B13 - Bűnös negyed

Ervin cikke a Művház rovatból, 2005. június 21. kedd, 00:02 | 8 hozzászólás

Lehet, hogy akkor járunk jól, ha lemondunk arról, hogy Luc Besson új filmjeit továbbra is a Nagykékség-Nikita-Leon szentháromsághoz hasonlítsuk, és ehelyett szépen tudomásul vesszük, hogy ilyen csoda csak egyszer háromszor történik. Mentsük, ami a mesterből menthető.

Teljesíthetetlen elvárásainkat feladva már nyugodt szívvel ülhetünk be a B13-ra, amely kellemes meglepetéssel szolgál. A cím ez esetben nem a mű kategóriájára utal, ami megannyi mostanában készült Besson-mozi esetében igaz lenne. Pörgős akciómoziban van részünk, amely egy fontos különbség híján akár remek grafikájú videojátéknak is elmehetne. Vannak mozgatható főhősök, rengeteg csihipuhi, elnagyolt széplány, látványosan kidekorált gonosztevők, időre teljesítendő küldetés.

Az a bizonyos egy, nem elhanyagolható különbség a francia lezserséggel előadott humor. Akik még emlékeznek a régi idők magyar filmimportjára, azok tudják, hogy a "francia humor" sokáig a táskacserélős idiotizmust jelentette, amelyet például Pierre Richard testesített meg. Itt egyáltalán nem erről van szó, a poénok erős elemei a filmnek.

Besson alighanem igyekezett a szerencsésebb kimenetelű akciófilmjeiből építkezni. Van itt harcművészet a Sárkány csókjából, nemzetiségi nagyarc a Taxiból (aki ezúttal íróként is közreműködött), kicentizett fegyverkoreográfia a Transporterből, no és rengeteg ugrándozás a kevéssé értékelhető Yamakasiból.

Történet pedig itt sincs, mint ahogy azokban sem volt. Csak apró poénok tömkelege. Ennek talán az lehet az oka, hogy a mester rendezőként már nem érdekelt az iparágban? Meglepő, de Besson ebben az évtizedben még nem rendezett filmet: írt és szervezkedett helyette, és a számokból úgy tűnik, hogy elsősorban a mennyiségre utazott. Ha pedig másokkal elvitetheti a balhét a legzsengébb forgatókönyveiért is, akkor minek küzdjön?

A B13-nál Besson szerencsére kialudta magát, vagy jó kedve volt. Randevúra is ajánljuk, gyorstesztünk szerint a lányoknak is tetszeni fog. A végére az istenkáromlás: én sokkal jobban szórakoztam rajta, mint a másnap látott Galaktikus Útikalauzon. Sokkal.

Ítélet: csak tessék, tessék, folyvást-folyvást.

» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon

Hozzászólások

Eddigi hozzászólások (8)