Kispad

Kispad: közös blog
4230 cikk, 53852 hozzászólás
Szerzők | Tudnivalók | Feedek


The Undercover Economist

stsmork cikke a Művház rovatból, 2006. május 29. hétfő, 16:38 | 26 hozzászólás

Undercover Economist könyvborítóEgyik kritikusa szerint olyan ezt a könyvet olvasni, mintha röntgenszemüveggel mászkálnánk az utcán. És tényleg, azóta, hogy elolvastam, ha bemegyek a Kaisersbe és meglátom, hogy két nagyon hasonló terméknek teljesen más ára van, már nekem is rögtön kigyullad a fejemben a villanykörte: price targeting.

A könyv David Ricardo klasszikus elméletével nyit (a szántóföldek bérleti díját kialakító folyamatokról), ahonnan hamarosan az egyedül üdvözítő szabad piac elméletéhez jut. Ez a gondolat aztán végig is kíséri az egész könyvet.

Lényegében semmi újat nem tudunk meg az olvasás során, illetve a szerző egyetlen olyan megállapítást sem tesz, amelyre ne tudtunk volna saját magunktól is rájönni, mégis érdekes olvasmány, egyrészt a rengeteg anekdota, másrészt a könnyen olvasható, szórakoztató stílus miatt. A szerző a Financial Times-ban viszi a Dear Economist rovatot, ahol az olvasók által felvetett problémákat elemzi Adam Smith (és persze David Ricardo) módszerei alapján. Ott is ugyanez a stílus megy; gondolom, a rovat sikere késztette a könyv megírására.

Nem vagyok gazdasági szakember, így nem tudok érdemben vitatkozni a szerző állításaival, két dolog azonban szöget ütött a fejembe. Az egyik, hogy a védővámok és támogatások intézménye rossz, és azonnal el kellene törölni őket, abból a megfontolásból, hogy ha a francia farmerek kétszer olyan drágán állítják elő a búzát meg a sajtot mint marokkói versenytársaik, akkor utóbbiaknak komparatív előnyük van, hagyni kellene, hogy előbbiek a piaci verseny szabályai szerint menjenek szépen tönkre, és keressenek valami mást, amiben sikeresebbek lesznek. A gond ezzel csak az, hogy mi van, ha a francia farmerek tényleg csak búzát meg sajtot tudnak csinálni, illetve bármihez is fognának, minden területen akadnának komparatív előnnyel bíró versenytársaik, akik egy-kettőre kiszorítanák őket a piacról? Erre sajnos nem tér ki a könyv.

A másik érdekes megállapítást a szerző kameruni látogatásának leírása kapcsán teszi. Oda lyukad ki, hogy az afrikai országok zöme azért van olyan rettenetesen lepukkanva, mert az államigazgatás az önkéntes rendőrtől a polgármesteren át fel egészen az elnökig olyan mértékben korrupt, hogy az csírájában elfojt minden értelmes gazdasági tevékenységet. Ezekben a kleptokráciákban munka helyett mindenki inkább lopásból próbál megélni, azt pedig könnyű belátni, hogy ez nem termel javakat, mivel az egymástól ellopható dolgok száma véges. Ezzel egyetértek, de nem értem, hogy az egy négyzetkilométerre jutó korrupt rezsimek száma miért éppen Afrikában a legnagyobb, illetve, ha megfordítjuk a fenti gondolatmenetet, abból az jön ki, hogy ezekben az országokban a gyarmati uralom idején kifejezetten jobb volt az élet, mert ugyan akkor is ipari méretű kizsákmányolás folyt, de a fehérek (igaz, teljesen önérdekből) legalább utakat, vasutakat, kórházakat meg iskolákat építettek. Ez abszurd és politikailag teljesen inkorrekt következtetés, gondolom ezért nem is nagyon hangoztatja senki.

Az utolsó fejezetben megintcsak visszakanyarodunk David Ricardóhoz, akinek segítségével a szerző megmagyarázza a kinai gazdasági csodát. Ez egyébként a könyv egyik legérdekesebb fejezete, tényleg letehetetlen. Megtudjuk azt is, hogy a globalizáció miért jó dolog, és hogy hogyan lehetne pusztán gazdasági eszközökkel úrrá lenni a környezetszennyezésen. Tök jó fej lehetett ez a D. R., tisztán látszik.

Ricardo egyébként régi ismerősöm, középiskolában ugyanis év végén valahogy mindig négyes és ötös között álltam történelemből, és ezért az utolsó héten be kellett számolnom az egész éves anyagból, amelyet rendesen előző este próbáltam elsajátítani. Egy ilyen egész éves felelés során kaptam egyszer azt a mentő kérdést, hogy mi volt a neve annak az angol gondolkodónak, akik a modern közgazdaságtan megalapozójának tekintünk. Persze Ricardóról volt szó, és persze dunsztom se volt róla, ezért kaptam a tanárnőtől egy kis segítséget: azt mondta, hogy lehet kapni ilyen nevű pamutfonalat a Röltexben. Mondanom sem kell, hogy történelmi ismereteimet talán csak kötöttáru-alapanyag ismereteim múlták alul, így végül, ha jól emlékszem, kiegyeztünk a négyesben. Viszont David Ricardo nevét - ha az elméleteit nem is - egy életre megjegyeztem.

» Ugorj a hozzászóló ablakhoz

Megosztások Facebookon

Eddigi hozzászólások (26)

1

ses, 2006. május 29. hétfő, 19:14 (#)

stsmork, a kérdésed tipikus - de az elmélet kidolgozóinak is eszébe jutott. :)

a válasz: a franciáknak még akkor is van értelme életben maradni, ha a partner történetesen mindent hatékonyabban állít elő náluk. ekkor arra a termékre érdemes ráállniuk, amiben a legkisebb a hátrányuk a partnerhez képest, összgazdasági szinten ekkor a leghatékonyabb a termelés.

itt egy link, ahol - többek között - ugyanezt az esetet is elmagyarázzák anglia és portugális képzelt példáján: http://internationalecon.com/v1.0/ch40/40c000.html

2

nightw, 2006. május 29. hétfő, 19:46 (#)

A cikk tetszik. Talán meg a könyvet is elolvasom. Viszont ez a szó valószínűleg nem szerepel a magyar nyelvben: "kötöttáu-alapanyag" ;)

3

ses, 2006. május 29. hétfő, 20:24 (#)

nightw, én megtaláltam, hogyaszongya:

"kötöttáu-alapanyag, fn. A szigorúan meghatározott sérülések okául szolgáló tárgy, esemény vagy jelenség."

4

Dr. Minorka, 2006. május 29. hétfő, 21:05 (#)

A védővámok (és más hasonló szerpet betöltő eszközök) komoly szerepet játszottak az USA, Németország, Japán, Dél-Korea gazdasági nagyhatalommá növekedésében. Ezért legalábbis némi kétellyel lehet tekinteni az elmélet korlatlanul üdvözítő voltát illetőleg. Különösen, hogy a XIX. sz. második felének végén a szabadkereskedő Anglia elvesztette fölényét a védővámos Némtországgal és az USA-val szemben.

5

ferenc, 2006. május 29. hétfő, 21:14 (#)

a cikk jo, valoszinueg a konyv is (felkerult az elolvasandok koze), meg nem olvastam, ugyhogy kicsit offtopic leszek:

a globalizaciot a propagandistak elegge probaljak ricardo es smith modszerevel magyarazva isteniteni, de ez a vulgarkapitalista megkozelites elegge sok mindent elfed.

hogy a globalizacio az jo-e vagy rossz az olyan kerdes minthogy a sejtnovekedes az jo-e vagy rossz. nyilvan csontosszeforrashoz kell, meg millio egyebhez, de pl tumorsejtek novekedese nem tul elonyos.

szoval az etel mint commodity az egy eleg nagy csapas onmagaban (the omnivoirs dilemma), es a francia parasztot mint commodity beszallitot kezelni, az eleg bunko egy megkozelites.

szoval a globalizacio aldasos tevekenyseget hirdetok nem szoktak nagyon boncolgatni a

-sweatshopok, munka es kornyezetvedelem sztenderdjeinek megkeruleset mint fo corporate celt

- a negyedeves profit alapu szemleletben outszorszoljak a szellemi termekeket, innovaciot, s csak neznek kesobb, de addigra mar az ilyen enron fele fazonok lekaszaltak a bonuszaikat

-a logisztika, a selejt, a megnovekedett hajoforgalom kornyezetrombolo hatasa, a tengeren hanykodo kontenerek rol igazan nagy kuss van, pedig LA legszennyezodesenek 60%-a a megnovekedett hajoforgalom dizelbol van.

szoval civilizacio=kevesebb bubopestis+ tobb cserbenhagyasos gazolas cimu alprofetakkal tele van a hocipo (tom friedman idiota: the world is flat)

6

Prof, 2006. május 29. hétfő, 21:59 (#)

A farmerekkel kapcsolatosan felmerül még egy probléma. Ott ahol élnek nincs nagyon más munkalehetőség. Ha dolgozni akar, be kell menjen a városba, stb. Tudtommal ezért fontos többek közt, hogy minden gazdasági észérv ellenére támogatni kell a mezőgazdaságot, hogy a vidéken élőket ott tartsák.

7

mr m, 2006. május 29. hétfő, 22:30 (#)

szerintem sokkal prozaibb a mezogazdasag tamogatasa. egyszeruen nem fugghetsz annyira a kornyezo orszagoktol, hogy a kenyeret is toluk vedd. ha veletlenul mindenkivel osszeveszel menten ehenhalsz.

mellesleg megjegyeznem, hogy stsmork stabilan jokat szokott irni. es a 3-as hozzaszolas vicces.

8

ferenc, 2006. május 29. hétfő, 22:49 (#)

millio egy szempont van a lokalisan termelt es elfogyasztott elemiszer mellett, az egeszsegugyitol a kulturalisig.

A monsanto, adm es tarsaik onos erdekekbol nyomjak a nagyipari termelest, meg lobbyzzak hozza a szubvenciokat, ami peldaul a vilag tobbi orszagaban a gyapot termeleset lehetetlenne teszi.

a fejlett orszagokban a junkfood terrorral elertek hogy az emberek egyre kevesebbet koltenek kajara, ugyanakkor egyre rosszabbul taplalkoznak.

A propaganda meg teljes gozzel bombol: pl. ha nem lennenek kizsigerelt vendegmunkasok akkor megfizethetetlen lenne a kaja. namarmost pl az eper, szolo, articsoka, stb. 10%-a munka koltseg, tehat ha kitorne az utopia es a lagyszivu farmerek minden kisegitonek 100%-kal megemelnek a fizeteset,az 1$ os gyumolcs 1.10-be kerulne.

Aligha tragedia, talan kevesebb kerulne a szemetbe, meg a szezonalis gyumolcs/zoldseg fogalma is divatba jonne.

9

Adi, 2006. május 29. hétfő, 23:00 (#)

Az ilyen közgazdászokkal mindig az a baj, hogy a számok mögött nem látják az embert. Hasonló "okosságok" láttak már napvilágot magyar politikusoktól (talán Szanyi Tibor volt az egyik ilyen), miszerint a parasztok nem elég modernek, ha nem tudnak alkalmazkodni, akkor ki lehet halni (esetleg finomabban mondta).

Jó lenne, ha egyszer az ilyen embereket egy évre, vetéstől aratásig kicsapnák egy tanyára azzal, hogy azt eszi, amit ő megtermelt a két keze munkájával. Valószínűleg jót tenne a személyiségének.

10

stsmork, 2006. május 30. kedd, 11:00 (#)

ses (1):Köszi a linket, elolvastam és most már tudom, hogy mit értettem félre (összekevertem az abszolút és a komparatív előny fogalmát), de ennek ellenére vannak fenntartásaim:

- A példa szerint a portugál szabóknak érdemes lenne bezárniuk a boltot és belevágni a bortermelésbe, mert azon többet tudnak keresni, mint a nadrágok és kabátok exportján. Csakhogy, ha az összes szabó elkezd szőlőt művelni és bort termelni, akkor megnövekszik a termelés, leesik a bor világpiaci ára, a szabászból lett borászok meg mehetnek vissza szépen megint ingeket varrni. Arról nem is beszélve, hogy a szőlősgazdák szakszervezetet alapítanának, hogy megakadályozzák a sok jöttment szabót a borászat elsajátításában, mert a konkurrencia rontaná az üzletüket.

- Tegyük fel, hogy Angliának komparatív előnye van a bortermelésben. De mi van, ha az angol bor ihatatlan és senki nem akarja megvenni? Gondolj mondjuk Magyarország és a (testvéri) Szovjetunió kereskedelmi viszonyára, ahol utóbbi jóformán csak ígérettel tudott fizetni, mert amijük volt, az vagy pocsék minőségben nyomták vagy nem volt rá szükségünk, amire meg lett volna (kőolaj, autók), abból meg nem akartak nekünk adni, mert azt nyugaton is el tudták adni, kemény valutáért.

Mindezzel nem azt akarom mondani, hogy az elmélet hibás; csak azt, hogy annyi minden befolyásolhatja egy adott ország konkrét gazdasági helyzetét, hogy nem feltétlenül az a leghasznosabb lépés, amit az egyszerűsített modellel manipuláló elmélet diktál. (Ki is mondta azt, hogy a valódi világ a közgazdászok elméletei számára csak egy ritka kivétel?)

nightw (2): Természetesen elgépelésről van szó, kijavítottam, kösz hogy szóltál!

11

pblue, 2006. május 30. kedd, 11:41 (#)

stsmork,

az, hogy a francia parasztoknak semmiben nincs komparatív előnyük igen csekély valószínűséggel bír, tekintve a világgazdaság komplexitását és globalizáltságának fokát. kb olyan felvetés, minthogy meneküljünk, mert megvan az elvi esélye, hogy valahol az univerzumban spontán keletkezik egy negatív vákuumenergiáju buborék, ami exponenciálisan növekedve mindent annihilál maga körül.

az afrikai fejlődő országokkal kapcsolatos, számomra úgy tűnik irracionális (ti. emocionális) alapokon nyugvó fenntartásaid persze érthetők, de valójában nincs alapjuk. persze régi csegevarapólós toposz, hogy a nyugati világ gazdagsága a harmadik világ kizsákmányolásán alapul, de számtalan megalapozott és mélyreható kutatás mutatott már rá, hogy az ottani fejlődés valódi gátja az intézményrendszer, a politikai infrastruktúra hiánya, a korrupció, és minden ami az előbbiekkel jár. az a helyzet, sőt, az az igazság, hogy tényleg maguknak cseszik el - tetszik, nem tetszik, pc vagy nem pc. az pedig egyszerűen nem igaz, hogy senki nem hangoztatja. (pl a magyar narancsban is volt pár hónapja egy terjedelmes irás ebben a témában, hasonló következtetésekkel.)

Adi: "Az ilyen közgazdászokkal mindig az a baj, hogy a számok mögött nem látják az embert."

LOOOL

12

mustar, 2006. május 30. kedd, 11:53 (#)

"a francia farmerek kétszer olyan drágán állítják elő a búzát meg a sajtot mint marokkói versenytársaik, akkor utóbbiaknak komparatív előnyük van"

Khm. Ha hatékonyabban állítják elő, akkor abszolút előnyük van, nem?
A franciáknak meg mondjuk lehet, hogy borban van komparatív előnyük, és arra kéne váltani (bár lehet, hogy még mindig búzában a legjobbak, és összgazdasági szinten nézve a dolgot a marokkóiaknak kéne mást csinálniuk :)

13

ses, 2006. május 30. kedd, 12:06 (#)

stsmork (10), a valóság "tökéletlensége" létező dolog, de nem befolyásolja az elmélet "helyességét", amely megadott feltételek teljesülése esetén vizsgálja az adott jelenséget. ezt ne keverjük össze azzal, hogy jól írja-e le a létező komplex viszonyokat. :)

14

pblue, 2006. május 30. kedd, 12:13 (#)

stsmork (10),

"Tegyük fel, hogy Angliának komparatív előnye van a bortermelésben. De mi van, ha az angol bor ihatatlan és senki nem akarja megvenni?"

ha valamire nincsen kereslet a piacon, akkor annak termelésében ritkán lesz komparatív előnye bárkinek is.

15

Deansdale, 2006. május 30. kedd, 13:03 (#)

Igenis a kapitalista rendszer óriási hátránya, hogy az emberség teljesen kiveszett belőle, mivel csökkentené a profitot.
A védővámok pedig nemhogy "rosszak", egyenesen Isten áldásai. Ha a kínai ruhákra lett volna némi vám, talán nem megy tönkre a magyar textilipar, és akkor lehet, hogy nem 500 Ft lenne egy póló hanem 800, viszont kisebb lenne a munkanélküliség és több (magyar) ember venné meg azt a terméket/szolgáltatást amit TE árulsz.
Minél több dolgot kell exportálni és minél kevesebbet importálni, ebben "segítenek" a vámok.

16

nzanga mobutu junior, 2006. május 30. kedd, 13:06 (#)

pblue:
"régi csegevarapólós toposz, hogy a nyugati világ gazdagsága a harmadik világ kizsákmányolásán alapul, de számtalan megalapozott és mélyreható kutatás mutatott már rá, hogy az ottani fejlődés valódi gátja az intézményrendszer..."

mi a logikai osszefugges a ket tagmondat kozott? s.k.

17

Deansdale, 2006. május 30. kedd, 13:07 (#)

Mellesleg nem nagyon reklámozzák a legalapvetőbb tényt a kapitalizmussal kapcsolatban, hogy mindenkinek az az érdeke, hogy minél kisebb befektetéssel minél drágábban adjon el neked dolgokat, tehát hogy a lehető legolcsóbb vackokat drágán rádsózza; magyarul minél jobban átverjen.
A cégek 99%-a nem is lát ennél tovább, hosszú távú hatásokkal nem sokan törődnek amíg a következő 1-3 évre nagyjából biztosítva van a profit.

18

otto, 2006. május 30. kedd, 13:23 (#)

csak én olvasok nagyon felületesen, vagy csak tényleg csak a linkekből derül ki, hogy ki a szerző?

19

ses, 2006. május 30. kedd, 14:46 (#)

Deansdale, gondoljuk tovább ezt az állításodat:

"Minél több dolgot kell exportálni és minél kevesebbet importálni, ebben "segítenek" a vámok."

Ebben a szellemben ugye minden államnak célszerű nekiállni jól megvámolni a kintről érkező cuccokat, mégpedig a kinti versenyelőny kompenzálására különböző mértékben. Szerinted végeredményben vajon miféle pozitív hatása van ennek? Én csak azt látom, hogy végül minden mindenhol drágább lesz, a pozitív hatások a legtöbbször meg sem jelennek, hiszen az "ellenfél" vámjai kioltják azokat, legalábbis az exportáruk tekintetében.

20

pblue, 2006. május 30. kedd, 16:23 (#)

egy ideális társadalomban nyilván mindenki bezárkozik a maga falujába, és azon belül csereberél tököt rekettyésre, fair trade alapon.

21

pblue, 2006. május 30. kedd, 16:25 (#)

nzanga, tudnád pontosabban specifikálni, hogy mireis kérdezel rá?

22

Dr. Minorka, 2006. május 30. kedd, 16:35 (#)

Egy ideális társadalomban a termelők piff-paff állnak át új termékek gyártására. A tankönyvi törvények olajozottan működnek.

23

a_petri, 2006. május 30. kedd, 17:35 (#)

nzanga (#16):
Ha az első tagmondatot megtoldjuk azzal, hogy "[...kizsákmányolásán alapul] és ezáltal lehetetlenné teszi számukra a fejlődést", akkor talán már érthetőbb.

24

nzanga mobutu junior, 2006. május 30. kedd, 22:09 (#)

pblue: konkretan arra kerdeztem ra, h mi a logikai osszefuges az idezett ket tagmondat kozott?

a_petri: igy mar erthetobb, de valszeg aza gond, h a "kizsakmanyolason alapulast" en mult idore vonatkoztatva ertelmezem. (i mean, teny: a volt gyarmattarto orszagok jelenlegi gazdagsagat jelentos mertekben a gyarmatok alapoztak meg.) deha ez jelenidoben is el, akkor bocsanat :)

ha jol emlekszem, akkor szinten szamtalan megalapozott es melyrehato kutatas mutatja ki azt, h mondjuk a vilagbank altal hitelezett orszagok fejlodesenek valodi gatja (a korrupcio mellett) maga a vilagbanki hitel tenye s.k.

25

pblue, 2006. május 31. szerda, 12:48 (#)

kosz a_petri!

26

Author Profile Page stsmork, 2006. október 26. csütörtök, 12:46 (#)

Időközben magyarul is megjelent a könyv, "A LELEPLEZETT GAZDASÁG" a címe, és a HVG kiadó adta ki.


Hozzászólsz?

Igen

Hozzászólást csak névvel együtt fogadunk el. Ha linket írsz be, akkor előtte és utána hagyj egy szóközt, főleg akkor, ha zárójelbe teszed.


Az oldal tetejére | Szerzők, tudnivalók, feedek | sesblog és Kispad © 2003-2010 ervin, eszpee, stsmork