Thaiföld 20: Ayutthaya, az önmúzeum

Ervin cikke a Hátizsák rovatból, 2006. április 13. csütörtök, 13:31 | 5 hozzászólás

A Bangkoktol nem messze eszakra talalhato varoska fantasztikus tortenelme, kozelsege es konnyu elerhetosege miatt minden turistaprogramban szerepel. Nap mint nap hatalmas buszok ontik magukbol a villamlatogatasra erkezo utazokat, akik kattogtatnak a romos watokban, felulnek egy elefant hatara, majd szep emlekekkel tavoznak, holott a - szerintem - legizgalmasabb kiallitasra nem is jutottak el.

Ayutthaya ma csak egy varos, am valamikor egy kisebb birodalomnak volt a nevadoja. Korszakot es epiteszeti stilust is elneveztek rola. A XIV. szazad kozepetol negyszaz evig a thai nemzet onrendelkezesenek kozpontja volt.

A varosba erve nagyon rovid ido alatt fogalmat alkothatunk arrol, hogy micsoda gazdagsag lehetett itt egykoron. Gyakorlatilag a folyok altal korulolelt, teljes belvarosi resz palotakbol es templomokbol allt - az egykoru leirasok szerint fenyes nappal is 3 merfoldrol latszott az arannyal bevont tetok es falak vakito csillogasa.

A kozponti terulet epuleteinek egy resze ma is all, nemelyiket hasznaljak is, de a legtobbet az ido es a tobbszor beprobalkozo burmai hadsereg modszeresen elpusztitottak. Helyukon hatalmas parkok terulnek el, amelyeket itt-ott tetszhalott allapotban levo templomromok szegelyeznek. Megkapo hangulata van a sajat maga skanzenjeve alakult Ayutthayanak, a nagy kiterjedesu helyen a sok turista sem zavarja egymast, tehat bolcs dontes idejonniuk.

Mi azonban tobbre vagyunk.

Keleti iranyban atkelunk a varoskozpontot korulolelo folyon, majd delnek tartunk. A gyalogos megoldas a homersekletre tekintettel egy kicsit extrem ugyan, de meg ugy sincs messze a celpontunk. Biciklivel viszont egy negyed ora alatt ott lehetunk a Japan Faluban.

A megtevesztoen elkeresztelt hely valojaban a hangzatos nevu Kulturalis Tanulmanyi Kozpont kihelyezett reszlege, amelyet japan penzbol epitettek az egykori ayutthayai japan telepules helyen. Kis kiallitasnak ad otthont, amely az ayutthayai kiralysag kulfoldi orszagokkal es kereskedelmi tarsasagokkal fenntartott kapcsolatait eleveniti fel.

Helyben vagyunk.

Akinek nem futott maris ossze a nyal szajaban, annak erdemes meggondolnia, hogy esetleg hanyagolja a cikk hatralevo reszet, mert a tovabbiakban kizarolag errol lesz szo. En ugyanis elek-halok az effele tortenelmi csemegekert.

Ayutthaya jo idoben es jo helyen jott a vilagra, hogy a meglevo kereskedelmi utvonalak megsapolasabol es azokra epitve igen hamar rettenetesen megszedje magat. A gazdagsag es az uzlet magneskent vonzotta az embereket kozel s tavolrol egyarant. Egy 1685-bol szarmazo adat szerint egymillioan eltek a varosban - azaz ketszer annyian, mint akkoriban Londonban.

Raadasul a civil lakossag legnagyobb resze nem hazakban, hanem a varost keresztbe-kasul atszovo csatornakon, lakohajokban elt. Emlekezzunk ra, a foldterulet legnagyobb reszet palotak es templomok, tovabba a bazarok foglaltak el. Szivesen megneztem volna az akkori varoskepet!

A birodalom letezesenek java ideje alatt nyitott kulpolitikat folytatott. Nemcsak jo kapcsolatokat apolt a tavoli hatalmakkal es kereskedoikkel, hanem sokszor miniszteri rangban is alkalmazott kulfoldieket. Peldaul a kivalo Narai kiraly legfobb tanacsadoja egy gorog kereskedo volt, a testorsege pedig japan szamurajokbol allt.

Ahogy az a kozepkori Keleten tortenni szokott, az europaiak kozul elsokent a portugalok jelentek meg a szinen. A malaj Melakat frissen leigazo kulonitmeny szaftos kereskedelmi jogokat kapott jutalmul. Hamarosan kovettek oket a spanyolok, a hollandok, a franciak, az angolok, de meg a danok is.

A thaiok pedig mindenkit mosolyogva fogadtak, es gondosan ugyeltek arra, hogy az egyes hatalmakat idonkent kijatsszak egymas ellen - a nagy rutinjukban meg az is elofordult, hogy a portugal dominikanus es szinten portugal jezsuita csapatot is sikerult egymasnak ugrasztani.

Kulfoldiek persze nemcsak Europabol erkeztek, sot. A kinaiaktol kezdve a khmereken es laokon at a perzsakig es a japanokig, no meg a sok indonez es indiai helyi erdeku allamocskaig osszesen tobb mint otven idegen allam kepviseltette magat Ayutthayaban. 1608-ban pedig a helyi uralkodo is elerkezettnek latta az idot, hogy nagykovetseget hozzon letre Europaban. Az elso thai delegacio Hagaban telepedett le. Ezen felul kuldottseg jart a versaillesi tukorteremben, es mas europai hatalmak uralkodoinal is.

Az Ayutthayaban letelepedo kulfoldiek letrehoztak sajat kis telepuleseiket is, es sokfele irasos feljegyzest hagytak maguk utan. A kis kiallitas anyagat mintha a nemzeti sztereotipiak alapjan allitottak volna ossze.

A hollandok terkepei halalpontosak, es hideg targyszeruseggel csak a gazdasagi vagy katonai szempontbol erdekes helyeket, no meg a vetelytarsak telephelyeit jelolik. A japanok csapnivalo navigacios rajzokkal operaltak, viszont gyongybetukkel hagytak hatra a kulonfele shogunok altal kiadott formalis felhatalmazasokat es igazolasokat.

A kinaiaknal semmi faxni, csak az uzlet szamitott: leltarcedulak es arulistak sorakoznak egymas utan. Az angolok udvariasan cirkalmas kormondatokkal ecsetelik a kiallitott levelukben, hogy miert veszitettek el az egyik kereskedelmi telepuket.

A franciak pedig, bar alapvetoen elbuktak nagytra toro terveiket - a kereskedelem mellett ok szerettek volna keresztenysegre teriteni a thai uralkodot es vele egyutt az egesz birodalmat - olyan stilusosan elegans es gyonyoruen diszitett iratokat es pontatlan terkepeket hagytak maguk utan, amilyeneket toluk el is varunk.

A dicso korszak egyszer csak varatlanul veget ert. Ayutthaya uj uralkodoja bezarkozast hirdetett meg, es hazakuldte a kulfoldieket. A legkozelebbi sikeres nyitast csak joval kesobb, Ayutthaya burmaiak altali elpusztitasa utan, immaron Bangkokbol vezenyelte le Mongkut kiraly, az Anna es a kiraly uralkodoja, valamint meg inkabb a filmben is megjeleno kisfia - a jelenlegi Bhumibol kiraly nagypapaja -, aki Chulalongkorn illetve V. Rama neven kovette apjat a tronon, es ugyes kulpolitikajaval orokre megmentette Thaifoldet a gyarmati sorstol.

Nagysagara mi sem jellemzobb, mint hogy a XIX. szazad vegen, abszolut elsokent a thai uralkodok kozul, Magyarorszagra is eljutott.

» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon

Hozzászólások

Eddigi hozzászólások (5)