Hozzászólások | Szólj hozzá! | Rovatok és keresés
stsmork cikke a Művház rovatból, 2005. március 23. szerda, 13:48 | 10 hozzászólás
Egy éles eszű cherokee indián ötvösnek feltűnt egyszer, hogy a fehérek valamiféle jeleket tudnak papírra vetni, annak segítségével pedig hosszú szövegeket felolvasni anélkül, hogy előzőleg betanulták volna az egészet. Disznóláb (alias Sequoyah: így hívták a kérdéses indiánt) hasznosnak találta az ötletet és elhatározta, hogy - szakmába vágó hasonlattal élve - reszelget ő is valami ilyesmit. 1809-et írtunk ekkor.
Nehezítette a dolgot, hogy Disznóláb nem tudott angolul beszélni, írni-olvasni pedig semmilyen nyelven sem. (Anyanyelvének, a cherokee-nak nem létezett írásos formája.) Igazi kihívás!
Először nekiállt minden egyes fogalomnak külön-külön jelet kreálni, de ezzel végül felhagyott, amikor már több ezer szimbóluma volt, de még mindig egyre újabbakra lett volna szükség. Máshonnan közelítette meg a problémát: a jeleket nem fogalmakhoz vagy szavakhoz rendelte, hanem a szótagokhoz. (Léteznek ilyen írásrendszerek, a japán katakana/hiragana is ilyen, de erről még a fehérek közül is kevesen hallottak, fel kell hát tételeznünk, hogy sajátja az ötlet.)
A nyolcvanhat karakterből álló cherokee írásrendszer (szándékosan nem ábécét írtam, mert az ábécé betűi hangokat jelölnek, nem szótagokat) 1821-re készült el. Érdemes megnézni a jeleket: nagy részük a latin ábécéből ered, ennek az az oka, hogy Disznóláb szerzett valahonnan egy angol nyelvkönyvet, de mivel a betűket nem ismerte, egészen másképp hangzó szótagokat rendelt hozzájuk. A "z" például no, a "h" betű mi és így tovább. Egy kakukktojás is van: a betűk között megtaláljuk a 4-es számot is.
Hamarosan az egész törzs megtanult írni-olvasni, és saját lapot is indítottak, Cherokee Phoenix címen. Figyelemre méltó intellektuális teljesítmény egy teljesen írástudatlan néptől, hogy nulláról indulva, segítség nélkül alig húsz év alatt eljutottak az újságkiadás szintjéig.
Mindez azonban nem változtatott a cherokee indiánok sorsán. 1838 május 17-én (tizenhét évvel az írásrendszer bevezetése után) az egész törzset - hétezer főt - összeterelték és kipaterolták őket az ország legtávolabbi szegletébe. A sztálini deportálásokhoz mérhető (mellesleg a kongresszus által megszavazott és az Indian removal act törvényben jóváhagyott) kitelepítés útvonala a the trail of tears nevet viseli és ma, Disznóláb szülőhelyéhez hasonlóan, már csak érdekességszámba menő idegenforgalmi látnivaló.
* * *
A cherokee indiánok csúfondárosan "beszélő leveleknek" nevezték az írást, abból a megfigyelésből kiindulva, hogy a fehér ember szavai olyanok, mint a fa levelei: amikor gazdájuknak nincs már többet szüksége rájuk, megszáradnak, lehullanak és elhordja őket a szél. Uff.
(#)
, 2005. március 23. szerda, 14:34Azért mekkora faszi lehetett! Képzelem az izgalmat a szemében, amikor végre hozzájut egy ilyen jelekkel teli könyvhöz, és akkor nekiül, és kidolgozza a saját jelrendszerüket... szép.
(#)
, 2005. március 23. szerda, 15:14Nyelvészetileg érdekes probléma a korlátozott szótagkészletű nyelveknél a saját írás kialakítása akár idegen hatásra. Végül is a japán sem tett mást a kínai ideogrammákkal, amikor abból a saját szótag-leíró készletét összebarkácsolta. A szlovák nyelvre határozottan nehezebben ment volna. :)
Még két érdekesség:
Mivel a magyar sem kedveli a mássalhangzó-torlódást, a szokottnál kevésbé torzulnak el japán átírásban magyar eredetű személy és településneveink, a legrégibb nyelvemlékünk meg szinte egyenesen átírható.
A DNS vizsgálatok alapján elég nehéz lenne letagadni a távol-keleti és az amerikai indián népek rokonságát. :)
PS: Old Shatterhand viszont csak hunky volt, nem feltétlenül erdélyi magyar. :)
(#)
, 2005. március 23. szerda, 20:01Űz nagyon fura. Anno az egyetemen írástörténet speckollon a tankönyvben egy teljesen más történet volt. Ha emlékeznék, milyen könyvet használtunk, tudnám ellenőrizni.
Gr0
(#)
, 2005. március 24. csütörtök, 14:31ezt a lapot erdemes megnezni, a vilag majd osszes nyelvenek abeceje, meg ilyenek, itt van pl a cherokee:
(#)
, 2005. március 24. csütörtök, 15:03Az algonkin nem szerepel benne, ami tökéletes, mert stsmörk cikke kapcsán én meg annak a történetét fogom megosztani veletek :)
(#)
, 2005. március 24. csütörtök, 16:31Várjunk csak, lehet, hogy az algonkinra emléxem??? az az, amit az európai betűkből vagadosott össze a tag?
Gr0
(#)
, 2005. március 24. csütörtök, 17:30várd meg a cikket :)
(#)
, 2005. március 24. csütörtök, 22:42Van egy érzésem, hogy előbb írod meg, mint ahogy én magtalálom az egyetemi jegyzeteimet :))))
Én amúgy anno töltöttem le a hálóról algonkin vagy cherokee fontot, már nem emléxem, milyen volt pontosan. Volt egy ilyen hülye flashem, és letöltöttem köbö 100 különleges fontot, grúzt, örményt, stb... Köztük volt ez a fajta is. Lehet, hogy meg is van még valahol.
Gr0
(#)
, 2005. március 25. péntek, 08:15A cherokee font a fenti cikk fényében különösen nagy zsákmány lehet! ;)
(#)
, 2005. március 25. péntek, 15:04Köbö 6-8 éve történt, tudja már franc, milyen volt pontosan :))) Indián, oszt kész :D
Gr0
» Filmek
» Könyvek
» Éttermek - térképpel!
» Receptek
» Mobil videók
A Kispad-feednek most
olvasója van. Szeretnél közéjük tartozni? Ezen az oldalon mindent elmagyarázunk.
Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2010 ervin, eszpee, stsmork