Hozzászólások | Szólj hozzá! | Rovatok és keresés
Ervin cikke a Művház rovatból, 2005. december 31. szombat, 01:48 | 7 hozzászólás
Mennyire természetesen használjuk ma, nem is gondolva arra, hogy ezt is ki kellett találni valakinek. De vajon ki volt az? Az Európának gazdag matematikai tudást átörökítő arabok? A nullát kiötlő hinduk? Esetleg a kínaiak, hiszen minden mást is ők találtak fel?
Egyik sem. Az egyenlőségjel atyja a jó nevű Robert Recorde walesi matematikus, aki a XVI. században élt, alkotott és elégelte meg, hogy kiváló egyenleteiben mindig ki kellett írnia az "is equalle to" kifejezést.
Korszakalkotó ötletét, az egyenlőséget jelölő vízszintes, párhuzamos egyenesek bevezetését a következőképpen indokolta:
To avoide the tediouse repetition of these woordes : is equalle to : I will sette as I doe often in woorke use, a paire of paralleles, or Gemowe lines of one lengthe, thus: =, bicause noe .2. thynges, can be moare equalle.
Egyenes beszéd; az idézetre is jellemző, archaikus helyesírás, valamint a központozás ellazult, kreatív használata pedig olyan vonásai a régi írott angolnak, amelyek miatt egyszerűen nem tudom megunni az efféle szövegeket.
Történelmi távlatból visszatekintve viccesnek tűnhet, de az egyenlőségjel útja az általános elfogadottság felé a legkevésbé sem volt diadalmenet. Kemény vetélytársak jelentkeztek: leginkább a || jel, valamint az ae és oe rövidítések, amelyek csak az 1700-as években koptak ki végleg a tudományos közhasználatból.
For the record, Recorde nemcsak ebben alkotott maradandót. A The Whetstone of Witte című, minden bizonnyal megkerülhetetlen könyvében (a tréfásnak tűnő címadás magyarázatát inkább egyik forrásunkra bízzuk) az egyenlőségjelen felül bevezette a + és - jel, továbbá a kivonás (subtract) szó használatát is, amelyek nélkül ma szintén nem tudnánk létezni.
Végezetül íme, a találmány korabeli leírása - figyeljük meg a bevezetett jelek prototípusainak tekintélyes hosszát:
(A kép forrása: Laputan Logic)
Az illusztrációs célt szolgáló egyenletek nekem sehogyse jöttek ki, bár igaz, elolvasni se nagyon tudom őket; viszont a jelek ráérős méretéből talán arra következtethetünk, hogy ha Recorde unta is a szöveges változat kiírását, azért mégis csak több ideje lehetett, mint a jeleket jelentős mértékben lerövidítő modern utódainak.
(#)
, 2005. december 31. szombat, 09:16Ez a TWIO-ba is kerülhetett volna. :) Egyébként egyes scriptnyelvekbe a mai napig nem jutott el az újítás és még mindig "eq"-t kell írni. :D
(#)
, 2005. december 31. szombat, 10:43Ali, ha a Perlre célzol, ott (hogy stílusosan fogalmazzak):
eq != ==
:)
(#)
, 2005. december 31. szombat, 12:46Az sh-ra gondoltam. :)
(#)
, 2005. december 31. szombat, 15:30Az egyenletek nem azért nem jöttek ki, mert pénznemek is szerepelnek benne? :)
Pl sterling, guinea, font, penny, vagy valami hasonló...
(#)
, 2005. december 31. szombat, 16:34Stimmel, p44, az első egyenlet így 4*14+15=71 és régebben tudtam is melyik két váltópénz között volt négy a váltószám...
(#)
, 2005. december 31. szombat, 18:51dede (4), pont a krikszkrakszokat nem tudtam értelmezni. :)
(#)
, 2006. július 30. vasárnap, 07:51A kriksz-krakszokra megoldható az egyenlet rendszer. Még túl is határozott, ha jól látom. 6 egyenlet, három ismeretlennel.
:)
dezo
» Filmek
» Könyvek
» Éttermek - térképpel!
» Receptek
» Mobil videók
A Kispad-feednek most
olvasója van. Szeretnél közéjük tartozni? Ezen az oldalon mindent elmagyarázunk.
Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2010 ervin, eszpee, stsmork