Túl szép, hogy igaz legyen
eszpee cikke a Blog rovatból, 2009. november 25. szerda, 07:02 | 18 hozzászólás
Egy húszéves belga egyetemistát elüt az autó, teljesen lebénul, orvosai szerint nincs öntudatánál, kómában fekszik 23 éve. Az anya viszont soha nem adja fel a reményt, addig keres, míg talál egy professzort, aki bebizonyítja, hogy a beteg magánál van, végig látta és hallotta a körülötte történteket. Sőt, talál is egy kommunikációs módot, amivel végre az azóta 43 éves fiú újra üzenni tud a világnak: elmondhatja, mennyire frusztrált volt eleinte, később meditált és álmodozott, most pedig mintha újjászületett volna, még könyvet is akar írni az eseményekről.
Szép történet, bejárta a világsajtót, egy baj van vele: úgy tűnik, nem igaz.
James Randi már nem először jelenik meg a Kispadon, ezúttal is nála találtam választ arra a kérdésre, hogy egy mozgáskoordinációra képtelen ember hogy a fenébe tud egy érintőképernyőn gépelni. Röviden: leginkább sehogy.
Bővebben: erre az esetekre az "orvostudomány" egy segítőt használ, de a Wikipédia szócikkéből elsőre nekem nem állt össze, miféle gép ez a facilitator, ami segíti a beteget ebben az esetben. Randinál esett csak le, hogy nem gép, hanem ember, a "kommunikáló" páciens kezét mozgató "segítő" gépel. Innentől kezdve nagyon gyanús ez az egész, nézzétek meg ezt a videót: a pasi szegény csukott szemmel fekszik, nem is látja a képernyőt, míg a segítője gépelés közben folyamatosan nézi.
Nekem úgy tűnik, aljas megtévesztésről van itt inkább szó, a jól hangzó történet egyben az említett "visszaemlékezéseket" tartalmazó könyv príma sajtófelvezetője. Ami várhatóan jól is fog fogyni, nyilván remek történet, ennél csak az lenne remekebb, ha a kihasznált beteg egy napon tényleg elmesélhetné, hogyan élte meg, hogy valaki a nevében beszél a világgal, ő pedig tehetetlenül kell ezt végignézze.
Hozzászólások
Eddigi hozzászólások (18)
, 2009. november 25. szerda, 11:35 (#)
durva. elképesztő.
a 'bejárta a világsajtót' linkjeit átnézve nekem még az eutanázia ellen érveket gyűjtők sejlenek fel, mint ötletgazdák az átveréshez. még durvább, hogy ezeken a linkeken minden kétely nélkül tálalják az esetet.
, 2009. november 25. szerda, 11:39 (#)
Úgy látom itthon is csont nélkül bevette mindenki:
, 2009. november 25. szerda, 11:58 (#)
a hirado.hu-n legalább ennyi megjelent (bár utána, mintha mi sem történt volna, folytatják a szívszorítást):
"Egy tekintélyes amerikai bioetikus azonban kételkedését fejezte ki, hogy vajon tényleg Rom Houben kommunikál-e a környezetével. Arthur Caplan, a Pennsylvania Egyetem professzora szerint ezt nehéz eldönteni, mert nem lehet megállapítani, hogy valóban a beteg üzen-e valamit segítőjén keresztül, hiszen a segítő formálja meg az üzenetet."
, 2009. november 25. szerda, 12:15 (#)
Mondjuk ettől csak mégdurvább lesz szerintem az egész, hogy nem az van, hogy bután átvesznek egy sztorit, hanem ott van a kételkedés is, de azt az egy hajszálnyi evidens lépést nem teszik már hozzá, hogy de hát ha kimondtuk mi is, hogy gőzünk sincs róla, hogy a beteg kommunikál-e vagy nem, akkor mégis mi a francról beszélünk?!
A másik amit nem értek, hogy kb 5 perc alatt el lehetne ezt dönteni, valami olyan kérdést kell feltenni a betegnek, amire nyilvánvalóan tudja a választ, de a segítője nem. Valamit a gyerekkorából, egy családtag nevét, akármit. Miért nem csinálja meg senki? Bár gondolom azt válaszolná rá, hogy erre pont nem emlékszik.
, 2009. november 25. szerda, 14:39 (#)
eszpee, az egyik belinkelt cikkben benne van, hogy eljátszottak egy oyat, hogy kiküldték a segítõt a szobából, mutattak a fickónak egy tárgyat, és mikor visszajött a segítõ, leírta, hogy mi volt az.
, 2009. november 25. szerda, 15:26 (#)
bocs, melyikben?
, 2009. november 25. szerda, 15:41 (#)
Pl. itt: http://news.yahoo.com/s/ap/20091125/ap_on_re_eu/eu_belgium_coma_recovery
Bár a poszt címét idézve, túl szép, hogy igaz legyen...
, 2009. november 25. szerda, 16:08 (#)
#6, Csak áttételesen volt linkelve, a "bejárta a világsajtót" Google-link elsõ találata, az alábbi Associated Press cikk:
http://www.google.com/hostednews/ap/article/ALeqM5hgsMsAOMKbccOJb8x-r1pkC1PPCQD9C6FH080
, 2009. november 25. szerda, 16:18 (#)
Ja, de hát ezek mind attól a kezelő személyzettől jönnek, akik a beteg kezét is mozgatják, nyilván ezt fogják mondani. Értem én, hogy nem túl emberi dolog ilyenkor független laborban vizsgálgatni szegény faszit, de ha tényleg működik a dolog, akkor az hatalmas segítség a többi hasonló állapotúnak.
Én továbbra is szkeptikus vagyok.
, 2009. november 25. szerda, 17:02 (#)
ha működne ez a faszilitátorosdi, akkor semmiféle laborra meg igazoló tesztre nem lenne szükség, mert a faszilitátor lenne az első, aki magát igazolandó elmondaná, hogy így és így működik, pont. az, hogy ez nem történik meg, arra utal, hogy nem működik, hanem átverés.
röviden: mondja meg valaki, hogy milyen módszerrel interfészel egy facilitátor a beteg és a szöveg között, mert erről nem találni anyagot sehol - akkor lenne mit szétszedni :)
, 2009. november 25. szerda, 17:04 (#)
valami olyasmit írtak, hogy apró nyomásokat érez a kezén.
, 2009. november 25. szerda, 17:26 (#)
igen, pont ez az, ha apró nyomásokat érez, akkor nyilván a beteg fejti ki a nyomást, tehát tud jelet küldeni a külvilágba, és innen már csak egy lépés egy megfelelően érzékeny gép.
és ez általánosan érvényes ellenvetés: ha van mit érezni, vagy interfészelni, akkor azt egy gép is tudja bonyolítani. ha meg nincs, akkor azt ember sem tudja.
, 2009. november 25. szerda, 18:00 (#)
Hát... nem engem kell meggyőzni... ;)
, 2009. november 26. csütörtök, 15:36 (#)
A facilitator-os kommunikáció egy dolog, eléggé kamuszagú, de szerintem itt fontosabb az alapszitu - lehet-e valaki 23 évig az öntudatánál, úgy, hogy nem tudnak róla?
Ha igen - az elég durva.
Amit viszont ezzel kapcsolatban nem értek, hogy hogyan állíthatja bárki is - magát az áldozatot is beleértve - teljes bizonyossággal, hogy végig öntudatánál volt? Ha belegondolunk, mondjuk minden nap felébredt, valamilyen állapotban, hallott beszélgetéseket, érezte, hogy teszik-veszik-mosdatják stb., de hogy lehet ilyen állapotban bárkinek pontos idõérzéke? Hogyan méri az eltelt idõt? Honnan tudja, hogy 23 éve éber és nem mondjuk 3 éve vagy 3 hónapja?
, 2009. november 26. csütörtök, 17:51 (#)
A férfi a videó 8-9 másodpercénél konkrétan megmozdul. Ha erre képes, akkor a facilitátor szerepe másodlagos. Tény viszont, hogy a sztori hihetőbb lenne, ha elmondanák, mikor mozdult meg először a kóma(szerű állapot) után. Mégiscsak egy fontos pillanat lehetett.
, 2009. november 26. csütörtök, 18:26 (#)
Önkéntelen mozgás, kvázi rángatózás és tudatos, koordinált, irányított mozgás között azért van különbség.
, 2009. november 26. csütörtök, 18:28 (#)
#15: "A férfi a videó 8-9 másodpercénél konkrétan megmozdul. Ha erre képes, akkor a facilitátor szerepe másodlagos."
én nem másodlagosnak, hanem feleslegesenek nevezném; nálam a fenti második mondat ezért így hangzik: "ha erre képes, akkor facilitátor nélküli kommunikációja is lehetséges valamilyen gép segítségével". mivel a facilitátor mégis ott van, ezért nem tudok másra gondolni, mint hogy át akarnak verni.
mindehhez annak, hogy mikor és hogyan mozdult meg, ha tényleg megmozdult, sok köze nincs.
, 2009. november 27. péntek, 12:55 (#)
#16, #17
Bocsánat, én leragadtam ott, hogy az (volt) egyáltalán a kérdés, kómában van-e a férfi. Ha mozog, akkor nincs.
Menü
-
Listák
» Filmek
» Könyvek
» Éttermek - térképpel!
» Receptek
» Mobil videók -
Feedek
A Kispad-feednek most
olvasója van. Szeretnél közéjük tartozni? Ezen az oldalon mindent elmagyarázunk.
Impresszum
Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2008 ervin, eszpee, stsmork