Kispad

Kispad: közös blog
4230 cikk, 53852 hozzászólás
Szerzők | Tudnivalók | Feedek


Nagy Sándor, a hódító

Ervin cikke a Művház rovatból, 2004. december 10. péntek, 12:58 | 7 hozzászólás

Alexander the not so GreatEgy történelmi film legyen csak hosszú, ezzel semmi bajom nincsen. Továbbá az a helyzet, hogy amúgy se volt bajom ezzel a filmmel, amivel viszont határozottan kisebbségben maradtam alkalmi mozilátogató társaságunkban.

A Trója nemrégi bemutatása óhatatlanul kikényszeríti a párhuzamokat. Nos, Eric Banát - meg a lányok kívánságára Brad Pittet - átvenném az ottani stábból, de semmi többet. Arra a filmre úgy emlékszem vissza, mint izgalmas, grandiózus és ritka csatajelenetek közé ékelt unalmas, lassú és semmitmondó snittek sorozatára.

A Trója történetvezetésében még a történeti hitelességgel csak igen nehézkesen vádolható alaplegendához se nagyon tartotta magát, bár ez a tény minden bizonnyal nem különösebben háborította fel a nézőket, főleg Amerikában. Az Alexander ezzel szemben a történeti alaposság látszatát kelti, illetve olyan dolgokat mutat be, amiből arra következtetek: olyan, mintha ez a film elsősorban a kicsit kifinomultabb és/vagy sznobabb Európának készült volna.

Alexander the GreatA filmben ábrázolt Alexander - szemben a Trójából ismert Heraklésszel és Hektórral - nem egydimenziós figura. Pedig őbelőle aztán igazán könnyű lett volna non-stop akciósztárt csinálni. Ezzel szemben még sírva is fakad is a vásznon, méghozzá többször - ezt Oliver Stone rendező az interjúiban büszkén kiemeli, mint a feminin vonás ábrázolását. Az egész filmen visszafogottan, nyálasan, de egyértelműen végigvonul az ókori hellén homoszexualitás ábrázolása, ami teljesen korrekt, ha belegondolunk a jelenség elfogadottságába: akkoriban az ilyesmi a legkevésbé sem számított "másságnak". Ugyanakkor a Bush-választó félamerikában ez sok torkon nem csúszik le, az én megítélésem szerint ennek is szerepe lehet a silány imdb-s pontszám elérésében. Pedig ha már valami, akkor inkább a gordiuszi csomó történet kihagyása miatt lehet neheztelni.

Sok kritika érte a párbeszédek minőségét. Erre nem nagyon tudok mit mondani, lehet, hogy a forgatókönyv nem kap majd Oscar-díjat, de őszintén szólva én a látványért meg régi Alexander-rajongásom kedvéért néztem meg a filmet. És most, hogy utólag belegondolok, az ilyen típusú filmekből nem párbeszédekre szoktunk visszaemlékezni: ti tudnátok kapásból idézni a Gladiátorból vagy a Rettenthetetlenből?

A látványvilág sejthetően meggyőző, és tényleg. Babylon pontosan úgy néz ki, ahogy a történelemkönyvekben megrajzolták nekünk, csak ez itt egy élő megapolisz. Döbbenetes. Azután nem vagyok csatarajongó, de ebben az esetben kivételt teszek. Szívesen néztem volna meg még több harci jelenetet, mert az az egy igazi, amit láttunk, nagyon jól meg volt konstruálva. Még azt is igykeztek bemutatni, hogy miként mozgatták a tisztek a falanxot, az Alexander apja által bevezetett, vadonatúj hadi formációt. Hogy a harci elefántokat (vagy az animáció-programozókat) hogyan trenírozták, nem tudom, de sikerült nekik az is. És ott van még Rosario Dawson, akihez viszont az égvilágon semmiféle technológia nem kellett, de erről többet nem mondok, mert az olvasótábor férfitagjait még a végén nem fogják elengedni a filmre.

Nem szaporítom a szót, és kíváncsi vagyok, ehelyt milyen lesz a többségi vélemény a filmről. Addig is az ítélet: nézétek meg, legalább a kisebbség ajánlásával.

» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon

Eddigi hozzászólások (7)

1

Gr0, 2004. december 10. péntek, 13:48 (#)

Az ott fönt a film indiai producere? :)

Gr0

2

stsmork, 2004. december 10. péntek, 23:09 (#)

Történetesen tudok kapásból idézni a Rettenthetetlenből: a csatában a király, jó angol szokás szerint, előreküldi az íreket ("hadd hulljon a férgese"), akik vad csatakiáltások közepette rohannak a skótok felé, majd miután odaérnek az eldobálják a fegyvereiket és vidáman összeölelkeznek az ellenséggel. A királynak arcizma sem rezdül, és foghegyről odaveti:

- Írek.

3

yaanno, 2004. december 13. hétfő, 14:58 (#)

röhögnöm kell azon (már bocsánat), ahogy Alexandrosz (Sanyi Bá) homoerotikus vonásait a sajtó tárgyalni méltóztatik; erre kár szót fecsérelni szerintem. bíztató vonás lehet a poszt-náci Bús kormányzat részére, hogy a főszereplő, azaz Sanyi Bá láthatóan az árja északi vérvonal példánya, bár levon állításom értékéből, hogy nem kékszemű... Hogy a f*szba volt képes Stone ezt megcsinálni??? lehet hogy végig stoned volt szegény ;) yeah, Oliver Stoned

4

mic414, 2004. december 16. csütörtök, 11:42 (#)

Hogyne tudnék idézni a Gladiátorból: "On my signal, unleash hell!" Vagy vmi ilyesmi. Viszont örülök, hogy valakinek tetszik, mert a sok negatív komment miatt már meg se akartam nézni. Most így csak megnézem.

5

lmolnar, 2004. december 17. péntek, 10:40 (#)

Szerintem nem Heraklesz volt a Trojaban, hanem Akhillesz/Achilleus. Szerintem.

6

yano, 2004. december 17. péntek, 10:50 (#)

Achilleus és Achilles nem ugyanaz a személy véletlenül? az egyik a római a másik a görögös névváltozat.

7

majma, 2008. március 3. hétfő, 20:07 (#)

Én láttam a filmet, és tulajdonképpen előtte nem is nagyon tudtam többet Alexandroszról, mint amit az iskolában tanultam. Sőt, a tanárunk elbeszélései alapján egyáltalán nem tűnt szimpatikusnak. Viszont ez a film annyira felkeltette az érdeklődésemet, hogy azóta már több könyvet is elolvastam vele kapcsolatban. A film amúgy tényleg nyálas, szerintem nem túl jó. Vannak benne jelenetek, amiken kissé megbotránkoztam: Alexandrosz nászéjszakája például. Gusztustalanra sikeredett, és az a jelenet is öklendezésre késztetett, amikor Hephaisztonnal beszélget az erkélyen. Valójában nem azt kellett volna hangsúlyozni a filmben, hogy Alexandrosznak hány férfivel volt viszonya. De azért hálás vagyok, mert így soha nem jöttem volna rá, hogy Nagy Sándor ennyire érdekes ember volt, és még mindig ellenszenves lenne számomra.


Hozzászólsz?

Igen

Hozzászólást csak névvel együtt fogadunk el. Ha linket írsz be, akkor előtte és utána hagyj egy szóközt, főleg akkor, ha zárójelbe teszed.


Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2010 ervin, eszpee, stsmork