Hozzászólások | Szólj hozzá! | Rovatok és keresés
eszpee cikke a Művház rovatból, 2003. október 14. kedd, 10:52
Annyira tökéletes minden, hogy az első fél órában csak tobzódok a részletekben, az összes felirat, frizura, bicikli, falevél és állólámpa, minden pont olyan, amilyennek én az 50es évek amerikáját képzelem. Aztán nagyon finoman, lassan elkezdünk belátni a ragasztott mosolyok mögé.
De itt sincs semmi látványos durvulás, a főhősnő próbálja egyre kétségbeesettebben összetartani széteső életét, közben a film végig úgy giccses, hogy közben muszáj szeretni, annyira egyben van. Julianne Moore persze hiába viszi a hátán az egész családot (és egyébként a filmet is), az csak szétesik, de még a kilátástalanság is tökéletesen szép. (ezért a mondatért egyszer majd fejberúgom magam, bocsánat, a film hatása) Úgy tűnik, behozzák, punkoknak nem ajánlom, de ha a fenti linken levő képek beindítanak valamit, akkor érdemes megpróbálni.
» Filmek
» Könyvek
» Éttermek - térképpel!
» Receptek
» Mobil videók
A Kispad-feednek most
olvasója van. Szeretnél közéjük tartozni? Ezen az oldalon mindent elmagyarázunk.
Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2010 ervin, eszpee, stsmork
Hozzászólsz?