Hozzászólások | Szólj hozzá! | Rovatok és keresés
Ervin cikke a Művház rovatból, 2005. január 28. péntek, 12:06 | 44 hozzászólás
Másfél év alatt elég helyre karriert futott be ez a könyv, így tarthatatlanná vált a helyzet, hogy a sesblog olvasóit megfosztjuk egy hozzá nem értő, de legalább szubjektív és spoilermentes kritikától.
Dan Brown nem első ízben próbálkozott bestseller írásával, a korábbi műveit azonban nem olvastam, így kénytelen vagyok erre a tényközlésre szorítkozni. Másfelől pedig a Vinci annyira bejött neki, hogy minden további indoklás felesleges.
A könyv jó.
Na nem az a tíz-év-múlva-is-idézünk-belőle jó, hanem pontosan annyira jó, sőt, még egy kicsit jobb is, mint amilyennek egy látványos borítójú paperbacket általában elképzelünk. Fordulatos, cselekményes, titokzatos, olvasmányos, és a műfaj szabályainak megfelelő happy enddel zárul.
Igaz, ettől még nem írtam volna róla. Van itt azonban más is.
Jómagam leginkább azokért a főként történelmi érdekességekért ajánom a figyelmetekbe a regényt, amelyeket a szerző a hitelesség kedvéért itt-ott elpotyogtat. Ezek legtöbbje a művészettörténet értői számára valószínűleg triviális információ, én azonban határozottan másképp gondolok a Louvre-ra vagy az Utolsó vacsora című festményre, mint annakelőtte. Lebilincselő volt a kódfejtés kapcsán előadott eszmefuttatások némelyike is. Az igazságtartalmukról nem voltam meggyőződve, de ettől még ugyanolyan izgalmas elolvasni, hogy az emberi logika (és az összeesküvéselmélet) mire képes. Aki ennél alaposabban áll hozzá a kérdéshez, és a megmásíthatatlan történelmi igazság iránt érdeklődik, azzal egyfelől közlöm, hogy nincs ilyen, másrészt viszont arra bátorítom, hogy látogasson el valamelyik szakértő oldalra, ahol ízekre szedik a könyv állításait. Én például csak annyit írtam be a keresőbe: "debunking the da vinci code", és láttam csodát.
A da Vinci-kód izgalmas, bár rövid távú lehetőségeket rejt a vulgáris antiklerikalizmus számára: jót lehet "én megmondtam"-ozni a katolikus egyház regénybeli szerepvállalása kapcsán. Ám az eufória csak addig tart, amíg elolvassuk a könyvet; sőt, bizonyos IQ-szint felett már jóval hamarabb véget ér. Brown ugyanis annyira, de annyira politikailag-korrekt, ahogy csak egy amerikai bír az lenni. Mindebből pedig az a következtetés adódik, hogy az egyházellenesség kifinomultabb irányzatának hívei máshol kell, hogy keressék a muníciót.
A cikk megírását övező szakmai kutatás során egy magyar rajongói oldalt is találtam, amely szellemes módon, retro webdesign eszközökkel igyekszik erősíteni a regény történelmi hangulatát. Leonardo mester megőrült volna az animgifekért. Ha már itt tartunk, a fordítás színvonaláról nincs információm, Brown angolja viszont megbízható.
Végezetül tekintsünk a jövőbe. A könyv óhatatlan megfilmesítésének jogát a Sony happolta el. (Úgyhogy bizonyára kijön Playstationön is.) Érdekesség, hogy állítólag ugyanaz a fickó lesz a film producere, aki a szerkesztőség kétharmadát lázban tartó 24 című sorozat nevében egyszer már megkörnyékezte az írót, hogy a művet a 3. évfolyam alapjává tegye. Akkor kudarcot vallott, most viszont a nagy vásznon próbálkozhat.
Az imdb-n már hónapok óta fent van, hogy Tom Hanks lesz a főszereplő, amit őszintén sajnálok: az olvasottak hangulatából szerintem egyáltalán nem adódik egy ilyen enyhén pudingfejű, édes-szomorkás karakter. Azóta azonban csatasorba állt Jean Reno - aki viszont remek választás -, sőt, nemrég a főszereplő francia hölgy is befutott: maga Amélie. Remélem, tényleg olyan kiváló az angolja, ahogy a történet megkívánja. Még a végén meg kell nézni a filmet is?
Ítélet: a da Vinci-kód olyan, mint a beszélgetős bulin felszolgált ropi. Nem vagy oda érte, nem ez a kedvenc ételed, de amíg nem veszik el a kezed ügyéből, valahogy nem tudod abbahagyni.
(#)
, 2005. január 28. péntek, 15:46Karácsonyra megkaptam az "Angyalok és Démonok"-at. Szintén letehetlen volt, noha sajnos nem nélkülözte a hollywoodi forgatókönyvírókra jellemző túlkapásokat sem, például helikopterből magasról kiugrás --> csak elájulás és nagyon fájás, de semmiképpen nem meghalás, hiszen akkor hogyan lehetne most Langdon főszereplője a Da Vinci kódnak?
Nem tudom a Kód miről szól, az Angyalokban az Illuminátusok színre lépnek, hogy évszázadokkal ez előtt tett ígéretük szerint felbukkanásukkor lerombolják a katolikus egyházat, és ehhez kapóra jön a CERN-ben éppen felfedezett és átmenetileg stabilizált antianyag. A történet java része Rómában, illetve a Vatikánban játszódik valós helyszíneken, a Pápa-választás napján.
(#)
, 2005. január 28. péntek, 15:49Balage - Magyar szótár:
letehetlen = letehetetlen
felfedezett = előállított
(#)
, 2005. március 9. szerda, 06:11A Da vinci kód című regény után ajánlanám a "Da Vinci kód megfejtése" című könyvet.Tudományosan,vagyis történelmileg megmagyarázza a hitetlenkedőknek a regény adatainak valódiságát.Érdekes olvasmány.
(#)
, 2005. március 16. szerda, 10:49Da Vinci visszavág - könyvreklámot csap a Vatikán is: http://news.bbc.co.uk/1/hi/entertainment/arts/4350625.stm
Elsőre úgy tűnik, a derék egyházfiak értetlenül szemlélik, hogy normális emberek miért nem tudják megkülönböztetni a Vatikán által terjesztett, egyértelmű igazságokat (pl. vízen járás és halottfeltámasztás) a könyv által sugallt, nyilvánvaló valótlanságoktól (pl. [SPOILER JÖN!!!] hogy Jézus felesége Mária Magdolna volt).
(#)
, 2005. május 13. péntek, 01:17No, elolvastam.
NAGYON JÓ.
Természetesen nem hiba nélküli, de végre egy könyv, ahol bakivadász lelekem is önfeledten tudott szórakozni-izgulni-drukkolni-tippelgetni. 10 pontos íromány. Nem érdekelt, hogy állítólag nem az ő ötlete volt a könyv, valaki már megírta előtte, hogy sokackxerint egyetlen eredeti felfedezés sincs benne - kit izgat?
Azon hamarjában lemartam a könyvesbolt polcáról az Angels & Demonst és a Digital Fortresst is - a deception point sajna nem volt meg nekik.
Ami végig ott lebegett a történetben: nyilván ti is észrevettétek, mennyire filmes szemüvegen át lett megírva a szöveg. Rengeteg helyen szinte ugroitt a mozivászonra/képernyőre. Mintha egy forgatókönyvíró, vagy rendező írta volna, egyenesen nyersanyagnak. Ha jól nyúl hozzá a rendező, nagyot dobhat, mint a Rózsa neve, hogy egy másik, sztem remekül filmre vitt bestsellert mondjak.
Tom hanks? Sztem annyira nem botrányos választás. Én speciel leginkább Mel Gibsont tudnám elképzelni, vagy aleteregoját, Russel Crowet. Jean Reno sztem melléfogás lenne. A nőt olvasás közben Sandra Bullock bőrében láttam magam előtt, ő elég franciás kinézet sztem. És, vessetekk meg, de a lovagnak el tudnám képzelni akár roger Mooret, akár Sean Conneryt.
Az albínó szerepet pedig a szerző nyilvánvalóan egyenesen Woody Allenre írta, asszem, ez evident.
Gr0
(UI: Arringarosa püspököt végig Paskay bíboros képében láttam magam előtt, de frankón :))))))
(#)
, 2005. május 13. péntek, 01:20Ja, hogy a felügyelő lesz Jean Reno... az más, az már okésabb...
Mondjuk, nálam valamiért Harvey Keitelben testesült meg a zsaru, de Reno se rossz.
Gr0
(#)
, 2005. május 15. vasárnap, 22:59hu az annya, en tegnap ejjel olvastam el a konyvet, azert tizes skalan legfeljebb joindulattal otos, de tenyleg letehetetlen, mint a sosmogyoro.
btw a ketreszes "debunking..." cikk linkjei miatt jottem vissza, majd kicsit kerestem tovabb, es meg kellett allapitanom, h a ses altal hivatkozott atya is tavol nemely erenyektol a cikk irasa soran. a priory of sion es jhwh reszek bizony szinte szo szerint egyeznek ezzel: http://tinyurl.com/ab9ph
egyebkent birom ahogy a katolikusok is kavarjak, asszem a fenti link is egyhaz kozeli cucc. peldaul azzal jon, h 1307-ben szep fulop volt aki a rendet szetverte es nem v. kelemen. ez igaz, fulop ra akarta tenni a kezet a rend javaira. azonban ugyelt a latszatra es kelemennel felszamoltatta a rendet. nem volt nehez rabirni az egyebkent francia kelement, aki fulop es az olasz biborosok kozotti alku reven lett papa. fulop ki is hasznalta a helyzetet rendesen, nem ebben az egy kerdesben kenyszeritette kelemenre az akaratat. meg hogy kelemen nem szorathatott hamvakat a tiberisbe mert avignonba volt papa. lenyegeben igaz, mert evekbe telt amig eliteltek oket, csakhogy kelemen 1305-ben lett papa, es csak 1309-ben vitte at a papai tront avignonba.
amugy kifejezetten szorakoztato, h mindenki csak azokra tenyekre szoritkozik, melyekre erdekeben all.
(#)
, 2005. május 15. vasárnap, 23:00mig el nem felejtem: http://priory-of-sion.com/
(#)
, 2005. június 4. szombat, 17:00szerintem óriási a könyv én nem tudtam letenni.Tom Hanks elég gagyi választás de én megnézem a filmet.
(#)
, 2005. június 5. vasárnap, 14:28Mint ahogy sztem mindenki meg fogja, aki olvasta. Pölö én :)))
Gr0
(#)
, 2005. június 7. kedd, 16:33Mindkét regényt olvastam és nekem mindegyik nagyon bejött.Régen olvastam ilyen jó könyveket!Már nagyon várom a következő Dan Brown regényt.Történelmileg mindkettő roppant hiteltelen, de nem ez a lényeg.Végül is amerikai íróval van dolgunk, így ez nem túl meglepő.De a Da Vinci-kód az utóbbi évek legjobb regénye.
(#)
, 2005. június 21. kedd, 22:53(#)
, 2005. június 22. szerda, 00:41Syndra,
már kapható két másik regénye, a Deception Point és a Digital Fortress.
Gr0
(#)
, 2005. június 24. péntek, 12:39az angyalok es demonokrol annyit, h a benne emlegetett illuminati nevu jatek, amit a szerzo szerint az osszes cernes programozo jatszik az interneten, es a legnepszerubb jatek amerikaban, a valosagban egy kartyajatek, teljes mertekben offline, tehat valodi kartyakkal jatsszak, es mellesleg rohadtul nem a legnepszerubb.
lasd: http://www.sjgames.com/
(#)
, 2005. június 24. péntek, 13:33wice,
nem értem, miért ne lehetne egy normál kártyajátékot online is jőtszani? Pókrezni, feketemacskázni, ultizni, snapszlizni is lehet neten, ezt miért ne lehetne?
Gr0
(#)
, 2005. július 10. vasárnap, 17:34Én pár napja olvastam el a Da Vinci-kódot. Nekem nagyon bejött. A filmet tuti megnézem, de szerintem is rossz választás a föszerepre Tom Hanks. Remélem találnak valaki jobbat erre a szerepre. Jean Reno szerintem okés a zsaru szerepére.
(#)
, 2005. július 30. szombat, 23:05Ez egy nagyon jó könyv, és minden elismerésem Dan Brawn-é!!!! Tényleg egy lángelme szüleménye ahogy azt Nelson DeMille írta. A Digitális erődöt még nem kaptam meg, de ahgy lehet megkapom, és kiolvasom!!! A Da-Vinci Kódból annyi érdekes információt tudtam meg, hogy felkeltette az érdeklődésemet, és most épp egy kis "nyomozómunkát" folytatok én is:)
Na szóval száz szónak is egy a vége: Ez egy hihetetlenül jó könyv!!! És ha Jézusnak tényleg volt felesége, és ez nyilvánosságra kerül majd bizonyítékokkal, akkor azt Dan Brawnak köszönhetjük majd, hiszen ő ültette el a bogarat az ember fülében erről. És ha ez igaz, akkor hálával tartozunk ennek a csodálatos írónak.
Kb. annyit írok, bár tudnék még oldalakonkersztül írni erről de aki elolvasta, az úgyis tudja, hogy mit írnék, aki pedig nem olvasta el, az OLVASSA EL:)
Pusy mindenkinek:
Sissy
(#)
, 2005. július 31. vasárnap, 00:06Na, jó, szerk szakik, most már lécci sürgősen reszeljetek valamit a beépített cenzoron, mert most pölö egy olyan beszólásomat nem engedi itt be, amiben egy fia megkérdőjelezhető dolog nem volt. Ezt, viszont, fogajunk, hogy simán átengedi: faszomat.
Gr0
(#)
, 2005. július 31. vasárnap, 01:02Ügyes :) egyébként ahogy korábban már elmagyaráztuk, nem tudunk mit tenni. A mostani spamszűrő alternatívája jelenleg az lenne, ha beengednénk a spameket vagy ha mindenkinek be kéne jelentkeznie, mielőtt hozzászólhat, és mindkettőtől ódzkodunk. A következő hónapok folyamán azért tervezünk reszelni valamit, erről később.
(#)
, 2005. július 31. vasárnap, 08:27Bocs, hogy közbekotyogok, de ez sztem nem spamszűrő, hanem Gr0szűrő. Nekem még soha nem veszett el beírásom, panaszkodni meg mindig csak Gr0-t látom. Innen a következtetés... :)
(#)
, 2005. július 31. vasárnap, 10:06Bocsi, lemaradtam: Tom Hanks Jézust játszaná, vagy Mária Magdolnát?
:-)
(#)
, 2005. július 31. vasárnap, 20:42ses,
OK, de én továbbra is szólnui fogok :))
(Amúgy eddig csak szólt, hogy valami nem okésat írtam (holott nem), de berakta a hozzászólást. Most viszont, amikor csak azt akartam üzenni Sissynek, hogy egészen pontosan "Dan Brown" és nem "Brawn", valamit visszadurrogott, és be se rakta a beszólást. Fura.
És utoljára próbálok még egy csúnyát: Anettka.
Gr0
(#)
, 2005. július 31. vasárnap, 22:06Gr0: ez az Anettka télleg durva volt. Hol vannak ilyenkor a moderátorok???
(#)
, 2005. július 31. vasárnap, 22:47Bocs, de nagyon mérges voltam. Általában csak simán bazdmegelek, de most tényleg nagyon elborult az agyam. Így csúszhatott ki :((((
Gr0
(#)
, 2005. augusztus 2. kedd, 14:40Szerintem Brown könyvei azért nem akkora durranások, a zseniálistól is messze esnek, mivel valahogy híjján voltak az eredeti ötleteknek és aki kicsit is jártas ebben-abban, az most egyetértően hümmög maga elé, de ennek ellenére is tetszettek nekem a regények, mivel igen jó stílusban vannak megírva.
A filmmel kapcsolatosan Tom Hanks mint főszereplő katasztrófális választás, annyi karakteres színész rohangál Hálivúdban, igazán találhattak volna valaki alkalmasat, de most már biztos mindegy...
(#)
, 2005. december 19. hétfő, 19:27Ărdekes, elvezhetĹ, felejthetĹ... Ingatag hitueknek sosem ajanlanam, bar mar erre is van megoldas:ott a kritika.
Film?
Ralph Fiennes, a tobbi nem szamit...
(#)
, 2006. január 2. hétfő, 16:49Sztem a könyv nagyon jó! Izgalmas, érdekes és nagyon hihetetlen!
A filmet meg ugyis megnézem, ha jó a színész, ha nem.
És Tom Hanks tényleg szar választás!
(#)
, 2006. február 22. szerda, 18:38[irreleváns reklám, törölve - a szerk.]
Várom válaszodat szeretettel:
Bolla Márta
(#)
, 2006. április 17. hétfő, 18:06én két nap alatt elolvastam a könyvet, mert nem tudtam letenni.nem csak az volt benne a jó hogy izgalmas a cselekménye, hanem az is, hogy mikén világít rá a tényekre ( pl. : utolsó vacsora)
(#)
, 2006. május 23. kedd, 00:29No, megnéztem a filmet.
Nem is tudom. Hallván, hogy Cannes-ban megbukott, kezdtem reménykedni. És, azt kell, mondjam, nem alaptalanul.
Az én nézőpontomból:
- nem írták át annyira, amennyire sokan rinyálták. A fő vonal teljesen ott van, kis melléxálak maradnak néha ki, mint, pölö, hogy hogy drótozták be Tebingék a Nagymester és az alfőnökök irodáit, vagy, hogy a filmben csak egy kriptex-jelszót kell mefejteni, a SOFIA kimarad, stb.
- Sztem nem érthetetlen és történelmi utalásokkal túlzsúfolt. Hogy a könyv olvasása nélkül mindent lehet-e érteni benne, nos, azt nem tudom megítélni, de, hogy nem reménytelen, azt adom. Tény, hogy néha nem árt figyelni, különösen, ha az ember nem beszél angolul, tehát a feliratokat is olvasnia kell... A könyvben ugyanis nem kevés dolgot jobban, részletesebben kifejtenek, ami sokszor nagyon okos dolog olyanok szemében, akik nem rendelkeznek a kellő kulturális/történelmi háttérismeretekkel - mint pölö én :) Aztán, persze, akad néhány jelenet, ami homályosra sikeredett - pölö azt nagyon csúnyán gányolják oda, hogy menti/téríti meg a bíboros Silast a börtönben, és hogy lesz a csóka elvakult követő.
A legokosabb, ha az, aki a könyvet nem olvasta, de a filmet megnézné, tót, ami ziher, meghív valakit, aki olvasta már :)
- A színészek: Tom Hanks nekem kimondottan pozitív meglepetés volt. Nem kicsit csalódtam, mikor olvastam anno, hogy ő lesz a főszereplő - de sztem úgy megugrotta, hogy mégcsak nem is rezgett a léc.
Ellentétben Tatou kisasszonnyal, aki nekem hatalmas csalódás volt. Egyáltalán nem éreztem meggyőzőnek, végig egy szerepet (ráadásul rosszul) játszó színésznőt láttam a vásznon (ezt hívom én Gwyneth Paltrow-szindrómának), nem egy megformált szerepet.
Jean Reno egy nagyon-nagyon enyhe csalódás volt, nem is tudom miért, tán azért, mert én eleve más karakternek képzeltem a könyv alapján.
Az albínó alakítója pedig egyértelműen királyság.
A végét átírták, de nem annyira, hogy zavaró legyen - legalábbis sztem, csak egy egész kicsit.
Az egyetlen, szeembeszökő változtatás a Vatikán kihagyása volt a buliból - de ezt egyrészt eleve sejteni lehetett, másrészt jelezték is, hogy várható, harmadrészt olvasni lehetett az eddigi kritikákban is, vagyis meg nem lepett.
Összességében sztem megugrották a magasságot. Ha a női főszereplő legalább egy gyenge közepes lett volna, azt mondanám, hogy 10 pontból 7,5. Tatou kisasszonnyal 6,5...
Gr0
(#)
, 2006. május 23. kedd, 00:37"nemrég a főszereplő francia hölgy is befutott: maga Amélie. Remélem, tényleg olyan kiváló az angolja, ahogy a történet megkívánja."
írja ses a cikkben.
Nos, bár leírva makulátlan az angolja (persze, hisz a szövegkönyvet anyanyelvű írta :) végig jó vastag akcentussal beszél - persze, nem tudni, hogy szándékosan - hisz egy francia nőt játszik, miért ne beszélhetne akcentussal...
Gr0
(#)
, 2006. május 23. kedd, 00:41Lemaradt a vége:
"... persze, nem tudni, hogy szándékosan - hisz egy francia nőt játszik, miért ne beszélhetne akcentussal... - vagy azért, mert nem tud jobban. Járjon neki a benefit of the doubt...
Ja, és a poént elfelejtettem: hangosan felröhögtünk, mikor a nő veréssel próbált választ kicsikarni a túszul ejtett Silast, akiről amúgy tudta, hogy önsanyargat... Nem annyira sanszos...
Gr0
(#)
, 2006. augusztus 28. hétfő, 08:30Senkit nem akarok megbántani, de amit itt elolvastam ezzel a regénnyel kapcsolatban, az kétségbeejtő!
A naivitás még el lehet nézni, de az elvakult műveletlenséget aligha...
Olvasni olyan, mint nyalánknak a kedvenc süti, de nem kell feltétlenül HINNI a pudingban!
Borzalmas, hogy egy ilyen amerikai moslékra jobb sorsra érdemes olvasók így berezonálnak.
(#)
, 2006. augusztus 28. hétfő, 14:28Egy újabb véleménnyel lettünk gazdagabbak.
(#)
, 2007. január 6. szombat, 18:06Látom, kissé lemaradtam a vitáról, de azért is megjegyzem: a könyv kimondottan tetszett. Jó kis pörgős KRIMI (mert mindenki thrillert emleget, de ez nem igaz), Dan Brown-nak van érzéke hozzá. Most olvasom harmadszor, még most is tetszik. Szeretem a ponyvát, ez meg jól kimagaslik ponyvaként, úgyhogy így nincs is vele gond. Na most: háromfajta író stílus létezik, ha nagyon leszűkítjük. Van a nagyon giccses, szinte már undorítóan körülíró, állandóan köntörfalazó, ezt azok a rossz írók használják, akik kórosan a legjobbak akarnak lenni. Aztán van az egészségesen, szépen leíró, gyakran, de nem túl gyakran köntörfalazó, akinek szépek és pontosak a leírásai, élethűek a párbeszédei stb., ez mondjuk Lőrincz L. László, Nemere István a ponyvában, na ők tudnak fogalmazni. A harmadik stílust Dashiel Hammett és Raymond Chandler honosították meg a "hard boiled fiction"-ben, azaz a "kemény detektívtörténet"-ben. Ez egyébként érdekes, mivel máshol még véletlenül sem jó alkalmazni, de a detektívsztorikban nagyon bevált, nagyon odavaló. Ez a whiskyszagú stílus az, amikor már-már borosta nő a szavakon.
Dan Brown ezt a borostás stílust választotta, itt-ott, nagyon kevésszer a középső felé elhajolva. És ez nem jó. Sokszor éppen csak annyit ír le, amennyi feltétlenül muszáj, nem köntörfalazik. Ha egy kemény krimit ír, ahol csak az ügy, a verekedés és a beszélgetés a lényeg, ez így oké is lenne. De ő nem olyat írt, hanem "davincsikód"-ot, ahol pont a középsőt kellett volna választania. Ha így LETT VOLNA, még el is fogadom, hogy a Biblia után ez a legolvasottabb könyv. A történelmi bakik meg nem izgatnak, elvégre nem egy történelemkönyvet olvastam, hanem egy teljes fikción alapuló krimit. Nagyon naiv az, aki elhiszi Dan Brown-nak a dolgokat, hiszen a könyv elején szereplő bizonygatás nem több, mint egy ügyes csel, egy üzleti fogás. Kíváncsi lennék, anélkül milyen lenne az eladási mutató.
Szóval, Dan Brown könyve jó kis krimi/kalandregény, de valljuk be: lehetne jobb is.
(#)
, 2007. január 6. szombat, 18:15És akkor most a filmről:
A filmet úgy kellett volna látnom, hogy előtte nem olvasom el a könyvet, még csak egyetlen sorát sem. Talán akkor tetszene.
Csakhogy én előtte kétszer olvastam el...
A film (nagyon sajnálom, őszintén fáj érte a szívem) egy rakás lótrágya lett a könyvhöz képest. Tudtam, hogy majd meghalivúdiasítják, de hogy ennyire összevágni, összekutyulni a szálakat, kihagyni fontos jeleneteket, további fontosakat két másodpercesekre, tehát értelmetlenségig lerövidíteni stb... Szóval, állati nagyot csalódtam benne! Miért kell például átírni Sophie családfáját, és miért kell a nőnek csodát tennie egy drogossal? Hiszen így pontosan az ellenkezőjét csinálják annak, ami a könyvben van: ott Jézust embernek, nem csodatévőnek ábrázolják, a későbbi utódját pedig még annyira sem tartják csodatévőnek. Szóval Sophie teljesen hétköznapi ember. Erre a filmben mit művelnek? - Besétáltatják a két főszereplőt egy parkba, ahol a nő elküldi a junkie-t, aki valószínűleg már soha nem fog anyaghoz nyúlni.
Ekkorát még egyetlen filmben sem csalódtam. Sokszor még védtem is Hollywood-ot a haverokkal szemben, de ezután... JAAAAJJJJ!!!!
Hollywood a pokolba vezető lépcsőn megy lefelé...
(#)
, 2007. július 27. péntek, 12:05Már maga az író is leszögezte, hogy a könyv csak egy FIKCIÓ. Ezzel szemben az egygház továbbra is tiltakozott. Mi ellen? Elvégre, most maradjunk a könyv határain belül, és mindenkit megkérek, hogy higgadtan gondolja végig mielőtt ítélkezne felettem, az miért baj, ha Jézusról azt állítják, hogy megnősült és gyereke született.
A könyv nagyon jó volt. Leszámítva azt a tényt, hogy amit Dan Brown tényként állít a könyvben, az a valóságban nem állja meg a helyét. Az egyik természetfilmadón minden állítását valós tényekkel cáfolták meg. Éppen ezért jó a könyv. Fikció, amit szinte mindenki és mindenhol leszögezett. A többszáz oldal sosem laposodik el, mindig jön valami izgalmas fordulat, a főszereplők hihetőek, nem lehet tudni, ki kivel van. És érdekes megvilágításba kerülnek a festmények, oloyan kérdéseket tesz fel, amelynek hallatán mi is a fejünkre koppintunk.
A filről csak annyit, hogy már az elején leszögezték, hogy szándékosan rontanak a film hangulatán, mert itt is közeledett a botrány, ezek után sejtettem, hogy nem lesz valami egetrengető film. Igazam lett. Nem okolok senkit, mert jobb a békesség. Az adaptáció csak néhol látszott, a csattanók, nem voltak akkorák, mint a könyvben.
(#)
, 2007. július 27. péntek, 13:45Bob,
sztem az olvasók zöme eleve regénykéntolvasta a művet, vagyis helyén kezelte: fikcióként. De nyilván voltak nem kevesen, akik tényként vettek belőle dolgokat - nem utolsó sorban azért, mert Daan Brown ezt hazudta nekik. Igen hazudta. Nézd meg, hogy kezdődik a könyv:
TÉNYEK:
A Sion-rend - egy 1099-ben alapított titkos társaság - létező szervezet.
Pedig ekkor - vagyis, mikor Dan Brown megírta e sorokat - már tudott volt, hogy a Sion-rend kitaláció, ráadásul elég középszerű csalás.
Ezt lehetfikciónak nevezni, sztem ez visszaélés az olvasó bizalmával. Egy regény elejére odarakni egy ilyen kezdést... Ez sztem nagyon nem fair.
Ettől, persze, a könyv még nagyon ott van, ide is többször írtam már, hogy nekem is igen bejött.
Na, kicsit bő lére eresztettem. Amit mondani akartam, az az, hogy álszent dolog az író részéről arra hivatkozni később, hogy az egész fikció - teccett volna odaírni a könyv legelejére. (Persze, túlzok, miértkéne egy regény elejéreodaírni, hogy fikció, annak általában az a lényege, ilyen alapon a Frankenstein, vagy a Shrek eléis oda kéne írni :)
(#)
, 2007. július 27. péntek, 13:59Szerintem nem odairni hogy fikcio, olyan mint felrakni a 3D-s szemuveget a moziban. Direkt orulok neki.
Van aki meg odairja hogy fikcio hogy ne pereljék szanaszét, és kozben teljesen igaz, ebbol lett az "affaire Clearstream". Ennél meg szerettem volna ha az elso esetrol van szo.
A konyv utàni nyàr mulatsàgos volt Pàrizsban, amerikaiak és Japànok vizsgàltàk a Saint Sulpice szegleteit, Delacroix mindjàrt jobbra fel se tunt, màr csak emiatt is kivàncsi lettem a konyvre.
(#)
, 2007. július 27. péntek, 14:03Sic,
OK, de kíváncsi lennék ezeknek az amerikaiaknak, illetve japánoknak a véleményére is az "odaírja, vagy ne, az elejére" kérdésben, miután rájöttek, hogy át lettek kúrva :DDD
(#)
, 2007. július 27. péntek, 14:10Ràjottek?
(#)
, 2007. július 27. péntek, 21:15Hát, tudja franc :DDD
» Filmek
» Könyvek
» Éttermek - térképpel!
» Receptek
» Mobil videók
A Kispad-feednek most
olvasója van. Szeretnél közéjük tartozni? Ezen az oldalon mindent elmagyarázunk.
Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2010 ervin, eszpee, stsmork