Kispad

Kispad: közös blog
4230 cikk, 53867 hozzászólás
Szerzők | Tudnivalók | Feedek


Marokko 8: Ejszakai utazas

eszpee cikke a Hátizsák rovatból, 2006. június 6. kedd, 22:28 | 2 hozzászólás

Ott hagytam abba, hogy tevehaton imbolygunk a Szaharaban, puloverben a hideg es az eso miatt, es nem gyozzuk fotozni - mar amennyire az adott jarmu lehetove teszi - az aranyszinu homokot. 3 ora razkodas utan be is futottunk a legnagyobb dune mogott felvert berber taborba.

Bar nyilvanvaloan a turistaknak epult az egesz cucc, azert eleg autentikusra sikeredett, mar amennyire ezt egy europai tejbetok meg tudja itelni. Vastag pokroc satorak, bent szonyegek, teve- es szamarparkolo, par palmafa es bokor. Le is dolunk a majd alvohelykent szolgalo satorban, elokerul egy adag hazi porkolesu mogyoro (mazsolaval keverve, elsore perverz otlet, de mukodik), idovel mentatea is, es kulonbozo feladvanyokkal szorakoztatjuk egymast vezetoinkkel, amig elkeszul a vacsora (persze tajine, de ezt nehez megunni).

Nem irtam meg a kozos dobolasokrol. Akarmennyire is motoszkal bennem, hogy ez csak a turistaknak rendezett skanzenfesztival, el kell ismernem, hogy vagy nagyon jol alcazzak, vagy megsem az. Minden este, amig berberek kozt voltunk, vacsora utan elokerult egy rakas dob, es nyomtak az epp ott tartozkodok egy legalabb oras jam sessiont. Neha alig kovethetoen rafinalt ritmuskepletek, szamok utan hangszercserebere, es kivetel nelkul mindenki jatszik, a pocakos taxisofortol kezdve a raero pincerig. A legtobb dobnak marha jo hangja van, egyedul egy ketagu fem castanetta-szeruseg nem tudta magat belopni a szivembe az iszonyuan eros csorompolo hangjaval. A nezo/hallgato turistak ellen nem tiltakoznak, de nem is nagyon tukmaljak, hogy szallj be te is - szerencsere persze. Az is a megrendezettseg ellen szol, hogy egy etterem szalonjaban, ahol nyoma se volt turistaknak (minket leszamitva egy eldugott sarokban persze) ugyanez ment. Es persze a Szaharaban is, innen jutott eszembe az egesz.

Reggel fel otkor keltunk, hogy a legnagyobb dune tetejerol nezhessuk meg a napfelkeltet. Ismetlem, fel otkor. Minden kave es reggeli nelkul vagtunk neki valami elfuseralt otlettol vezerelve a meredekebb lejtonek. Pulover, hosszu nadrag, eleg huvos volt. A domb korulbelul 100 meter magas, rogton olyan szintu emelkedessel, hogy szinte negykezlab lehetett csak menni, plusz bokaig sullyedtunk minden lepesnel a homokban. Mindezeket azert sorolom, hogy mentsem magam, meg a szetdohanyzott tudomet, hogy miert csak a kozepeig birtuk. Persze spityu zu-ek felnyomtak vegig, azt mondtak nagyon rendben volt a csucs, nekem mindenesetre hasonloan katarzisszeru volt a friss levegoert kapkodva nezni, amint a vorosesfeher korong lassan elomaszik a dunek mogul. Lefele viszont nagyon klassz volt a homok, az egyes lepesek kozotti szintvesztes, a nulla erofeszites es a puha landolas miatt olyan erzese volt az embernek, mintha a Holdon lepkedne. Mire leertunk, mar kesz volt a kave es a lekvaros kenyer is eletmento volt.

Hamar osszepakoltunk, es irany Merzouga, mert a tegnapi felhoknek mar nyomuk se volt, es a delelotti meleg is eleg komoly tud lenni. Nyolc - fel kilenc korulre ertunk oda a tevekkel, de mar folyt rolunk a viz. Hosszas regeneralo ejtozes, zuhany es tea utan taxi, vissza Rissaniba, ahol bucsut vettunk Lahcentol, fogadott vezetonktol. Nagyon meg voltunk elegedve vele, ha valaki tervez utat a kornyekre, megvan a kontaktja.

Rissani legjobban a "koszfeszek a vilag vegen" jelzovel irhato le. Amig nem epult meg az aszfaltut innen Merzouga-ba, a lakossag nagy resze abbol elt, hogy a sivatagba keszulo turistakat kalauzolta at, de ez a forras par eve megszunt. Meg vannak naiv probalkozasok, peldaul feketevel lefestett utjelzo tablak (ez IQ-tesztnek is felfoghato: elagazas, jobbra ket olyan celpont, amerre nem akarok menni, balra lefestett varosnevek, na aki ebbol nem talalja ki, melyik iranyt kene valasztania, az tamogassa csak a helyieket...), meg minden sarkon folyamatos ajanlatok turavezetesre, de azert erosen latszik, hogy az aranyidok elmultak.

Delelott ertunk be a varosba, es az esti busszal mentunk tovabb, volt hat vagy nyolc eltoltendo orank. Az elozo napok csendes nyugalma utan brutalis valtas volt a rengeteg ember, azonnal bemenekultunk egy kavezoba, ahol egy helyi szallodatulajjal (napszemuveg, jamaica polo) sikerult hosszasan beszelgetni. Apropo, aki erre jar, hozzon magaval egy kis Europa terkepet, egy kezemen meg tudnam szamolni, hanyan tudtak eddig, hol van Magyarorszag, meg egyaltalan, hogy van olyan. A srac picit a szarnyai ala is vett minket, az embereivel tobbszor elhajtotta a probalkozo koldusokat, arusokat. Mindenesetre nem lehet orakat eltolteni egy-ket mentateaval, meg lassan meg is eheztunk, attelepultunk hat az utikonyvek szerint a varos legjobb ettermebe, megkostolni a berber pizzat.

Szerencsenkre a huvos szalonban rengeteg hely volt, keresunkre meg kartyat is hoztak, es egyaltalan, nagyon kedves volt mindenki, biztositva volt tehat az idotoltes a busz indulasaig. Jo is, hogy raertunk, a berber pizza nem egy kapkodos dolog. Amikor megrendeltuk, a kissrac aggodva mondta, hogy hat az lesz egy ora, mire elkeszul. A meg hatralevo egy orat fel ora mulva is megerositette, de persze ennek csak orultunk a teaspoharak es a kartyalapok mogul.

Ilyen felvezetes utan is eleg impressziv volt a cucc, mire megjott. Valoszinuleg egy kornyekbeli peknel sulhetett ossze, mert egy papircimke volt belenyomva valami kezzel irott arab azonositoval. Egy vagy negyven centi atmeroju, pizza alaku toltott kenyerrol beszelunk, a tesztaba sutve hus, hagyma, fott tojas, petrezselyem, bors, romai komeny. Valojaban nem volt annyira jo, mint ahogy hangzik, peldaul szerintem elviselt volna egy adag paradicsomot is, es az se artott volna, ha nem ennyire mocsingos a hus, de igy is rendesen jollaktunk vele negyen - osszesen 120 dirhamert (emlekeztetoul: 1 euro kb. 10 dirham).

Meg irtam egy cikket a helyi internet-teremben, egy hihetetlenul segitokesz bacsi otpercenkenti felugyelete mellett (ker vizet? ne kapcsoljam be a ventillatort? kinyissam az ablakot? hozzak egy hamutartot? odaadhatom ezt a szeket a taskaja ala?), aztan lassan atsetaltunk a buszpalyaudvarra.

Kivulrol nagyon popec jarmuvet kaptunk, amire a CTM bekebeli idoket idezo adminisztracioja (hatalmas konyvekben, meg indigos papirokkal es szamlakkal orokitettek meg a jegyvasarlasunk) utan lassan fel is kaszalodtunk. Ujabb tanulsag: sose itelj a kulso utan. Bar a busz tiszta, nagyjabol kenyelmes is volt, de olyan allott, meleg levego volt bent, hogy azonnal elkezdett folyni rolunk a viz.

A helyzet csak romlott, ahogy elindultunk. Eskuszom en meg sose voltam rosszul buszon, pedig mogottem van mar par folyamatos 12-14 oras ut, de ez a sofor konkretan egy allat volt. Sotetben egysavos uton ezerrel elozott teherautokat, a szerpentineken a kanyarokba padlogazzal ment bele, az ut teljes szelesseget kihasznalva a kanyarodasra. Az elso megallonal nagyon kicsin mulott, hogy ne kuldjem vissza a par oraja elfogyasztott berber pizzat. Raadasul beindult persze a legkondi is, igy mar nem csak a harmasaval egymas mellett szembejovo kivilagitatlan biciklistak fagyasztottak az arcunkra a mosolyt.

Aludni csak modjaval sikerult a fentiek miatt, raadasul minden megallot igyekeztem kihasznalni arra, hogy minel tobb idot tolthessek a buszon kivul. A sofor javara legyen mondva, hogy a kilenc oras uton hozott egy orat, ugy, hogy volt egy bo feloras etkezesi szunet is valahol egy hegyteton, az ejszaka kozepen - amit en persze pusztan levegozessel toltottem, de spityu zu-ek szerint nagyon jo volt a leves is az egyik kifozdeben.

Korahajnalra ertunk Fes-be, sikerult a buszpalyaudvar melletti kavezoban a munkakezdest odazo taxisokkal inditani a reggelt. Rovid idore megfordult a vilag: nekunk kellett gyozkodni oket, hogy ugyan, vigyen mar be valaki minket a kozpontba, alkudni se akarunk, csak aludni vegre egyet. Vegul sikerult ravenni az egyiket, de a tovabbiak mar egy kovetkezo cikk temai lesznek.

Olvass még! Az út összes tudósítása:

Marokko 1: Casablanca | Marokko 2: Marrakes | Marokko 3: Meg mindig Marrakes | Marokko 4: Ouzoud | Marokkó 5: SMS a sivatagból | Marokko 6: A Rozsak volgye | Marokko 7: Szurdokok es Szahara | Marokko 8: Ejszakai utazas | Marokko 9: Fes | Marokkó 10: Meknés, Casablanca

Marokkói zenék | Marokkói fotók

» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon

Eddigi hozzászólások (2)

1

spityu zu, 2006. június 6. kedd, 22:41 (#)

jotanacs tavolsagi buszozoknak: ha a busz jobb oldalan, kozepen van egy muveszbejaro is, akkor mindenkeppen erdemes a busz baloldalan, a sofor hata mogotti sorban helyet szerezni, mert igy 10-15 centivel tobb hely jut a labaknak
tippelem, hogy a szukosebb jobb oldalon a muveszbejaro okozta bevetel kiesest probaljak potolni

2

Zuzu, 2006. június 7. szerda, 15:39 (#)

eszpee, azt a hangszert úgy hívják, hogy karkabat és szerintem lehet vele finoman is csattogni :)


Hozzászólsz?

Igen

Hozzászólást csak névvel együtt fogadunk el. Ha linket írsz be, akkor előtte és utána hagyj egy szóközt, főleg akkor, ha zárójelbe teszed.


Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2010 ervin, eszpee, stsmork