Web 2.0 szimpózium

ervin cikke a Blog rovatból, 2008. március 4. kedd, 09:35 | 12 hozzászólás

A szervezők felkérésére az idén én nyitom meg a rendezvényt, nagyjából ezekben a percekben. A kattintás után elolvashatjátok, hogy miről beszélek - legalábbis abban az esetben, ha követem a cikk kedvéért leírt előzetest.

Hölgyeim és uraim!

Sperla Ervin vagyok, a kispad.hu szerkesztője. Tisztelettel üdvözlöm Önöket a Web 2.0 szimpóziumon.

A számítástechnikában nem árt, ha pontosságra törekszik az ember, ezért aztán némi töprengés előzte meg a köszöntő mondatom megfogalmazását. Ez ugye itt a Web 2.0 szimpózium, annak is a 3.0-ás verziója, ami azt jelenti, hogy a teljes név Web 2.0 3.0 lenne, ami kissé nehezen követhető. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az esemény weboldalának címében a szintaktika miatt web23 szerepel, ami egyfelől a szervezők hosszú távú terveire és rendíthetetlen optimizmusára is utalhat, másfelől viszont nem könnyíti meg a nevezéktan szerelmeseinek helyzetét. Ezért a konferencia gondolatával rokonszenvező egyes szoftvergyártók állítólag felvetették, hogy az egyszerűség és átláthatóság kedvéért nevezzük az eseményt Web 2008-nak, és 17 különböző kiadásban dobjuk piacra.

A fejfájás elkerülése végett mégis inkább maradok a sima Web 2-nél, bár azért nem teljesen öncélúan viccelődök az elnevezéssel: az a véleményem, hogy lassan el is hagyhatjuk azt a kettest a Web mögül. A Web 2 név, legalábbis szerintem, már akkor is túlzottan marketing-ízű volt, amikor kitalálták, mára pedig az úgynevezett webkettes elemek nagy része elterjedt, és csendben polgárjogot nyert, így hovatovább már nincs is egyes, amitől a kettessel meg kéne különböztetnünk magunkat.

Ezt az átalakulást tükrözi a szimpózium három éves története is, amelyet most néhány rendkívül érdekes grafikon segítségével szeretnék bemutatni Önöknek.

Az első ábrán a nem blog jellegű tartalom alakulását láthatják a konferencia három éve alatt:

Eleinte alig volt olyan programpont, amely mentes lett volna valamilyen blogos aspektustól, mostanra azonban gyakorlatilag megfordult a helyzet. A látszat ellenére azonban ez a trend nem a blog hanyatlását, hanem éppen ellenkezőleg, fényes győzelmét jelenti.. A blog éppen azért szűnt meg érdekesnek lenni, mert mindennapossá vált. A blog jött, látott, és a maga módján győzött is - ez így van jól, nyugodt lelkiismerettel továbbléphetünk.

A következő ábra a szimpózium belépődíjának alakulását mutatja:

Amennyire érzékelem, emiatt időről időre kritika éri a rendezvényt, mert ez a trend szemlátomást nincs összhangban "A weben minden/legyen ingyen" szövegű népdallal. Holott egyszerűen csak arról van szó, hogy a szimpózium egyre határozottabban az üzleti közönséget célozza. Az pedig, hogy egy értéket kínáló szolgáltatást pénz ellenében veszünk igénybe, talán nem is annyira radikális gondolat, főleg a ma itt ülő közönség számára.

Végezetül nézzük az utolsó ábránkat. Ezen a grafikonon az előadók és a kerekasztal-résztvevők vállalati pozícióinak hosszát ábrázoltam, leírt karakterben számolva:

Ugyanilyen ábrát látnánk akkor is - és ezért azt nem is készítettem el külön - ha ezen személyek pozícióit a vállalati hierarchián belül szeretnénk megragadni.

Egyszerűbben megfogalmazva: az idei szimpózium minden eddiginél inkább az igazgatóké és elnökhelyetteseké. Az üzlet egyre fontosabb szereplő ebben a szférában is. A web kevésbé összeszedett, spontánabb képviselői, akik az első szimpóziumon még nagy számban képviseltették magukat, fokozatosan átadják a helyüket.

Én a saját virtuális blogos sapkámban szintén úgy állok most Önök előtt, mint a közelmúlt egy darabkája. Ideje, hogy én is átadjam a helyemet, mégpedig Karafiáth Orsolyának, a rendezvény immáron hagyományos háziasszonyának, aki minden szempontból minőségi upgrade-et fog jelenteni az elmúlt öt perchez képest.

Hölgyeim és uraim, a rendezvényt megnyitom, érezzék jól magukat a Web 2.0 szimpóziumon. Eredményes konferenciát kívánok!

» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon

Hozzászólások

Eddigi hozzászólások (12)