Kispad

Kispad: közös blog
4230 cikk, 53955 hozzászólás
Szerzők | Tudnivalók | Feedek


Megbízható úriember

stsmork cikke a Művház rovatból, 2004. augusztus 4. szerda, 19:42 | 6 hozzászólás

Lankadatlan érdeklődéssel tanulmányozom Budapest emléktábláit (az egy négyzetméternyi homlokzatra jutó emléktáblák tekintetében ez a város bizonyosan a világ élvonalába tartozik),de sajnos az utamba kerülő táblák legtöbbször általam teljesen ismeretlen személyeknek állítanak emléket. „A magyar gyümölcsfatermesztés úttörője”, „a vasbeton magyarországi meghonosítója”, és így tovább.

Egyszer találkozóm volt valakivel Pasarét egyik csendes mellékutcájában, és amíg a srácra vártam, hogy elüssem az időt, sétálgatni kezdtem, s egy félig takarásban lévő emléktáblára lettem figyelmes az egyik társasház falán. „Biztosan a magyarországi gumikesztyűgyártás megteremtője lesz az” – gondoltam magamban, és áthajoltam a kerítésen, hogy a tábla szövegét ki tudjam betűzni. Ez állt rajta: „Ebben a házban élt és alkotott Szobotka Tibor író”.

Ha egy fél évvel korábban akadok rá erre a táblára, Szobotkát is elkönyveltem volna az ismeretlen hírességek közé, így azonban, minthogy nem sokkal korábban olvastam Szabó Magda könyvét, rögtön képben voltam. (Az írónő Szobotka Tibor özvegye, aki férje halála után annak naplójegyezeteiből és fennmaradt leveleiből „Megmaradt Szobotkának” címmel megírta férje életrajzát.)

Lebilincselően érdekes olvasmány, mint gyakorlatilag minden, amit Szabó Magdától eddig olvastam; azt szoktam mondani, hogy ha telefonkönyvet írna, azt is érdemes lenne elolvasni. (Nem is lenne rossz cím egy posztmodern regénynek: Szabó Magda: A budapesti telefonelőfizetők jegyzéke, A-F). Én az „Abigél” című filmsorozat alapján elkönyveltem magamban, hogy Szabó Magda csak nyálas lányregényeket szokott írni, annál nagyobb volt a meglepetésem, amikor rájöttem, hogy ez egyáltalán nincs így. Egyébként ezzel még Szobotka Tibor is így volt, egy helyen azt írja a naplójában, hogy „Magdáról azt hittem, hogy költő és sokáig nem is tudtam, hogy prózát is tud írni”.

Amennyire az életrajzból kivettem, a „Megbízható úriember”-t tartják Szobotka Tibor egyik legsikerültebb művének. Ez egy regény, amely a második világháborút megelőző években játszódik és állítólag nagyon jól érzékelteti, hogyan sodródott az ország a fasizmus felé. Érdekesen hangzik, be is szereztem és átrágtam magam rajta. (Érdekes volt úgy olvasni a könyvet, hogy az életrajzból már ismertem az író életét, és tudtam, hogy melyik szereplő hogyan került a könyvbe. A regény vége felé felbukkanó egyetlen pozitív hős, aki mellesleg illegális kommunista, például a cenzor kifejezett kérésére született.)

Előzetes várakozásaim ellenére csalódtam a Megbízható úriemberben, elsősorban azért, mert tudat alatt azt vártam, hogy Szobotka könyve is legalább olyan jó lesz, mintha Szabó Magda írta volna. Nos, ez nincs így, és szerintem teljesen egyértelmű, hogy kettőjük közül ki a jobb író. Szobotka Tibor többi művének tanulmányozását tehát meghagyom a magyarszakos bölcsészhallgatóknak.

» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon

Eddigi hozzászólások (6)

1

Magyar A Tom, 2004. augusztus 5. csütörtök, 11:21 (#)

Hát, nézd, szerintem pont az a jó, ha az ember 10 olyan "híresség" tábláját olvashatja, akikről amúgy nem (sokat) tud, jobb, mintha mondjuk Petőfiről olvasnék 10 különbözőt.

2

Panni, 2005. március 20. vasárnap, 13:49 (#)

Én is olvastam Szabó Magda férjéről írt regénnyét, és nagyon tetszett. Ez az egyik kedvenc regényem. Van benne egy novella, amit Szobotka még gyerekkorában írt, egy öregemberről szól, aki a patikában vásárol. Én mikor ezt olvastam teljesen meglepődtem, hogy még sose hallottam Szobotka Tiborról, mikor ilyen szépen írt már gyerekkorában is. A regény befejezése után én is vettem egy könyvet, amiben három Szobotka regény van. Még csak az egyiket volt időm elolvasni, ami nekem se tetszett annyira, mint vártam(Menyasszonyok, vőlegények), de biztos vagyok benne, hogy találok jobbat is, ezért még keresni fogok. Egy regényből nem lehet megítélni egy szerzőt. Azt meg pláne sajnálom, hogy szegény elismerés nélkül halt meg felesége árnyékában. Pedig lehet, hogy ő is olyan jó író, mint Szabó Magda. Még sokat szeretnék olvasni tőle, és ha ezt megtettem, feltétlen megírom majd, hogy mi a véleményem. Szerintem nem fogok csalódni.

3

Anibell, 2005. június 30. csütörtök, 09:20 (#)

sziasztok!
előjegyeztem két antikváriumban is Szabó Magda könyvét, a múlt héten értesített az egyik, megjött, megvettem. Most pedig írt a másik antikvárium is, ha valakinek kell, írjon egy mail-t. 900 Ft.

4

Eveei, 2007. május 10. csütörtök, 19:15 (#)

Kedves előttem szólók!
Én is olvastam már Szabó Magda jó néhány regényét. Most került a kezembe Szobotka Tibor: Megbízható úriember című könyve. Nekem sokkal jobban tetszik, mint Szabó Magda könyvei. Azok is nagyon jók, de valahogy töményebbek, nehezebben felfoghatóak (nekem). Meglepett, hogy Szobotka Tibor ilyen jó könyveket írt.

5

barkoo, 2011. szeptember 4. vasárnap, 17:05 (#)

A mebizhato Uriember az egyik kedvenc könyvem. (Eddig haromszor olvastam el) Egeszen veletlenül került a kezembe, de ilyen pontos karakter es szituacioabrazolasokat soha nem olvastam. A könyvet persze csak akkor elvezi ennyireaz ember, ha atelt nehany hasonlo szitut, es volt nehany hasonlo baratja, es tudja, hogy egy ilyen embernek mi jar az eszeben. Szerintem az elsö szotol az utolsoig zsenialis. Az "orszag fasizmus fele valo sodrodasahoz" azon kivul, hogy a harmincas evek vegen jatszodik valoban vajmi keves köze van. Egy szo mint szaz, engem sokkal jobban megfogott, mint Szabo Magda barmelyik munkaja, annak ellenere, hogy öt is kedvelem.

6

cambodia, 2012. január 23. hétfő, 15:48 (#)

nagyon tetszett a megbizhato uriember.. hihetetlenul izgalmas tortenet csavaras..a fohos angliai elmenyeit teljesen kepszeruen irja le.. remek konyv..remelem Zuzu vendegei is hasonloan jo olvasmany lesz..


Hozzászólsz?

Igen

Hozzászólást csak névvel együtt fogadunk el. Ha linket írsz be, akkor előtte és utána hagyj egy szóközt, főleg akkor, ha zárójelbe teszed.


Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2010 ervin, eszpee, stsmork