Beszélő levelek

stsmork cikke a Művház rovatból, 2005. március 23. szerda, 13:48 | 10 hozzászólás

Egy éles eszű cherokee indián ötvösnek feltűnt egyszer, hogy a fehérek valamiféle jeleket tudnak papírra vetni, annak segítségével pedig hosszú szövegeket felolvasni anélkül, hogy előzőleg betanulták volna az egészet. Disznóláb (alias Sequoyah: így hívták a kérdéses indiánt) hasznosnak találta az ötletet és elhatározta, hogy - szakmába vágó hasonlattal élve - reszelget ő is valami ilyesmit. 1809-et írtunk ekkor.

Nehezítette a dolgot, hogy Disznóláb nem tudott angolul beszélni, írni-olvasni pedig semmilyen nyelven sem. (Anyanyelvének, a cherokee-nak nem létezett írásos formája.) Igazi kihívás!

Először nekiállt minden egyes fogalomnak külön-külön jelet kreálni, de ezzel végül felhagyott, amikor már több ezer szimbóluma volt, de még mindig egyre újabbakra lett volna szükség. Máshonnan közelítette meg a problémát: a jeleket nem fogalmakhoz vagy szavakhoz rendelte, hanem a szótagokhoz. (Léteznek ilyen írásrendszerek, a japán katakana/hiragana is ilyen, de erről még a fehérek közül is kevesen hallottak, fel kell hát tételeznünk, hogy sajátja az ötlet.)

A nyolcvanhat karakterből álló cherokee írásrendszer (szándékosan nem ábécét írtam, mert az ábécé betűi hangokat jelölnek, nem szótagokat) 1821-re készült el. Érdemes megnézni a jeleket: nagy részük a latin ábécéből ered, ennek az az oka, hogy Disznóláb szerzett valahonnan egy angol nyelvkönyvet, de mivel a betűket nem ismerte, egészen másképp hangzó szótagokat rendelt hozzájuk. A "z" például no, a "h" betű mi és így tovább. Egy kakukktojás is van: a betűk között megtaláljuk a 4-es számot is.

Hamarosan az egész törzs megtanult írni-olvasni, és saját lapot is indítottak, Cherokee Phoenix címen. Figyelemre méltó intellektuális teljesítmény egy teljesen írástudatlan néptől, hogy nulláról indulva, segítség nélkül alig húsz év alatt eljutottak az újságkiadás szintjéig.

Mindez azonban nem változtatott a cherokee indiánok sorsán. 1838 május 17-én (tizenhét évvel az írásrendszer bevezetése után) az egész törzset - hétezer főt - összeterelték és kipaterolták őket az ország legtávolabbi szegletébe. A sztálini deportálásokhoz mérhető (mellesleg a kongresszus által megszavazott és az Indian removal act törvényben jóváhagyott) kitelepítés útvonala a the trail of tears nevet viseli és ma, Disznóláb szülőhelyéhez hasonlóan, már csak érdekességszámba menő idegenforgalmi látnivaló.

* * *

A cherokee indiánok csúfondárosan "beszélő leveleknek" nevezték az írást, abból a megfigyelésből kiindulva, hogy a fehér ember szavai olyanok, mint a fa levelei: amikor gazdájuknak nincs már többet szüksége rájuk, megszáradnak, lehullanak és elhordja őket a szél. Uff.

» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon

Hozzászólások

Eddigi hozzászólások (10)