Kispad

Kispad: közös blog
4230 cikk, 53959 hozzászólás
Szerzők | Tudnivalók | Feedek


Tour de France a Mont Ventoux-n

eszpee cikke a Hátizsák rovatból, 2009. július 30. csütörtök, 20:30 | 10 hozzászólás

Sokak kérésére egy rövid képes naplóban fogok beszámolni a francia kerékpáros körverseny 2009. július 25-ei szakaszáról. Az előzményekről annyit érdemes tudni, hogy a Mont Ventoux a Tour egyik leghíresebb hegye, 21 kilométeren 1617 méter szint, 1951 óta tizennégyszer jött erre a futam, ebből nyolcszor itt is ért véget a szakasz - akár csak most. A mászást nehezíti, hogy a csúcs közelében az év nagy részében folyamatos 90 km/h fölötti szél fúj - ez esetenként 300 fölé is emelkedhet, ilyenkor le is zárják a felvezető utat. Itt halt meg 1967-ben Tom Simpson, aki alkohollal és amfetaminnal a vérében a szó szoros értelmében végkimerülésig hajtott, első összeesése után még tovább tudott menni párszáz métert, végül a csúcs előtt másfél kilométerrel végleg eldőlt.

Két nappal a futam előtt (!!!)

Nálunk komolyabb Tour-rajongó családtagok előremennek, a hegy már eléggé tömve van, csak a csúcstól olyan 7 kilométerre sikerül úgy leparkolni, hogy nekünk is legyen majd helyünk.

Előző nap este 9 körül

Letelepedés előtt szét akarunk még kicsit nézni a csúcson, így kerülünk, nem a biciklisek által majd megmászandó, hanem a másik oldalon levő úton indulunk el. Elég naívan: 6 km-re a csúcs előtt megállítanak a rendőrök, hogy innen kocsival tovább egy métert se, hiába várnak hellyel, a csúcs annyira tele van emberekkel, hogy nem mehetünk fel. Kicsit bepánikolunk, hogy nem fogunk odajutni a többiekhez, de megnyugtatnak, hogy ha a csúcstól 7km-re megyünk, akkor oda még simán.

Előző nap este 10 körül

Persze a francia rendőrök nem nagyon kommunikáltak egymás közt, a Tour által látogatott oldalon már a hegy aljában lezártak mindent délután. Elhajtanak egy bazinagy rét felé, ahol rengetegen parkolnak, ott lerakhatjuk a kocsit, viszontlátásra. Az se hatotta meg őket, hogy behazudtuk, semmi hálózsák meg sátor nincs nálunk, nem tudunk hol aludni - bíztattak, hogy 15 km séta felfelé nem is olyan nagyon sok. Ahogy a sorsunkba beletörődve araszolgatunk a többi autó közt, mellénk gurul quadon egy pirospozsgás arcú kövérkés helyi ötvenes paraszt (nem pejoratíven értem, mezőgazdaságból élő falusi volt), hogy tud egy földutat, amin ki lehet kerülni a lezárást, csak kövessük. Belevágunk, némi kanyargás és pár kilométer után elköszön, hogy innen már rakjuk le nyugodtan a kocsit bárhol, jó szórakozást. Megköszönjük, én kicsit rosszul érzem magam, hogy először reflexből arra gondoltam, valahogy le akar majd húzni, aztán meg milyen rendes volt. Elgurulunk néhány borozgató lakókocsis mellett, és egy töküres úton, egy szőlőföld mellet rakjuk le a kocsit. Az éjszaka hátralevő része a csomagtartóból vacsorázással és a csillagos ég alatt borozgatással telik.

Reggel 9

Szinte semmit nem tudok aludni, folyamatosan érkeznek autók, gondolom mások is megtalálták a kerülőutat. A sátorból kinézve a tegnap este még üres földút ameddig a szem ellát tele van már nézőkkel, és folyamatosan érkeznek még gyalog és biciklin is. Kiderül, hogy tegnap éjszaka a hegyre vezető út mellett jöttünk el, nagyjából száz méterre vagyunk csak az eseményektől, szuper, sokkal rosszabbra számítottunk. A csúcsmászást kihagyjuk, inkább lassú ébredezés.

Reggel 10

Kettő körülre igérik a fesztivált, még van egy csomó időnk, elsétálunk egy picit az úton, mégis merre mi van. Mindenhol emberek, rengeteg, és folyamatosan jönnek fel gyalog meg biciklin. Tényleg, brutális, csúcsforgalom, megállás nélkül. El nem tudom képzelni, mi lehet fent. Ebédelünk, és keresünk egy kevésbé zsúfolt helyet.

14:13

Megjelennek a reklámkocsik, ha lehet, a tavalyinál mégkínosabb az egész, oké, hagyomány meg minden, de ahogy hetvenéves nénik esnek egymásnak a szakadék mellett egy ingyen kulcstartóért, az azért mellbevágó. A legabszurdabb a Cochonou menete volt, a szalámigyár fiatal hosztesszei konkrétan kis kolbászokkal dobálták az integető embereket, mindezt száguldó, kockásabrosz-mintásra festett régi Citroen kabriók hátsó ülésén táncolva.

15:40

Befutnak az első versenyzők. Számítottam rá, hogy gyorsak lesznek, de erre nem: tőlem karnyújtásnyi távolságra tépnek fel a hegyre, érzésre legalább negyvennel, nem is tudom rendesen megsaccolni. Ami arcot egy villanásra elkapok, azon a totális erőfeszítés látszik, tényleg folyik róluk a víz, nem csoda, már 150 kilométeren túl járnak.

15:43

Megérkezik a mezőny, elfoglalják széltében is az egész utat, ettől még durvább az egész, hihetetlenül közel vannak, csak ki kéne nyújtani a kezem, de mire felfogom, egy nagy hhhuuuuuussssssss és már el is mentek.

15:48

Elhajt a híres "seprűs kocsi" is, ami a versenyből kiesőket szedi össze a menet végén. Ez valamiért mindig egy régi, klasszikus Renaultként élt a fejemben, valahogy így, bele se gondoltam, hogy ez manapság már nem túl valószínű. Azért Volkswagenre én se számítottam. Mindenesetre ennyi volt a Tour, napokig tartó készülődés, utazás, rengeteg várakozás után öt-tíz perc nettó esemény - tényleg nehéz lenne elmagyarázni, miért is éri meg testközelből nézni ezt az egészet.

20:28

Persze mindenki egyszerre indult haza, ez orbitális dugót jelentett. Mi a napon araszolás helyett inkább kerültünk egy nagyot, addig is legalább haladtunk, de még az autópálya is bedugult néha. A fizetőkapuknál sorban álló reklámkocsik azért viccesek voltak.

Mint utólag megtudtam, összesen félmillió ember volt kiváncsi velünk együtt erre a szakaszra. Jövőre megpróbálok én is több nappal előbb odaérni.

(Képek jönnek majd még persze.)

» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon

Eddigi hozzászólások (10)

1

balint hamvas, 2009. július 30. csütörtök, 22:40 (#)

wow, thx :)

2

kelemenbandi, 2009. július 31. péntek, 06:51 (#)

ez jó volt, képeket még :)

3

Benny Lava, 2009. július 31. péntek, 09:09 (#)

A beszámolóból ítélve nagyjából azonos élmény, mint a Tour De Hongrie Galgamácsa - Felsőberény szakasza... :)

Remek cikk, remek képek, irigyellek... Mondjuk, azt valszín én sem tudnám megindokolni, miért érné meg az egész tortúra, de sztem senki se tudná - ez a dolog varázsa :)

bio

4

Nargoth, 2009. július 31. péntek, 09:27 (#)

Ezért jó kritériumversenyekre járni, nem 15 perc az élmény :)

De persze irigyellek!

5

Orosz Péter, 2009. július 31. péntek, 14:23 (#)

Azt hittem, hogy a Le Mans-nál nincs nehezebben elmagyarázható de élőben lenyűgöző élményt nyújtó sportesemény, erre tessék.

6

Benny Lava, 2009. augusztus 1. szombat, 10:51 (#)

Eszpee,
szted köbö hány százalékkal csökkent volna a felhasználói élmény, ha a bringások nem is mennek arra - de minden más ugyanolyan?

bio

7

Author Profile Page eszpee, 2009. augusztus 1. szombat, 11:08 (#)

hát sokkal biztos, meg eleve abszurd a felvetés, minek menne ki a világ végére félmillió ember egymást nézni... :)

8

Benny Lava, 2009. augusztus 1. szombat, 20:39 (#)

De érted a kérdést, nem?

9

Author Profile Page eszpee, 2009. augusztus 1. szombat, 20:50 (#)

de persze, meg azt is, hogy mit akarsz kihozni belőle, hogy annyira király az egész felhajtás a bringa körül, hogy el is lehetne hagyni, de én ezzel nem nagyon tudok azonosulni, így inkább nem is asszisztálnék hozzá. :)

10

Benny Lava, 2009. augusztus 2. vasárnap, 10:06 (#)

OK :D


Hozzászólsz?

Igen

Hozzászólást csak névvel együtt fogadunk el. Ha linket írsz be, akkor előtte és utána hagyj egy szóközt, főleg akkor, ha zárójelbe teszed.


Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2010 ervin, eszpee, stsmork