Hozzászólások | Szólj hozzá! | Rovatok és keresés
Ervin cikke a Művház rovatból, 2005. július 31. vasárnap, 00:01 | 12 hozzászólás
Róma egyik árnyas parkjában, az egykori Borghese-rezidencia előtt álldogál egy márványszobor. A benti kiállítótermekből kiszorult, így a hordákban érkező packagetourist-hadak ügyet sem vetnek rá. Pedig korszakos darabról van szó, amely tulajdonképpen máig megfejtetlen; ha egyszer jelentőségéhez mérten foglalkoznak vele, akkor egyszerű műalkotás létére a technikatörténet teljes újragondolását teszi majd szükségessé.
A Cephalominus SMS-t kap című, egészalakos szoborról van szó, amelynek keletkezését a köztársasági időszak végére helyezik (2. kép):
Ebben az érában a rómaiak már kevésbé vették szigorúan a képmásállítás korlátozásait; mindazonáltal akárki nem készíttethette el a saját szobrát. Cephalominus alkonzuli minőségében nem egyszerű földi halandónak számított, hanem olyan nemes lelkű embernek, aki veszély nélkül élhetett ezzel az irigyelt lehetőséggel.
A szobor alkotójának kiléte ismeretlen. Ez különösen izgalmas körülmény, mert a kifinomult vésőkezelés mesteri kézre vall, és a korszak nagy szobrászainak legtöbbjét jól ismerjük. Egyes szakértők a félig thrák, félig etruszk származású művészt, Cellus Senzacaviust sejtik a szobor mögött, de állításukat csupán közvetett bizonyítékokra alapozzák, amennyiben a két férfiú a korabeli dokumentumok szerint valóban találkozott egymással Rómában.
Figyelmünket fordítsuk azonban a szobor felé, hiszen jelentőségét tekintve minden bizonnyal az antik kor egyik csúcsteljesítményét látjuk magunk előtt.
A művész a kor szellemének megfelelően egyszerű, klasszicizáló eszközöket használ, mégis döbbenetes erővel ábrázolja a lehetetlen pillanatot: a hagyományos katonai pózban feszítő Cephalominus a csata hevében egyszer csak rövid szöveges üzenetet kap a kezében tartott márványrúdra. Az antik arisztokrata és a kétezer évvel később feltalált technológia találkozása a hagyományos művészi eszközökkel kifejezhetetlen helyzetet teremt, amelyet a szobrász mégis szuggesztíven képes megragadni.
Figyeljük meg Cephalominus jobb kezét (1. kép). Az izmos, mondhatni durva férfikar végén a kéz a meglepetéstől teljesen elérzékenyül, és puha ujjakkal, gyengéden tartja a történelem első mobiltelefonját. A messzire eltartott márványrúd és az összevont szemöldök együttese az alkonzul közismert távollátására utal, egyúttal a legyőzhetetlen katona ruhájába bújtatott ember halandóságát fejezi ki.
Az alak másik keze, amely egy pillanattal ezelőtt még hetykén tartotta a vezéri kardot, most elernyed, és jól látjuk, ahogy a fegyver épp kicsúszik a döbbenetében mozdulni sem tudó Cephalominus kezéből (3. kép).
Végezetül szót kell ejtenünk még az alak fejéről is, amely elemi erővel ábrázolja az analóg világ legelejéhez szokott ember megrendülését a digitális technológia megpillantásakor. A büszke hadvezér töprengő kisfiú módjára beszívja az alsó ajkát, a homloka pedig szó szerint behorpad a döbbenettől (4. kép).
A szobor témájának megmagyarázhatatlansága minden bizonnyal hosszú ideig foglalkoztatja majd a művészettörténészeket; legalábbis azokat közülük, akik képesek túllépni a nyilvánvaló paradoxon gátjain és nem nyilvánítják azonnal hamisítványnak az alkotást.
Ha jó sorsotok Rómába vezérel benneteket, a Galleria Borghese előtt saját szemetekkel is megtekinthetitek a szobrot. Némi büszkeségre adhat okot, hogy a műről elsőként egy honfitársunk, a nagyszerű Egely György professzor készül alapos monográfiát írni "A gömbvillámon túl" címmel, amely várhatóan a jövő évben jelenik meg, és a szerző szerint a történelem szemétdombjára űzi majd a tudománytörténet meghatározó dogmáit.
(#)
, 2005. július 31. vasárnap, 00:11100% szintetik álocelot szarvaslövő? :)
Gr0
(UI: Cephalominus rulez:)))) Alias cranium ovum? :)
(#)
, 2005. július 31. vasárnap, 08:49Ses:
amit viszont Te sem tudsz (nekem is csak busás baksis ellenében árulta el egy teremőr): a szobor talapzatán sokáig, ha nehezen is, de kivehető volt a V******e mobilszolgáltató reklámja! Ezt a feliratot a konkurrens cégek kérésére akkoriban távolították el, mikor a GSM rendszerek kezdtek elterjedni Itáliában.
(#)
, 2005. július 31. vasárnap, 09:03Ja és a bal kezében tartott (bal vállára vetett) valami nem más, mint a készülék korabeli nagykapacitású akkumulátora! Korabeli hírforrások szerint a készenléti időt annyira megnövelte, hogy egész pun hadjáratokat lehetett vele a készülék lemerülése nélkül végigcsinálni.
A készülék kijelzőjének aktívmátrixos márványmintázata pedig egyben titkosítási algoritmust is rejt: aki nem ismeri a mintázat titkait, az nem tudja az üzeneteket elolvasni. Ez is korszakalkotó technológia két évezreddel az ssh előtt.
(#)
, 2005. július 31. vasárnap, 09:50Melléfogás. A szobor azt a pillanatot örökíti meg, mikor Cephalominus (akit e tette után léptettek elő Cephaloplus-szá) a csatatérről felemeli az utolsó jedi fénykardját és enyhe megdöbbenéssel szemléli az eszközt. "Ezzel akartak minket legyőzni?", olvasható le az arcáról.
(#)
, 2005. július 31. vasárnap, 10:03Hát ha már vitázunk: Cephalominus-t először Cephalonullus-szá léptették elő, csak később lett belőle Cephaloplus. Csak a történelmi hűség kedvéért.
A szobor kezében látható eszköz már csak azért sem lehet a jedi-lovagok fénykardja, mert azt csak két évszázaddal később találták fel. Obullus Cenobius (Obi-van Kenobiként vált ismertté) nevéhez fűződik a felfedezés.
(#)
, 2005. július 31. vasárnap, 11:22Szerintem pedig az arcán annak a felismerésnek az öröme látszik, hogy rájött, hogy a háborús távolléte miatti hiányérzetet hogyan segít majd enyhíteni a feleségének. :)
(#)
, 2005. július 31. vasárnap, 12:42A szobor Cephalominust az 1. hadjaratakor orokiti meg, amikor megkapja a szolgaltatojatol az egyenlegertesitot sms-ben. C is beleesett abba a szokasos hibaba, hogy 1. kulfoldi utja elott nem tajekozodott az aktualis roaming tarifakrol. Ennek hatranyos megtapasztalasat orokitette meg elethuen az ismeretlen tehetseges muvesz.
(#)
, 2005. július 31. vasárnap, 13:335.-re: Eszerint tehát Obullus Cenobius volt az első holland? (Obi VAN Kenobi) :)
(#)
, 2005. július 31. vasárnap, 14:01Nem, hanem a Rómát később szétziláló germán törzsek a nevét saját nyelvükre lefordítva emlegették így. Sok ilyen esetet ismerünk a történelemből.
(#)
, 2005. július 31. vasárnap, 20:26Csodálkozom, hogy senki sem említi a főalak kis, drótkeretes szemüvegét, ami szintén techikai nóvumnak számított akkor.
A gitárszintetizátort viszont, a tudományos kutatások szerint csak a korareneszánsz időkben faragták a baal keze alá.
Gr0
(#)
, 2005. augusztus 1. hétfő, 08:27De valószínűleg ő volt az első a máig népszerű "Nem a Kijelző Túl Kicsi, Hanem a Kezem Túl Rövid" mozgalomnak.. (eredetileg "ne exhibeo nimis tantillus at meus lacertus nimis brevis" - todom, tárgyeset, issszonyúan tárgyeset... :)))
(#)
, 2005. augusztus 1. hétfő, 14:31A gitárszintetizátor valóban nem maradharott le egyetlen valamirevaló jedi-ábrázolásról sem a korareneszánszban, bár szerintem itt egy komoly előfutárral van dolgunk...A komoly koncentráció egyértelmű jelei fedezhetőek fel az arc vonásain, de erre utalnak a feszülten beharapott ajkak is.
» Filmek
» Könyvek
» Éttermek - térképpel!
» Receptek
» Mobil videók
A Kispad-feednek most
olvasója van. Szeretnél közéjük tartozni? Ezen az oldalon mindent elmagyarázunk.
Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2010 ervin, eszpee, stsmork