Kispad

Kispad: közös blog
4230 cikk, 53889 hozzászólás
Szerzők | Tudnivalók | Feedek


Városok Szubjektíven - Hong Kong 3

NagyGa1 cikke a Blog rovatból, 2007. április 28. szombat, 16:44 | 26 hozzászólás

A huszadik század elejére három lépcsőben lett a briteké a mai város: Hongkong szigete, majd Kowloon félsziget elvileg örökre, a New Territories a szárazföldön pedig 99 éves bérletben 1898-tól.

Előzmény: Városok Szubjektíven - Hong Kong 2

Az első világháború nem nagyon érintette a gyarmatot, bár a lehetséges (Japán) támadástól való félelem miatt hatvanezer kínai menekült vissza az anyaországba. Ettől eltekintve azért szépen nőtt a népesség, 1925-ben már 725 ezren éltek itt.

Röviddel a világháború előtt, 1937 nyarán kitört a második kínai-japán háború, aminek az első évében a japánok nagy területeket vontak katonai ellenőrzésük alá. 1938-ra elérték és elfoglalták a közeli Guangzhou-t, ezzel gyakorlatilag körülzárva Hongkongot.

Az első világháború után ugyan a britek által készített katonai tanulmányok legtöbbje arra a következtetésre jutott, hogy lehetetlen megvédeni a várost egy esetleg a szárazföldről érkező japán támadás ellen, ennek ellenére a harmincas évek közepén erődítésbe kezdtek. Arra számítottak, hogy az addigra eléggé leépített erőd a parti oldalon kiépített védelmi vonallal illetve kis mennyiségű erősítéssel hosszú ideig feltarthatja a japánokat, a nyert idő pedig jól jön majd máshol. A kanadai kormány is küldött kétezer katonát, igaz az ő felszerelésük nagyrésze (pl a tankjaik) nem érkezett meg időben.

20070428_HKbattle_s.jpgA japánok nem vesztegették az időt, nyolc órával Pearl Harbor után és két hónappal a szingapúri csata előtt, 1941. december 8-adikán megérkeztek a szárazföld felől. Már az első nap elveszett a légierő négyötöde - a régi Kai Tak légikikötőben veszteglő ötgépes flottát bombázták le. (Régebbi hongkongi reklámokban lehet látni, ahogy 747-esek szállnak le a felhőkarcolók között az öbölben, na ez az a reptér. Ma már nem használják, kiköltöztették a városon kívülre.)

A szárazföldi védelmi vonal öt nap alatt gyorsan elesett. December 13-adikára Kowloont evakuálták, mindenki visszavonult a szigetre, ahol a 18-adikai japán partraszállást követően még egy hétig tartották magukat, majd 25-ödikén a kormányzó letette a fegyvert. Annak ellenére, hogy itt előzőleg már elve reménytelennek ítélték a harcot, Szingapúr egy hetével szemben három hétig tartott a csata - bár lehet, hogy egy Percival szintű tábornok sokat javított volna az arányon.

Természetesen megvoltak a szokásos japán mészárlások (pl brit katonai kórházban talált betegek és ápolók), illetve a hadifogságot és a Japánba szállítást, majd az ottani bányászmunkát sem élte túl a többség.

A világháború után a gyarmat továbbra is stabilan a britek kezén maradt (nem úgy, mint Szingapúr). A Wikipedia képei jól mutatják a fejlődést.

20070428_Causewaybay1955.jpg

Az 1950-es években a Mao vezette kínai kommunista párt Csang Kaj Sek nacionalistáival vívta polgárháborúját Kínában, ami elől menekültek tömegei jöttek a városba. Volt időszak, amikor havonta százezren is érkeztek a kommunista pártból nem kérve. Mi több, az eddig Shanghaiban a nagy piac reményében székelő cégek is ide tették át működésüket.

A kommunisták győzelmével korántsem volt egyértelmű, hogy megtartható a gyarmat, még a brit parlament is tárgyalta a kérdést. Felvetődött, hogy esetleg visszacserélhetnék valamiért, de végül inkább megtartották.

Hongkongban egy rövid zavargás formájában zajlott le a szárazföldön is dúló nacionalista – kommunista ellentét. 1956 november 10-edikén a nacionalisták szerveztek megemlékezést az 1911-es kínai Októberi Felkelésre, de a zászlóik közül néhányat a hatóságok elkoboztak. Válaszul a nacionalista tömeg elözönlötte a boltokkal és üzemekkel teli Kowloont, kifosztva a tudottan kommunista szimpatizánsok érdekeltségeit. A hatóságok nem avatkoztak közbe, remélték, hogy a fosztogatás magától alábbhagy idővel.

20070428_Hk1950srat.jpgMásnapra azonban egyre inkább elszabadultak az indulatok, már az öt kilóméterre lévő Tsuen Wan városrészben is gyújtogattak, vagy éppen hurcoltak a nacionalista központba vélt kommunistákat, majd vertek meg. Sok embert meg is öltek, többek között a svájci konzul feleségére is rágyújtották az autóját, aki bennégett.

A hatóságok végül elszánták magukat a zavargás megfékezésére, a páncélozott autókkal kiegészült rendőrség még tűzparancsot is kapott. Másnapra meg is szűnt a rendbontás, de a rendőrök kezétől 44-en haltak meg – a rendbontók áldozatairól sajnos ellentmondásosak a wikiadatok.

Az ötvenes években kezdődött a máig is tartó hongkongi "gazdasági csoda", az olcsó és könnyen kihasználható munkaerő a hatékony angol irányítással megtette hatását. Az évtized közepén már 2.2 millióan éltek itt, ezzel a világ egyik legsűrűbben lakott régiója lett a város.

Említést érdemel az 1953-as Shek Kip Mei tűzvész, amiben egy egész városrész égett le 55 ezer embert fedél nélkül hagyva, és amiből aztán az azóta is tartó lakótelep-program nőtt ki. Az akkor épített lakásokat 2006 októberében lebontották, de Michael Wolf fotós még végigfényképezett százat közülük.

20070428_1962hk.jpg

A hatvanas évek a gyáripar további fejlődését hozta, kialakítva a négy ázsiai tigrist: Hongkong, Szingapúr, Dél-Korea, Tajwan.

Hárommillióan laknak a városban, ennek körülbelül fele 25 év alatti, olcsó kétkezi munkás. A mégolcsóbb kinaiak beáramlása is folytatódott. A GDP még nem volt túl magas, az akkori Peru vagy Görögország közelében, de ez például fele Argentínáénak vagy harmada Venezueláénak. Azért mind a GDP, mind az életkörülmények szépen növekedtek.

A gyárakban eltöltött hosszú munkaórák új kihívást jelentettek a tradicionális kínai családmodellre, ahol a társadalom legkisebb egysége inkább a család, mint az individuum. A munkások nem sok időt töltöttek otthon, azt is fáradtan a munkanap után pár óra alatt próbálva regenerálódni. Ennek ellenére elég jól megmaradt a családi összetartás mind a mai napig, rányomva bélyegét a mostani hongkongi életformára is.

20070428_star-ferry.jpgA szárazföldi Kínából beszűrődő hatások megerősítették a kommunista erőket. Az 1966-os, a Hongkong szigetet Kowloonal összekötő Star Ferry nyolc perces hajójárat 25%-os díjemelése elleni tiltakozásból kinőtt pár napos zavargás még hagyján, bár itt is be kellett vetni a brit hadsereget.

Az 1967-es tíz hónapig tartó események azonban már egy másik kategória. Az év tavaszán a Kínában zajló Kulturális Forradalom okán az itten kommunista csoportok elérkezettnek láthatták az időt a britek hatalmának megdöntésére.

Márciustól még csak a szokásos bér- és árviták indukálta tüntetések zajlottak (miközben az északi határ túloldalán a Vörös Őrség szépen tisztogatott), azonban májusra elszabadultak az indulatok: a San Po Kong gyárnál kialakult erőszakba torkollott vitában letartóztatott munkások miatt másnap kis vörös könyvekkel hadonászó tömeg jelent meg az utcákon, "Vérért Vért" jelmondatot kiabálva. A rendőrség beavatkozott, 127 embert állított elő. Kijárási tilalmat rendeltek el és behívták az összes tartalékost.

A Kínai Népköztársaságban (KNK) a másnapi lapok méltatták a kommunisták tetteit, felhívva a brit kormányzat figyelmét, hogy tartózkodjon a további fasiszta atrocitásoktól. Pekingben ezrek tiltakoztak a brit nagykövetség előtt, a Hongkong belvárosában álló Bank of China épületének tetején pedig kommunista propagandát közvetítő hangszórók jelentek meg (a következő képen a legmagasabb épület). Innentől rendszeresek a rendbontások.

Július 8-adikán állítólag Kínából érkezett fegyveresek támadták meg az északkeleti határ melletti Sha Tau Kok rendőrőrsöt, a kialakult tűzharcban megölve öt rendőrt. A People's Daily, a pekingi népszabadság vezércikkben támogatta a hongkongi kommunistákat, amitől beindult a szóbeszéd: a KNK Hong Kong visszavételére készül. Ezen felbátorodva a kommunisták megpróbáltak általános sztrájkot szervezni, vagy a rendőrség kínai tagjait a hozzájuk csatlakozásról meggyőzni.

20070428_Hk1960.jpgMivel egyik céljukat sem érték el, egyre inkább erőszakhoz folyamodtak: bombákat kezdtek elhelyezni nyilvános helyeken. Meglepően jól felszereltek voltak. Az egyik rendőrségi razzia egy húszemeletes épületben egészen furcsa dolgokat talált: a kommunisták által oda telepített és üzemben tartott kórházat teljes gyógyszertárral és műtőkkel.

A konfliktusban folyamatosan nőtt a bombák és emiatt a sérültek száma, akik többnyire a közemberek soraiból kerültek ki. Természetesen voltak köztük öregek, nők és gyerekek is. A stratégia egyre inkább visszaütött a kommunistákra, támogatottságuk folyamatosan csökkent az év során. A brit hadsereg összesen 8000 bombát hatástalanított, amiből minden nyolcadik tényleg éles volt, a többi csak az ijesztgetést szolgálta.

Decemberre annyira nyilvánvaló lett a stratégia sikertelensége, hogy a kínai első titkár, Zhou Enlai a robbantások beszüntetésére utasította a szélsőbaloldali csoportokat, amivel a konfliktus véget is ért.

Az 1967-es felkelés innen szemlélve úgy tűnik, mintha a Kínai Kommunista Párt által támogatott próbálkozás lett volna a kolónia visszaszerzésére, de annyira rosszul sült el, hogy a végétől kezdve nem volt baloldali veszély Hongkongban.

Happyend: a rendőrség helytállásáért megkapta a "Royal" jelzőt, amit egészen 1997-ig, a város visszaadásáig viselt is.

Képek és forrás: Wikipedia, 1, 2, 3, 4, The 88s, Harry's Stuff

» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon

Eddigi hozzászólások (26)

1

Dr. Minorka, 2007. április 28. szombat, 17:14 (#)

"Az 1950-es években a Mao vezette kínai kommunista párt Csang Kaj Sek nacionalistáival vívta polgárháborúját Kínában"
Khm, 1949. október 1. a Kínai Népköztársaság kikiáltásának napja. Vagyis az 1940-s évek, még pontosabban a negyvenes évek második fele.

2

Dr. Minorka, 2007. április 28. szombat, 17:24 (#)

Valamint:
"a Vörös Őrség szépen tisztogatott" a Vörös Gárda tisztogatott
Zhou Enlai: Csu En-laj
"Hongkong belvárosában álló Bank of China épületének tetején pedig kommunista propagandát közvetítő hangszórók jelentek meg " Ennek az oka, hogy kínai (értsd a Népköztársaság) tulajdonban volt.

3

Author Profile Page NagyGa1, 2007. április 29. vasárnap, 05:48 (#)

Igen, tényleg, köszi. :)

4

Ali, 2007. április 30. hétfő, 10:21 (#)

Köszi, megint újat tanultam, eszerint itt is volt egy "libanoni" időszak. :( (Az átírásokkal kapcsolatban meg úgy látszik, hiába minden, lezárt viták is bármikor felmelegíthetők. Szerintem innentől add csak meg nyugodtan kínai jelekkel, abba nem fognak belekötni. :) )

5

Dr. Minorka, 2007. április 30. hétfő, 11:20 (#)

AZ átírással kapcsolatban nincsenek lezárt viták.

6

Ali, 2007. április 30. hétfő, 13:28 (#)

Természetesen használhatod azt, amelyik neked tetszik, ha tudatában vagy annak, mennyire pontos, vagy pontatlan. Viszont nem kellene letorkollnod azt, aki helyi tapasztalatok alapján más rendszert használ. A magyar nyelvi szokások közül nekem kimondottan tetszik, hogy igyekszünk az eredeti név kiejtésére, még akkor is, ha nem sok reményünk van rá. :) (Természetesen az ismert "történelmi" kivételekkel.) Vagy te 'v'-vel ejted a Volkswagen-t? :) A kínai névátírásunk elég sok mindent pl. 'cs'-nek jelez, ami nem igazán az. Más hangoknál nem ennyire súlyos, de szintén jelentkezik.

Nem állítom, hogy a Renmin Ribao jobb átírás, mint a Zsenmin Zsipao, de nem is rosszabb. Csakhogy, amint már előkerült, keresni jobb:

Zsenmin Zsipao: 445 találat
Renmin Ribao: 118 000 találat

A klasszikus magyar átírás erőltetése tehát az információhoz jutást akadályozza. Ami az én szememben ellentétes éppen a magyarok érdekével. Nem tudom, Te hogyan gondolod, de biztos van valami, ami még ennél is fontosabb szerinted. Ha már ilyen kitartóan javítgatod a vendégmunkást...

7

Dr. Minorka, 2007. április 30. hétfő, 15:58 (#)

Lehetne azon a keresésen finomítani még egy picit:
Results 1 - 10 of about 238 Hungarian pages for "Renmin Ribao"
Results 1 - 10 of about 424 Hungarian pages for "Zsenmin Zsipao".

"A klasszikus magyar átírás erőltetése tehát az információhoz jutást akadályozza" Aham! Egyetértek, sőt megerősítem:
Results 1 - 10 of about 1,270,000 Hungarian pages for tudás.
Results 1 - 10 of about 330,000,000 for knowledge.
Amikor kínai szakos voltam, és egy kínai nevet nem tudtam azonosítani egy német, orosz, vagy angol nyelvű szövegben, akkor felcsaptam a megfelelő segédletet és máris tudtam miről van szó. (Ettől függetlenül számunkra természetesen kötelező volt tudni a hivatalos átírást). Azóta a vonatkozó segédletek száma és a hozzáférés "könnyűsége" jelentős pozitív változáson ment át (Internet). Az ismeretszerzésben maximum a restség akadályozhat valakit.
Ui.: Egyébként konkrétan a Zsenmin Zsipao-t a kínai rádió nemzetközi adásának webhelyén is Zsenmin Zsipaonak írják. (Bár az ő átírási gyakorlatuk is ingadozik).

8

Ali, 2007. április 30. hétfő, 18:19 (#)

Minden tiszteletem ellenére most le kell, hogy hülyézzelek. Nevekről volt szó, azok hangalakjából a különböző népek különféle kódolásokkal hoznak létre írott alakot, ezek közt él az átírás. A "tudás" és a "knowledge" összevetése más kategória, nem átírás. Ezt vagy belátod, vagy nem vagy vitaképes. A másik húzásod enyhébb, de nem korlátoztam a keresést nyelvre, domainra. Ha ezt tettem volna, akkor csak az látszana (ahogy nálad látszik is), hogy kies posványunkban is elég jól bent van az "idegen" átírási rendszer, nem olyan nagy ez a medence ahhoz, hogy át ne fröcsköljenek a nagyobbakból. :) De jó, hogy utánanéztél, ebbe nem szívesen mentem volna bele magamtól, így is van elég a rovásomon. :)

9

Author Profile Page eszpee, 2007. április 30. hétfő, 18:21 (#)

Ali, Dr. Minorka, kérlek ezt itt most fejezzétek be. Köszönöm a vendégmunkásunk és a többi olvasó nevében is.

10

Ali, 2007. április 30. hétfő, 18:24 (#)

[ offtopic, törölve. - eszpee ]

11

Ali, 2007. április 30. hétfő, 19:06 (#)

Bocs, mégegyszer. Még ha offtopic is elnézést kérni.

12

Dr. Minorka, 2007. április 30. hétfő, 19:27 (#)

Bocsánat, de nem értek egyet a vita generális leállításával. Ali megjegyzésével stilisztika probléma lehet csak, és nem tartalmi. Szerintem egy kínai témájú cikkhez fűzött megjegyzések között van helyük a kínai átírás problémáinak.

13

Ali, 2007. április 30. hétfő, 19:54 (#)

Eszpee,
látod, az érintett vérforraló higgadsággal le tudta kezelni a tényleg mexikóiasan csípősre sikeredett hozzászólásomat. :) Mindazonátal úgy emlékeztem, abban maradtunk a vita előző meneténél, hogy nem kifogásoljuk, ha NagyGa1 nem az akadémiai rendszert használja, emiatt bosszantott fel most az ismételt "javítgatás". (A múlt heti konferencián volt egy mindenbe beleszólogató, ám a lényeget meg sem érintő helyi diplomatemető öreg csont, az ő szereplését eszerint még nem hevertem ki.)

Belegondolva a "Csu En-laj" alak viszont a hazai rákereshetőség miatt fontos, tehát ha nem javítás, hanem kiegészítés, akkor korrekt. (Egy zárójelt megér egy cikkben.)

Átírás ügyben viszont az marad a véleményem, hogy nem kellene görcsösen ragaszkodni ahhoz, amit rajtunk kívül más nem használ és még csak nem is jó, illetve félrevezető olykor.

14

Dr. Minorka, 2007. április 30. hétfő, 19:57 (#)

Erre majd csak akkor válaszolok, ha Fényes Tekintetű Főnökség engedélyezi:)

15

Author Profile Page eszpee, 2007. április 30. hétfő, 20:52 (#)

Off: (csak ki ne moderálják :) ) engem nem a vita zavart az átírás kérdéseiről, hanem a megjelenő személyeskedés - Ali, az elnézést kérő hozzászólásodat is ezért töröltem ki.

Szóval felőlem nyugodtan, csak egymás burkolt vagy nyílt gyalázását rendezzétek máshol.

Köszi!

16

Dr. Minorka, 2007. április 30. hétfő, 23:06 (#)

Mivel más rajtunk kívül nem beszél magyarul, ezért csak mi használjuk. Akik megalkották a hivatalos kínai átírást fütyültek az egész világra, úgy alkották meg, hogy az a legjobban szolgálja a kínaiakat (ahogy azt a megalkotók vélelmezték). Az eredmény európai szemszögből kifejezetten szórakoztató: a magánhangzók a latin nyelvekben használtakhoz hasonlítanak, a mássalhangzók többsége az angolban használthoz. A kínai gyerekek kisiskoláskoruktól tanulják ezt. Mindenki másnak ez kínaiul van, és nyilván úgy ejti ki, ahogy jónak látja. Nekünk van egy átírásunk, ami nem tökéletes, de ennél még mindig ezerszer használhatóbb.
Egyébként teljesen mindegy, hogy valami átírás vagy szó, az érv lényege nem az eszközön volt.
NagyGa1 cikkét meg kiegészítettem oot, ahol szerintem annak volt értelme.
Lásd a kínai átírás szépségeiről:
http://en.wikipedia.org/wiki/Hanyu_Pinyin

17

Author Profile Page NagyGa1, 2007. május 1. kedd, 00:53 (#)

Sűrű napom volt, de most végre benéztem.

Nem éreztem javítgatásnak, nem baj, ha valaki referenciának megadja a magyar átírást.

A fájóbb pont az ötvenes évekre vonatkozó megjegyzés, csak azzal meg az a baj, hogy teljesen igaz, és én szúrtam el - ezért is ez a fájóbb pont. :)

Na megyek aludni, ha minden jól sikerül és előbb felkelek mint eszpee, akkor holnap még besűrítek két nagyobb posztot.

18

Ali, 2007. május 1. kedd, 09:11 (#)

16-ra: A poén, hogy a Hepburn átírásnak (japán nyelv) is ez a lényege, azaz a magánhangzók nagyjából az olasz/latin, míg a mássalhangzók az angol kiejtés szerintiek. De ezt inkább ne mondjuk el a kínaiaknak. :)

19

Ali, 2007. május 1. kedd, 09:28 (#)

Egyébként meg az, hogy "akik megalkották a hivatalos kínai átírást fütyültek az egész világra" megint olyasmi, amin nem tudom, miért kell fennakadni? Sokkal kisebb népeket sem érdekelt a világ. :) A miénk használhatóságával kapcsolatban meg nyilván nem értünk egyet, úgyhogy az "ezerszer" kifejezést megmosolyogtam. Különösen, hogy nem én hoztam a példát a hazai (magyar nyelvű oldalakon való) elterjedtség arányaira. :D Egyébként meg ha tényleg "fütyültek" volna a világra, akkor nem alkottak volna latin átírást. (Tényleg kísérleteztek másfajta rendszerekkel is. De attól még van latin betűs.)

Ami aggasztóbb, az az, amiről NagyGa1 írt, miszerint az angol nyelv Hong Kongban teret vesztett. Nesze neked globalizáció. :)

20

Dr. Minorka, 2007. május 1. kedd, 11:59 (#)

"Egyébként meg ha tényleg "fütyültek" volna a világra, akkor nem alkottak volna latin átírást. "
Ehhez képest a latin átírás megalkotásának igazi célja: "The primary purpose of pinyin in Chinese schools is to teach Standard Mandarin pronunciation. For those Chinese who speak Standard Mandarin at home, pinyin is used to help children associate characters with spoken words which they already know; however, for the many Chinese who do not use Standard Mandarin at home, pinyin is used to teach them the Standard Mandarin pronunciation of words when they learn them in elementary school." Tegyük hozzá magyarázatként, hogy Kína lakosságából mintegy 800 millió beszéli a mandarint (pekingi dialektus/nyelv), a többiek kb. 400 millió ember a saját nyelvjárását/nyelvét beszéli. "However, Chinese is also internally diverse. Regional variation is comparable to the Romance language family: many variants of spoken Chinese are mutually unintelligible." (Kedves tanárom hasonlata szerint a pekingi, kantoni és fucsieni nyelvjárások/nyelvek nagyjából olyan közel vannnak egymáshoz, mint a finn, a héber és a francia). Tehát a nyelvi/politikai centralizáció volt az oka, eredetileg ez egy nyelvészeti oktatási eszköz KÍNAIAK számára. (Remélem felhagytak azzal az ötlettel, hogy elhagyva az írásjegyeket teljesen áttérnek a latin írásra.)

"A miénk használhatóságával kapcsolatban meg nyilván nem értünk egyet..."
lásd:
"By letting Roman characters refer to specific Chinese sounds, pinyin produces a compact and accurate romanization, which is convenient for native Chinese speakers and scholars. However, it also means that a person who has not studied Chinese or the pinyin system is likely to severely mispronounce words."

21

Ali, 2007. május 1. kedd, 12:49 (#)

Az csúnya lenne, ha áttérnének, a sok egyező hangalakú, de eltérő jelentésű szó miatt. Volt egyáltalán valaki, aki komolyan gondolkodott az áttérésen és nem csak "vetített"? Az "egyszerűsítés" megítélése sem egyértelmű, mivel a kínai írás belső logikáját dúlta fel. ("A mai kínaiak el tudják olvasni, amit Mao írt, de nem tudják azt, amit Mao olvasott.") Az, hogy egy idegen nem jól ejti a latin betűs írásképet, megint nem egy váratlan dolog, ez minden latin betűvel író nyelvben esélyes, nincs miért fennakadni rajta. Még az olyan nyelveknél sem, amik azt állítják magukról, hogy kiejtésközeli, kiejtéskövető az írásuk. Ami meg a kínai nyelveket illeti, általában a spanyol és portugál távolságot szokták inkább emlegetni, szerintem még a finn és magyar elmegy, az ennél nagyobb távolság (mint amit említettél) már túlzás.

22

zhaoman, 2007. május 1. kedd, 14:28 (#)

Itt van május elseje... ezek szerint ezen bejegyzés volt nagyga1 búcsú posztja. Szép munka volt! Gratula!

23

Author Profile Page NagyGa1, 2007. május 1. kedd, 15:06 (#)

Nem, most írom, de még kettőt szeretnék, csak nem biztos, hogy sikerül. :)

24

Ali, 2007. május 1. kedd, 16:52 (#)

NagyGa1,
én is szeretném, ha sikerülne! (A következő vendégmunkást meg sajnálom, hogy ilyen magas lécet kell megugrania, mint amit felállítottál. :) )

25

Dr. Minorka, 2007. május 1. kedd, 17:05 (#)

Én ilyenkor mindig halkan javaslom, hogy a bevált robotnyikoknak kellene egy ex-vendégmunkás rovatot nyitni, ahova nem kötelező jelleggel írhatnának.

26

zhaoman, 2007. május 1. kedd, 19:43 (#)

"bevált robotnyik" ez jó! Egyébként támogatom az ötletet!


Hozzászólsz?

Igen

Hozzászólást csak névvel együtt fogadunk el. Ha linket írsz be, akkor előtte és utána hagyj egy szóközt, főleg akkor, ha zárójelbe teszed.


Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2010 ervin, eszpee, stsmork