Kispad

Kispad: közös blog
4230 cikk, 53959 hozzászólás
Szerzők | Tudnivalók | Feedek


Városok Szubjektíven - Hong Kong 1

NagyGa1 cikke a Blog rovatból, 2007. április 3. kedd, 03:13 | 16 hozzászólás

20070402_Flag_of_Hong_Kong.pngHongkong egyszázad magyarországnyi terület Kína és Guangdong provincia déli tengerpartjánál, a Dél-Kínai Tengerbe ömlő Gyöngy-folyó torkolatának keleti csücskében. A delta szemközti oldalán (40km) a volt portugál gyarmat, ma kaszinókkal teli hazárdjátékparadicsom, Makaó, a folyón felfelé 170km-re már a szárazföld belsejében Guangzhou.

20070402_Hong_Kong_Location.jpgAz éghajlat kicsit más, mint az egyenlítőnél. Nyáron nagyon meleg van ugyan (néha 36C 90% páratartalom mellett), viszont télen elég hűvös, a 10-13 fok könnyen meglepheti a rövidgatyában érkező rutintalan utazót. A Jangcétól délre elhelyezkedő területeken nem nagyon ismerik a fűtést - pedig akkor a lakásokban is pont annyi van, mint kívül. Shanghai kicsit neccesebb, ott még mínuszok is vannak, viszont fűtés az újabb, főleg fehérek lakta épületek kivételével ott sincs.

Hong Kong majdnem kétszer akkora, mint Szingapúr. Története sokkal régebben kezdődik, már 5000 évvel ezelőtt is éltek itt elődeink. Ez olyan régen volt, hogy szinte alig tudunk róla valamit: a Che-emberek a szárazföld parti sávjában főleg bronzkor előtti eszközöket használva halászattal foglalkoztak, egészen addig amíg az északon háborúzó hadurak képlékeny államai elől a Yuet-ek (vagy Viet, a mai Vietnámban sokan vannak) délre kezdtek menekülni. Ők már ismerték a bronzot, illetve földművelési módszereik is fejlettebbek voltak, aminek segítségével pár száz év alatt jórészt asszimilálták a Che-ket - akik el is tűntek a történelem színpadáról (de újkori ismereteink alapján valószinűleg a Mexikói-öböl felé is vehette néhány az irányt).

20070402_Qin_empire_210_BCE_s.jpgAz igazán szervezett irányítás Kr. e. 221-től kezdődött, amikor az északon győzedelmes Qin dinasztia* saját fennhatósága alá csatolta a területet, ami innentől kezdve a mai Kína helyén egymást váltó birodalmak részeként funkcionált.

A Szingapúrból már ismerős Brit Kelet India Társaság az 1700-as években alakított itt szállítmányozási központot, majd bőszen kereskedni kezdett. Az 1513-ban erre járó portugálok nem sok vizet zavartak, beérték a tizenkilencedik század végén hozzájuk került Makaóval.

A kereskedelem általában meghatározott szokások szerint zajlik, nagyjából egyforma értékűnek ítélt áruk cserélnek gazdát, valamit valamiért alapon. Egyik irányban megvolt az üzlet, Kínából rengeteg teát lehet az annak termesztésére nem túl kedvező éghajlatú brit szigetekre szállítani. Az ezért való fizetéssel azonban gondok voltak. A kínaiaknak juszt is a drága ezüst kellett volna, a könnyebben hozzáférhető órákra meg zenélő dobozokra viszonylag hamar ráuntak.

A helyzet megmentésére alkalmas eszköznek bizonyult az ópium Kínán belüli ezüstre cseréje, majd azzal fizetés a teáért, Hongkongon át Guangzhou-ig eljuttatva és onnan terítve.

A gyakorlat az 1700-as évek elején kezdődött, ekkor még Indiában a szabad piacon megvásárolt áruval. A helyzet az indiai Bengál 1757-es meghódítása után nagyot változott, a Társaság gyakorlatilag monopóliumként vásárolta fel az ópiumot, aminek importja az 1730-as szerény 15 tonnáról 1773-ra 75 tonnára futott fel.

20070402_Kowtow.jpgBeszédes egy rövid pillantást vetni a helyiek és a britek viszonyára. A nyugati kultúra letéteményesei állítólag nem nagyon jeleskedtek a kowtow-nak nevezett, a császár és hivatalnokai előtti leborulásban. Feltételezhetőleg degradálónak érezhették a mindenféle barbár népek előtti alázatot. Ugyanakkor a helyiek vezetői furcsa, civilizálatlan embereknek tartották a jövevényeket, akik kimondottan csak a tea, selyem, és egyéb ázsiai áruk kereskedelméért lehetnek itt.
Konfuciánus értelemben amúgy is elég aljanép volt a kereskedőké, amiért csak a saját magukat gazdagodásával törődtek, hát még a messziről jött hosszúorrúak, akik az alapvető illemet sem ismerik.

Nagy mennyiségű ópium behozatalának és a helyiek rászoktatásának vannak bizonyos negatív hatásai, amit a császár alattvalóival törődő uralkodó lévén nem nézhetett ölbe tett kézzel. 1799-ben megerősítette az egyébként már létező, viszont csempészettel megkerült tiltást. A briteket nem nagyon hatotta meg a dolog, napi teájuk érdekében a szabályozást figyelmen kívül hagyva a következő negyven évben folytatták a behozatalt. 1839-ben aztán a kínaiak bekeményítettek, elkezdték lefoglalni és megsemmisíteni a szállítmányokat.

Még ugyan abban az évben, látván a brit termékek barbár elpazarlását, Viktória Királynő a helyszínre küldte az expedíciós haderőt a birodalom "kereskedelemhez való ősi jogának visszaszerzése" érdekében. Érdekes lehetett az otthoni argumentáció: Anglia, Írország és Skócia törvényei egyértelműen tiltották ópium brit szigeteken belüli kereskedelmét, ennek ellenére a Qin birodalom hasonló törvényét a csempészeket védendően katonai erővel torolták meg.

Hongkongot bázisként használva a flotta blokád alá vette a Gyöngy-folyó torkolatát, véget vetve mindennemű áruforgalomnak Guangzhou felé, így próbálván nyomást gyakorolni a császárságra. Ettől a helyzet nem lett túl rózsás az angol kereskedők számára. Még akkor sem tudták árujukat a megrendelőhöz eljuttatni, ha történetesen éppen nem ópiumot csempésztek.

1839. november 3-adikán az egyik kereskedelmi vitorlás, a Royal Saxon a folyón felfelé, Guangzhou felé vette az irányt. A brit flotta figyelmeztető lövéseket adott le. Ezt látván a kínaiak a Royal Saxon segítségére siettek, a császár felé tett napi jelentésük szerint teljes sikerrel.

A valóságban esélyük sem volt az európaiak technikai fölénye ellen, jó néhány hajót veszítettek.

20070402_chinawar.jpg

Két évig tartott a roppantul egyoldalú brit győzelmeket hozó harc: magukat különösebben nem fárasztva először elfoglalták Guangzhou-t, majd egészen a Jangcéig, Shanghai-ig ellenőrzésük alá vontak mindent.

A háborút lezáró nankingi békeszerződés a következő fontosabb pontokat tartalmazta:

  • Hong Kong szigete** a brit birodalom tulajdonába került, szabad kereskedelmi joggal a nagyobb kínai városok felé
  • 21 millió uncia ezüst kártérítést
  • fix, alacsony kereskedelmi tarifákat a brit kereskedők számára
  • a császárság egész területén a brit alattvalók mentességét a kínai törvények alól (mint a nagykövetségeken szokás)

Ez volt az első az ázsiai népekre kényszerített u.n. egyenlőtlen egyezmények sorában. Hongkong szigete innentől jog szerint véglegesen a brit birodalom része.

Következik: Városok Szubjektíven - Hong Kong 2


* Sajnos nem tudok pinjinről korrektül magyarra átírni. A cikkben tudatosan kevertem a magyarul helyes és helytelen Hongkong / Hong Kong formát is.
** Hongkong szigete a fenti térképen a három legnagyobb zöld terület közül a legkisebb, legalsó

Forrás és képek: Wikipedia, 1, 2, 3, 4, Joseph O'Brien: 1

» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon

Eddigi hozzászólások (16)

1

Dr. Minorka, 2007. április 3. kedd, 03:40 (#)

Guangzhou=Kanton, Qin dinasztia=Csin-dinasztia, Qin-dinasztia (mandzsuk)= Csing-dinasztia, Shangai=Sanghaj

2

Author Profile Page ervin, 2007. április 3. kedd, 08:00 (#)

"Városok Szubjektíven - Hong Kong 1"

jesszus. mi lesz, ha objektíven kezdesz írni?

3

Author Profile Page NagyGa1, 2007. április 3. kedd, 08:03 (#)

Úgy érted unalmas, lapos?

Nekem is volt egy ilyen érzésem írás közben. :|

4

Author Profile Page NagyGa1, 2007. április 3. kedd, 08:04 (#)

A szubjektív rész egyébként a "rutintalan utazó". ;)

5

Author Profile Page ervin, 2007. április 3. kedd, 08:07 (#)

Jaja, közben megtaláltam a linket, elolvastam, az tényleg baromi jó, úgyhogy bocs! :)

6

Author Profile Page NagyGa1, 2007. április 3. kedd, 08:28 (#)

Igen, a fényképek tényleg elég jól elviszik. :)

7

Author Profile Page ervin, 2007. április 3. kedd, 08:32 (#)

nem rossz! egy éhezővel szemben persze könnyű sziporkázni.

8

Author Profile Page NagyGa1, 2007. április 3. kedd, 08:35 (#)

Riszpekt.

9

Author Profile Page NagyGa1, 2007. április 3. kedd, 08:38 (#)

(((Közben azért bekészítem a sonkát a hűtőbe a böjtiblog hétvégi olvasásához. :))))

10

Author Profile Page ervin, 2007. április 3. kedd, 09:06 (#)

De különben most nézem, abban a részben még a képek is elég jók, úgyhogy igazad van. :)

11

Author Profile Page NagyGa1, 2007. április 3. kedd, 09:10 (#)

LoL
El kellett gondolkodnom a mire felfogtam... :)

12

Ali, 2007. április 3. kedd, 10:28 (#)

Makaó is lesz? Kezdek rájönni, hogy imádom a városállamokról (függetlenül attól, hogy jogilag annak számítanak-e) szóló leírásokat! :)

13

Author Profile Page NagyGa1, 2007. április 3. kedd, 10:48 (#)

Talán... ;)

14

gargoyle, 2007. április 3. kedd, 12:22 (#)

Makaót azt ismerem. Gorcsev Ivan is azon nyert nobel dijat poetikusan ifju korban nem is beszelve arrol, hogy majdnem megszerezte ezen kozben a sved franklin egyesulet nagy aranyermet is amit az atomrombolas teren vegzett sikeres kutatasokert osztanak altalaban.

15

Ali, 2007. április 7. szombat, 16:18 (#)

Olyat lehet kérni, hogy egy kis jövőképet is felvázolsz a végén, tényleg teljesen szubjektív módon?

16

Author Profile Page NagyGa1, 2007. április 7. szombat, 16:51 (#)

Remélem igen. De meglátjuk, épp vívódom.


Hozzászólsz?

Igen

Hozzászólást csak névvel együtt fogadunk el. Ha linket írsz be, akkor előtte és utána hagyj egy szóközt, főleg akkor, ha zárójelbe teszed.


Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2010 ervin, eszpee, stsmork