Kispad

Kispad: közös blog
4230 cikk, 53842 hozzászólás
Szerzők | Tudnivalók | Feedek


Tojásügy

NagyGa1 cikke a Blog rovatból, 2011. november 11. péntek, 02:58 | 19 hozzászólás

"A piaci verseny árt a rákos betegeknek"

60 év kommunizmus után még mindig nem tanultuk meg, hogy nem a piaci verseny árt a rákos betegeknek, hanem a piaci folyamatokba való állami beleturkálás.

Mondok pár példát, szemléltetésül (ha valakinek esetleg nem lenne meg a közgazdaságtan 1x1):

a) Tojásra van szükségem ma a reggelihez, de éppen kifogyott a hűtőből. Falusi srác lévén adódik a megoldás, kimegyek a piacra. Most éppen 10 forint a tojás, viszont én spórolni szeretnék és ezért csak 2 forintot vagyok hajlandó fizetni érte.

Értelemszerűen tetemes tojáshiánnyal kell majd a reggelinél szembenéznem.

b) Teszem azt én vagyok a tanácselnök fia, és apu odahat, hogy akkor kis falunkban mostantól két forint a tojás a köz reá bízott hatalmánál fogva.

Innentől az egész faluban tojáshiány lesz, mert a mamókák a szomszéd faluba fogják vinni a tojást eladni, érthető okokból (10 >> 2)

c) Úppen úgy alakult, hogy én vagyok Sevcsenko fia, és az egész országban betiltjuk a 2 forintnál drágább tojást.

Gondolom senkit nem ér meglepetésként, hogy az egész ország kénytelen lesz leszokni a rántottáról, mert a piaci ár ötödéért szinte biztos, hogy nem éri majd meg termelni, illetve biztos hogy sokkal kevesebb termelőnek éri majd meg: eladják inkább a csirkét húsnak fiatalon, tojatási veszteség nélkül.

Vagy exportálják.

Persze azt is betilthatjuk, meg a határokat is lezárhatjuk, hogy benttartsuk magunkat.

(Elég jól alátámasztja a történet, hogy miért kellene az állam illetve a buta állami tisztségviselő paraziták által piszkálgatható dolgokat kordában tartani, és mondjuk a piaci folyamatokba való beleavatkozást totálisan kivenni a kezükből, mert ez MINDEN ESETBEN KÁROS illetve nekünk MINDEN ESETBEN ROSZABB LESZ tőle.)

(A cikk lektorálása közben eltelt időben valahogy most megoldották, de azért ez nem egészen az az igazán hosszú távú megoldás.)

» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon

Eddigi hozzászólások (19)

1

Author Profile Page eszpee, 2011. november 11. péntek, 08:51 (#)

Én nem igazán értem ezt a rák-sztorit, arra utalsz, hogy állami nyomásra lenne olcsó a rákgyógyszer, így nem éri meg gyártani. Ez simán elképzelhető, csak nem látom a linkelt cikkben.

Ez az egy mondat utal csak ilyesmire: "A kormányok – köztük a magyar is – takarékossági okokból olyan szabályzókat alkalmaz, amelyek nagyon leszorítják az árakat." - de az nem derül ki, hogy mik ezek a szabályzók. Te tudod? Azért is csodálkozom, mert a konkrét megoldás az pont az volt, hogy a piacról vettek gyógyszereket a korházak, piaci áron:

"A kórház ezért maga lépett és keresett egy olyan külföldi forgalmazót, ahonnan be tudott szerezni 5-FU-t. A globális hiány miatt azonban megemelkedtek az árak, az ampullákat 40-50 százalékkal drágábban kapták meg."

Egyébként nekem ez se tűnik rossz magyarázatnak a hiányra, de itt sehol nem látom az államot:

"A profitérdekek mellett valós kapacitásproblémák is állhatnak a háttérben: egy-egy gyártósor volumene korlátozott – 30-40 féle gyógyszer készülhet egyszerre nagy tételben. Ha egy gyártó újabb, nagyobb nyereséget hozó generikus készítményt vezet be, értelemszerűen háttérbe szorulhat a korábbi, olcsóbb gyógyszer gyártása."

Szóval ne érts félre, nem azzal vitatkozok, amit mondasz, az apropóval van bajom.

2

NagyGa1, 2011. november 11. péntek, 10:19 (#)

A cikk mögötti hazugság akaszt ki leginkább.

Ugyanis a hiány, mint olyan, szabad piacon nem igazán tud előfordulni. A _teljesen szabad_ piacnak két fontosabb tulajdonsága van ezügyben:
- olyan árat alakít ki ahol a lehető legtöbb szereplő igényét tudja kielégíteni
- erodálja a profitot. Lesz profit, de pont akkora hogy még éppen megérje gyártani.
(- optimalizálja az erőforrások felhasználását, stb)

Ha hiány van valamiből, az szinte mindig hatósági árak bevezetése miatt fordul elő.

Ezek alól kivétel még a monopólium intézménye, de az is csak valamilyen állami machináció útján tud kialakulni.

Esetünkben nincsen hiány (ez egy hazugság amit a hatóság mond a bizonyítványt magyarázandó), lehet venni rákgyógyszer piaci áron, csak nem hülye a gyógyszergyártó, hogy ez alatt nekünk adjon el.

Ráadásul olyan készítményekről beszélünk, amik már szabadalmi védettség alatt sem állnak, ergo minimális profitot jelent a piaci ár, szóval nekünk sanszosan veszteséggel kellene hogy szállítsanak.

(Nem tudok bejelentkezve kommentelni)

3

Author Profile Page eszpee, 2011. november 11. péntek, 20:27 (#)

Ez megint mind oké, de mondj már valami konkrétumot is, hatósági áras ez a rákgyógyszer, ami elfogyott?

4

NagyGa1, 2011. november 12. szombat, 03:56 (#)

Ott van benne a cikkben, hogy igen.

5

Author Profile Page eszpee, 2011. november 12. szombat, 13:37 (#)

bocs én tényleg nem találom, csak azt, hogy a megszokottnál drágábban vett egy kórház - ez nekem a hatósági ár ellen szól.

6

Zs, 2011. november 13. vasárnap, 19:07 (#)

Szegény gyógyszergyárak:) Csökken a 50%-os árrés?
Különben tudtátok, hogy nagyon sok gyógyszert kínában gyártanak?

7

gabesas, 2011. november 13. vasárnap, 21:07 (#)

@eszpee: http://blog.stro-b.com/post/10883508787/a-sikeres-kormanyzati-kommunikacio
Ez kb. leírja az árképzési mechanizmust.

8

Zs, 2011. november 13. vasárnap, 21:25 (#)

#7 ez érdekes: "de ha lehetne sem adnám nyugodt szívvel oda senkinek sem" a generikus gyógyszernél ugyanaz a hatóanyag mint az originálisnál. Semmi különbség nem lehet a hatékonyságnál, hisz törzskönyvezik, vizsgálják stb.

9

gabesas, 2011. november 13. vasárnap, 21:32 (#)

Igen, ez a része sántít. Bár nyilván lehetbenne valami igazság, hogy lehetnek olyan gyárak ahol kevésbé figyelnek egy idő után a tisztaságra, kevésbé képzett amunkaerő, stb. Azt mondjuk hogy ez a végterméket hogyan befolyásolja (milyen utólagos ellenőrzés van a legyártott termékben) nemtudom.

10

JiG, 2011. november 14. hétfő, 01:05 (#)

#7: a genereikus gyogyszernel a 'hatoanayag' valoban azonos, de csak az. A tablettas formanaknal a tabletta akar 99%-at a vivoanyag teszi ki, ami nagyban befolyasolja a felszivodast, veraramba kerulest, igy a hatekonysagot is. Tovabba csak a hatoanyag (molekula) azonos, a mennyiseg korantsem biztos. 'Torzskonyvezeskor' csak azt vizsgaljak, hogy ~20 fiatal felnott ferfinak beadva a gyogyszert hasonlo-e (80-120% vs eredeti) a farmakokinetikaja, a farmakodinamiat (azaz a hatekonysagot, mellekhatas profilt) senki sem vizsgalja...

Es termeszetesen senki se felejtse el: innovativ gyartok nelkul nem lenne (elore)haladas a betegsek gyogyitasaban, mig a generikus gyartok teszik szeles korben elerhetove (a tomegek szamara) a terapiat a szabadalom lejarta utan.

Az arak kulonbseget az magyarazza, hogy mostanaban nagysagrendileg 1-1.8 milliard dollar egy uj gyogyszer piacra juttatasa (ebben az osszegben mar benne van a ~1000 sikertelen probalkozas ara is), igy 'termeszetesen' az innovativ gyartoknak ezt a kezdeti beruhazast is bele kell kalkulalniuk az uzleti tervukbe. A generikus gyartoknal a kutatasi koltseg altalaban elenyeszo, igy 'csak' gyartasra, disztribuciora es marketingre kell kolteniuk, ezert lehetnek akar nagysagrendileg is olcsobbak.

Az (innovativ) onkologiai terapiak arazasa pedig kulon kasztot kepvisel: az amerikai egeszsegugyi rendszerbol kiindulva (egyeni!!!) egeszen magas arakkal is talalkozhatunk, hiszen csak a kereslet-kinalat hatarozza meg (es ott van fizetokepes kereslet a 'tulelesre'). Ez termeszetesen a generikus onkologiai termekekre mar nem igaz.

11

NagyGa1, 2011. november 14. hétfő, 03:07 (#)

Az amerikai rendszerben is pontosan azért magasak az árak, mert az állam beleturkál, és elválasztja azt aki fizet a terápiáért attól aki megkapja.

Mert ha nem én fizetek azért amit kapok, akkor nem fogom megnézni, hogy pl tényleg szükségem van-e arra a mondjuk háromszorosan redundáns vizsálatsorozatra amin az adott intézmény a profitját realizálja, állami / biztosítói pénzen.

Elég vicces pl hogy Kínában (nevezetesen én Guangzhouban hallottam ilyenről), ugyan az a gyógyszer 50-szeres áron megy a helyi amerikaiakat kezelő kórháznak, mert ugye nekik a biztosítójuk kifizeti akkor is ha amúgy a piaci ár a töredéke lenne, míg a készpénzes kórházban az 1/50-ede, pontosan egyazon készítmény, pontosan ugyan olyan csomagolásban.

Az amerikai példára inkább ne mutogassunk, mert az minden csak nem szabad piac, és pont azért olyan irdatlan drága, mert mindennel amihez az állam hozzá nyúl, ugyan az történik: drága lesz és hatékonytalan.

12

balint, 2011. november 14. hétfő, 13:59 (#)

En az alapveto felvetessel nem ertek egyet, vagyis inkabb nem teljesen. Ugyanis teljesen szabad piac nincsen, soha nem fog minden informacio mindenkinek azonnal a rendelkezesere allni, innentol kezdve pedig nem beszelhetunk teljesen szabad piacrol. Alapvetoen tehat ez egy folyamatos huzavona a piaci szereplok es a szabalyozok kozott, elobbiek probalnak kitorni a keretek kozul (ez neha sikerul, mint pl. amikor az amerikai penzintezeteknek sikerult kilobbizni a kilencvenes evek vegen, hogy ne kelljen szetvalasztani a lakossagi es a befektetesi agakat (http://en.wikipedia.org/wiki/Gramm%E2%80%93Leach%E2%80%93Bliley_Act)), a szabalyozok meg probalnak kiskapukat becsukni. Persze aztan ott vannak a korrupt es inkompetens szabalyozok, akik elcseszik az egeszet, de ez azert szerintem nemileg bonyolultabb annal, mint hogy 'majd a piac mindent megold'.

13

Iwo, 2011. november 23. szerda, 19:49 (#)

#10: Ezt mindig szeretem. Tök jó hallgatni, amikor valaki teljesen komolyan kifejti, hogy a gyógyszereknél a hatóanyag igazából csak másodlagos, a tabletta 99%-át kitevő vivőanyag a legfontosabb. És ezért persze nem felcserélhető (versenyeztethető!) az egyik termék a másikkal, mert hát ugye más lehet a farmakodinámiája. (nem is értem amúgy, hogy miért a hatóanyag titkos és szabadalmaztatott, miért nem a vivőanyag...)

De ugye ezzel azt is mondod, hogy felesleges erre az egészre egy legalább 6 évig tanult szakembert (aki felírja) és egy legalább 5 évig tanult másik szakembert (aki leveszi a polcról és odaadja a beteg kezébe a dobozt) fenntartani? Szegények ugye konkrétan olyan hülye dolgokról tanulnak, hogy "farmakokinetika", "farmakodinámia" (farmakogenomika, farmako-metabonomika) ráadásul nálunk gyakorlatilag állami pénzen.

Ha csak az a dolguk, hogy elmondják a betegnek, hogy "képzelje el, indiában és kínában is gyártanak gyógyszert! Az indiaiaknak meg ugye általában koszos a keze." akkor tényleg hatékonyabb lenne ha megspórolná az egészségügy a képzési költségeket és csak az innovatívoktól vennénk ezentúl gyógyszert.

Ráadásul ezzel ugye nekik is több profitjuk lenne, és a rákkutatás is új erőre kapna. Mivel hogy nyilvánvalóan (közgazdasági 1x1) ez is úgy működik mint bármi más: fent beöntöd a pénzt, lent pedig kijön az új rákgyógyszer.


A threadindító "tojás-fluorouracil" párhuzam egyszerűen zseniális. Akarva se lehetne taláni ennél sántítóbb párhuzamot :)

14

Mefi, 2011. december 6. kedd, 00:34 (#)

Apropó tojás: vidéki tojásárustól akár a piacon, akár amit kocsin hoznak, gyönyörű, nagy sárgájú tojás, finom íz, sokáig eláll. A boltban 25-30%-kal drágábban apró, citromsárga közepű valamiket lehet kapni, amik két-három nap múlva már fogyaszthatatlanok.

15

Zs, 2011. december 7. szerda, 11:36 (#)

#14 off Érdekes, hogy normális házi tojást ha felütöd akkor sápadtabb mint a bolti, viszont felkevered akkor már a házi nyer. Legalábbis a saját tyúktojásainknál ezt tapasztalom.

16

tintanyúl, 2011. december 16. péntek, 22:18 (#)

zsidók, zsidók, már megint mennyi baj vala véletek...

17

Pali Békéscsabárol ., 2012. március 17. szombat, 09:44 (#)

Szerintem van elég tojás, de csak egy tojásforgalmazó cég van Magyarországon .
A Magyar tojás zrt .

18

Anna, 2012. március 23. péntek, 20:45 (#)

Szerintem a tojás valóban drága. Régen nagyszüleim meg tartottak tyúkokat, így kevesebbe került. A gyógyszerekkel behatóbban csak az elmúlt egy évben ismerkedtem. Többet is kipróbáltunk, hogy kerüljük a durva mellékhatásokat,amik felléptek. Most injekcióval kapom a gyógyszert, egyelőre ez most jónak tűnik. Sok sikert az orvosoknak és a gyógyszerkutatóknak. :)

19

alexpaster, 2017. augusztus 10. csütörtök, 17:01 (#)

so interesting info


Hozzászólsz?

Igen

Hozzászólást csak névvel együtt fogadunk el. Ha linket írsz be, akkor előtte és utána hagyj egy szóközt, főleg akkor, ha zárójelbe teszed.


Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2010 ervin, eszpee, stsmork