mami, 2007. október 3. szerda, 13:56 (#)

Szerintem Venezuelára gondoltak, csak elírták.

Penálen, 2007. október 3. szerda, 18:17 (#)

Gyurcsány Ferenc mondjon le.

pblue, 2007. október 3. szerda, 23:08 (#)

Penalen lol

Penálen, 2007. október 3. szerda, 23:21 (#)

Amúgy azon gondolkodom, hogy ez most tulképp ciki, hogy egyáltalán rajta vagyunk egy ilyen listán (mert, gondolom, inkább csak azon országok közül szemezgettek, ahol a stabilitás kérdése egyáltalán felmerül), vagy nem ciki, mert legalább az élen vagyunk?

Pocakos, 2007. október 3. szerda, 23:59 (#)

Első ránézésre az a szovjet időkből származó vicc jutott az eszembe, amikor autóversenyt rendeznek a két nagyhatalom között és első lett a yankee, második a szovjet. A Pravdában ezt úgy jelent meg: " a szovjet versenyző megszerezte az előkelő második helyet, míg az amerikai az utolsó előtti helyen végzett. "

Ha megnézitek a cím alatt ott áll 100 = legstabilabb. Magyarország, mint legjobb, még a 80-at sem éri el!

Az eredeti szövegből aztán kiderül, hogy mindössze 24 "feltörekvő" (be szép szó, jelző!) országot hasonlítottak össze - pusztán gazdasági alapon és megfontolásból. Érdekes, a "volt szoc."-ok közül csak Lengyelország szerepel. Vajon a többi "volt szoc."-cal mi van?

Viszont nagyon megnyugtató, hogy az előrejelzések szerint békében fogunk élni: "....Hungary is considered the most likely to withstand trouble at home or *from abroad*...." - a többiekhez képest. ;-)))
Az EU-tagság, mint olyan, miért maradt ki? Úgy tűnik az egész a pakisztáni befektetésekre leselkedő (politikai) veszélyekre akarja felhívni a figyelmet.

Penálen, 2007. október 4. csütörtök, 11:59 (#)

"Érdekes, a "volt szoc."-ok közül csak Lengyelország szerepel."

Plusz, ha jól látom, még egy :D

Dr. Minorka, 2007. október 4. csütörtök, 12:40 (#)

Ezek a nemzetközi összehasonlító felmérések tökéletesen használhatatlanok. Rendesen nem tudod, hogy mit mérnek, miért annyi, amennyi; ha évente kihirdetik, akkor gyakran nem ugyanazt mérik, stb. Hogy kerül ide Dél-Korea egyáltalán???? Az éppen súlyos rendszerválságba csúszó Magyarország, amint "the most likely to withstand trouble at home or from abroad.". Nevetséges.

Pocakos, 2007. október 4. csütörtök, 13:06 (#)

"....Hogy kerül ide Dél-Korea egyáltalán???? ...." (Minorka dr.)

Az Economist cikke Pakisztánról szól, ott van jelenleg zűr (az al-Kaidától az atombombáig) - ezért a befektetőknek "nem ajánlott"! Ezért írja a lap, és állította fel a kritériumokat a feltörekvő országokra ("....PAKISTAN is rated as the least stable of 24 emerging markets....") és vizsgálta meg, hogy hol van/lesz a legkisebb veszély bel- és külföldről.("...the most likely to withstand trouble at home or *from abroad*....")

Tehát, *from abroad* a(z egyik) kulcs szó, és ha nem tévedek, akkor Dél-Korea egy atombombával (vagy annak előállítására alkalmas) rendelkező országgal, nevezetesen Észak-Koreával határos.

Dr. Minorka, 2007. október 4. csütörtök, 13:41 (#)

ervin:
Szakmányban olvasok ilyen anyagokat. Vegyünk egy példát:
The Economits Intelligence Unit: The 2007 e-readiness rankings
http://a330.g.akamai.net/7/330/25828/20070420205432/graphics.eiu.com/files/ad_pdfs/2007Ereadiness_Ranking_WP.pdf
Azt tudod, hogy az egyes országok teljesítményét (100%) úgy kapták meg, hogy mondjuk Connectivity and technology infrastructure ér 20%-t, a Consumer and business adoption 25%-t, stb. Azt már nem tudjuk, hogy miért! Miért éppen annyi százalékot ér. Azt sem tudjuk, hogy az X ország, amelyik mondjuk az infrastruktúrára most 6,3 pontot kapott, tavaly meg pl. 5,8 pontot, miért kapott akkor (meg most) annyit, amennyit kapott. Tegyük hozzá, hogy olyasmit számszerűsítenek, ami végtelenül szubjektív, és erősen attól is függ, hogy éppen kit választasz ki az adott országban. Ez speciel különösen így van az Eurasia Group jelentésére.
Stb.
Pocakos: Ezt én is tudtam, de egyrészt nekem az a problémás, hogy a világ egyik legfejlettebb gazdaságát emerging market alatt tárgyalják. Másrészt az ő problémáik (kontra É-Korea) végtelenül picik szemben a mi problémáinkkal.

Pocakos, 2007. október 4. csütörtök, 14:08 (#)

"..... az ő problémáik (kontra É-Korea) végtelenül picik szemben a mi problémáinkkal...." (Minorka dr.)
No comment. ( bővebben: csalódtam Benned! :-( )

Dr. Minorka, 2007. október 4. csütörtök, 15:05 (#)

Adva egy ország, amelyik a világ egyik legfejlettebb gazdaságával rendelkezik, erős és hatékony állammal, a világ egyik legerősebb hadseregével, meg van támogatva a világ leghatalmasabb országának hadseregével, szemben vele az egyik legszegényebb, széteső ország.
Adva vagyunk mi. Immár vagy 30 éve sodródunk, még kilátásunk sincs a kiútra, az ország elitje erkölcsileg, emberileg, szakmailag nullára iródott...

nyelv-ész, 2007. október 4. csütörtök, 15:20 (#)

Én azért nem kötnék fogadásokat Dél-koreára. Ha egyszer az északiak megindulnak...

Az oszlopok színösszeállítását tanulmányozva az is megnyugtató, hogy a government stabilitása még Törökországénál is jobb (biztos a frissen beszerzett vízágyúk hírére lett ilyen magas az érték).

Ezek után úgy vélem, Gyurcsány Ferencnek nincs oka álmatlanul forgolódnia, és teljesen értelmetlen a szélsőjobb, szélsőbal, szélsőközép, aljateteje, vagy egyéb veszély felemlegetése.

Dr. Minorka, 2007. október 4. csütörtök, 15:25 (#)

Szerintem inkább kockázati tényező, hogy mi történik a rezsim bukása után gazdaságilag, stb. (lásd NDK)

Penálen, 2007. október 4. csütörtök, 17:35 (#)

Doki,
ezek szerint te egy belpolitikai viszály és az "egy atombomba a (meglehetősen megbízhatatlan és militáns és ránk igencsak pikkelő) szomszédban" scenariók közül az utóbbit tartod kisebb gondnak.

Dr. Minorka, 2007. október 4. csütörtök, 18:18 (#)

1. Nem belpolitikai viszályt írtam, hanem egy ország zsákutcáját, mély és kilátástalan válságot. Most az egy másik kérdés, hogy igazam van-e, agy sem.
2. "egy atombomba": a helyzet az, hogy ez kábé csaknem szó szerint igaz. Egy műszakilag mérhetelenül elmaradott, éhező, szegény ország kontra három szuperfejlett ország. Jelzem a déliek már bent vannak Északon! Különleges ipari övezetekben ötvözik a déli tőkét és szaktudást az északi filléres bérekkel.
Kicsit a perspektívához:
http://en.wikipedia.org/wiki/North_Korea_and_weapons_of_mass_destruction

nyelv-ész, 2007. október 4. csütörtök, 19:52 (#)

#8: "Az éppen súlyos rendszerválságba csúszó Magyarország.."

Hát kérem. Először is a diagram befektetőknek szól, nem forradalmároknak. Mégpedig azt szólja, hogy hordjad ide a lóvét, mer' itten egy naonstabil jó kis ország van, meg itten szeretik a befektetőt, de nagyon. Főleg, ha pénzt is hoz.

Másodszor pedig az a bizonyos súlyos morális és erkölcsi válság keltette felhorgadás kompenzálva lesz festett vizet spriccelő alkalmatosságok és sorszámozatlan rendfenntartó erők által, aminek okán ismét csak nincs ok a befektetői aggodalomra.
Csak ne álljanak ki a teraszra, mikor tömegoszlatás van.

Úgyhogy legyünk hálásak az Economist szerkesztőségének, és adjunk hálát, hogy a diagram 80-100 közé eső tartományának közlésétől nagyvonalúan eltekintettek.

pblue, 2007. október 4. csütörtök, 23:19 (#)

szerintem is nevetseges, hogy del-korea bekerul egy ilyen felsorolasba, ebben teljesen egyetertek minorkaval. meghogy valoban azvan hogy a vilag egyik legfejlettebb gazdasaga, es valoban nagyon buta onmagaban a gondolat is, hogy eszak-korea valaha barmifele modon katonailag fenyegetne. es ebbol a szempontbol a magyarorszaggal valo osszehasonlitas valoban vicces, mert a magyar gazdasagban egyelore inkabbcsak nagyon gazos hosszutavu tendenciak latszanak kibontakozni. es az egesz magyar politikai elit evek ota a tuzzel jatszik, legalabbis a gazdasagpolitikat illetoen. eddig mazlistak voltak, de most epp a nyakunkon egy potencialis globalis penzugyi valsag.

viszont azzal nemertek egyet, hogy altalaban ezek a felmeresek hulyesegek lennenek. valoban kurvasok szubjektiv szempont jatszik bennuk szerepet, de az egesz mogott ott egy nev, ami a hitelt adja neki. es ezen felmeresek piacan igen komoly verseny van, es nagyon nagy a valasztek. ezek ilyen bizalmi dolgok asszem, vagy talan izles. ha te ugyerezted mint befekteto, hogy eddig bejottek az economist latszolag legbolkapott elemzesei, akkor most is elhiszed stb.

pblue, 2007. október 4. csütörtök, 23:21 (#)

nem economist hanem eurasia group termeszetesen :)

nyelv-ész, 2007. október 4. csütörtök, 23:29 (#)

pblue, ezzel az erővel a diagram mutathatná azt is, hogy hány éves a kapitány, mert az Economist hívei azt is áhítattal tanulmányoznák?

Nekem ez a diagramosdi nevetséges és infantilis játéknak tűnik. Vannak a félhülye olvasók, akik egy gazdasági lapban számokat, grafikonokat, trendvonalakat akarnak látni. Csináljunk egy egzaktnak tűnő diagramot az államok stabilitásáról (úgyis megfoghatatlan az egész), a skálázása 0-tól 100-ig legyen, hogy így komolyabbnak tűnjön, és máris kész a korrekt gazdaságpolitikai elemzés alapja.

Legközelebb a cserebogarak hallhatatlanságát fogjuk higanymilliméterben kifejezni, és akkor még komolyabbnak tűnünk majd.

Dr. Minorka, 2007. október 4. csütörtök, 23:52 (#)

Természetesen nem hülyeségek, viszont nem lehet tudni, hogy mit és hogyan számolnak ki. Rendes (tudományos) felmérésekben megszokás adni a módszertant, stb., hogy lehessen ellenőrizni az eredményeket.

pblue, 2007. október 5. péntek, 11:07 (#)

ez a legtobb amit talaltam:

"The flagship product is the monthly publication “Perspectives on Geopolitics,” which will feature Eurasia Group’s Global Political Risk Index (GPRI). The Index provides unique comparative and international political analysis to help global business decision-makers best understand the global economic environment.

Private Bank clients will benefit from Eurasia Group’s political risk analysis in the GPRI. The Index is the only risk assessment tool on Wall Street that features detailed analysis of political, social, security and economic developments tailored to meet the needs of emerging market investors. The GPRI rates 24 countries along four distinct categories of risk. The methodology used to generate the index consists of 20 distinct indicators – both quantitative and qualitative – that influence political, economic and social change and, in turn, political stability within each country.

“Traditional investment risk analysis is enhanced by precise and detailed assessment of political factors,” said David Rosenberg, Head of US Investment Solutions at Citi Private Bank. “Without this element, the risks and potential rewards of an investment might not be accurately forecast.”"

http://www.eurasiagroup.net/press/article.php?id=771

lehethogy tenyleg faszsag, amennyiben van ilyen objektiv kategoria, de ha befektetok erre alapozva joslatokat tesznek, es azok bejonnek, akkor nemtudtok arrol meggyozni hogy hulyeseg a reszukrol megbizni a havi GPRI jelentesekben.

pblue, 2007. október 5. péntek, 11:10 (#)

nyelv-esz,

"pblue, ezzel az erővel a diagram mutathatná azt is, hogy hány éves a kapitány, mert az Economist hívei azt is áhítattal tanulmányoznák?"

igen. pontosan ezt irtam.

nyelv-ész, 2007. október 5. péntek, 21:05 (#)

#22: nekem az ilyen stabilitási mutatókról mindig az iráni sah jut eszembe: Pahlavi a világ egyik legerősebb hadseregével, modernizált muzulmán államával, olajból származó gazdagságával a legstabilabb országok egyikének volt elkönyvelve.

Aztán egy nap úgy megbukott, mint biciklista a fekvőrendőrön.

Pocakos, 2007. október 6. szombat, 10:19 (#)

#25:"...az ilyen stabilitási mutatókról mindig az iráni sah jut eszembe: Pahlavi...."

A Sah 1979-ben menekült el, 1980-ban meghalt (60 éves volt)

A 80-as évektől használják a "feltörekvő országok" (emerging markets) nevet, mely a politikai gazdaságtanos Ian Bremmer szerint : "....an emerging market as "a country where politics matters at least as much as economics to the markets."[3]....."
http://en.wikipedia.org/wiki/Emerging_markets
(itt megtalálod az országok listáját is, és kiemelten Pakisztánt! - amiről a post szól)

Vissza a sah-hoz:
His policies led to strong economic growth during the 1960s and 1970s but at the same time, opposition to his autocratic pro-Western rule increased. His good relations with Israel and the United States and his active support for women's rights were moreover a reason for Islamic fundamentalist groups to attack his policies.
http://en.wikipedia.org/wiki/Mohammad_Reza_Pahlavi#Achievements

Ugyancsak itt olvashatsz a korrupcióról:
According to TIME he ran a corrupt government from first to last. Foreign companies frequently had to pay "commissions" to government officials or members of the royal family to get any kind of contract in Iran. One example: between 1973 and 1975 the Bell Helicopter division of Textron Inc., which was selling choppers to the Iranian air force, paid a $3 million commission to a company that turned out to be secretly owned in part by a brother-in-law of the Shah.

Szinte ezzel egy időben lépett szinre, (a sah ellen) az Ajatholla (1963-79).
http://en.wikipedia.org/wiki/Ayatollah_Khomeini

Az Economist havonta adja ki táblázatát, ahol 24 országot vizsgálnak 4 szempont szerint: kormány, társadalom, biztonság, gazdaság. Ezek az adatok "iránymutatók", (nem szentírás!) és (kis)befektetőknek szólnak. Aztán a befektető eldönti, hogy "vállalja a veszélyt" vagy sem.

A Moody, a Fitch meg a S&P besorolása is csak figyelmeztető jellegű, hiszen minél nagyobb a kockázat, annál nagyon a nyereség (pl. állam és vállalti kötvények esetén). Előfordult már, hogy jó besorolású (AAA) kötvényt ajánlottak, ami aztán rövid idő múltán "junk" lett. Különben ezektől a "rating"-ektől hangos időnként a magyar (politikai) média. Annak miért hisztek? Ha ezt az egész methodust "tudmánytalan"-nak tartjátok.

Ez nagyobb ellentmondás, mint a "Sah story". (megjegyzem, kedvenc példám: milyen lehetett Mo.-on 1917-ben ingatlanba, földbe vagy 1941-ben lakásépítésbe befektetni?)

nyelv-ész, 2007. október 6. szombat, 10:45 (#)

"ülönben ezektől a "rating"-ektől hangos időnként a magyar (politikai) média. Annak miért hisztek?"

Annak pláne nem hiszek.

Pocakos, 2007. október 6. szombat, 11:49 (#)

27: "...Annak pláne nem hiszek...."
Aha, tehát, amikor leminősitenek, akkor valójában dübörög a gazdaság..... - ha meg felminősítenek, akkor szarban vagyunk..... ;-))))
Én így voltam az átkosban a filmkritikákkal, csak azt néztem meg, ami az újság szerint szar volt, és a kritikus azt kérdezte: ilyet miért kell(ett) bemutatni. ;-)))) Szóval még mindig itt tartunk... (?)

nyelv-ész, 2007. október 6. szombat, 15:23 (#)

Itt tartunk, és ne mondd, hogy máshol nem így van, mert nem hiszem el :-))