Kispad

Kispad: közös blog
4230 cikk, 53852 hozzászólás
Szerzők | Tudnivalók | Feedek


= : Az egyenlőségjel története

Ervin cikke a Művház rovatból, 2005. december 31. szombat, 01:48 | 7 hozzászólás

Mennyire természetesen használjuk ma, nem is gondolva arra, hogy ezt is ki kellett találni valakinek. De vajon ki volt az? Az Európának gazdag matematikai tudást átörökítő arabok? A nullát kiötlő hinduk? Esetleg a kínaiak, hiszen minden mást is ők találtak fel?

Robert RecordeEgyik sem. Az egyenlőségjel atyja a jó nevű Robert Recorde walesi matematikus, aki a XVI. században élt, alkotott és elégelte meg, hogy kiváló egyenleteiben mindig ki kellett írnia az "is equalle to" kifejezést.

Korszakalkotó ötletét, az egyenlőséget jelölő vízszintes, párhuzamos egyenesek bevezetését a következőképpen indokolta:

To avoide the tediouse repetition of these woordes : is equalle to : I will sette as I doe often in woorke use, a paire of paralleles, or Gemowe lines of one lengthe, thus: =, bicause noe .2. thynges, can be moare equalle.

Egyenes beszéd; az idézetre is jellemző, archaikus helyesírás, valamint a központozás ellazult, kreatív használata pedig olyan vonásai a régi írott angolnak, amelyek miatt egyszerűen nem tudom megunni az efféle szövegeket.

Történelmi távlatból visszatekintve viccesnek tűnhet, de az egyenlőségjel útja az általános elfogadottság felé a legkevésbé sem volt diadalmenet. Kemény vetélytársak jelentkeztek: leginkább a || jel, valamint az ae és oe rövidítések, amelyek csak az 1700-as években koptak ki végleg a tudományos közhasználatból.

For the record, Recorde nemcsak ebben alkotott maradandót. A The Whetstone of Witte című, minden bizonnyal megkerülhetetlen könyvében (a tréfásnak tűnő címadás magyarázatát inkább egyik forrásunkra bízzuk) az egyenlőségjelen felül bevezette a + és - jel, továbbá a kivonás (subtract) szó használatát is, amelyek nélkül ma szintén nem tudnánk létezni.

Végezetül íme, a találmány korabeli leírása - figyeljük meg a bevezetett jelek prototípusainak tekintélyes hosszát:

The Whetstone of Witte

(A kép forrása: Laputan Logic)

Az illusztrációs célt szolgáló egyenletek nekem sehogyse jöttek ki, bár igaz, elolvasni se nagyon tudom őket; viszont a jelek ráérős méretéből talán arra következtethetünk, hogy ha Recorde unta is a szöveges változat kiírását, azért mégis csak több ideje lehetett, mint a jeleket jelentős mértékben lerövidítő modern utódainak.

» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon

Eddigi hozzászólások (7)

1

Ali, 2005. december 31. szombat, 09:16 (#)

Ez a TWIO-ba is kerülhetett volna. :) Egyébként egyes scriptnyelvekbe a mai napig nem jutott el az újítás és még mindig "eq"-t kell írni. :D

2

eszpee, 2005. december 31. szombat, 10:43 (#)

Ali, ha a Perlre célzol, ott (hogy stílusosan fogalmazzak):

eq != ==

:)

3

Ali, 2005. december 31. szombat, 12:46 (#)

Az sh-ra gondoltam. :)

4

p44, 2005. december 31. szombat, 15:30 (#)

Az egyenletek nem azért nem jöttek ki, mert pénznemek is szerepelnek benne? :)
Pl sterling, guinea, font, penny, vagy valami hasonló...

5

Ali, 2005. december 31. szombat, 16:34 (#)

Stimmel, p44, az első egyenlet így 4*14+15=71 és régebben tudtam is melyik két váltópénz között volt négy a váltószám...

6

ses, 2005. december 31. szombat, 18:51 (#)

dede (4), pont a krikszkrakszokat nem tudtam értelmezni. :)

7

dezo, 2006. július 30. vasárnap, 07:51 (#)

A kriksz-krakszokra megoldható az egyenlet rendszer. Még túl is határozott, ha jól látom. 6 egyenlet, három ismeretlennel.
:)

dezo


Hozzászólsz?

Igen

Hozzászólást csak névvel együtt fogadunk el. Ha linket írsz be, akkor előtte és utána hagyj egy szóközt, főleg akkor, ha zárójelbe teszed.


Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2010 ervin, eszpee, stsmork