Kispad

Kispad: közös blog
4230 cikk, 53848 hozzászólás
Szerzők | Tudnivalók | Feedek


Bűnök monokrómban

Bright cikke a Művház rovatból, 2005. június 3. péntek, 13:40 | 29 hozzászólás

Robert Rodriguez olyan filmes, akit előszeretettel neveznek fenegyereknek az újságírók – és aki rá is szolgált erre. Öntörvényű, a kockázatot bátran vállaló alak, aki véghezviszi, amit eltervez. Az El Mariachit néhány ezer dollárból rendezte, majd az első hollywoodi sikerek – Desperado, Alkonyattól pirkadatig, The Faculty – után valóra váltotta régi álmát, a borzalmas Spy Kids-trilógiát, annak ellenére, hogy már az első rész sem muzsikált valami fényesen a pénztáraknál és a kritikusoknál. Legutóbb pedig saját költségén vászonra álmodta és leforgatta a Sin City című képregény egy jelenetét, hogy megtörjön vele egy másik fenegyereket, Frank Millert, aki megesküdött, hogy nem engedi vászonra vinni a művét.

A jelenetből így lett trailer (amit a sesblog is beharangozott anno), Rodriguez és Miller együttműködéséből pedig a valaha készült leginkább kép- és szöveghű képregény-feldolgozás, ami a többi comic-átirat – többek között a szintén Miller-képregényeken alapuló Daredevil és Elektra – orra alá dörgöli, hogy igen, így is lehet csinálni.

Mindazonáltal a Sin City receptje kevés más képregénynél működne, ugyanis Rodriguez boszorkánykonyhájában ezúttal a filmes eszközök teljes alárendeléséről van szó. A mozgókép és a (bűn)cselekmény szolgaian követi az eredeti képkockákat és szövegbuborékokat, a film nem tesz mást, csak „megmozgatja” a képregényt – nem csoda, hogy Frank Miller neve társrendezőként is szerepel a stáblistában. A történet – vagy inkább három történet, mert a film nem összefüggő epizódokból áll – nemhogy ugyanolyan egyszerű, mint a papíron látott Sin City sztorija, hanem szinte mondatról mondatra ugyanaz. A kamerabeállítások és a green screen előtt forgatott, rengeteg utómunka nyomait viselő, plasztikus képek pedig tökéletesen visszaadják az eredeti bűnös város látványvilágát és a noir krimikből jócskán merítő hangulatát. A filmművészetet el lehet felejteni, itt minden csak eszköz: a Bruce Willishez hasonló felkapott színészek és az olyan underground sztárok, mint Rutger Hauer vagy Mickey Rourke most egy ligában játszanak, és nem jelentenek többet a rajzolt hősöknél.

És éppen ezért nagyszerű a Sin City, mert már a képregény is ezért működött: a látvány és a ponyvaregényesen primitív, de szórakoztató klisék miatt (jut eszembe, Quentin Tarantino is rendezett egy jelenetet, ami nem véletlenül nem lóg ki a filmből). A fekete-fehérben előadott, néha egy-egy élénk színnel – általában vérvörössel – megbolondított, brutális gyilkosságok és kontragyilkosságok (mindhárom sztoriban jelen van a bosszú) egyszerre esztétikusak és gyomorforgatóak, a nők szépek, a férfiak kemények, a rossz győz, a még rosszabb meglakol. Tőmondatos tanulságok ezek, és minden további bonyolítás, urambocsá’ moralizálás csak elrontaná a filmet. Comic-rajongóknak kötelező, de azok se hagyják ki, akik nem viszolyognak a véres popcorn-moziktól – még akkor se, ha a vér színe a legtöbb jelenetben fehér…

» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon

Eddigi hozzászólások (29)

1

eszpee, 2005. június 3. péntek, 13:44 (#)

Kérdés látatlanban: ha a film szolgaian követi a képregényt, ahhoz nem tesz hozzá, mi értelme volt elkészíteni? Működik a nagy vásznon is ami a papíron igen? Ne válaszolj, a napokban ellenőrzöm. :)

2

pravda, 2005. június 3. péntek, 14:34 (#)

fordul a vilag. meg ifju egyetemista koromban vitaba keveredtem muveszetszociologia szeminariumon az oktatoval aki masodlagos, koveto muveszetnek titulalta a kepregenyt (csak mar letrejott mualkotasok masodlagos reprezentaciojara es terjesztesere alkalmas). a vita annyira elmergesedett, hogy a vegere lenaciztam, dekani meghallgatasom volt, mert el akart tanacsoltatni, tanulmanyi eredmenyeim es a tanszekvezeto szimpatiajanak koszonhetoen nem sikerult. mar a deneverember filmadaptacioja engem igazolt, azota meg...
de ugy igazan egy adaptacio sem volt olyan meggyozo. a szarnyas fejvadasz, mondjuk szenzacios volt, de nem tudom biztosan, hogy ott kepregeny vagy konyv volt eloszor. legrosszabb a dick tracy.

3

freak, 2005. június 3. péntek, 17:33 (#)

Naigen, a képregények negatív megítélésére igen nagy lapáttal tesznek rá az elfuserált filmadaptációk. És most hogy így belegondolok, asszem miért hasalnak el rendszeresen ezek: mert mindenképpen "filmes filmet" akarnak belőlük kanyarítani, megerőszakolják az alaptémát. És Rodriguez pontosan ebben újított egy iszonyatosan nagyot: alárendelte a filmet a képregénynek. És lám, így működik a dolog.

4

Balage, 2005. június 4. szombat, 03:59 (#)

Szerdán láttam, azóta a hatása alatt vagyok. Döbbenetesen jó volt, óriási élmény! Hihetetlen, milyen utómunka van benne, és milyen kegyetlen jó lett az egész képi világa. Bizonyos jelenteket tátott szájjal bámultuk operatőr haverommal (mert ismerjük a képregényt), más jeleneteken meg jókat röhögtünk.

Nőt inkább ne vigyetek magatokkal, csak ha elég vagány, és el tud vonatkoztatni a hentelés valódiságától. A társaságunkból az egyik hölgy az első negyedóra végén távozott, és nem ő volt az egyetlen a teremben!

5

BaBe, 2005. június 4. szombat, 10:31 (#)

Nem most a napokban fogom megnézni, meg kell várnom a tanév végét, és még a SW III. is hátra van. Ha ezeken túl vagyunk, viszem a kölkeimet, és megnézzük - és baromi kiváncsi vagyok, hogy milyen hatással lesz rájuk. Anno '89-ben láttam először a Szárnyas fejvadászt moziban a párommal, és akkora hatással volt rám, hogy majdnem szakítás lett a vége :) > Azóta sem igen voltam így filmmel (a Mátrix, amit divat folyamatosan előcibálni, egy nagy kalap érdektelen szar), és nagyon bizgat, hogy a gyerekeimre vajon milyen film lesz ennyire katartikus hatással... Persze, lehet, hogy nem ez a film lesz az, de esélye van rá.

6

Ikeagirl, 2005. június 4. szombat, 12:06 (#)

Én is láttam a filmet és nekem borzasztó mód tetszett. Olyanféle film, ami után nincs kedved beszélgetni, csak sétálni a városban a többi igézettel.
A Szárnyas fejvadász Philip K. Dick egyik regénye alapján készült, tájékozattabbak ebből már sejtik, hogy a könyv volt hamarabb, mert iyeneket más kitalálni sem bír...

7

mr m, 2005. június 4. szombat, 17:48 (#)

Mickey Rourke mitől undergorund sztár?

8

Mazsi, 2005. június 4. szombat, 20:54 (#)

Mi is láttuk pénteken, s bár a moziban alig volt rajtunk kívül valaki, aki ott volt, élvezte. Nekünk kifejezetten bejött a film, pedig magát a képregényt nem ismertük.
Hazafelé tartván pedig jókora röhögések közepette idézgettük egymásnak a jeleneteket.
Annak azért utólag örültem, hogy legjobb barátném lemondta a programot, mert ő az elsők között távozott volna kb negyed órával kezdés után.

9

BaBe, 2005. június 4. szombat, 22:03 (#)

Valaki kifejtené nekem bővebben, hogy mitől mennek ki a csajok a film elején? Már többen is írtátok, érdekelne - ne ide, ha szabad kérnem, nehogy valaki anyázzon miatta :) Beírtam a mélcímemet, ha lehetne, plíííz, köszönöm! :)

10

Deansdale, 2005. június 5. vasárnap, 08:50 (#)

Semmi különös, BaBe, csak picit sok a mészárlás :) Sőt, az egész filmben mást sem látsz a vásznon. Épp ezért aki művészi értékekre vágyik, romantikára vagy mondanivalóra, az ne nézze meg ezt a filmet.
(Milyen érdekes, hogy akik kimennek egy-egy ilyen filmről, azok általában azért teszik mert ők túl intelligensek egy ilyen egyszerű véres mozihoz - de akkor hogy a fenében nem volt annyi eszük hogy ne vegyenek rá jegyet?! :)
Egyébként olyan a film, mintha ollóval szétnyiszálták volna a képregényt és szalagba fűzték volna, aztán mehet is egyenest a vetítőgépbe :) Sok helyen a szereplők nem is dumálnak, hanem narrálják a dolgot, ettől meg olyan a hangulata mint a némafilmeknek ahol a moziteremben ült egy zongorás, és ha valami fontos volt, azt szöveggel vetítették a vászonra :)

11

Pepito, 2005. június 5. vasárnap, 10:30 (#)

Bocs. Én húsz perc után meguntam.

Ha kell valakinek a legelső kalózpéldányok egyike innen Kínából, csak szóljon. :)

12

ses, 2005. június 5. vasárnap, 16:42 (#)

Megnéztem, szerintem egynek teljesen jó. Ugyanakkor azt jósolom, hogy már az első utánzása rettenetesen unalmas lesz, pedig biztosan lesz néhány copycat.

Korábban nem gondolkodtam azon, hogy hogy nézne ki egy megfilmesített képregény - nem pedig egy képregény alapján készített film, ami általánosabb - de készséggel elismerem, hogy valahogy így :) Ja, és gyönyörű nők vannak benne, meglehetősen nagy számban.

Más: hadd ne értsek egyet egyáltalán Babe Mátrix-kommentjével. Amikor az első rész első perceiben Trinity felugrott, kimerevedett, és körbeforgatták (aztán ahogy később Neo elhajolt a golyók elől), na, az szerintem legalább akkora filmtörténeti mérföldkő, mint amikor az ős-Csillagok háborújában elúszott felettünk az űrhajó vagy feltűntek a lépegetők.

Nos, ilyesmi a Sin Cityben nincsen, és bennem a Szárnyas fejvadászból se maradt meg ehhez fogható erejű jelenet, bár tetszett a film.

13

BaBe, 2005. június 5. vasárnap, 21:46 (#)

ses, valójában velem nem érdemes vitatkozni a Mátrixról, mert tényleg annyira nem érintett meg, hogy az általad írt jelenet egészen egyszerűen nincs meg a fejemben. Azt nem vitatom, hogy van filmtörténeti jelentősége, a trükkök, a film technikai kivitelezése, stb. Ez nekem kevés a katarzishoz. A Blade runner-nél viszont az egész film a fejemben rögzült, sztoristul, gondolatostul, a zenével együtt. (És a kettő számomra együtt is lélegzik - ha a zenéjét hallgatom, tudom, mikor, melyik képkocka kapcsolódik melyik hanghoz, és kb. fordítva is igaz lenne, ha némán nézném a filmet :)
Biztos, hogy annak is fontos szerepe van ebben a dologban, hogy amikor a Blade runner-t először láttam, 19 éves voltam, abszolút befogadó életkorban, amikor a Mátrixot, már elmúltam 30. (Asszem... mikor is volt?)
Szóval nem vagyok jó vitapartner, elfogult vagyok és még tudatlan is :)

14

BaBe, 2005. június 5. vasárnap, 21:54 (#)

Deansdale, ezért még nem mennék ki a moziból... ez eléggé... izé. Attól meg, hogy egy film véres, még lehet romantikus, művészi, és még mondanivalója is lehet - ha valaki a vér mennyisége alapján ítél, úgy, hogy végig sem nézi, az valóban egy sznob seggfej lehet (vagy, felteszem, gyenge a gyomra), ezt pedig mindig kétkedve eresztem össze az "intelligens" jelzővel. (És persze nekem is megvannak a magam rigolyái, mint már látszik is :)
Ma délután már meg is volt a SW III., pedig még nincs vége a tanévnek, úgyhogy lassan majd jöhet a Sin City, és egyre inkább várom. :)
(Fogadok magammal, hogy el fog varázsolni, és nyerni fogok - de melyikünk fogja meginni a pezsgőt az én egészségemre? ")

15

ses, 2005. június 5. vasárnap, 22:45 (#)

BaBe, nincs itt gond, egyszerűen csak nem értünk egyet. :) A Mátrixot különben én is 30 fölött voltam kénytelen megtekinteni, miután nem jött ki előbb!:) és valóban, a filmtörténeti jelentőséget a technikai megoldásoknak tulajdonítottam, sci-finél többnyire elvárok valami ilyesmit.

16

BaBe, 2005. június 5. vasárnap, 23:02 (#)

ses, ez nekem sem okoz problémát :) a 30 fölöttet pedig azért írtam, mert nem emlékszem, hányas a film (a fene sem keresgeti ilyen kései órán), de úgy emlékeztem, 2000 utáni... :)))

17

Balage, 2005. június 6. hétfő, 00:19 (#)

"viszem a kölkeimet..."

Ha még tényleg gyerekek, inkább ne. Jó tudom, amikor még mi voltunk gyerekek más világ volt, de én emlékszem olyan filmre, amit 8-10-12 évesen láttam, és elég rosszul voltam tőle, mi több, ma is rosszul vagyok tőlük (mondok egy példát: Ben-Hur. Az öcsémmel néztem meg, én voltam 10-11, ő 7-8. Már a szünetben eléggé rosszul voltunk, de volt bátorságunk visszamenni, noha a második részben többet nem mertünk odanézni. A mai napig utálom azt a filmet -- jó, főleg azért, mert tudom, hány ló döglött meg miatta.)

Az emberek sem azért mennek ki a moziból, mert intelligensek vagy sznobok, hanem azért, mert nem tudnak elvonatkoztatni a látottaktól, és valóságként élik meg, amit látnak. És a mészárlás itt nem egyszerűen lövöldözésben testesül meg, hanem elég durva csonkolásokból, verésből, kínzásokból stb. A mai eszemmel, lelkemmel ülök a moziban, hallgatom a narrációt és röhögök. Ha gyerek volnék, nem mernék odanézni. Jó, lehet, hogy manapság lélekben edzettebbek a gyerekek, kicsit mást ad a tévé, mint 25 éve, de azért nem véletlenül 18 éven felüli pecsét van rajta.

18

BaBe, 2005. június 6. hétfő, 01:28 (#)

Hello, Balage, tudom, nem egy szokványos állapot, de mi általában másképp viszonyulunk ehhez a dologhoz. Hogy miért alakult így, nem tudom. Nálunk nem tilos egy csomó minden, ami más családoknál igen. A túlzott képernyőfogyasztás (monitoré, konzolos játéké, filmé, rajzfilmé, híradóé - a sima televízió nézés itt annyira nem divat) nálunk nincs letiltva, sem maximalizálva. Amikor úgy érezzük, elég volt, rájuk szólunk, és akkor vége - lehet menni legózni, rajzolni, olvasni. Próbálunk ellensúlyozni, olyan dolgokkal, amik a másik világba rántják őket - család, kirándulás, telek, közös ökörködés, beszélgetés, társas.

Persze, lehet azt gondolni, hogy mindez a felelőtlen szülői hozzáállás, vagy lustaság, nemtörődömség kérdése, hogy sejtelmünk sincs, mit művelnek a géppel, milyen játékokkal játszanak, milyen filmeket néznek, de ez éppenhogy nincs így. Mert rajtunk látták először, hogy a gép előtt ülni jó, hogy játszani remek, és többen is lehet egyszerre, hogy jobb olyan filmet nézni, amit magunk választunk ki, hogy jó alternatíva az olvasás vagy zenehallgatás, hogy a számítógép egy kreativitásra ösztönző valami. Hogy a félelmet családi körben ki lehet és ki is kell mutatni, az megértésre és vigaszra talál, azt pedig, hogy ez a sok dolog pedig csak fikció, már elég régen tudják. Én pedig, valamiféle ajándékként, mindennap tudom, hogy mivel foglalkoznak éppen, milyen pályát szerkesztenek, milyen képet készítenek, az aktuális kedvenc a battleneten éppen hogy áll, kire dühösek, és mivel miért foglalkoznak.

Nem merem kijelenteni, hogy ezek tudatos dolgok, sőt. Egyszerűen így alakult. Mint ahogy az is, hogy Anyuci rajzfilm-sci-fi-horror-fantasy-pc-s-játék-konzolos-játék-könyv-film-grafika-design mániájából ragadt egy kicsi a kölkekre, mint légypiszok, és Apuci szemellenzője is örökletesnek bizonyult. Elég korán láttak már olyan rajzfilmeket (ma sok brutális van), amelyek vérgőz szintje szerintem meghaladja a normálist - és mégis, gyereksávban, gyerekműsorban vetítették őket. Nem emlékszem, mi volt az első horror, vagy thriller, amit láttak, szerintem ők sem (amennyiben ugye nem volt meghatározó).

Most 12 és fél illetve 14 és fél évesek, 6. illetve 8. osztályt végeznek másfél hét múlva. A múlt héten nézték meg a (tök ciki, tudom) Jason X és a Freddy vs. Jason c. marhaságokat, együtt röhögtünk rajtuk. Tavaly néztük meg pl. az Álomcsapdát és a Donnie Darkót (ezeket mind itthon, dvd-n, tehát nem óriási vásznon), és mindkét filmnél ők döntöttek úgy, hogy végignézik, és legnagyobb meglepetésemre végigelemezgették a filmet.

Ma délután néztük meg a SW III-at, a „korhatár nélkül” címke dacára ez sem sétagalopp a rózsakertben. Látták a Kill Bill filmeket, és nem jönnek zavarba a paradicsomkonzervtől, a poénokat pedig veszik. A kisebbik ma egészen konkrétan azt mondta a moziból kijövet, hogy neki a harmadik rész „túl romantikus” (és ő egyébként egy széplélek :) Régóta szeretjük az értőbb grafikus által megálmodott rajzfilmeket, Samurai Jack és a SW-rajzfilmek nálunk arattak (Genndy Tartakovszkij sztem egy megértett zseni), a képregényeket nagyon szeretjük. Ha most mindezeket összeadjuk, akkor szerintem a Sin City-t nekünk készítették – de ha pofára esem, akkor valakit nagyon meg fogok büntetni. :) (Értem ezt úgy, hogy ha _nekem_ nem tetszik)

Huh, de hosszú vagyok, mint a vonatfütty. Remélem nem tűnik úgy, hogy mindez mosakodás, mert nem annak szántam. Nincs miért, mert ha már elszúrtam, akkor már régen, ha meg nem, akkor jó :). Az biztos, hogy mi szeretünk így élni. Az persze nem lenne rossz, ha valaki fentről megsúgná, elszúrtam-e ennek a két bestiának a nevelését, vagy sem… :)
(egyébként lehet, hogy a végén ebből is dvd lesz.)

19

eszpee, 2005. június 6. hétfő, 08:21 (#)

Na lassan de biztosan megnéztük mi is: én nagyon jól szórakoztam rajta, az eredeti homályos ismeretében (a Goldie-s részt olvastam csak). És Mickey Rouke továbbra is király, bár szegényt szinte csak a hangjáról lehetett felismerni. :)

20

Balage, 2005. június 6. hétfő, 12:00 (#)

Rourke-val nem volt felismerési problémám, de kemény negyedóra kellett, míg rájöttem, hogy Jackie Boy = Benicio del Toro. :-)

21

Ikeagirl, 2005. június 6. hétfő, 12:29 (#)

BaBe, nem mondom, hogy vidd nyugodtan a gyerkőcöket, mert az átlag biztos kifeküdne, noha a legtöbb véres jelenet fekete-fehérben megy és ezáltal nem kecsöpöztek túlsággal...Én speciel 14 évesen (és még most is) imádtam a megabrutál japán képregényeket, amik bővelkedtek gyakós, erőszakos jelenetekben, tehát a Sin city is biztos megfogott volna...Bár az nem valószínű, hogy humornak vettem volna, mint most, 30-on túl.

22

BaBe, 2005. június 6. hétfő, 23:36 (#)

Ikea, a GitS-t kb. három éve látták (meg még pár hasonló mangát). Akkor 9 és 11 évesek voltak...

23

Ikeagirl, 2005. június 7. kedd, 14:58 (#)

Akkor vidd őket, a kukorica mellé simán bedobják majd a filmet is!

24

methan, 2005. június 7. kedd, 15:13 (#)

fogalmam sincs, mit rágódtok ezen a 'való-e a gyereknek' meg 'kimegy a nöm fertályóra múltán' kérdésen. az oldboy, az véres. a sincity, az nem. nagyon ütös, nagyon hatásos (nagyon bejött), de nem brutális; minden jelenetet elemel az egyáltalán nem kozmetikázott képregény-jelleg, meg a meröben szokatlan belsöhangos narráció, ami kb úgy müködik az egész film alatt, mint brecht darabjaiban a songok: eltávolítanak a cselekménytöl, kénytelen vagy kívülröl látni a filmet (a koldusoperát gondolom ti sem neveznétek operettnek vagy musicalnak, holott. akkor viszont a sincity sem véres). semmi nem direktben megy, nem is mehet, hiszen képregény. a vért ti képzelitek hozzá. nincs ott.

25

Ikeagirl, 2005. június 7. kedd, 15:38 (#)

Igen, az Oldboy valóban durva volt, na ott valóban kiment a mozi háromnegyede...Nekem nem volt mozikimenős élményem a Sin city alatt, de attól másnak még lehetett. Megjegyzem, a gyerek romlatlan kis elméje bármit el- és oda bír képzelni bárhová és az számára ott is van!
A gyerektémát érzésem szerint kitárgyaltuk, BaBe intelligens anyuka révén majd eldönti, való-e gyerkőceinek a darab vagy sem. Nekem ez nem fáj, neked se fájjon.

26

Balage, 2005. június 7. kedd, 21:37 (#)

A környezetemben eddig mindenkinek, aki elment megnézni, mozikimenős tapasztalata volt. :-)

27

_alesi_, 2005. június 22. szerda, 09:59 (#)

Három dolgot hiányoltam. A Silent Night,és a Family Values nekem hiányzott... Talán még A Hell and Back is, de gondolom néger főszereplő nem illett volna a sorba :(. Persze így már túl hosszú lett volna a film, jobb lett volna ha az összes epizódot is megcsinálják és DVDn külön kiadják ;)

28

eszpee, 2005. június 22. szerda, 14:42 (#)

Ne aggód, jön majd a második rész.

29

pravda, 2005. június 22. szerda, 15:13 (#)

most lattam, nagyon tisztesseges munka volt, bejott. es methannak igaza van.


Hozzászólsz?

Igen

Hozzászólást csak névvel együtt fogadunk el. Ha linket írsz be, akkor előtte és utána hagyj egy szóközt, főleg akkor, ha zárójelbe teszed.


Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2010 ervin, eszpee, stsmork