Böjti énblog 6.

ervin cikke a Blog rovatból, 2007. április 8. vasárnap, 19:49 | 11 hozzászólás

Na, hát ennek így nem lesz jó vége. Egy újabb eseménytelen - mármint a böjt szempontjából eseménytelen - nap után a következő álláspontra jutottam: amennyiben további 24 órát követően, holnap este is ugyanez a véleményem, mint most, akkor elfogyasztom a rituális kenyérdarabkát a főtt (vagy inkább sült) almával, az eredeti kérdésem szempontjából bukásnak minősítem a kísérletet, és megkezdem a visszatérést a normális életbe.

A mai nap jó részét egyébként egy kirándulásnak szenteltük, amelyen kispados és egykori kispadrádiós szerkesztők vettek részt a párjukkal. Kivéve engem; én egyedül mentem, mert Kinga az előre beharangozott családi ünnepségen domborított, helyettem is. Jó nagyot sétáltunk, és közben a legtöbbször az élelmiszerekről meg étkezésekről beszélgettünk, pedig társaim mindent elkövettek, hogy ne okozzanak nekem szenvedést. De egyrészt nem okoztak, másrészt meg valahogy állandóan ott lógott ez a téma a levegőben, így önkéntelenül is előjött időről időre, egyszerűen nem tudtuk kikerülni.

Egy szabadtéri hússütésre megint erősen rászimatoltam, és a túra végén a kávé illata is meggyőző volt, ennek ellenére a szokásos reggeli kevés gyümölcslé megint teljesen elég volt a napra, még úgy is, hogy a déli zöldséglevekről ezúttal le is maradtam.

Mást most nem is nagyon tudok írni; szépen megnézzük, hogyan alakul a holnap, aztán vagy idő előtt berekesztjük az akciót (ezt látom most valószínűbbnek), vagy pedig a hetedik napon "ránk szakad minden", ahogy egy ugyanilyen böjtön már túlesett barátom mesélte a saját élményét, és akkor újult izgalommal kivárjuk a végét.

» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon

Hozzászólások

Eddigi hozzászólások (11)