Kispad

Kispad: közös blog
4230 cikk, 53959 hozzászólás
Szerzők | Tudnivalók | Feedek


Villany Leó

stsmork cikke a Művház rovatból, 2005. november 23. szerda, 21:49 | 19 hozzászólás

The Party's OverMegírtuk már, hogy nagy szopás lesz, ha elkezdenek apadni az olajkútjaink, most itt egy könyv amiből azt is megtudjuk, mikor (hamarosan) és mennyire (nagyon). A kutya az EROEI rövidítés (Energy Returned On Energy Invested) betűszó tövében van elásva.

Mert igaz ugyan, hogy bőven van még olaj a föld alatt, viszont olyan költséges kitermelni, hogy a művelés közben több energiát használnánk el, mint amennyit a fáradtságos munkával megszerzett olajból kinyerhetünk. És a könyv szép sorjában kihozza ugyanezt az összes alternatíváról is. A növényi magokból sajtolt olajokat például simán megeszik a dízelmotorok (nálunk is használják, de jövedéki csalásnak számít, ráadásul könnyen meg lehet bukni, mert olyan szaga lesz tőle a verdának, mint egy lángossütő bódénak), de ha összeadjuk, hogy a napraforgót el kell vetni, a földet műtrágyázni, a termést betakarítani, az olajat kisajtolni, stb. akkor kijön, hogy a végén alig nyerünk valamit. Összehasonlításul: a kőolaj EROEI aránya még mindig 10 körül van, ami nagy visszaesésnek számít, mert fél évszázaddal ezelőtt ugyanez a szám még 50 körül volt, a XX. század kezdetén pedig 100 felett.

Vannak aztán igazán ígéretes megoldások, mint a nullponti energiával működő motor, amely a semmiből csinál energiát - egy barátom néhány százezer forinttal be is szállt egy magyar feltaláló ilyen témájú fejlesztésébe, de nem látom, hogy a srác azóta BMW-vel járna, úgyhogy a siker valószínűleg még várat magára. Érdekes különben, hogy ezekből a nullponti izékből és örökmozgó micsodákból valahogy senki sem lett még milliomos, mindenki arra hivatkozik, hogy az olajtársaságok, a titkosszolgálatok meg az autógyárak elhallgattatják őket.

Ezért aztán addig is, amíg valaki megdönti a fizika első és második főtételét és ezzel egycsapásra és mindörökre ellát minket energiával, a sesblog közszolgálati részlegén összegyűjtöttük azokat az irányelveket, amelyek mentén haladva felkészülten várhatjuk a globális villanyleoltás napját.

  • Ha távoli és egzotikus helyre vágyunk, ne halogassuk az utazást. Nyugdíjas korunkban tényleg sok szabadidőnk lesz, de ilyen nevetségesen olcsók soha többé nem lesznek a repülőjegyek.

  • Költözzünk olyan helyre, ahol jó a tömegközlekedés.

  • Vásároljunk magunknak egy biciklit.

  • Tanuljunk ki valamilyen kétkezi szakmát. Webmesterekre és Jáva programozókra kicsi lesz a kereslet egy poszt-indusztriális társadalomban. Asztalos, bádogos, szobafestő, lakatos, egyre megy. Ha igazán sikerszakmára vágyunk, képezzük ki magunkat kerékpárszerelőnek. (Van egy Monty Python darab, ahol a város minden lakója Superman és biciklin jár. Közöttük a kerékpárszerelő a mitikus hős, aki váratlanul megjelenik, ha valahol elromlik egy bringa és elkel a segítség.)

  • Vegyünk egy jó nagy hétvégi telket, ahol zöldségeket tudunk majd termeszteni, ha nagyon megszorulunk. A műtrágyát földgázból állítják elő (amiből egyébként kicsivel jobban állunk, mint kőolajból), ha az nincs, a termésátlagok is visszaesnek majd.

  • Kezdjük el gyűjteni a pénzt egy öko-ház építésére. Sokfelé kísérleteznek ilyesmivel és úgy néz ki, hogy jól átgondolt tervezéssel lehet olyan házat építeni, ahol az év legnagyobb részében fűtés nélkül is el lehet lenni. Persze nem árt, ha invesztálunk néhány rend vastag gyapjúpulóverbe is. Mire összejön a pénz, szerencsés esetben a kőműves szakmában is spílerek vagyunk már, neki is láthatunk a saját öko-házunk építésének a zöldségeskertünk végében.

  • Ha a fenti javaslatok közül egyik sem fekszik nekünk, ne csüggedjünk, van egy másik alternatíva is. Létezik egy olyan ország, ahol már most is minden olyan drága, mintha máris beütött volna az olajválság; ahol vízierőművek termelik az áramot; ráadásul kőolaj is van dögivel, de az eladásokból befolyt pénzt nem költik el hülyeségekre, hanem félreteszik arra az időre, amikor majd elapadnak az olajkutak; van tengere ahol lehet halat fogni és hegyei, ahol lehet síelni...igen, költözzünk Norvégiába!

» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon

Eddigi hozzászólások (19)

1

PAStheLoD, 2005. november 23. szerda, 23:03 (#)

A norvégok, fénymegszállottak (télen pl. alig van napsütés, és azt nem szeretik), és mivel erős sodrású, jól felhasználható patakocskáik vannak sokezer számra, meg már vizierőműveik is, szóval ócsó' áramjuk is, így nem is csodálkozok már, hogy mikor norvég ismerősöknél voltunk több mint 120 lámpájuk volt, bekötve, kapcsolóval ellátva, és jó pár világított is, éjjel nappal :)

Persze nem a világítás a drága nálunk se..

2

mr m, 2005. november 23. szerda, 23:04 (#)

én szívesen elrülnék, most nagyon sok helyre, de félre kell tennem a pénzemet az olajválságra.
olyan helyen lakom ahol aránylag jó a tömegközlekedés, de mint nemrég megtudtam, azok is kőolajszármazékokkal működnek...
és a hétvégi telekre nem visznek le azok se.
kivncsi vagyok a lakatos hogyan fog megélni, ha nem lesz mivel vasat önteni maximum gőzgéppel.
az ökoházamat is nagy, benzinzabló szörnyekkel kell felépíteni.
norvégiában meg hideg van :-(
mindemellett én azt hallom innen-onnan, hogy ez az olajválság dolog messze nem is olyan veszélyes, csak valakiknek nagyon jól jön egyszer-egyszer ha az olajár igazán magasra szökken.

3

CaveMaN, 2005. november 24. csütörtök, 12:45 (#)

No, azért a vasat elég régóta öntik, ahhoz képest, hogy mióta fűtünk kőolajjal. Sőt mi több, már a gőzgép előtt is volt fémmegmunkálás. (Naja, nem hiperszuper 1000 darabbol álló zárszerkezet, de akkor is!)

4

kicsizsiraf, 2005. november 24. csütörtök, 13:05 (#)

Arról, hogy az "olajválság dolog mennyire veszélyes", valóban megoszlanak a vélemények. Én mondjuk hajlok arra, hogy elhiggyem: az emberiség kb. 20%-al több természetes erőforrást használ fel, mint amit a Föld termelni képes. Ez alapján már a megújuló energiaforrások felé fordulni is késő, villanyoltás mindenképpen lesz.

5

mic414, 2005. november 27. vasárnap, 05:28 (#)

Rengeteg kihasználatlan energia van a Földön, csak meg kell tanulni átalakitani. Csupán egyetlen hurricán energiatermelő kapacitása összemérhető az emberiség enegiatermelő kapacitásával. Persze jelenleg semmit nem nyerünk ki belőle, de vannak olyan kisérletek már, amik kontrollált körülmények között próbálnak meg tornádó-szerű légörvényt kialakítani és energiát kinyerni belőle. Szerintem nem lesz gond, az egyetlen probléma, hogy sajnos át kell szoknunk az elektromos meghajtású autókra. Grrrrr... :)

6

eszpee, 2005. november 27. vasárnap, 09:00 (#)

mic414, ez az "emberiség energiatermelő kapacitása" marha jól hangzik, de mit takar? Mindenki szobabiciklin? ;)

7

nyelv-ész, 2005. november 27. vasárnap, 13:03 (#)

Szerintem sincs messze az az idő, amikor minden háztető napkollektorokkal lesz tele, elektromos tömegközlekedési eszközökkel fogunk közlekedni, és a saját (elektromos) autó fenntartása megint akkora luxus lesz, mint a 30-as években.

Viszont addigra a szolgáltatóipar és a hivatalok egyaránt weben keresztül elérhetőek lesznek (mint az már most is így van egy-két országban), tehát a helyváltoztatás kényszere nagyságrendekkel kisebb lesz.

8

mic414, 2005. november 28. hétfő, 19:55 (#)

eszpee: ja, kissé pontatlan voltam, egész pontosan teljesítményt kellett volna mondanom (Watt), és a Földön lévő összes erőmű összwattszámát értettem alatta.
A konkrét számítás ahonnan az információmorzsa származik: http://www.aoml.noaa.gov/hrd/tcfaq/D7.html

Úgy általában nem az a baj, hogy nincs elég energia, még csak az sem, hogy nem tudjuk kinyerni. A baj az, hogy a kőolajhoz képest minden egyéb energiaforrás nagyon drága jelenleg. Idővel a technológiai fejlődés nyomán remélhetőleg találunk olyat, ami megközelítőleg ugyanolyan olcsó lesz. Ha meg nem, akkor drága energia lesz, de azért lesz.

9

stsmork, 2005. november 28. hétfő, 22:08 (#)

mic414: de az már egy másik világ lesz, nem olyan, mint amilyet eddig megszoktunk, főleg ami az életszínvonalat illeti.

Igazad van, nem is az a gond, hogy nincs elég energiaforrás, hanem hogy nem tudjuk őket gazdaságosan kiaknázni. Csakhogy azt, hogy a kőolajhoz képest minden más alternatíva nagyon drága, nem úgy kell érteni, hogy pénzben többe kerül, hanem hogy több energiába kerül a kitermelés, mint amennyit nyerünk a végén. Ez lényeges különbség, mert pénzt bármikor lehet lopni/nyomtatni/kölcsönözni, stb. de energiát nem. Hiába szabadulna fel mondjuk egy hurrikán során annyi energia, amennyi egy hónapon át fedezné az Egyesült Államok teljes villamosenergia szükségletét (ezt csak a példa kedvéért mondom), ha egy hurrikánerőmű felépítése és üzemeltetése is ugyanennyi energiánkba kerülne. Ez az energiamérleg pedig nem fog változni akkor sem, ha már a kőolajat sem lehet többé olcsón termelni, és a könyv épp erre akarja felhívni a figyelmet: egy olyan korszak következik, ahol az emberiség energiafelhasználása szükségszerűen csökkenni fog, és ha ez így lesz, annak igen súlyos következményei lesznek.

Egyébként a tapasztalat azt mutatja, hogy a jósolni nagyon nehéz, különösen a jövőre nézve. Nem jellemző, hogy a régen élt jövőkutatók ötven- vagy százéves prognózisai olyan jól eltalálták volna, hogy mi most hogyan élünk. Ebből extrapolálva van esély rá, hogy a jövőnk egyáltalán nem olyan lesz, mint amilyennek ez a könyv lefesti. Sokkal rosszabb is lehet.

10

ses, 2005. november 29. kedd, 10:08 (#)

lassan az ítéletnapi igehirdetéssel, kollégák. amíg fogyasztjuk az olajat, addig (nem is olyan) lassan, de biztosan válnak egyre olcsóbbá és hatékonyabbá az üzemanyagcellák, és nyilván van még egy-két sosem hallott trükk a jelen és jövendő feltalálóinak agyában.

A művelt jövendőmondás sokszor bejön, de tipikusan nem akkor, ha a megfogalmazó pozitív vagy negatív irányban nagyon kihajol az ablakon ("a XX. század végére mindenki helikopterrel fog közlekedni", illetve "már mindent feltaláltak, amit lehetett")

11

stsmork, 2005. november 30. szerda, 16:22 (#)

Ses, az üzemanyagcella nem jó példa, mert az nem energia termelésre hanem tárolásra és szállítására szolgál. (Hidrogént és oxigént egyesít és eközben energia szabadul fel, csakhogy az üzemanyagcellák üzemanyagát is elő kell állítani valahogy.)

Egyébként logikus a gondolatmeneted és nyilván így fog működni a dolog, csakhogy ezeknek az új technológiáknak a kifejlesztése sok időbe és pénzbe kerül, ezért jobb lenne, ha már most elkezdenénk foglalkozni velük, amíg ezt az olcsó olajnak köszönhetően viszonylag kényelmesen megtehetjük. De a kapitalizmus nem így működik, és egyetlen befektető sem fogja ilyesmire költeni a pénzét addig, amíg máshol gyorsabban és biztosabban tehet szert haszonra.

A politikusok pedig úgy gondolják, hogy nem szükséges megszüntetnünk az olajtól való függőségünket, ha ellenőrzésünk alá vonjuk a világ olajkitermelő régióit, ami rövid távon igaz, de csak elodázza a problémát.

12

nyelv-ész, 2005. november 30. szerda, 17:25 (#)

stsmork,

utánam az özönvíz! Lehetek ezzel a jelmondattal politikus?

Viccen kívül: az a cinikus nagyhatalmi hozzáállás, amivel a világ legnagyobb energiatermelő, -fogyasztó és környezetszennyező országa áll ehhez a kérdéshez, az egész bolygó létét fenyegeti. ()És ott van a sarkában a világ legnépesebb országa, amelyik a legjobb úton jár, hogy ugyanilyen pusztulatot hagyjon maga után.

13

Ali, 2005. december 4. vasárnap, 11:20 (#)

Tulajdonképpen Nyelv-ész véleménye áll a legközelebb ahhoz, amit én is írtam volna (hetedik hsz.), de kiegészíteném azzal, hogy az elektromos energia legnagyobb gondja a tárolás és a szállítás. Tessék belegondolni, hogy vannak a világban olyan területek, ahol szinte sosem esik az eső, a nap viszont igen erősen süt és hatalmas területeken semmi más nincs, mint hasznosíthatatlan homok. Ide akár rossz hatékonyságú kollektorokat is fel lehetne tízezrével állítani, ha... Ha el tudnánk vinni az energiát az azt megfizetni képes helyekre. Ma sajnos ott tartunk ezzel is, hogy a leves drágább, mint a hús. Sőt, odakint, Föld körüli pályán meg aztán végképp nincsenek időjárási problémák, csak... Csak hogy jön le onnan a kakaó?

Az üzemanyagcella egyébként szintén egy próbálkozás arra, hogy energiát tároljunk és hatékonyan szállítsunk.

Szerepem szerint nekem kellene vészmadárkodnom, abban a stílusban, ahogy Stsmork a cikket írta, de nem vagyok képes elképzelni, hogy egy ennyire energiaalapú civilizáció (nem kultúrát írtam!) ne keressen kiutat. Az lehet, hogy kevésbé leszünk mobilisak, hogy a távközlés, az internet még nagyobb szerepet kap, de ennél lényegesebb változásokat nem várok. Arra számítok kevesebben fognak Balira járni és több lesz a városi trópusi vízipark. Kevesebbek tartanak kocsit, de nagyon gyakori lesz az áramszámla-kímélő "házi erőmű", pl. napkollektorok, háziszemétből energiát nyerő megoldások, amik nem a teljes energiaigényt biztosítják, de megéri tartani őket.

A kerékpárszerelő sikerszakma lehet, de a napkollektor-karbantartó és társai is biztos megélhetésre számíthatnak. :)

14

Ali, 2006. október 26. csütörtök, 14:58 (#)

Két Föld is kevés lenne 2050 után
http://index.hu/tech/tudomany/fold061026/

Csodálkoztam a finnek előkelő helyezésén, mert ott élve határozottan környezetbarátnak tűntek.

15

methan, 2006. október 26. csütörtök, 15:33 (#)

ali, a cikk elég béndzsó, minthogy az egyik leglényegesebb infót nem kapjuk meg: "az ökológiai lábnyom olyan érték, amely hat különböző elemből területre számítva megadja, hogy életmódunk mekkora hatással van a természetre" mi ez a hat elem? csak találgatok, de szerintem benne van az egy főre jutó fogyasztás is, ott meg igen sokat kell égetni a lámpát.

16

Ali, 2006. október 26. csütörtök, 15:48 (#)

Télen sokat kell, de nyáron nem, mert éjfélkor is süt a nap, észak felől. :) (Helsinkiben látóhatár alatt van, de még így is lehet kint természetes fényben olvasgatni, rendesen fel is borítja az egyszeri magyar biológiai óráját. :) ) Ráadásul az áram valami hihetetlenül olcsó volt pár éve, amikor kint voltam. Valami olyasmire emlékszem, hogy a havi buszbérletem árát fél éves áramszámlámmal vethettem össze.

Tényleg gáz, hogy nem tudjuk, mi ez a hat pont, gyanús. De hogy baj van, azt már azok is tudják, akik "szatyorban élnek", gondolom.

17

Dr. Minorka, 2006. október 26. csütörtök, 17:58 (#)

re: methan (15)
http://en.wikipedia.org/wiki/Ecological_footprint

re: nyelv-ész (7)
Hiába elérhető a kormányzati szolgáltatás weben,az emberek személyesen is szeretik intézni az ügyeiket. Amint azt a tervezők mindig elsírják, amikor rájönnek, hogy hiába adtak ki milliókat.

18

methan, 2006. október 26. csütörtök, 21:11 (#)

köszönöm, doktor, azt én is megleltem, sőt továbbmenve ezt is:
http://www.footprintnetwork.org/gfn_sub.php?content=datamethods
meg ezt is:
http://www.footprintnetwork.org/download.php?id=307
csak épp azt nem találom ezekben sehol, hogy az index honnan a vérből vette, hogy "az ökológiai lábnyom olyan érték, amely hat különböző elemből területre számítva megadja...". alkalmasint olyan mélyre kellene ásni az ökológiai lábnyom (ez egy egzakt mértékegység kell legyen) képletéért ezekben az obskúrus iratokban, amilyen mélyre nekem nincs kedvem. amit sikerült kihámozni: ez a mérőszám megadja, hogy adott területen élő emberek összfogyasztását és e fogyasztás szennyező hatását mekkora virtuális földdarab biomassza-újratermelési képessége lenne elég ellensúlyozni. vagyis két bemenő adata van: adott körre vonatkozó gazdasági makroadatok (népesség fogyasztási és szennyezési mutatói) és az adott kör rendelkezésére álló földterület termelékenysége. ez utóbbinál megjelenik a bűvös hatos szám (viszont teljesen mellékszál), minthogy a számításhoz 6 kategóriába sorolják a földterületeket: mezőgazdasági művelés alatt álló, rét-legelő, erdő, kétféle víz (nem világos a különbség), és beépített terület; ezekhez különböző szorzók tartoznak, mert nem egyformán produktívak. de az igazán érdekesek (számomra) a figyelembe vett makrogazdasági számok és azok konvertálási módszerei lettek volna, amikre viszont csak az akadémiai rész (http://www.footprintnetwork.org/gfn_sub.php?content=nrb ezt külön, jóllehet ingyenesen, kell kérni az előállító intézettől emailen - és vajon melyik a példaország a számítás menetének bemutatásához? igen, mo) tér ki.

látszik, hogy az egész lábnyomszámítás számos ponton teljesen önkényes, sőt önellentmondó is (ahogy erre az általad belinkelt szócikk is utal), amire én azt válaszolnám, hogy tökmindegy, mert nem a konkrét kiszámolt értékek a lényegesek, hanem a 3 évenként ugyanezzel a módszerrel elvégzett vizsgálatokból kibukkanó trend. és az nem különösebben bíztató.

19

Dr. Minorka, 2006. október 26. csütörtök, 22:26 (#)

Megtaláltam, hogy honnét vették:
http://www.wwf.hu/sajtokozlemeny.php?id=569
" Ökológiai lábnyom: Számszerűsíti, hogy életmódunk mekkora hatással bír a természetre. Minden egyén ökológiai lábnyoma hat elemből áll össze. Az első az a terület, amelyen a táplálkozáshoz szükséges élelem megtermelhető, a második annak a legelőnek a nagysága, amely az általa elfogyasztott hús előállításához nélkülözhetetlen. A harmadik a fa- és papírfogyasztásának megfelelő nagyságú erdőterület, a negyedik a hal, rák, kagyló stb. fogyasztásával arányos tenger, az ötödik a lakáshoz szükséges földterület, végül a hatodik annak az erdőterületnek a nagysága, amely kinek-kinek egyéni energiafogyasztásával arányos mennyiségű szén-dioxid megkötéséhez szükséges."
Az angol jelentés innét letölthető:
http://assets.panda.org/downloads/living_planet_report.pdf
(3,08 MB)


Hozzászólsz?

Igen

Hozzászólást csak névvel együtt fogadunk el. Ha linket írsz be, akkor előtte és utána hagyj egy szóközt, főleg akkor, ha zárójelbe teszed.


Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2010 ervin, eszpee, stsmork