Kispad

Kispad: közös blog
4230 cikk, 53870 hozzászólás
Szerzők | Tudnivalók | Feedek


Carrauntohill 1.

stsmork cikke a Hátizsák rovatból, 2006. július 29. szombat, 12:03 | 4 hozzászólás

A múltkor megszólt minket a vendégmunkásunk, hogy azért bírjuk ilyen jól ezt a rekkentő hőséget, mert folyton trópusi helyekre járunk nyaralni. Részemről ez távolról sincs így, ezért most következzen egy, a miénkénél több fokkal hűvösebb (és főleg esősebb) vidékről szóló útibeszámoló.

Írországban az „utazás” és „kaland” szavak szinonimák, különösen ha az ember tömegközlekedéssel szeretné ezt tenni. Még egy teljesen közönséges út, mondjuk buszozás a város egyik részéből a másikba, tartogat nem várt meglepetéseket. Ennek tudatában már reggel negyed nyolckor megjelentem a távolsági busz pályaudvaron, hogy a nyolc órakor induló buszt elérjem. Negyed nyolc még jócskán hajnalnak számít, nem is volt nyitva egyik pénztár sem. A menetrend sem volt kiírva sehol, mert két héttel ezelőtt megváltozott, és a nyomda még nem készült el az új menetrendek sokszorosításával. Szerencsére egy nappal korábban telefonon megkérdeztem, hogy mikor indul a busz Killarney-be, így most nem jöttem zavarba.

Rajtam kívül még vagy száz ember gondolta úgy, hogy a nyolc órakor induló buszok valamelyikével fog utazni, főleg spanyol és olasz turisták. Fél nyolckor a népek elkezdtek sorakozni a pénztár előtt. A kiírás szerint fél nyolc után öt perccel nyitnak; ehhez képest háromnegyed nyolckor még nem voltak nyitva. A buszok nyolckor indulnak.

Sebaj, lehet jegyet venni a sofőrnél is. Ki is van írva a nagy táblára szépen, hogy ha zárva a pénztár, akkor a buszon is meg lehet venni a jegyet. Ebből kiindulva háromnegyed nyolckor úgy döntök, hogy feladom a sorban elfoglalt stratégiai helyemet, és inkább beállok a buszhoz sorakozó, jóval rövidebb sorba. Egy percen belül meg is jön a sofőr és kezdi felengedni az utasokat. Hamarosan rám kerül a sor, berakom a csomagom a busz aljába, és már mondanám, hogy hova szeretnék utazni, amikor a sofőr így szól:

– A buszon nem lehet jegyet venni, álljon sorba a pénztárnál!

– De az be van zárva, és az van kiírva, hogy…

– Éppen most nyitott ki.

– Lehet, de egy kilométeres sor áll előtte, és tíz perc múlva nyolc óra! – próbálok ellenkezni.

– Az nem baj, a buszok nem fognak elindulni addig, amíg a pénztárablakok elől el nem fogy a sor.

Nincs mese visszaállok a sorba. Mind a négy pénztár működik, úgyhogy öt perc múlva megint ott állok a sofőr előtt, kezemben a jeggyel.

– Sajnálom, a busz megtelt! Öt perc múlva itt lesz egy másik busz, és elvisz mindenkit, aki most nem fért fel.

És lőn. Öt perc múlva tényleg előáll egy másik busz: az oldalára festett logó szerint a „Napfényes Nyaralás” utazási iroda tulajdona. A szélvédőre sebtiben kiragasztott feliratból azt is megtudom, hogy a Bus Eirean bérli tőlük a buszt, és mentesítő járatként üzemelteti. A rendszámtábla első két számjegyéből kiderül, hogy egy igazi veteránnal van dolgom, aki tizenöt évvel ezelőtt kezdte a pályafutását, alighanem a Bus Eirean menetrendszerű távolsági buszaként, ahonnan néhány éve kiselejtezték, majd felújították és rásózták a „Napfényes Nyaralás”-ra. Ez baljós előjel.

Kildare-ben (Dublintól ötven kilométerre) a sebességváltó bedobja a törülközőt: állítólag egy felpattanó kő eltalált valami olajpumpát. A sofőr némi mobiltelefonálás után megnyugtatja az utasokat – vagyunk vagy huszan –, hogy fél óra múlva itt lesz a tartalék buszok tartalékja. Ugyan nem harminc, hanem ötven perc, de a tartalék-tartalék végül csak megérkezik, és mi folytatjuk az utat. Ez sem néz ki fiatalabbnak, mint az előző; az előttem lévő ülés feletti szellőzőből például kitört az elzáró lemez, és egy szalvétával van bedugaszolva, de ettől eltekintve egész rendesen viselkedik, és elvisz minket Limerickig. Limerickben a sofőr lelassít két járókelő mellett, letekeri az ablakot és kikiabál:

– Elnézést, meg tudtá mondani, hogy merre van a buszpályaudvar?

Nem tudják, szerencsére az egyik utas tudja, és előrekiabál, hogy merre menjünk. Ennek köszönhetően alig másfél óra késéssel végül megérkezünk Limerickbe. Most vagyok félúton. Bár Killarney az ország legnagyobb turisztikai központja, Dublinból mégsincs közvetlen buszjárat, át kell szállni Limerickben. Ez nem csak azt jelenti, hogy át kell rakni a csomagot, hanem hogy le is lehet késni a csatlakozást. Mint például most én. Sebaj, következő busz egy óra múlva, addig valami harapnivaló után nézek. Találok is egy újságost, ahol hatalmas méretű szendvicseket lehet kapni, a dublini ár feléért.

Innentől kezdve csodálatos módon műszaki hiba, eltévedés, és egyéb említésre méltó esemény nélkül telik az idő Killarney-ig. Egyéb szórakozás híján az út menti falvak kocsmáinak és boltjainak cégéreit olvasgatom. Eléggé egyhangúak, tíz boltból nyolcat a tulajdonosáról neveztek el. Csupa Ó-vessző-valaki és Mc-akárki. Egy érdekes színfolt azért akad: egy ici-pici üzlet kirakatában néhány bóvli minőségű, giccses női ruha éktelenkedik, a kirakat felett a cégtábla nagyképűen hirdeti a bolt nevét: „K’s Touch of Elegance”. Az a bizonyos „K” nyilván meg van győződve róla, hogy egész Kerry megyében innen diktálják a női divatot.

» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon

Eddigi hozzászólások (4)

1

GL, 2006. július 31. hétfő, 12:36 (#)

Egyszer én is mentem Killarney-be busszal, de a Limerick-i utolsó két kilométer 45 perc alatt való megtételét és így csatlakozás lekésését leszámítva nem történt semmi rendkivüli. Mondjuk lehet mást mondanék, ha nem férek fel az első buszra utolsóként Limerickben, mert én meg a húsvétra hazafelé tartó diákok rohamát csíptem el.
Maga Killarney amúgy nem nagy szám, bár lehet te jobban fel tudtad fedezni, én csak egy pár órát tudtam ott tölteni. Viszont a város környéke tényleg csodás!

2

atmann, 2006. augusztus 2. szerda, 16:48 (#)

bizony, bizony. csak az szidja a BKV-t aki még nem utazott a Dublin Bus-szal. :)

3

carl'os'x, 2006. augusztus 2. szerda, 18:30 (#)

a dublin busznal mar csak az ir intercity viccesebb, annyira inter hogy olyan lassan megy mint itt egy szemelyvonat, es mindenhol megall. arrol nem is beszelve hogy altalaban lerobban a mozdony...

az ireknel szetesettebb nepseg nem nagyon van.

4

argonauta, 2006. augusztus 3. csütörtök, 15:35 (#)

nekem tök jó tapasztalataim vannak az ír tömegközlekedésről mert béreltünk egy dög nagy autót


Hozzászólsz?

Igen

Hozzászólást csak névvel együtt fogadunk el. Ha linket írsz be, akkor előtte és utána hagyj egy szóközt, főleg akkor, ha zárójelbe teszed.


Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2010 ervin, eszpee, stsmork