Kina 8: behatolunk

Ervin cikke a Hátizsák rovatból, 2006. március 20. hétfő, 18:22 | 3 hozzászólás

Gyorsan szalad az ido. Szivem szerint meg meselnek Hongkongrol is. Mi a turoval foglalkozhat peldaul az a ceg, amelyik a foutcan talalhato kirakataban buszken hirdeti magarol: "Pigeon Laundry"? Nem allatkinzas ez? Foleg, hogy alatta ott van ez is: "Dry Cleaning Services". Szerencsetlen madarak.

Aztan ott van a villamos: kopcos, ketemeletes joszag, mintha egy regi magyar villamost osszenyomtak volna ket kamionnal. Fura, de hatekony a rendszer: hatul kell felszallni, es csak elol lehet leszallni, igy a vezeto ellenorizni tudja a fizetest, amit az ut vegen kell abszolvalni. A felso szinten europai meretu ferfiember nem tud felegyenesedni.

Mellesleg itt is, es szamos mas helyen, boltokban is hasznalhato egy Octopus nevu magneskartya, amely igy berletkent es bevasarlokartyakent egyszerre funkcional. Hatekonysag mindenek felett.

Ott van azutan az is, hogy a zaloghazak trukkosen holdhonaponkent szamoljak a kamatot. Melyik kinai merne ellentmondani a mitologiaval harmoniaban levo meghatarozasnak, ugyanakkor igy az idoszak rovidebb, mint a naptari honap, tehat vegeredmenyben tobbet kell fizetni. Ugyes.

Vannak azutan azok az uzletek, amelyek itt vigan megelnek, mig Europaban mar reg taccsra tettek volna oket politikailag: a "Siberian Fur Store" tele nemespremmel (hogy az minek erre az eghajlatra?), illetve a vilag minden tajarol szarmazo capauszonyok szakuzlete.

Vegezetul Gyaszhirek rovatunkban emlekezzunk meg a nagy remenyekkel indult Goulash etteremrol, amelyik a kemeny hongkongi piacon probalta sikerre vinni a magyar konyhat. Nehany honapos kuzdelem utan csecsemohalal aldozata lett, en mar csak a bedeszkazott nyomait lattam.

De most mar tenyleg nincs mit halogatni. Gabor baratnojevel, Michelle-lel meg osszeiratunk egy rovid szoszedetet a szarazfoldi utra, aztan nekivagunk. En meg sose jartam nagy Kinaban, Gabor is utoljara masfel evvel ezelott, igy az informacionk keves, a varakozasaink vegyesek.

Eloszor Hongkongbol Guangzhouba megyunk, hogy a heten ellinkeskedett elozetes helyfoglalast a helyszinen igyekezzunk potolni. Tobb napos dekkolasra szamitunk, am kiderul, hogy egy oran belul tovabb tudunk utazni, azonnal rohanunk at a masik palyaudvarra.

A minket Guangzhouba szallito vonat es a sebtiben felhuzott helyi metro is sulyosan veri a magyar megfelelojet. Korabban vita forrasa volt kozottunk Gaborral, hogy a kinaiak allva fognak-e hagyni bennunket vagy sem; most, latva a masfel ev alatt bekovetkezett valtozasokat, hajlamos igazat adni nekem, hogy igy lesz.

A palyaudvaron ossze-vissza kovalygunk, mar amennyire lehet ilyesmit lelekszakadva csinalni. Egy ropke pillanatra belekostolunk a nepi kinai vasuti korulmenyekbe is: a szuper epulet egyik elhagyott mellekagara keveredve hugyszagu es -szinu padlon gazolunk at mintegy ketezer ideges proletar tarsasagaban, akik fejenkent ket gurulos boronddel, viszont megalkuvas nelkul tortetnek az ervenyesules fele. Kesobb kiderul, hogy mindezt feleslegesen tesszuk, mert a vonatunk nem is arra van.

A helyzetunk nem egyszeru, hiszen ez a tabla a legnagyobb segitsegunk az eligazodasban:

Egy eletre megtanuljuk, hogy azon vasutasok, akik a jegyunk megtekintese elott terelnek minket valamilyen iranyba, azok vagy hazudnak, vagy tevednek, mert mindig rossz helyre kuldenek bennunket. Azok pedig, akik elotte hosszasan tanulmanyozzak a jegyet (nekunk kozben rohannak a masodpercek, mindjart lekessuk a vonatot), nos azok pedig vagy tevednek vagy hazudnak, mert ok is rendre eliranyitanak a fenebe.

Nem tudjuk, hogyan kotunk ki a megfelelo helyen, de egyszer csak egy angyali leanyka lyukasztja ki a jegyeket, es egy lepukkantsagaban is elegansnak tunni kivano, elit varoterembe tessekel bennunket. A felboszult demosz egyszerre sehol, mi pedig a jelek szerint idoben es biztonsagban celhoz ertunk.

Soft sleeper - a legkenyelmesebb, legnyalasabb kategoria a vonaton. Amit a jobb oldalon lattok a feher falon, az nem penesz vagy rohadas, hanem kezi himzes a falteriton.

Van forro viz is termoszban, meg Nike markaju papucsok az utra, tovabba kinai es europai stilusu vece es kulon mosdo, egyik sem merheto a magyar viszonyokhoz, es nem a mi javunkra. Meg az osszes vallfa is korrekt, oltonynek valo, nem holmi IKEA-drot vagy huzott muanyag.

Az ejszakat a vonaton toltjuk. A kikapcsolhatatlan legkondi erezhetoen egyre jobban belejon a munkaba es mind nagyobb kedvvel hibernalja a kabint, mi pedig az elotolulo szarazjeg kozepette elkeseredetten igyekszunk az osztaly luxusanak megfelelo kenyelemben erezni magunkat. Tagadhatatlan konnyebbseget erzunk, amikor hajnalban vegre kiszabadulunk az addigra amokfutas uzemmodra valto tartos fogyasztasi cikk karmai kozul.

Guilinben vagyunk. Az allomason kedves turistainformacios holgy fogad bennunket. Mint utolag kiderul, teljes jonidulattal es oszinten beszel velunk, de olyan szerencsetlen modon adja elo a mondandojat, hogy azonnal meggyoz bennunket arrol, hogy szelhamossal van dolgunk, aki ugyan nem segit, viszont mindent rank akar sozni. Hiaba olvastuk elore, hogy az effele tunetek altalaban csak a kinaiak kommunikacios problemait es ebbol fakado zavarat takarjak, nem tudunk felulkerekedni a megerzeseinken es vegul fakepnel hagyjuk a holgyet. Azota is lelkiismeretfurdalasuink van emiatt.

Guilin gyonyoru kis varos, lakosainak szama meg az egymilliot sem eri el. Bajos folyoparti setanyan az ostmanthus fa aromas illata szallingozik a meghitten andalgo szerelmesparok orraba.

Mar legalabbis akkor, amikor nem 5 fok van, es nem esik az eso a kodben. Mert amikor igen, akkor nem annyira jo a hely, bar ezt az allitast a kepeink nem feltetlenul fogjak alatamasztani: ket dimenzioban a kod akar meg romantikusnak is tunhet.

A delutani tovabbindulasig meg megtekintjuk a helyi erdeku hercegi palotat:

Elcsodalkozunk a varos buvoskocka-fixaciojan:

Valamint vigasztalast nyerunk egy kosztumos pecsenyesuto kisasszony elkepeszto lelkesedesen, amellyel nekunk kivan gasztronomiai gyonyoruseget szerezni, nem keves sikerrel:

Aztan eljovel a delutan, mi minibuszra pattanunk, csuklobol kikeruljuk az aktualis - ezuttal oltonyos-nyakkendos es valodi - szelhamos lehuzasi kiserletet, es kisvartatva egy Yangshuo nevu falucskaban talaljuk magunkat.

Micsoda kulonbseg! A hely mar elso pillantasra talitalalatnak tunik, remeljuk, masodikra is az marad. A reszletekrol legkozelebb.

» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon

Hozzászólások

Eddigi hozzászólások (3)