Kispad

Kispad: közös blog
4230 cikk, 53884 hozzászólás
Szerzők | Tudnivalók | Feedek


Kóla, puska, tüdővész

stsmork cikke a Művház rovatból, 2005. július 26. kedd, 18:35 | 9 hozzászólás

Jared Diamondról már több bőrt is lenyúztam, anélkül hogy teljes cikket szenteltem volna bármelyik könyvének is; ezt most a Guns, Germs and Steel kapcsán pótolom.

A könyv magyarul is megjelent, méghozzá az űberbéna Háborúk, járványok, technikák címen. Lényegében azt a kérdést járja körül, hogy a történelem során lejátszódott kultúrák közötti ütközésekből miért mindig a nyugati világ került ki győztesen. Amikor Kolombusz partra szállt az amerikai kontinensen, miért a spanyolok pusztították ki gyors ütemben Közép-Amerika őslakosságát, nem pedig fordítva? Ausztrália miért lett brit gyarmat, miért nem inkább az ausztrál őslakók hódították meg Angliát?

A kézenfekvő, egyszerű és frappáns válasz („mert mi olyan fasza gyerekek vagyunk”) egyúttal hibás is; az egymástól elszigetelten élő népcsoportok eltérő környezeti feltételeivel mindent prímán meg lehet magyarázni. Ez így kissé leegyszerűsítettnek hangzik, de a könyv végig meggyőzően, bár néhol kicsit szájbarágósan érvel.

Üdítő volt végre egy olyan történelemkönyvet olvasni, amelyik nem az ókori görögöktől kezdi mesélni az emberiség történetét, a korábbi időszakokat egyszerűen elintézve egy ó, arról nagyon keveset tudunk legyintéssel, hanem komolyan és részletesen foglalkozik a "prehistorikus" korszakkal is. (Sőt, szinte csak azzal...) Sok mindent helyre tesz, amit még az általános iskolában kevertek össze a fejemben, vagy sosem értettem igazán: például hogy lehet az, hogy az ősközösségben abszolút demokratikus, mondhatni idilli viszonyok uralkodtak? (sehogy), illetve hogy lehet, hogy valaki egyszer csak, mintegy véletlenül, feltalálta a földművelést? (sehogy).

A földművelés kialakulása kulcsfontosságú mozzanat, ugyanis ez tette lehetővé a népesség ugrásszerű növekedését, az pedig magával hozott minden mást, amit ma a civilizáció alapelemeinek tekintünk: hierarchikusan rétegződő társadalmat, szervezett katonaságot, államigazgatást és távirányítós garázsajtót.

Ez azonban nem úgy történt, hogy valamelyik kőkörszaki szakinak álmában megjelent egy búzatábla és felébredve nekiállt növényeket nemesíteni, míg a világ többi része "megrekedt" a gyűjtögető életformában: az emberek mindig is párhuzamosan vadásztak és gyűjtögettek, csak egy idő után megfogyatkozott az állatállomány, a vadászok egyre gyakrabban tértek üres kézzel haza, kénytelenek voltak növényekkel beérni. Az már földrajzi adottság kérdése, hogy hol milyen növények voltak őshonosak, és ezek közül melyeket lehetett háziasítani és melyeket nem. (Ebből a szempontból a Tigris és az Eufrátesz völgye volt a legjobban eleresztve: a búza, az árpa és a rozs is innen származik.) A földművelés sokkal több embert tud eltartani egy négyzetkilométeren, mint a vadászó-gyűjtögető életforma, s a több ennivaló több embert jelent, akik még több földet tudnak művelni, azon még több ennivalót termelni, és így tovább. Nagyobb lakosság annyi, mint nagyobb hadsereg, innentől mindenki szabadon gondolhatja tovább.

Legalább ilyen fontos szerepük van a háziállatoknak: nem csak élelemforrásként, közlekedési eszközként és teherhordóként szolgáltak, hanem bacilusgazdaként is: gyakorlatilag az összes járványos betegség háziállatokról terjedt át az emberre. Mármost, egy nagy népsűrűségű közösségben, amelyen az évszázadok során gyakran végigsepertek az ilyen járványok, az emberekben bizonyos szintű védettség alakult ki ellenük. Egy néhány ezer fős népcsoportnak azonban, amely a külvilágtól elzárva él az őserdő mélyén, nincs semmi esélye, ha egy szép napon meglátogatja őket egy csapat fehér ember, akik közül akár csak egy is valamilyen fertőző betegségben szenved.

Ezek után azt várnánk, hogy földműveléssel és álattenyésztéssel foglalkozó népcsoportok egy menetben letarolják a többi népet, és megjelenik a GAME OVER felirat. Nem így történt, és ebben megint csak a földrajzi adottságok a ludasak: az Észak-Dél irányban hosszan elnyújtott földrészeken (Afrika, Amerika) az "új rend" sokkal lassabban terjedt, mint a Kelet-Nyugat irányban elnyújtottakon (Eurázsia); főleg az Egyenlítőn, illetve az azt szegélyező sivatagokon nem jutott sehogyan se keresztül. Eurázsia rulez.

A könyv végére érve egyetlen kérdés marad csak megválaszolatlan: az eurázsiai földrészen belül miért Európa dominál Kína helyett? Habár, ha a 37-es villamossal kibumliztok egyszer a Népszínház utcából Kőbányára, akkor látni fogjátok, hogy lehet, hogy ez a kérdés hamarosan értelmét veszti.

» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon

Eddigi hozzászólások (9)

1

BufferTly, 2005. július 26. kedd, 20:36 (#)

a 37-es helyett a 28-as villamossal menj /uaz az utvonal/, kiderul, hogy _biztosan_ ertelmet veszti.

2

lipilee, 2005. július 27. szerda, 08:47 (#)

ez a része szerintem magyarázható a vallásokkal: a mieink kicsit mintha extenzívebbek lettek volna.
másrészt (ha a vallást/kultúrkört és nem az országokat tekintjük, mint ahogy végig te is tetted: tehát Délkelet-Ázsia és Európa) létszámot tekintve attól tartok, hogy hiába pattogott az európai közösség és foglalta el a fél világot, az ázsiaiak még mindig mennek...

3

Ali, 2005. július 27. szerda, 09:48 (#)

Aktualitás: Mongólia készülődik államalapításának 800. évfordulóját megünnepelni. Tőle északra egy európainak tartott államalakulat, mely a szétesés határán egyensúlyoz, tőle délre egy több ezer éves, ismét egyre erősebb birodalom -- nem épp megnyugtató helyzet.

A "világ súlypontja" többször helyeződött már át a történelemben, most épp az Egyesült Államokat illik annak tartani (ott is a keleti partról a nyugatira tevődött át), teljesen természetes folyamat a "mozgása". Amit megtanulni érdemes, az a túlélés. Ezügyben pedig Magyarország kimondottan átokföldének bizonyult, minden megszállóját túlélte, míg azok összeomlottak, némelyikük el is tűnt. Más kérdés, hogy annyira adaptálódni látszunk ehhez, hogy megszálló nélkül nem is tudunk normálisan működni. :)

Kínában is élnek magyarok, méghozzá a hírek szerint nem kevesen nem rosszul, ami azt jelenti, szerintem, hogy a kínaiak által vezetett világhoz is tudnánk alkalmazkodni. Amennyit eddig olvastam róluk, az alapján pedig nekünk ez még könnyebb is mehet, mint mondjuk a németeknek. :)

A 37-essel csak a Népszínház utcát járja végig az ember, de a 28-assal a piac mellé is eljut, _az_ az eredeti (de már nem egyedüli) főutcája Pesten a kereskedelmi telepekkel lábát megvető népnek. :) Ez se új, minden terjeszkedés alapja az üzlet, az, hogy üveggyöngyökre és egyéb olcsóárura kiéhezett indiánok legyenek a környéken. Aztán lehet fokozatosan tulajdont és hatalmat vásárolni. Még csak nem is mondhatjuk, hogy különbek vagyunk, nekünk ez az egész kóceráj egy darab fehér lóba került annak idején. :)

Azért a fegyverszállítási korlátozásokat fenntartanám...

4

lipilee, 2005. július 27. szerda, 10:03 (#)

Ali jól mondja: ha jól megnézed az európai kultúrkör (inklúding USA) kb. hm mennyi is, mondjuk 500 éve domináns. azelőtt egy feltörekvő kis kontinens volt, aki bizniszelt a virágzó iszlám kultúrákkal, a virágzó távolkelettel, közben irtotta magát pestissel, háborúkkal...
meg hát előtte volt egy virágzó elődkultúra (a görög-római), de az se volt valami nagy, és nem is tartott sokáig. és akkor nézd meg kínát, nézd meg az arabokat. minek nekik gyarmatosítani?

5

Alfi, 2005. július 27. szerda, 10:27 (#)

Egy kis olvasnivaló
[space]http://en.wikipedia.org/wiki/Samuel_P._Huntington

6

Ali, 2005. július 27. szerda, 11:22 (#)

Egyszer úgy megnéznék egy táblázatot, amiben népességarányosan (meg abszolút értékre, stb.) ki van gyűjtve, hány áldozata volt korszakonként az alábbiaknak:

* környezeti katasztrófák (lassúak, mint elsivatagosodás, külön is);
* járványok;
* háborúk;
* balesetek (külön technikai és egyéb);
* öngyilkosságok.

Nyilván az első kettő inkább rajtunk kívül álló ok, csak védekezni próbálhatunk ellene, ezért hoztuk létre a tudományt és a technikát, míg a következő kettő épp ennek "mellékhatása", illetve mesterséges járványok képében lassan visszahat a másodikra. Az utolsó sem kakukktojás, mert mutat valamit abból, mennyire élhető az a környezet, amit éppen védekezésből hoztunk létre.

Az meg egy külön érdekesség lenne, hogy mik a valódi emberi szükségletek és mik a generáltak? Ebből pl. ki lehetne számolni, hogy a gond nélkül elhagyható "igények" hogyan befolyásolnák a bolygó élhetőségét, ezen keresztül emberéletben kimutatható, mennyit áldozunk pl. a személygépkocsival való közlekedésre.

Kicsit olyan ez, mint aki egyre több gyógyszert kénytelen szedni, mert az eredeti mellékhatásai miatt egy további kell, amiatt még egy további, s.í.t.

Nagyon szeretném, ha mondjuk egy Pocakoshoz hasonlóan "emberközpontú" gondolkodásban elkötelezett leírná, hogyan lehet ezt demokratikus keretek közt megoldani. Nagyon kellemetlen lenne, ha kiderülne, hogy vészhelyzetben nincs jobb ötletünk a diktatúránál. :(

Amúgy meg beharangozták öt éven belül 90%-ra a következő nagy járványt...

7

Ikea girl, 2005. július 27. szerda, 13:37 (#)

Szerintem már meg is csinálták, de azért én továbbra is derekasan küzdök a paranoiám ellen...Több történész félelme egyébként pontosan a várható népvándorlás köré tornyosul, ami valóban komoly aggodalmakra adhat okot.

8

BaBe, 2005. július 27. szerda, 13:43 (#)

#7: Ikea, miért is?

9

nyelv-ész, 2006. július 14. péntek, 10:43 (#)

Hát igen, nem teljesen irreális, hogy a mai gazdaság összeomlása egy modernkori népvándorlásba torkollik...

Ha a fosszilis energiaforrások kifogyása után még él az emberiség a földön, akkor bizonnyal azok a kultúrák bizonyulnak életképesnek, amelyek ma kevéssé függnek a civilizáció technikai áldásaitól, és kisebb közösségi szinten (falu) többé-kevésbé önellátóak maradtak. Persze nem kizárt, hogy a fehér ember megtanul alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, le tud mondani a saját autóról és egyéb energiazabáló eszközökről, és kialakít egy magasabb minőségű technikai civilizációt.


Hozzászólsz?

Igen

Hozzászólást csak névvel együtt fogadunk el. Ha linket írsz be, akkor előtte és utána hagyj egy szóközt, főleg akkor, ha zárójelbe teszed.


Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2010 ervin, eszpee, stsmork