereléssel a hátán gyalogolni úgy, hogy még csak nem is gondol arra, hogy esetleg ehetnénk is.
Az utat szegélyezhetik a legérdekesebb kajáldák vagy kifőzdék, neki eszébe sem jut leülni. Ha meg megkérdezed, tekintete atyaian merengővé változik, mint aki éppen elgondolkodik, vajh' mi lesz ebből a gyerekből, ha mindent megengednek neki.
, 2007. április 4. szerda, 07:51 (#)
Nekem hallgató koromban nem ment eseményszámba az egy-másfél-két napos "böjt", de úgy vagyok vele egy majdnem-gyomorfekély után és jóval kevesebb hajjal, hogy az keresgéli a határait, akinek nincs jobb dolga. :)
, 2007. április 4. szerda, 09:03 (#)
Egyszer sok évvel ezelőtt egy húsvét környékén talán kishúgom megkérdezte a nagymamánkat, hogy ő szokott-e böjtölni. Nagymamám - református lévén - azt mondta, a református böjt az olyan, hogy akkor böjtölünk, amikor nincs mit enni.
Na, én azóta is ehhez tartom magam!
, 2007. április 4. szerda, 10:49 (#)
Én a Bryson-féle böjtölés híve vagyok: az alkalmankénti, drasztikus megoldás helyett napi adagokra osztom. A napi adag felkeléstől úgy 11-ig tart, majd délután jön a második rész, úgy estig.
Remekül műxik.
, 2007. április 4. szerda, 10:59 (#)
Penálen, ha jól értettem a szerzőt, nem a fogyás a cél.
Ha az lenne, akkor szerintem a legegyszerűbb módszer kicsit kevesebbet enni, mongjuk 20-30%-al. Ugyan úgy lehet naponta 3x, csak sohasem kell túlenni magad, elég az éhség elmúltáig.
, 2007. április 4. szerda, 11:07 (#)
NagyGa,
tudom, hogy nem. Hidd el, a fent nevezett módszerrel nem is nagyon lehet :D
Mondjukj, én azt sosem értettem, hogy miért próbál ki vaélaki valamit kíváncsiságból, ha tudja/sejti, hogy az rossz lesz - de sok mindent nem értek én, ami attól még jó :DDD
, 2007. április 4. szerda, 12:07 (#)
Nos, a tegnapi 15 kili itt:
https://nagyga1.homelinux.org/sport/futas_2007/07040301.html
Ma lehet hogy lazábban veszem, este még bulizni kell menni a városba, szerda a "ladies night"!
, 2007. április 4. szerda, 13:31 (#)
Ez a "nem a fogyás miatt koplalok" dolog hirtelen eszembe juttatott egy régebbi könyvet, a "Dale Cooper naplója" címűt (ISBN 963 7885 57 9), ahol a főszereplő szintén kísérletezett saját magán (pl. meddig bírja ki wc-re menés nélkül :) ). Emiatt lehet, hogy kettős érzéssel olvasom a böjtblogot: egyrészt hitetlenkedve, azzal a szent meggyőződéssel, hogy Ervin korában az ember ezekből már azért csak kinőtt; másrészt kicsit aggódva, mert még ha meg is kattant kicsit, de azért kár lenne érte, eddig többnyire olyan jókat írt... ;P
, 2007. április 6. péntek, 07:54 (#)
(7) - ez meglepően jól írja le a közös utunk egy vonatkozását - mármint NagyGa1 szempontjából. Én persze egy kicsit másképp közelítettem meg a dolgot: ha olyan útitárssal áld meg a sors, akinek a metabolizmusa és a nyughatatlansága egyaránt a cickányéval vetekszik, akkor úgy tudod a legjobban lecsillapítani, ha egy kicsit nem adsz neki enni.
, 2007. április 6. péntek, 09:14 (#)
Re 7, 15: Azért saját tapasztalatom, és az a tény, hogy ervin épp önszántából nem eszik már negyedik napja, ráadásul komolyabb gondok nélkül, szóval mindezek azért szerintem segítenek a független olvasónak eldönteni, melyik nézőpont is áll közelebb az igazsághoz, mint olyanhoz. :)
, 2007. április 6. péntek, 09:22 (#)
(16) na tessék: még a végén egységfrontba tömörülnek a gyors lebontók! hát tehetek én arról, hogy csupa olyan emberrel utazom, aki állandóan enni akar? :)
, 2007. április 6. péntek, 09:26 (#)
(17): ismered az autópályán szembe haladó őrültes viccet biztos. "egy?! mindegyik!!!" :)
, 2007. április 6. péntek, 09:28 (#)
"Volt egy törzs, ahol rendkívül illetlen dolognak és erkölcsi gyengeségnek számított enni. Ez a törzs kihalt." :)
, 2007. április 6. péntek, 09:40 (#)
LOL, mióta nem eszik azóta a szócsavarás sem megy olyan nagyon! :)
, 2007. április 6. péntek, 09:42 (#)
(18) igen, erre a poénra próbáltam utalni - ezek szerint túl finoman.
, 2007. április 6. péntek, 09:46 (#)
(20), ez igaz - ma írok is róla. ha még menni fog :)
, 2007. április 6. péntek, 11:05 (#)
idozits be a publikacios automataba valami segitsegkero cikket hatha a 7. napon mar nem tudod majd megirni, hogy epp otthon fekszel tehetetlenul es a fikuszt bamulod finom nyalelvalasztassal kiserve. ha meglatjuk, tudjuk majd hogy surgosen kuldenunk kell valami 12 szemelyes talat a lancelotbol, ha jol leszel akkor meg aznap eltavolitod .)
, 2007. április 6. péntek, 17:49 (#)
Ha Ervin mégis éhenhalna, NagyGa1 ugrik be, hogy a kétharmados szabály fenntartható legyen, a Kispad tehát megmarad! ;P
, 2007. április 6. péntek, 17:56 (#)
Ejh, ne rugdosd már a haldokló oroszlánt!
(NagyGa1 nem ugrik be, el sem tudja képzelni, hogy hogy lehet ilyen intenzitással évekig blogolni, mint ahogy a kispadgazdák teszik.)
, 2007. április 6. péntek, 18:00 (#)
"Haldokló oroszlán"... :D
Menü
-
Listák
» Filmek
» Könyvek
» Éttermek - térképpel!
» Receptek
» Mobil videók -
Feedek
A Kispad-feednek most
olvasója van. Szeretnél közéjük tartozni? Ezen az oldalon mindent elmagyarázunk.
Impresszum
Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2010 ervin, eszpee, stsmork